Halálos orosz rakétacsapás ért kramatorszki éttermeket, Prigozsin megérkezett Belaruszba

Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni jogtalan háborúja elmélyítette a megosztottságot Oroszországban – jelentette ki a NATO főtitkára kedden Hágában.

Jens Stoltenberg a július közepére Vilniusba tervezett NATO-csúcs előkészítését szolgáló megbeszélések után tartott sajtótájékoztatót. Szerinte a Wagner katonai magánvállalat június 24-i lázadásának elfojtása megmutatta, hogy Ukrajna szövetségesei továbbra sem becsülhetik alá Oroszországot, továbbra is támogatniuk kell Kijevet.

Ukrajna folytatódó támogatása és a tagállamok védelmi kiadásainak további emelése befektetés az európai biztonságba – tette hozzá a NATO-főtitkár.

Stoltenberg szerint „túl korai lenne ítéletet mondani arról, milyen következményei lesznek annak, hogy Prigozsin Belaruszba költözött, és hogy nagy valószínűséggel erőinek egy része is ott fog állomásozni”.

(MTI, BBC)

Az ukrán kormány kedden megrovásban részesítette Vitalij Klicsko kijevi polgármestert – írja a Reuters. Az ügy előzménye, hogy a fővárosi vezetés bírálta a kormányt az óvóhelyek állapota miatt, miután egy orosz légitámadás során három, az utcára kizáródott ember meghalt.

A konkrét esetben két nőt és egy lányt temetett maga alá lezuhanó törmelék, miután egy óvóhelyre siettek, de azt zárva találták. A kormány közölte, hogy jóváhagyta két kijevi kerület vezetőjének és két megbízott kerületvezetőnek a menesztését is. Zelenszkij elnök az incidens után elrendelte az összes kijevi óvóhely ellenőrzését, és közölte, hogy személyi változtatásokat fognak végrehajtani.

Klicsko keddi programja egy automata nyitórendszerrel felszerelt kijevi óvóhely meglátogatása volt, jelezve, hogy a június 1-jei halálesetek után a fővárosban folyamatban van az ilyen létesítmények elérhetőségének javítása. A Zelenszkij által korábban elrendelt ellenőrzés egyébként az állapította meg, hogy az ukrajnai óvóhelyek 77 százaléka használható, de sok közülük „nem felel meg semmilyen szabványnak”.

Klicsko és Zelenszkij között nem felhőtlen a viszony, nyilvános perpatvar is kialakult köztük, amikor tavaly ősszel az elnök azzal vádolta a polgármestert, hogy rossz munkát végzett a szükségszállások felállításával. Jelenleg a Klicsko számít az elnök legmagasabb tisztséget viselő nyilvános kritikusának, így politikai jövője is bizonytalan. Az óvóhelyes eset után azt mondta, bizonyos szintű felelősséget visel ugyan a történtekért, de mások is hibáztathatók, különösen a főváros egyes kerületeiben az elnök által kinevezett személyek.

(Reuters)

Orosz rakétatámadás ért egy éttermek miatt zsúfolt épületet a kelet-ukrajnai Kramatorszk városában – közölték az ukrán hatóságok.

„A vendéglátóipari létesítményt találták el, jelenleg is folynak a keresési és mentési műveletek”

– közölte a település Telegram-oldalán. A mentőszolgálatok azonnal a helyszínre vonultak, hogy segítenek a sérülteknek. Az épületben legalább hárman életüket vesztették, köztük egy gyerek, 25-en pedig megsérültek. Pavlo Kijrilenko, a donyecki régió katonai közigazgatásának vezetője elmondta, hogy ez egy városközpont, ami az éttermek miatt tele volt civilekkel. Olena Zelenszka, az ukrán elnök felesége is elítélte a támadást, amit fájdalmasnak nevezett.

A közösségi médiában megosztott videókon egy súlyosan megsérült épület romjai láthatóak:

Az orosz-ukrán háború első hónapjaiban épp kramatorszki vasútállomást érte találat: ekkor több ezer háború elől menekülő civilt ért támadás. Az állomást az ukránok arra használták, hogy civileket evakuáljanak az orosz csapatok által támadott területekről. Ekkor legkevesebb 27 ember vesztette életét. A támadást az ukránok szerint az oroszok hajtották végre, azonban ők ezt tagadták, szerintük az ukránok támadtak a saját népükre.

