Vlagyimir Putyin: A lázadás szervezőit bíróság elé fogják állítani

Vlagyimir Putyin orosz elnök a hétfő esti beszéde után munkamegbeszélést tart a biztonsági szervek vezetőivel – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. „Vlagyimir Putyin jelenleg munkatalálkozót tart Igor Krasznov főügyésszel, Anton Vaino vezérkari főnökkel, Vlagyimir Kolokolcev belügyminiszterrel, Szergej Sojgu védelmi miniszterrel, Alekszandr Bortnyikov FSZB-igazgatóval, Viktor Zolotov Roszgvargyija-vezérrel, Dmitrij Kocsnyev FSZO-vezérrel és Alekszandr Basztrykinnel, a Nyomozó Bizottság vezetőjével” – közölte Peszkov.

(TASZSZ)

A belarusz elnök várhatón kedden fog „aktuális kérdésekre válaszolni” – mondta Igor Tur, az ONT belarusz állami televízió újságírója.

(Interfax)

Frissítés: Cikkünk eredeti verziójában a Sky News nyomán arról írtunk, hogy Putyin bíróság elé állítaná a lázadókat, ezt azonban az elnök a beszédében nem mondta – később a Sky News is korrigált. Putyin arról szólt, hogy a lázadásban részt vevők – akik nagy része őszinte hazafi – továbbra is szolgálhatnak, ha szerződnek az orosz védelmi minisztériummal vagy az állam más fegyveres szerveivel, vagy egyszerűen haza is térhetnek családjaikhoz, de úgy is dönthetnek, hogy elmennek Belaruszba, ahová a lázadást szervező Wagner zsoldossereg vezetője, Jevgenyij Prigozsin is távozott.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő este az állami televízióban mondott beszéddel fordult az orosz néphez. Putyin megköszönte az oroszok kitartását, egységét és hazaszeretetét, „amely megmutatta, hogy minden zsarolás és lázítás kudarcra van ítélve”. „A lakosság, a pártok, az egyház és az egész társadalom határozottan kiállt az alkotmányos rend mellett” – mondta az orosz elnök, hozzátéve, hogy

a lázadást mindenképp leverték volna.

„A lázadás szervezői, miután elárulták a hazát, elárulták azokat is, akik velük voltak. A lázadók azt akarták, hogy a katonák megöljék egymást, ugyanezt a végeredményt akarták Kijevben is. Az elesett hősök bátorsága, önfeláldozása óvott meg a szörnyű következményektől” – mondta Putyin.

Kijelentette, hogy a lázadás célja Oroszország meggyengítése volt, ezt akarják Ukrajnában a nácik és nyugati

Az orosz elnök szerint a Wagner-harcosok túlnyomó többsége jó hazafi, és azt javasolta nekik, kössenek szerződést a védelmi minisztériummal. Köszönetet mondott azoknak a zsoldosoknak, akik megálltak az utolsó vonalnál, és nem mentek bele a vérontásba. „Tudtuk és tudjuk, hogy a Wagner-csoport harcosainak és parancsnokainak túlnyomó többsége orosz hazafi, elkötelezett népe és állama iránt. Ezt bizonyították bátorságukkal a harctéren, Donbassz és Novorosszija felszabadításában. Megpróbálták őket a színfalak mögött felhasználni a fegyveres testvéreik ellen, akikkel együtt harcoltak az országért és annak jövőjéért” – mondta.

„A Wagner-harcosoknak tett ígéret teljesülni fog. Lehetőségük van rá, hogy folytassák Oroszország szolgálatát a védelmi minisztériummal vagy más biztonsági szervekkel való szerződéskötéssel, vagy visszatérjenek a családjukhoz és barátaikhoz. Aki akar, Belaruszba is mehet. Ígéretemet teljesíteni fogom. Ismétlem, a választás mindannyiótokon múlik” – mondta az orosz elnök.

