Amerikai külügyminiszter: Putyin Ukrajna megszállásával káoszt teremtett Oroszországban

2023. június 25. – 07:35

frissítve

Amerikai külügyminiszter: Putyin Ukrajna megszállásával káoszt teremtett Oroszországban
Egy Rosztovból kivonuló Wagner-zsoldos rajongókkal körül véve június 24-én – Fotó: Stringer / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva
  • Miután katonáival megindult Moszkva felé, a Wagner-zsoldoscsoport vezére, Jevgenyij Prigozsin szombat este váratlanul megállította csapatait, azt követően, hogy Alekszandr Lukasenko belarusz elnök közvetítésével megállapodás született.
  • A megállapodás értelmében Prigozsin Belaruszba távozik, azonban pontos hollétéről nincs információ.
  • A Wagner-katonák kivonultak Rosztovból és Voronyezsből.
  • Külföldi elemzők szerint sosem állt ennyire gyenge lábakon Vlagyimir Putyin hatalma, mint a Wagner-vezér egynapos lázadása után.
  • Ukrajnában az orosz és az ukrán csapatok is támadásba lendültek.
  • Kommentálta az oroszországi helyzetet Antony Blinken amerikai külügyminiszter, szerinte Putyin káoszt teremtett a saját hazájában.

Már folyamatban van annak a törvényjavaslatnak a kidolgozása, ami szabályozná a Wagner-csoport jövőbeli működését, erről az orosz törvényhozás, a Duma védelmi bizottságának elnöke beszélt a Vedomosti orosz üzleti napilapnak.

A Wagner csapatai kivonulnak Rosztovból 2023. június 24-én – Fotó: Stringer / Reuters
A Wagner csapatai kivonulnak Rosztovból 2023. június 24-én – Fotó: Stringer / Reuters

A CNN által szemlézett nyilatkozatban Andrej Kartapolov arról beszélt, hogy még nincsen döntés a Wagner-csoport jövőjéről: „Nem szükséges viszont a betiltása, hiszen ez egy harcra képes egység, és csak a vezetésével kapcsolatban merültek fel kérdések, nem a harcosaival.”

Kartapolov nyilatkozata összhangban állhat Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szombati szavaival. Peszkov a szombat esti Prigozsin–Lukasenko megállapodás után beszélt arról, hogy a Wagner csapatai visszatérnek eredeti posztjaikra, akik pedig szeretnék, azok szerződést köthetnek a védelmi minisztériummal. „Ez azokra értendő, akik nem vettek részt a [Prigozsin által szervezett] vonulásban” – tette hozzá Peszkov, igaz, a Kreml ígérete szerint ellenük sem fognak vádat emelni.

Telefonon egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel Volodimir Zelenszkij, írja a Sky News. Az ukrán elnök főleg a szombati oroszországi eseményekről beszélt, ami szerinte megmutatta, hogy mennyire törékeny Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalma.

A Wagner-csoport menetelése Moszkvába ugyan nem érte el a célját, de Zelenszkij szerint az orosz rendszer leleplezett gyengeségére a nemzetközi közösségnek is reagálnia kell nyomásgyakorlással, hogy az orosz csapatok elhagyják Ukrajnát. Az ukrán elnök emellett Bidennel beszélt a védelmi együttműködés kiterjesztéséről is, különös tekintettel a nagy hatótávolságú fegyverekre.

Zelenszkijhez hasonlóan fogalmazott Emmanuel Macron francia elnök is a szombati eseményekkel kapcsolatban: a Provence című napilapnak úgy nyilatkozott, hogy a Prigozsin-féle fegyveres lázadás megmutatta az orosz hadsereg törékenységét. Ez pedig szerinte indokolja azt is, miért támogatják széleskörűen fegyverekkel Ukrajnát.

Macron azt mondta, Franciaország fő partnereivel együtt „óráról órára követték az eseményeket”, ami szerinte továbbra is alakulóban van, de mutatja azt, hogy az orosz tábor mennyire töredezett belülről.