(BBC)

Alekszandr Lukasenko belarusz elnök arról beszélt a helyi állami médiának adott interjújában, hogy figyelmeztette Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezért, hogy erőit megsemmisítik, ha folytatják menetelésüket az orosz főváros felé. Lukasenko felidézte a szombati, Prigozsinnal folytatott beszélgetését: állítása szerint azt mondta, hogy

„félúton szétnyomnak titeket, mint egy bogarat”.

Lukasenko szerint a Wagner-vezér azt válaszolta neki, hogy igazságot akarnak, és el fognak menni egészen Moszkváig. A belarusz elnök elmondása alapján sokáig próbálta meggyőzni Prigozsint, közölte vele azt is, hogy kész Moszkvába vonulni a belarusz hadsereg.

Lukasenko az interjúban tagadta azokat a híreket, miszerint az Oroszországból elmenekült Wagner-zsoldosoknak táborokat építenek Belarusz területén. „Nem építünk táborokat, de ha akarják, elszállásoljuk őket” – mondta.

Szóba került az is, hogy az Oroszország által Belaruszba telepített taktikai atomfegyverek nagy része már megérkezett az országba. Leszögezte, hogy azokat nem Wagner-katonák, hanem orosz és belarusz katonák őrzik. Oroszország még márciusban jelentette be, hogy atomfegyvereket telepít Belaruszba.

(CNN)

Viktor Hrennyikov belarusz védelmi miniszter a Reuters hírügynökség szerint közölte Alekszandr Lukasenkóval, hogy Wagner-erőket szeretne bevonni az ország hadseregébe.

(via BBC)

Lukasenko nemcsak Prigozsin érkezését jelentette be kedd délután, de más, a Wagnert érintő ügyekről is nyilatkozott az állami médiának. Belarusz nem épít táborokat a Wagner-katonák számára, de ha akarják, befogadja őket – közölte többek között. „Felajánlottuk nekik az egyik elhagyott katonai bázist. Kérem, – van kerítésünk, van mindenünk – állítsák fel a sátraikat” – mondta Lukasenko a Reuters szerint. Ugyanakkor nem terveznek Wagner toborzóirodákat nyitni az országban – állította.

Az elnök szerint a wagneresek és Prigozsin befogadásához szükséges „biztonsági garanciákat” megadták az oroszok, ahogyan azt Vlagyimir Putyin orosz elnök megígérte nekik.

Alekszandr Lukasenko belarusz államfő azt nyilatkozta, hogy Jevgenyij Prigozin már Belaruszban tartózkodik – tudatta a belarusz állami Belta hírügynökség.

A Putyin-rezsim elleni egynapos minilázadást vezető Wagner-zsoldosvezér azután távozhatott büntetlenül Belaruszba, hogy mindenkit meglepve hirtelen megfordította Moszkva felé tartó katonai konvoját szombat délután. A kiegyezést Lukasenko közleménye szerint az ő közbenjárásával sikerült tető alá hozni, és az is része volt az alkunak, hogy Prigozsin Belaruszba távozhat. Az események összefoglalóját itt lehet elolvasni, témába vágó elemzésünk pedig itt található.

(via BBC)

Oroszország a háború tavaly februári kezdete óta több mint 800 civilt vett őrizetbe, és közülük 77-et kivégzett – közölte az ENSZ ukrajnai megfigyelő missziója kedden.

A friss jelentés 36 oldalban foglalja össze a civil foglyok témáját, a készítők 70 fogolytáborba látogattak el és több mint 1000 interjút készítettek. A konklúzió szerint Ukrajna is megsértette a nemzetközi jogot azzal, hogy önkényesen tart fogva civileket, de jóval kisebb mértékben, mint Oroszország. Az ENSZ 75 olyan esetet dokumentált, amikor az ukrán erők civileket tartottak fogva. A jelentés szerint Ukrajna egy eset kivételével teljes körű hozzáférést biztosított az ENSZ-nek, míg Oroszország többszöri kérés ellenére sem járt el hasonlóan.

„Több mint 900 esetben dokumentáltuk civilek, köztük gyermekek és idősek önkényes fogva tartását. Az esetek túlnyomó többségét az Orosz Föderáció követte el” – mondta Matilda Bogner, az ENSZ ukrajnai jogi megfigyelő-missziójának vezetője.