Putyin köszönetét fejezte ki Alekszandr Lukasenko belarusz elnöknek, amiért hozzájárult a helyzet megoldásához. „Hálás vagyok Alekszandr Grigorjevics Lukasenko belarusz elnöknek az erőfeszítéseiért és a helyzet békés megoldásához való hozzájárulásáért. De ismétlem, ezekben a napokban döntő szerepet játszott a polgárok hazafias szelleme, az egész orosz társadalom összefogása. Ez a támogatás tette lehetővé, hogy hazánk számára a legnehezebb megpróbáltatásokat együttesen legyőzzük. Köszönöm ezt önöknek. Köszönöm” – mondta Putyin a beszédében.

(RIA Novosztyi, TASZSZ, Sky News)

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő este fontos bejelentést tesz – közölte Vlagyimir Szolovjov újságíró a Telegram-csatornáján. Az Egyes Csatorna Dmitrij Peszkov szóvivőre hivatkozva arról számolt be, hogy este Putyin nyilatkozni fog a Kremlből.

Az egyelőre nem világos, hogy a nyilatkozat miről fog szólni.

Putyin hétfőn közzétette első videónyilatkozatát a Wagner-lázadás óta, de ebben nem tett említést a hétvégi eseményekről. Azóta Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér is megszólalt, egy hétfő délután közzétett hangüzenetben azt állította, hogy nem az orosz kormány megbuktatása volt a célja.

Ezzel egy időben a belarusz elnök környezetéből arról számoltak be, hogy Alekszandr Lukasenko is nyilatkozni fog.

(Interfax, Sky News)

Oroszország azt állítja, hogy brit katonai repülőgépeket fogtak el a Fekete-tenger fölött. Az orosz védelmi minisztérium szerint két orosz Szu-27-es vadászrepülőgép hétfőn elfogott három brit katonai repülőgépet, amelyek a Fekete-tenger fölött az orosz határ felé tartottak.

A minisztérium szerint az orosz gépek egy RC–135-ös rádióelektronikai felderítő repülőgépet, valamint két Eurofighter Typhoon vadászbombázót azonosítottak. „Amikor az orosz vadászgépek megközelítették őket, a külföldi katonai repülőgépek visszafordultak Oroszország államhatárától. Az orosz gépek biztonságban visszatértek a hazai repülőterükre, nem történt határsértés” – áll az orosz védelmi minisztérium közleményében.

(Guardian, Interfax)

Az Egyesült Államoknak nem volt köze a Wagner-csoport lázadásához – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök a Fehér Ház hétfői rendezvényén.

„Biztosnak kellett lennünk abban, hogy Putyinnak nem adunk ürügyet arra, hogy ezt a Nyugatra vagy a NATO-ra kenje. Világossá tettük, hogy nem vagyunk érintettek. Semmi közünk nem volt hozzá. Ez az orosz rendszeren belüli küzdelem része volt” – mondta Biden.

„Folyamatosan értékelni fogjuk a hétvégi események következményeit és az Oroszországra és Ukrajnára gyakorolt hatásokat. De még túl korai lenne végleges következtetést levonni arról, hogy hová vezet ez az egész” – tette hozzá az amerikai elnök.

(CNN)

Szombati sikertelen lázadása óta először szólalt meg Jevgenyij Prigozsin. A Wagner-vezér a Telegramra töltött fel egy 11 perces hangüzenetet, amelyben arról beszél, hogy azért vonultak fel, hogy demonstrálják a tiltakozásukat, nem pedig azért, hogy megbuktassák a kormányt.

Prigozsin szerint a Wagner-csoport július elsején megszűnt volna, ugyanis a zsoldosok közül szinte senki sem volt hajlandó szerződést kötni a védelmi minisztériummal. Eredetileg az volt a terv, hogy június 30-án tüntetőleg Rosztovba vonulnak, hogy leadják a védelmi minisztériumtól kapott felszereléseiket. „Azonban rakétatámadás ért bennünket, aminek következtében mintegy 30 harcos meghalt, ezért úgy döntöttünk, hogy azonnal Rosztovba vonulunk” – fogalmazott Prigozsin. A Wagner-vezér sajnálja, hogy repülőgépekre és helikopterekre kellett csapást mérniük, de ez azért történt, mert bombázták őket.

