Korábban Gázában dolgozó magyar ENSZ-diplomata: Van iskola, ahol akár 25 ezren húzhatják meg magukat

„Jelenleg nincsen biztonságos hely. Nincs olyan, hogy biztonságos menedék, amikor templomok, mecsetek, kórházak, iskolák dőlnek össze” – mondta a Telexnek Darnay-Fitt Gergő, aki szeptember végéig az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) irodáját vezette a Gázai övezetben, most pedig szolgálati szünetét tölti.

Darnay-Fitt hét éve dolgozik a FAO-nak különböző pozíciókban, különböző helyszíneken. Tavasz óta vezette Gázában a FAO helyi irodáját, ő volt a szervezet nemzetközi diplomatája. A konfliktus előtti gázai hétköznapokról, munkájáról, a Gázai övezetben napról napra egyre súlyosabb humanitárius katasztrófáról és arról is beszélt a Telexnek, hogy szerinte miért bukott meg egy fontos teszten a nemzetközi közösség.

Mit csinál Gázában egy ENSZ-diplomata? Mennyire volt biztonságos az ott tartózkodás?

Darnay-Fitt a Gázai övezetben humanitárius és fejlesztési projekteken dolgozott csapatával. Magáról a Gázai övezetről, illetve az oda való kijutásról azt mondta a Telexnek, hogy az még akkor is bonyolult, ha az ember az ENSZ-nek dolgozik. „Gáza blokád alatt van, nincs turizmus se. Ha nincs ott dolgod, ha nem az ENSZ-szel vagy egy segélyszervezettel vagy kint, akkor lehetetlen bejutni” – mondta a Hamász támadásai előtti helyzetről (a Gázai övezetről itt írtunk korábban). A területen külföldivel nem lehet találkozni, ha mégis, az illető egy civil vagy nemzetközi szervezetnek dolgozik.

Az ENSZ-en belül A-tól E-ig értékelik az adott területeket: az A a legbiztonságosabb, az E a legkevésbé biztonságos. A Gázai övezet a mostani konfliktus előtt is az E kategóriába tartozott.

Ez azt jelenti, hogy aki ilyen területre megy, az tudatában van annak, hogy veszélyes helyre küldik, és akár célpont is lehet. Az ő biztonságukért az ENSZ egyik szervezete, a Biztonsági és Védelmi Főosztály (UNDSS) felelős: ők felügyelik a diplomaták mozgását az övezetben, ami olyan szinten korlátozott, hogy azt is be kell jelenteni, mikor és hogyan megy valaki A-ból B-be, amit kizárólag páncélozott járművel tehetnek meg.

A kint tartózkodó ENSZ-diplomaták csak adott számú bázison belül mozoghatnak és dolgozhatnak. Darnay-Fitt Gázaváros egyik biztonsági engedéllyel rendelkező épületében lakott, innen vitte a sofőr az irodába, ahonnan nem nagyon mozdulhattak ki. „Vannak üzletek, boltok, piac, sok minden megtalálható, ami Gázán kívül is, de mikor elvégzed a bevásárlást, akkor sem lehetsz egyedül” – mondta. Ezen túl munkán kívüli tevékenységet nem nagyon tudnak végezni, mivel „minél kevesebbet vannak biztonságos helyen kívül, annál kisebb a lehetősége, hogy bármi is történjen”.

Darnay-Fitt azt mondta, hogy sok ENSZ-ügynökség van jelen Gázában, amelyek kisebb-nagyobb projekteken dolgoznak. Az egyik legjelentősebb hivatal az UNRWA, ami a palesztin menekülteket segíti a régióban. Ők a de facto kormányzó hatósággal, a Hamásszal együttműködve tartanak fenn iskolákat, óvodákat, bölcsődéket. Az ő munkájuk azért fontos, mert a Gázai övezet 60 százaléka menekült státuszú – mondta Darnay-Fitt.

Darnay-Fitt munkája a FAO irodavezetőjeként a nemzetközi fejlesztési projektek koordinálása volt, hozzájuk tartozott az élelmezési, mezőgazdasági, vízügyi és halászati szektor fejlesztése. A FAO helyben megvalósítja, monitorozza és ellenőrzi az ezzel kapcsolatos projekteket. Konkrét példának hozta a vízellátás és csatornahálózat fejlesztését és a napelemek telepítését a vízszivattyúk működtetéséhez.