Az Oroszország által fogva tartott 864 civil közül az ENSZ emberi jogi hivatala 178 esetet tudott részletesen dokumentálni. Ezek több mint 90 százalékában meg is kínozták a foglyokat – áll a jelentésben. A módszerek között felsorolják a vízzel illetve áramütéssel való kínzást valamint a „forró doboznak” nevezett technikát is, amikor a fogvatartottakat magas hőmérsékletű cellában, magánzárkában tartják.

(Reuters)

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden újabb beszédet tartott. Megismételte számos korábbi állítását, köztük azt, hogy a biztonsági erők nélkül „az ország káoszba süllyedt volna”, továbbá a lázadásban meghalt orosz pilótákról azt mondta, hogy „sajnálja a veszteségeket”, „bajtársaink a haza védelmében vesztették életüket”.

Közben a Sky News azt írja, hogy az orosz elnök néhány utóbbi nyilatkozatában azt állította, hogy a Wagner zsoldoscsoportot teljes egészében az orosz állam finanszírozta. Az orosz elnök szerint az állam 86 milliárd rubelt (kb. 338 milliárd forintot) költött a Wagnerre 2022 májusa és idén május között.

Putyin azt is állította, hogy a lázadást keltő Prigozsin ugyanebben az időszakban majdnem ugyanennyit keresett az élelmiszer- és vendéglátóipari vállalkozásából. A zsoldoscsoport Oroszország nevében harcolt Ukrajnában, de elkülönül a védelmi minisztérium által vezetett orosz erőkétől.

Prigozsin többször állította, hogy csapatai nem kaptak elegendő utánpótlást és lőszert az orosz államtól, és ezt követően több veszteséget szenvedtek.

Beszédet tartott kedden dél körül Vlagyimir Putyin orosz elnök, és csatlakozott hozzá Szergej Sojgu védelmi miniszter is, akinek menesztését követelte Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner zsoldossereg vezetője a múlt hétvégén.

Putyin beszédében üdvözölte az orosz hadsereget és a rendfenntartó erőket, azt mondta, „megakadályoztak egy polgárháborút”. Az orosz elnök kedden azokhoz a rendvédelmi egységekhez beszélt, amelyek részt vettek a Wagner-erők elleni védekezésben. A lázadást „rendkívül veszélyes helyzetnek” nevezte, és köszönetet mondott azoknak, akik segítettek ennek leállításában.

„Nehéz helyzetben önök világosan, jól összehangoltan cselekedtek, tettükkel bizonyították hűségüket Oroszország népe és a katonai eskü iránt, felelősséget vállaltak a haza sorsáért és jövőjéért” – mondta Putyin a Kreml által rendezett eseményen.

Putyin a téren egyperces néma csendet kért a lázadás során elesett orosz katonai pilóták tiszteletére.

„A mi elszántságunk és bátorságunk, valamint az orosz társadalom egészének összefogása hatalmas volt, és meghatározó szerepet játszott abban, hogy leküzdjük ezeket az akadályokat és a lázadást. Láthatjuk, hogy a hadsereg, a társadalom és a nép egy volt. Ez tette lehetővé, hogy legyőzzük azt a rendkívül veszélyes helyzetet, amelyben az ország volt” – mondta az orosz elnök. (Sky News, CNN)

Harci készültségbe helyezte hadseregét a belarusz elnök. Alekszandr Lukasenko erről kedden számolt be, bár szavaiból kiderült, hogy a döntés már június 24-én lépett életbe, a Jevgenyij Prigozsin vezette zsoldoshadsereg oroszországi lázadása alatt.

„Sok honfitársunk szívére vette a történteket… Mert a mi hazánk Breszttől Vlagyivosztokig tart – ez a föld a szabadságot és az itt élő népeinket jelenti” – mondta a Ria Novosztyi szerint Lukasenko, a korábbinál szokatlanabbul nagy egységet húzva Belarusz és Oroszország között. (Az országát 1994 óta vezető, legutóbb 2020 augusztusában vitatható tisztaságú választásokon győztes elnök és Moszkva viszonya a szoros kapcsolat ellenére ellentmondásos. A kilencvenes években Lukasenko a posztszovjet nosztalgiára építve népszerű volt Oroszországban is, így akkor támogatta a két ország valódi közös állammá formálását, abban a reményben, hogy így Oroszország vezetője is lehet. A 2000-es években ez változott, amikor Moszkva javasolta a szorosabb kapcsolatot, akkor Lukasenko próbált kibújni ez alól, érezve, hogy ez az ő hatalmának csökkentését jelentené Belaruszban is.)