„Ezek az események nagyon is éberré kell tegyenek bennünket, és teljes mértékben indokolja azt a támogatást is, amelyet az ukránok ellenállásához nyújtunk”

– mondta az interjúban Emmanuel Macron.

Gitanas Nauseda litván elnök arra figyelmeztetett, hogy a NATO-nak meg kell erősítenie a keleti szárnyát, ha Belarusz lesz Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezető új otthona – írja a Guardian.

„Ha Prigozsin vagy a Wagner-csoport egy része tisztázatlan tervekkel és tisztázatlan szándékokkal Belaruszban köt ki, az csak azt jelenti, hogy tovább kell erősítenünk keleti határaink biztonságát” – mondta Nauseda a zsoldoscsoport lázadási kísérletéről tartott állambiztonsági tanácsi ülést követően.

„Itt nemcsak Litvániáról beszélek, hanem kétségtelenül az egész NATO-ról” – folytatta. Nauseda arról is beszélt, hogy a litván hírszerzés törekedni fog a belarusz politikai és biztonsági helyzetének vizsgálatára.

„A király meztelen” – jelentette ki Nauseda, hozzátéve, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek további kihívásokkal kell majd szembenéznie.

Litvánia a jövő hónapban tartja a NATO-csúcstalálkozót. A kormány szerint a találkozó általános biztonsági tervén nem változtatnak az egynapos Prigozsin-féle lázadás kirobbanása miatt.

Alekszandr Lukasenko belarusz elnök vasárnap telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Nurszultan Nazarbajev volt kazah elnökkel.

A belarusz elnök hivatala rövid közleményben azt írta: „Alekszandr Lukasenko délelőtt telefonbeszélgetést folytatott orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Délután pedig Nurszultan Nazarbajevvel folytatott telefonbeszélgetést. Megvitatták a nemzetközi helyzetet, a régió helyzetét és a belarusz–kazah kapcsolatokat.”

(BelTA)

Olekszij Danilov, az ukrán Biztonsági és Védelmi Tanács titkára a Twitter-oldalán reagált a szombati oroszországi eseményekre. Úgy látja, hogy Jevgenyij Prigozsin lázadása a putyini rendszer lebontásának első lépése volt.

„Oroszországban kialakult az elégedetlenek csoportja – a biztonsági erők, a hivatalnokok és az oligarchikus tőke –, akik Putyin tevékenységét saját érdekeikre és egzisztenciájukra nézve halálosnak, Oroszországra nézve pedig fenyegetőnek tartják” – írta Danilov.

„Putyinnak csak egy lehetősége van arra, hogy mentse magát: a hatalmi blokk teljes megtisztítása, a Wagner-féle csoportok felszámolása, a Prigozsinok demonstratív megbüntetése, a statárium és a tömeges elnyomás bevetése. Nagy kérdés, hogy a hipszterek, nők és tinédzserek verésére összpontosító büntetőgépezet képes-e ellátni ezeket a feladatokat” – véli Danilov.

A bejegyzésben arra is kitért, nem tartja kizártnak, hogy a tűzszünetről szóló tárgyalásokban Alekszandr Lukasenko belarusz elnök is szerepet vállalhat majd. „Minden, ami Oroszországban elromolhat, az el is romlik. A Prigozsin-incidens kiszámíthatatlan következményekkel járó folyamatokat indíthat/indított el. A visszaszámlálás megkezdődött” – írta Danilov.

Kommentálta az oroszországi helyzetet Antony Blinken amerikai külügyminiszter. Szerinte a Wagner-csoport rövid ideig tartó lázadása „valódi repedéseket” okozott Putyin rendszerén. „Jevgenyij Prigozsin hétvégi felkelése közvetlen kihívás volt Putyin hatalmával szemben. Ez rengeteg kérdést vet fel, amelyekre az elkövetkező napokban és hetekben kapunk majd választ” – mondta Blinken a CBS News Face the Nation című műsorában.

Blinken szerint még korai lenne megmondani, hogy mit hoz a jövő a Wagner tagjainak. Korábban a Kreml azt közölte, hogy nem emelnek vádat a Wagner-egységek ellen, annak ellenére, hogy fegyveres lázadással vádolták őket.