„A menet célja az volt, hogy megakadályozzuk a Wagner zsoldoshadsereg megsemmisítését és felelősségre vonjuk azokat, akik a »különleges katonai művelet« alatt rengeteg hibát követtek el. Abban a pillanatban álltunk le, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy sok vér fog folyni. Úgy éreztük, hogy ez a tüntetés elegendő volt.”

Szerinte az Oroszországba való bevonulásuk és 780 kilométeres menetelésük „mesteri” volt, és megmutatta, hogy az orosz hadseregnek hogyan kellett volna bevonulnia Ukrajnába 2022. február 24-én. Prigozsin szerint Lukasenko felajánlotta neki, hogy segít megoldást találni arra, hogy hogyan működhetne tovább a Wagner-csoport. Megjegyezte azt is, hogy menetük mentén mindenhol őket támogató civilekkel találkoztak. A hangüzenetből nem derült ki, hogy a Wagner-vezér jelenleg hol tartózkodik.

Jevgenyij Prigozsin péntek éjszaka Moszkvába tartó „igazságmenetet” indított az Ukrajnában harcoló zsoldosseregének egy részével Rosztov felől, hogy felelősségre vonja az orosz védelmi minisztert és a hadseregvezetést. Prigozsin azonban szombat este váratlanul megállította Moszkvát 200 kilométerre megközelítő csapatait, azt követően, hogy Alekszandr Lukasenko belarusz elnök közvetítésével megállapodás született. A Kreml szerint a megállapodás értelmében Prigozsin Belaruszba távozik, azonban pontos hollétéről azóta sincs információ.

A Wagner-vezér lázadását szombaton napközben Rácz András Oroszország-szakértő elemezte a Telexen, Prigozsin és Lukasenko megállapodását követően pedig kollégánk, Nyilas Gergely összegezte a rendelkezésre álló információkat a lázadásról és annak lehetséges következményeiről.

(Meduza, BBC)

Az orosz fenyegetés akkor is megmarad, ha Ukrajna megnyeri a háborút – figyelmeztetett a brit vezérkari főnök, Patrick Sanders tábornok.

Sanders a Royal United Services Institute (RUSI) védelmi és biztonsági agytröszt konferenciáján felszólította a NATO keleti szárnyát, hogy „soha ne írják le” Oroszországot. „Nem számít, hogyan ér véget ez a háború – aminek ukrán győzelemmel kell végződnie –, úgy vélem, az orosz fenyegetés megmarad” – mondta a brit vezérkari főnök.

Sanders a beszédében tisztelettel adózott Ukrajna bátorsága és áldozatkészsége előtt, és kiemelte, hogy a NATO időt kapott a modernizációra, a kiképzésre és a felkészültség biztosítására, hogy elrettentsék Oroszországot. „Többet kell tennünk. Tartozunk ezzel Ukrajnának” – mondta.

(Sky News)

Németország négyezer katonát küld Litvániába állandó jelleggel a NATO keleti szárnyának megerősítése érdekében – közölte Boris Pistorius német védelmi miniszter hétfőn vilniusi látogatása során. Pistorius azt mondta, a német hadsereg kész a tartós litvániai jelenlétre megemelt létszámban is, ha előtte létrejön a katonák elszállásolásához és gyakorlatozásához szükséges infrastruktúra.

A német és a litván hadsereg július 7-ig közös NATO-hadgyakorlatot tart a balti országban. Ennek részeként Németország ezer katonát és háromszáz harckocsit szállított a 41. gépesített gyalogsági dandárból Litvániába, ahol a NATO keleti szárnyán szükséges védelmi feladatokat gyakorolnak.

A hadgyakorlatra Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, valamint a NATO legfőbb politikai döntéshozó testületének számító Észak-atlanti Tanács (NAC) nagykövetei is kilátogatnak Gitanas Nausėda litván elnök és Arvydas Anušauskas litván védelmi miniszter kíséretében.

Stoltenberg a Wagner-lázadással kapcsolatban jelezte: a NATO figyelemmel követi az oroszországi helyzetet, de a zendülést orosz belügynek tekintik. A főtitkár szerint a hétvégi események újabb bizonyítékai annak a „hatalmas stratégiai hibának”, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna megtámadásával elkövetett. Stoltenberg egyúttal Ukrajna további támogatásának fontosságát hangsúlyozta.