Lukasenko bejelentése a háborús készültségről – három nappal annak megtörténte után – különösen meglepő, mivel a hivatkozási alapot jelentő Jevgenyij Prigozsin épp Belaruszba távozott Oroszországból, miután az egynapos lázadás váratlanul befejeződött. Prigozsin a csapatait – amelyek összesen 8-25 ezer fő közötti létszámot tehetnek ki, de a lázadáskor közelebb lehetett a kisebbik számhoz – visszarendelte, ő maga pedig, Lukasenkóval való egyezkedés nyomán Belaruszba ment.

Ez komoly fegyvertény volt Lukasenkónak, aki így növelheti mozgásterét Moszkvával szemben, jelezve, hogy nélkülözhetetlen partnere a Kremlnek. Vlagyimir Putyin elismerte Lukasenko szerepének fontosságát a konfliktus gyors rendezésében, ami nyílt elismerése annak, hogy Putyinnak nem feltétlen alárendeltje Lukasenko.

A belarusz elnök a nyilatkozattal arra is utalt, hogy a stabilitást ő biztosítani tudta országában. Azt nem mondta, de közvetve így is érzékeltette, hogy ugyanez most Oroszországban nem sikerült.

„Harminc éve készülök a háborúra. Ezért élünk most békében” – mondta Lukasenko.

A Wagner fegyveres lázadása ügyében június 23-án kezdeményezett nyomozást kedden „a bűncselekmények megszűnése miatt” megszüntette az FSZB – közölte az orosz biztonsági szerv az állami hírügynökséggel, a TASZSZ-szal.

Az FSZB indoklása szerint a nyomozás során megállapították, hogy „június 24-én a résztvevők leállították a közvetlenül bűncselekmény elkövetésére irányuló cselekményeket”, ezért június 27-én lezárták az emiatt indított büntetőeljárást.

Jevgenyij Prigozsin péntek éjszaka indított Moszkvába tartó „igazságmenetet” Rosztov felől, hogy felelősségre vonja az orosz védelmi minisztert és a hadseregvezetést. Szombat este viszont megállt és visszafordult, miután Alekszandr Lukasenko belarusz elnök közvetítésével állítólag megállapodás született. A megállapodás értelmében Prigozsin Belaruszba távozik.

A Kreml reakciója széles skálán mozgott: Putyin szombat reggel még a fegyveres lázadás felelősségre vonását ígérte, Prigozsin ellen eljárást indítottak, viszont a nap végére az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov már arról számolt be, hogy az ügyet lezárták, Prigozsin szabadon távozhat Belaruszba, és nem éri retorzió a lázadás résztvevőit sem.

Putyin a hétfő esti beszéde után munkamegbeszélést is tartott a biztonsági szervek vezetőivel, köztük az FSZB igazgatójával is. Kedd reggel a TASZSZ jelentése szerint az FSZB közölte, hogy megszüntették a büntetőeljárást.

Az orosz védelmi minisztérium rövid közleményben jelentette be, hogy a Wagner zsoldoscsoport nehéz katonai felszerelésének átadására készül.

„Előkészületek folynak a Wagner PMC nehéz katonai felszerelésének átadására az Orosz Fegyveres Erők aktív egységeinek” – áll a közleményben.

(Guardian)

Kedden reggel egy orosz lajstromozású Embraer Legacy 600 típusú repülőgép szállt le a belarusz főváros, Minszk mellett. Az amerikai szankciós lista szerint a gép Jevgenyij Prigozsinhoz köthető. Arról egyelőre nem érkezett hivatalos információ, hogy kik utaztak a gép fedélzetén.

A Flightradar24 adatai szerint a repülőgép kedden kora hajnalban indult az oroszországi Rosztovból Minszk irányába.

A repülőgép azonosító kódjai megegyeznek egy olyan repülőgép kódjaival, amelyet az Egyesült Államok az Autolex Transport nevű céghez kapcsol, amelyet az amerikai Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal Prigozsinhoz kötött.