Az amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy Putyin Ukrajna megszállásával káoszt teremtett a saját hazájában. „16 hónappal ezelőtt Putyin Kijev küszöbén állt, és arra készült, hogy néhány nap alatt elfoglalja a várost, és letörli Ukrajnát a térképről. Most pedig Moszkvát, Oroszország fővárosát kellett megvédenie egy saját maga által kreált zsoldos ellen” – mondta Blinken. „Szóval, azt hiszem, egyértelműen látszik, hogy repedések keletkeztek. Hogy ennek mi lesz a következménye, azt nagyon nehéz megmondani. Nem akarok spekulálni” – tette hozzá.

Blinken szavai az eddigi legerősebb megjegyzések az oroszországi helyzettel kapcsolatban egy magas rangú nyugati tisztviselőtől.

(BBC)

A Wagner-lázadás előtt rögzíttet Putyin-interjút adtak le vasárnap a Rosszija 24 orosz állami hírtelevízióban. A rövidre vágott interjú értelemszerűen nem érintette a szombati eseményeket. Az orosz védelmi minisztérium vasárnapi napi tájékoztatója szintén nem tett említést a Wagner-csoport és vezetője, Jevgenyij Prigozsin akciójáról.

A Putyinnal készült interjú főként az ukrajnai háborúra fókuszált. „Magabiztosak vagyunk, és természetesen képesek vagyunk végrehajtani az előttünk álló összes tervet és feladatot. Ez vonatkozik az ország védelmére, vonatkozik a különleges katonai műveletre, vonatkozik a gazdaság egészére és annak egyes területeire is” – mondta Putyin a Kreml tudósítójának, Pavel Zarubinnak. Arra a kérdésre, hogy mennyi időt szentel az ukrajnai „különleges katonai műveletre”, Putyin azt mondta: „Természetesen ez a legfontosabb, minden nap ezzel kezdődik és ezzel ér véget”.

Zarubin elmondta, hogy az interjú egy katonai diplomaosztó ünnepség után készült, amivel nyilvánvalóan egy szerdán tartott rendezvényre utalt.

(Reuters)

Látszólag rendeződött ugyan a konfliktus a zsoldosaival lázadást szító Jevgenyij Prigozsin és a Kreml között, de az elnök sem igazi győztese a mostani rendezésnek. Vlagyimir Putyin komoly engedményt tett a közvetve ellene megindult egykori szövetségesének. Ez már önmagában fegyvertény Prigozsinnak, de nyert vele a konfliktus rendezésében részt vevő belarusz elnök, Alekszandr Lukasenko is. Az oroszországi helyzetet ebben a cikkben elemeztük bővebben.

Észak-Korea egyértelmű támogatásáról biztosította Oroszországot a Wagner-csoport szombati lázadása után. Im Cson Il észak-koreai külügyminiszter-helyettes, aki Phenjanban fogadta Alekszandr Macegora orosz nagykövetet, a találkozón „kifejezte szilárd meggyőződését, hogy a közelmúltban Oroszországban lezajlott fegyveres lázadást sikeresen elfojtják” – közölte vasárnap a KCNA észak-koreai állami hírügynökség.

„Az orosz hadsereg és az orosz nép biztosan felülkerekedik a nehézségeken, és hősies győzelemmel kerül ki az ukrajnai különleges katonai műveletből” – mondta az észak-koreai külügyminiszter-helyettes.

Észak-Korea mellett Kína is támogatásáról biztosította a Putyin-rendszert.

(MTI)

Mihail Kaszjanov volt orosz miniszterelnök szerint a Wagner-lázadás a „vég kezdetét” jelenti Vlagyimir Putyin számára.

Kaszjanov 2000-től 2004-ig volt Oroszország miniszterelnöke, amíg Putyin az egész kormányával együtt nem menesztette. Ezután a Putyin-rendszer egyik hangos bírálójává vált.