(MTI)

Putyin kiadta első nyilatkozatát a Jevgenyij Prigozsin által vezetett hétvégi lázadás lezárása után: az orosz elnök egyetlen szót sem szentelt a közel 24 órás eseménysorozatnak.

Putyin a Kreml honlapjára feltöltött videóban az ipari fórum résztvevőinek gratulált. A videóról viszont nem tudni, hogy azt mikor és milyen körülmények között rögzítették. Az Interfax hírügynökség azt írja, hogy az orosz elnök nemrég telefonon beszélt iráni kollégájával, Ebrahim Raiszival, aki állítólag teljes támogatásáról biztosította az orosz vezetést.

(Sky News)

Az orosz miniszterelnök is megszólalt a Jevgenyij Prigozsin által vezetett lázadásról: szerinte Oroszország egy stabilitását fenyegető kihívással néz szembe. Mihail Misusztyin azt is hangsúlyozta, hogy egységesen ki kell állniuk Vlagyimir Putyin mellett.

A TASZSZ által közölt felvételen Misusztyin azt mondta, hogy a kormánytisztviselők az elnökkel együtt dolgoznak az ország stabilitásának biztosításán a lázadás után. „A legfontosabb az ilyen körülmények között az, hogy biztosítsuk országunk szuverenitását és függetlenségét, az állampolgárok biztonságát és jólétét” – mondta. Továbbá felszólította az embereket, hogy álljanak be Putyin mellé. Misusztyin Putyint támogató szavai azért sem meglepőek, mert maga az elnök nevezte ki a miniszterelnöki pozícióra 2020-ban, szerepe leginkább adminisztratív jellegű.

(BBC)

87 rubelre gyengült a dollárral szemben az orosz fizetőeszköz hétfő reggel – írta a Ria Novosztyi. Ez azt jelenti, hogy a tavaly februárban Oroszország által Ukrajna ellen indított háború első hónapjának vége óta nem látott gyengülést ért el. Igaz, napközben ezt a veszteséget néhány órán belül ledolgozta, és az egy nappal korábbi, 84,7 rubeles szintre szelídült.

A Wagner-csoport szombati lázadása miatti bizonytalanság közvetlen hatása a pénzpiacokon rövid távú volt, a háborúé azonban nem: az elmúlt év során nagy ingadozásokkal, de összességében az orosz bankszektor nyeresége csökken, ahogy a nyereséges bankok száma is – jegyezte meg az Euronews.

Moszkvában a Jevgenyij Prigozsin által vezetett lázadás azzal fenyegetett, hogy a zsoldosok Moszkvába mennek, és felelősségre vonják a védelmi minisztert. Azonban még aznap megállt a zsoldossereg, Prigozsin visszavonta őket állomáshelyeikre, ő maga pedig Belaruszba távozott, amit a Kreml is megerősített. Igaz, hiteles bejegyzés Prigozsintól azóta nem érkezett.

Június 26-án a terrorelhárításra hivatkozva bevezetett rendkívüli helyzetet feloldották, és a hétfői napot egyszeri alkalommal szünnapnak nyilvánították az orosz fővárosban.

Bár az orosz elnök szóvivője egyértelműen kijelentette, hogy az Ukrajnában a megszálló orosz erők oldalán harcoló zsoldossereg vezetője által indított szombati lázadás után megkezdett nyomozást lezárták, úgy tűnik, mégis nyitva van az ügy az árulással vádolt Jevgenyij Prigozsinnal szemben – írta a Kommerszant.

A lap szerint a legfőbb ügyészség azonban csak technikai okokból tarthat ott, hogy az ügy nincs lezárva, egyszerűen ennek hivatalos lebonyolításához nem volt elég idő. Igaz, ennek politikai üzenete is lehet a Putyinnal formálisan nem, de a védelmi miniszterrel nyíltan szembefordult Prigozsin felé, jelezve, hogy az országba ne próbáljon visszatérni. A Kreml által bejelentett megállapodás szerint – amelyet hivatalosan a belarusz elnök hozott tető alá – Prigozsin Minszkbe távozott.