Jevgenyij Prigozsin péntek éjszaka Moszkvába tartó „igazságmenetet” indított az Ukrajnában harcoló zsoldosseregének egy részével Rosztov felől, hogy felelősségre vonja az orosz védelmi minisztert és a hadseregvezetést. Szombat este váratlanul megállította Moszkvát 200 kilométerre megközelítő csapatait, azt követően, hogy Alekszandr Lukasenko belarusz elnök közvetítésével megállapodás született. A Kreml szerint a megállapodás értelmében Prigozsin Belaruszba távozik. Pontos hollétéről azóta nem közöltek információt.

Kedden várhatóan Lukasenko is beszédet mond, majd „aktuális kérdésekre" fog válaszolni” – közölte a belarusz állami média.

A brit védelmi minisztériuma napi hírszerzési jelentésében azt írja, Ukrajna olyan területeket szerezhetett vissza Kelet-Ukrajnában, amelyek a kijevi kormány és az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság között 2014-ben megállapított de facto határokon túl vannak.

Az ukrán légierő kisebb előrenyomulást hajtott végre a Donyeck városához közeli Krasznohorivka falutól keletre , amely a régi ellenőrzési vonalon fekszik – írja a jelentés.

Ez az egyik első eset Oroszország 2022. februári inváziója óta, hogy az ukrán erők nagy valószínűséggel visszafoglaltak egy olyan területet, amelyet Oroszország 2014 óta elfoglalt.

A brit hírszerzés szerint az egy időben több fronton indított ukrán támadások valószínűleg túlterhelhették a Donyecki Népköztársaságba vezényelt csecsen fegyveres erőket.

A Ramzan Kadirov által vezetett csecsen különleges erőket május végén rendelték kelet-Ukrajnába, ahol június elején Marinka közelében támadást is indítottak.

A donyecki frontra hétfőn Volodimir Zekenszkij ukrán elnök is ellátogatott, és bár később azt mondta, az ukrán csapatok előrehaladtak, részleteket nem közölt, ahogy arról sem tett említést, hogy benyomultak volna a Donyecki Népköztársaság területére.

Hétfő késő esti beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, a donyecki régióban Zaporizzsja területén minden irányban előre tudtak haladni az ukrán csapatok. „Ez egy boldog nap” – mondta az elnök.

Az ukrán elnök hétfőn meglátogatta a bahmuti csatában harcoló ukrán egységet, és a déli frontot is, ahol kitüntetéseket adott át. Zelenszkij beszámolója szerint a fronton a tábornokokkal is találkozott, akikkel az operatív döntéseket beszélték át.

„Megerősítjük a tengerészgyalogságot és a védelmi erőink minden elemét, ez elengedhetetlen” – mondta.

Zelenszkij vasárnap telefonon egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel a további fegyverszállítmányokról. „Ma azon a területen jártam, ahol ezek a fegyverek nagyobb erőt, nagyobb védelmet nyújtanak az ukránok életének. És közelebb hozzák a győzelmünket, ez a legfontosabb. Az egész földünk szabad lesz” – mondta erről hétfő este.

Az ukrán fegyveres erők azt állítják, hogy hétfő este két Kalibr típusú robotrepülőgépet és hét Sahed típusú drónt lőttek le az orosz erők éjszakai támadásai során.

Kedd reggeli jelentésében az ukrán hadsereg azt írta, az orosz erők hétfőn 45 légicsapást hajtottak végre, és 38 támadást indítottak rakétavető rendszerekkel Ukrajna belsejében.

Liman és Bahmut környékén is harcokról számoltak be, hétfőn 38 összecsapás történt az ukránok jelentése szerint.

(Guardian)

• Vlagyimir Putyin késő este beszédet mondott az orosz tévében, többek között arról beszélt, hogy „a lázadás szervezőit bíróság elé fogják állítani”, a Wagner tagjai igazából hazafiak, illetve hogy a magánhadsereg katonái a lázadás után akár mehetnek Belaruszba is. Részletek itt.
• A nap során megszólalt Jevgenyij Prigozsin, a Wagner feje is, aki többek között azt mondta, hogy nem azért indultak Moszkva felé, mert meg akarták dönteni a kormányt. Részletek itt.
• Szijjártó Péter szerint Európa egyre jobban közelít a katasztrófához.
• 15 hónapos mélypontra gyengült a rubel hétfő reggel.

A hétfői híreket ide kattintva érheti el.