„Mióta elkezdődött ez a háború se ki, se be” – rengeteg kollégája rekedt az övezetben

Darnay-Fitt Gergő a szeptember végén Gázában tapasztalható hangulatról és arról, hogy érzékelhető volt-e bármilyen készülődés, saját tapasztalatai alapján azt mondta, hogy „folyamatos vibrálás volt érezhető Gázában, egy folyamatos feszültség” – kiemelte, hogy ez az ő személyes meglátása. Szerinte egy olyan feszültség volt a levegőben, amelynek közel sem volt látható a vége.

„Nagyon furcsa lenne, ha valaki, aki ott volt, nem látta volna, hogy valami készül. Pontosan tudtuk, hogy a de facto hatalom, a Hamász erősödik: ha ott vagy, látod a katonákat, az épületeket, amiket felhúznak, az infrastrukturális fejlődést.”

Ez szerinte lehetetlen lett volna a hatalom fejlődése nélkül. Hozzátette: az elmúlt hónapokban több olyan kis konfliktus, összetűzés volt a Gázai övezet és Ciszjordánia területén, ami egy folyamatos eszkalációt vetített előre.

Az övezet helyzetéről, illetve a területen rekedt kollégáiról azt mondta, hogy a támadásokban meghalt ENSZ-dolgozók az UNRWA-nak, azaz a menekülteket segítő szervezetnek dolgoztak. A Gázai övezetben rekedt több ezer olyan palesztin is, akik az izraeli kvóta részeként engedéllyel Izrael területén dolgozhattak. Ők reggel kijöttek, a munkaidő után pedig visszatértek Gázába az északi ellenőrző ponton keresztül. „A helyi dolgozók ott vannak, de a nemzetközi kollégáim is. Akik ott voltak október 7-én, mindannyian ott is vannak” – mondta Darnay-Fitt. „Mióta elkezdődött ez a háború, se ki, se be” – tette hozzá. A kint rekedt kollégáival egyébként napi kapcsolatban van, többen közülük az általa vezetett irodában dolgozó helyiek.

Az ott dolgozókat felkészítik különböző forgatókönyvekre, de az október 7-i támadás annyiban más volt, hogy a Gáza és Izrael közötti Erez ellenőrzési pontnál is lezártak minden átkelést. Ez az ellenőrzési pont, azaz átjáró az, ahol a nemzetközi alkalmazottak, illetve a több ezer palesztin dolgozó is be- és ki tudott jutni, de egészségügyi vészhelyzet esetén is itt tudták kiszállítani az embereket. Itt három ellenőrzési ponton kell áthaladni: Izraelén, a Ciszjordániában kormányt alakító Fatahén és a de facto hatalomén, a Hamászén.

„Ez egy próba volt, amit a nemzetközi közösség elbukott”

Darnay-Fitt szerint a mostani krízis és pusztítás példa nélküli mind az övezetnek, mind az egész régiónak. „Van ennek egy tragikus személyes vonulata is, hiszen szörnyű tragédiát élnek át, akik jelenleg még életben vannak.” Hangsúlyozta, hogy mind a két oldalon tragédia történt a civilekkel szemben, és jelen helyzetben a nemzetközi közösségnek biztosítani kellene, hogy a részt vevő felek betartsák a nemzetközi jogokat. „Ebben a tekintetben ez egy próba volt, és a nemzetközi közösség ezt a próbát elbukta” – mondta. Darnay-Fitt Gergő szerint olyan nem is nagyon fordult még elő, hogy az ENSZ még a saját kollégáit se tudja kimenekíteni valahonnan.

Szerinte fontos, hogy a mostani helyzetben ki és hogyan kommunikál, mert ennek a problémának valós megoldása nincs, de enyhíteni lehetne a tragédia mértékén.

„Nem tudom, mi marad Gázából, nem tudom, ezt hányan fogják túlélni, nem tudom, hogy az ENSZ műveletei és programjai tudnak-e folytatódni, és mikor.”

Az izraeli erők azon döntésének, miszerint az övezet északi részét evakuálják, Darnay-Fitt szerint több oka is lehet. Egyrészt a Gázai övezet végig fallal és kerítéssel van körbezárva, és észak felől van az egyetlen „kapu” rajta, így Izrael innen könnyebben tud például szárazföldi offenzívát indítani. Emellett pedig ha délről indítanák az offenzívát, Egyiptom közvetlen szomszédságában kezdenének nagyobb műveletbe, aminek megvannak a maga kockázatai.