Hiteles információ azonban továbbra sincs a kegyvesztett hadúr hollétéről.

„Európa egyre közelebb sodródik a katasztrófához – minden értelemben, sajnos. Most még meg lehetne előzni a még nagyobb bajt és meg lehetne menteni sok ezer életet, de ehhez ki kellene törni a háborús pszichózisból” – írta Szijjártó Péter a Facebook-oldalán. A posztot az orosz Ria Novosztyi is szemlézte, azzal a címmel, hogy „Európa katasztrófához közeledik a háborús pszichózis miatt, közölte a magyar külügyminiszter”.

Szijjártó közölte, „nincsenek illúziói” azzal kapcsolatban, hogy a hétfői luxembourgi EU-s külügyminiszteri tanácson ez megtörténhet. Posztjában Szijjártó a halálos háború folytatódásáért tehát a Nyugatot teszi felelőssé, éppúgy, ahogyan azt a Kreml teszi.

A külügyi és külgazdasági miniszter posztját taglaló orosz hírügynökségi írás részletesen leírta, hogy a magyar kormány következetesen ellenzi az Oroszországból érkező energiahordozókat érintő szankciókat, és törvényben tiltotta meg, hogy területén át fegyver juthasson Ukrajnába, mert a szállítmány Kárpátalján keresztül haladva legitim célpont lenne a térségben, ahol magyarok is élnek.

Az írás kiemelte, hogy a magyar kormány régóta támogatja a tűzszüneti tárgyalásokat, ám ezt Kijev elutasítja, noha az orosz fél is a tárgyalások mellett van – hangoztatta a Ria Novosztyi.

Arról, hogy Oroszország már területeket csatolt Ukrajnából magához – Donyeck és Luhanszk oroszbarát szeparatista köztársaságokat, Herszon és Zaporizzsja megyéket – a gyakorlatban azok megszállt részeit –, a jelentés nem tett említést.

A ma már Lettországból működő Meduza információi szerint a Wagner zsoldossereg alapítója már az általa szervezett lázadás napján beszélt volna az orosz elnökkel, de Vlagyimir Putyin nem volt a helyén. Hivatalosan az elnök a Kremlben volt, bár azt tudni, hogy szombaton – amikor Jevgenyij Prigozsin csapataival Moszkva felé indult, hogy felelősségre vonja az orosz védelmi minisztert – az elnök repülőgépe elhagyta Moszkvát.

Az is tény, hogy Putyin a szombat reggeli televíziós beszéde után – amelyben nem nevezte meg Prigozsint, de árulónak minősítette a lázadás szítóit – nem vett részt a tárgyalásokon, helyette az egynapos lázadást a belarusz elnök bonyolította le. Eszerint Alekszandr Lukasenko beszélte rá Prigozsint, hogy vonja vissza csapatait, ő maga pedig utazzon Minszkbe. A történteket azóta sem a védelmi miniszter, sem Putyin nem kommentálta, de Lukasenko tárgyalásokba való bevonását elismerte az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov.

Az, hogy Lukasenko békítő szerepben jelenhetett meg, növelheti mozgásterét Moszkvával szemben, Putyinnak azonban presztízsveszteséget jelent. Igaz, el akarhatta kerülni, hogy Prigozsin egyenrangú félként tárgyalhasson vele, ami szintén presztízsveszteséget jelentett volna.

Az elnöknek azonban intő jel, hogy ha nem is álltak a hadseregtől, rendőrségtől a lázadás mellé, a megyei vezetés és a haderő semmilyen ága több száz kilométeren át nem gördített akadályt Prigozsin embereinek vonulása elé.

Az éttermi vállalkozásai, majd állami megbízásai révén a Kreml séfjeként elhíresült, a lázadásig, hadúrrá emelkedett Prigozsinnak azonban Lukasenko mellett voltak orosz részről is magas rangú tárgyalópartnerei, többek között a védelmi miniszter helyettese.

Vele, Junusz-Bek Jevkurovval személyesen is találkozott Prigozsin szombaton a Wagner erői által elfoglalt Rosztov-na-Donuban.

A tárgyalások nem vezettek eredményre, így a zsoldosok közeledtek Moszkvához. A Meduza forrásai szerint Putyinnak jóval nehezebb lesz a lázadás után fenntartania a hatalmi struktúrát, így hiába tette partvonalon kívülre Prigozsint, valójában súlyos veszteséget szenvedett el.

Prigozsin hollétéről biztosat nem tudni, a bejelentések alapján Minszkben kell lennie.

Először jelent meg nyilvános felvétel Szergej Sojgu védelmi miniszterről azután, hogy az ő felelősségre vonását követelő Jevgenyij Prigozsin fellázadt az irányítása alatt álló Wagner zsoldossereggel együtt.

Sojgu a beszámoló alapján a „rendkívüli katonai művelet” zónájában tekintette meg a nyugati hadseregcsoportot. (Az orosz terminológiában ez az Ukrajna ellen folytatott háborút jelenti, miután háborúnak nevezni tilos.)

Sojgu megtekintő művelete jelzés akart lenni arra, hogy ellenőrzése alatt tartja a folyamatokat. A bejátszás nem tett említést Prigozsinról és a zsoldosseregről, amelynek hadseregbe való betagozódását a védelmi minisztérium szerződésekkel valósítaná meg. Prigozsin – tartva önállósága elvesztésétől – ezt ellenezte, de a lázadása után, ez vélhetően megvalósul. Az egynapos lázadásról itt olvashatja cikkünket.

A Moszkvába vonulással fenyegetőző, Voronyezsig könnyedén el is jutó Prigozsint szombaton még fegyveres lázadással vádolták meg, az elnök egy rövid televíziós beszédében árulónak nevezte a felkelés szítóit – nem nevezve meg Prigozsint, aki korábbi éttermi vállalkozásai és állami megbízásai nyomán „Putyin séfjeként” volt ismert –, a nap végére azonban megszüntették az eljárást a hadúr ellen, ő pedig visszavonta csapatait, majd a hírek szerint Belaruszba távozhatott. Pontos tartózkodási helye azonban jelenleg sem ismert.

„Ezért áldozza fel magát az ukrán munkásosztály?” – tette fel a kérdést az Európai Parlamentben a baloldali frakció ír képviselője. Mick Wallace vasárnap tette ki a Twitterre felszólalását, amelyben arról beszélt, hogy Volodimir Zelenszkij a háborút kihasználva csak az elnöki hatalom koncentrációján dolgozik, és azon, hogy nyugati érdekek szerint kiárusítsa az ország termőföldjét, amelyből hárommillió hektárt már ki is árusított nyugati cégeknek. A forrást a vásárlásokhoz az IMF, a Világbank és az EBRD adta a képviselő szerint.

Wallace az Independents 4 Change (Függetlenek a változásért) párt tagja, az EP-ben az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal pártcsalád tagja, amely kommunista és szocialista pártokat tömörít. A szövetségnek 37 tagja van a 705 fős parlamentben. A pártcsalád tagja – EP-mandátum nélkül – a Magyarországi Munkáspárt 2006 – Európai Baloldal is, amely a Thürmer Gyula-féle Munkáspártból kiszakadva jött létre.

Az ír képviselő Oroszország említése nélkül az Ukrajnát ért háborús csapásokról, megsemmisült városokról beszélt, majd rátért a városok körüli földekre, amelyeket elloptak az oligarchák. A lopás 2014 után gyorsult fel, a nyugatbarát kormány szélesre tárta az ajtót a nyugati cégek érdekei előtt – mondta a 68 éves politikus.

Ukrajnában húsz éven át moratórium volt érvényben a termőföldek eladására, belföldi tulajdonosváltás sem volt lehetséges. 2021 nyarán oldották fel a moratóriumot, így a '90-es években kolhoz- és tsz-alkalmazottak között kiosztott földek értékesíthetők lettek. A jelenleg is állami tulajdonban lévő termőföldek továbbra sem privatizálhatók.