A diplomata szerint részben volt sikeres Izrael azon felszólítása, hogy mindenki hagyja el a Gázai övezet északi részét. Sokan délre menekültek, de rengetegen nem, köztük vannak az idősek, állapotosak, kisgyermekes családok és a betegek.

„Nekik ez egy lehetetlen küldetés lett volna, mert az infrastruktúra jelentős része már romokban van északon is, lehetetlen közlekedni autókkal, kisbuszokkal.”

Emellett pedig nincs tűzszünet, így sokan nem vállalják a kockázatot, hogy elinduljanak, mivel bármikor lehet robbanás. „Egy ilyen környezetben az egészséges, ép embereknek sem egyszerű A-ból B-be eljutni” – mondta Darnay-Fitt. Ezen túl az emberek szerinte azért sem hagyják el az északi területeket, mert a déli részre ugyanúgy hullottak már bombák: „Ott is esnek iskolákra, ott is esnek pékségekre, ott is esnek élelmiszerraktárakra.”

A családoknak azt a kockázatot is figyelembe kell venniük, hogy vállalják-e, hogy elmennek az övezet egyik részéből a másikba, amellett, hogy a biztonság ott sem feltétlen garantált. Sokan bíznak abban, hogy az ENSZ által fenntartott iskolák biztonságosabbak, de az elmúlt napokban kiderült, hogy nem.

Darnay-Fitt tud egy kollégájáról, aki egy iskolában tartózkodott: ebben, az egyébként nem kis épületben 25 ezer ember próbálja meghúzni magát. Ez önmagában is problémás, de emellett korlátozott az áram- és a vízellátás, és az élelmiszer is kifogyóban van. A rendelkezésre álló generátorok kapacitása is folyton csökken, a kórházak egyik órában működnek, a másikban nem. Ráadásul sokan fúrt kutak vizét isszák, ami fertőzött lehet, miközben sok ember van összezárva kisebb területeken, így megvan az esélye a betegségek terjedésének is.

„Abszolút humanitárius katasztrófáról beszélünk, beszélhetünk most már”

– mondta.

Nagyon sok feltételes mód van

A mostani helyzeten szerinte a tűzszünet tudna segíteni, illetve az, ha az egyiptomi határ és az ott található ellenőrzési pont közelében felsorakozott, segélyekkel megpakolt kamionok bejuthatnának Gázába.

Az Egyiptomba vezető rafahi átkelőnél rengeteg, leginkább kettős állampolgársággal rendelkező palesztin is összegyűlt, akik várják az átjutást. Azonban az elmúlt két hétben ez az átkelő is teljes zárlat alatt volt, mivel rakéták özönlenek ki Gázából, és bombák hullanak Gázára is, tehát a terület aktív háborús zónának számít. „Ide beengedni segélyszervezeteket lehetetlen, amíg nem egyeznek meg a felek egy tűzszünetről vagy egy humanitárius folyosó létrehozásáról” – mondta Darnay-Fitt.

Izrael nem fogja leállítani a bombázást, amíg a Hamász nem engedi el a túszokat. Azonban ha nem engedik el a túszokat – és ez Izrael egyetlen feltétele –, akkor ez még napokig így folytatódhat, emiatt még többen halhatnak meg, még több lesz a tragédia – mondta.

Eközben a Hamásznak is megvannak a feltételei, mint a légicsapások felfüggesztése, de Izrael kijelentette, hogy „nem tárgyal terroristákkal”. „Nagyon sok feltételes mód van, ami gátolja, hogy a segítség megérkezzen vagy a kettős állampolgárok és külföldiek kijuthassanak” – foglalta össze Darnay-Fitt Gergő a helyzetet. Szerinte hatalmas a felelőssége a nemzetközi közösségnek, kérdés, hogy van-e nemzet vagy szervezet, aki elősegíti majd a tűzszünet elérését.

Joe Biden amerikai elnök szerdán Izraelben járt, és sikerült megállapodnia az izraeli kormánnyal és az egyiptomi vezetéssel is az átkelő megnyitásáról civileknek szánt húszkamionnyi segélyszállítmány előtt. Azonban egyelőre a megsérült útburkolat kijavítása zajlott, előbb péntekre, majd szombatra valószínűsítették az átkelő részleges megnyitását, ez egyelőre továbbra sem történt meg. Biden pedig azt is hangsúlyozta, hogy az átkelő csak az említett segélyszállítmányok előtt nyílna meg, a kettős állampolgárok esetleges evakuálásáról a megállapodásban nem volt szó.