A háború az értékesítés folyamatát megakasztotta, és az elaknásítás a háború valamikor vége után még évekig veszélyt jelenthet, főként Ukrajna keleti részén.

Közvetlenül külföldiek azonban továbbra sem birtokolhatnak termőföldet. 2024-ig a felső határ 100 hektár, 2024 után 10 ezer hektár lehetne egy kézben.

Odesszát támadta rakétákkal az orosz flotta a Fekete-tenger felől hétfőre virradóra – közölte az Unian.

Ukrajna legnagyobb tengerparti városát és Odessza megyét támadta az éjszaka az orosz hadsereg, a városban robbanások is hallatszottak – de a hírek szerint az a rakéták megsemmisítésének hangja volt, találatról nem érkezett jelentés.

A békeidőben egymilliós kikötőváros lakóit arra kérték, maradjanak óvóhelyeiken.

Az orosz erők Ukrajna tíz további megyéjét támadták az éjszaka, a keletitől a délnyugati területekig. A légiriadó reggelre véget ért, ám a dróntámadások a rakéták kilövése után is folyamatos veszélyt jelentenek.

Csaknem egy kilométert haladtak előre az ukrán erők Bahmut körül – közölte az Unian. Az orosz támadók által nagy veszteséggel, tíz hónap után elfoglalt kelet-ukrajnai várostól északra és délre is területet foglalt vissza az ukrán hadsereg – közölte a védelmi erők szóvivője az Unian szerint.

Szerhij Cserevatij arról is beszámolt, hogy ezalatt 186 orosz katonát semmisítettek meg, 224 sebesült meg és 8 orosz esett fogságba. Az ukrán erők eközben drónokat, orosz páncélosokat, rakétarendszert és lőszerraktárat semmisítettek meg.

Cserevatij szerint a Wagner zsoldoshadsereget alapító Jevgenyij Prigozsin lázadása nem hatott a fronthelyzetre, ugyanakkor úgy látta, hogy az egy teljes napra Moszkva ellen fordult zsoldossereg vezetője épp a Bahmut körüli helyzet miatt szánta el magát a lázadásra.

Az orosz támadók láthatóan nem akarják feladni a várost, jelentős légideszantos erőt vonnak össze az egykor 50 ezres, stratégiailag nem túl jelentős város körül, amely az ukrajnai harcok egyik legvéresebb színtere volt az elmúlt hónapokban.

• A Wagner-katonák kivonultak Rosztovból, Voronyezsből és a lipecki régióból is. Az ellenük Rosztovba küldött csecsen alakulatok is távoztak a városból.
• Moszkva környéki autópályákon még nem oldották fel teljesen a biztonsági korlátozásokat.
• Külföldi elemzők szerint sosem állt ennyire gyenge lábakon Vlagyimir Putyin hatalma, mint a Wagner-vezér egynapos lázadása után.
• Kiderült, hogy amerikai hírszerzők már szerdán figyelmeztették az amerikai hadsereg vezetőit, hogy Prigozsin katonai akciót készül indítani az orosz hadsereg vezetői ellen.
• Kommentálta az oroszországi helyzetet Antony Blinken amerikai külügyminiszter, szerinte Putyin káoszt teremtett a saját hazájában.
• Észak-Korea és Kína támogatásáról biztosította Oroszország vezetését a fegyveres lázadással szemben
• Eloltották a tüzet a voronyezsi olajtárolónál
• A brit hírszerzés szerint az ukránok újra támadásba lendültek a dél- és kelet-ukrajnai front három pontján. Lassan, de biztosan haladnak előre a kulcsfontosságú területeken.
• Ukrán tisztviselők szerint két ember meghalt és legalább nyolc megsebesült a Kelet- és Dél-Ukrajnát szombaton és az éjszaka folyamán ért orosz támadásokban.
• A Dnyeper partján, a zaporizzsjai atomerőművel átellenben található Nikopolt ágyúzták éjszaka az oroszok a régióban harcoló ukrán csapatok vezetője szerint.
• Zelenszkij szerint Putyin hatalma meggyengült, Macron az orosz hadsereg törékenységéről beszélt

A vasárnapi híreken ide kattintva érheti el.