Most úgy véli, hogy Putyin „nagyon nagy bajban van”. A BBC-nek adott kommentárjában azt mondta, arra számít, hogy Prigozsin Belarusz után Afrikában fog kikötni. „Valahol a dzsungelben lesz, vagy valami ilyesmi. Putyin ezt nem tudja megbocsátani neki” – mondta Kaszjanov, aki szerint kérdéses, hogy egyáltalán életben hagyják-e Prigozsint. Úgy látja, a Wagner-vezér tönkretette Putyin rendszerének stabilitását.

Kína támogatásáról biztosította Oroszország vezetését a fegyveres lázadással szemben – közölte vasárnap az orosz külügyminisztérium.

Az Interfax hírügynökség beszámolója szerint Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes vasárnap Pekingbe repült, hogy Csin Gang kínai külügyminiszterrel egyeztessen. „A kínai fél megerősítette, hogy érdekelt Oroszország kohéziójának és további prosperitásának megerősítésében” – közölte az orosz külügy.

Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes és Csin Gang kínai külügyminiszter Pekingben 2023. június 25-én – Fotó: MINISTRY OF FOREIGN AFFAIRS OF THE PEOPLE'S REPUBLIC OF CHINA / Handout / AFP
Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes és Csin Gang kínai külügyminiszter Pekingben 2023. június 25-én – Fotó: MINISTRY OF FOREIGN AFFAIRS OF THE PEOPLE'S REPUBLIC OF CHINA / Handout / AFP

Hozzátették még, hogy Rudenko a tervek szerint külön megbeszélést fog folytatni Liu Hsziao-minnel, a kínai kormány koreai ügyekkel foglalkozó képviselőjével is.

(Sky News, Interfax)

Vasárnap kora délután a lipecki régiót is elhagyták a Wagner-katonák, közölte a régió vezetése. A régió nagyjából 300 kilométerre található Moszkvától. Prigozsin zsoldosai 200 kilométerre közelítették meg az orosz fővárost, mielőtt megálltak volna. Vasárnap délelőtt Voronyezsből is kivonultak a Wagner-csapatok.

(BBC)

Rácz András, a Corvinus Egyetem oktatója tíz pontban elemezte a Prigozsin-lázadás következményeit a Facebook-oldalán. Az Oroszország-szakértő szerint a szombati események legnagyobb vesztese Vlagyimir Putyin és a putyini elit. „Az orosz állam és annak irányítása ugyanis tegnap tragikusan leszerepelt. Olyan a második világháború óta nem történt, hogy egy nem állami fegyveres erő több mint nyolcszáz kilométert (!) masírozzon Oroszországban anélkül, hogy érdemi ellenállásba ütközött volna” – érvel az elemző.

Rácz szerint „kiderült, hogy a mindig határozottnak, higgadtnak és rettenthetetlennek beállított Putyin valójában képtelen kezelni egy hirtelen kitörő, váratlan válságot. És még csak nem is rossz döntéseket hozott, hanem vagy egyáltalán nem hozott döntést, vagy egymásnak ellentmondó döntéseket hozott.” Az elemző úgy véli, hogy „a történtek újra nyílttá tették a 2024. tavaszi elnökválasztás esélyeit”. Rácz szombaton napközben a Telexnek is elemezte az oroszországi történéseket.

A Wagner-csoport vezére szombat este megállapodott a Kremllel, hogy megállítja Moszkva felé vonuló katonáit, és Belaruszba vonul száműzetésbe, cserébe azért, hogy nem fogják bíróság elé állítani a lázadás miatt. Arról viszont egyelőre nincs információ, hogy Prigozsin megérkezett-e már Belaruszba. Annyit lehet csak tudni, hogy szombat este autóval távozott Rosztovból. A városhoz legközelebbi működő repülőterek Szocsiban és Volgográdban vannak, mintegy 400 kilométerre Rosztovtól. Prigozsin szombat este óta nem tett közzé üzenetet a Telegramon. Utolsó üzenete az volt, melyben megállította a csapatokat.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője elhagyja a Déli Katonai Körzet rosztovi főhadiszállását 2023. június 24-én – Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője elhagyja a Déli Katonai Körzet rosztovi főhadiszállását 2023. június 24-én – Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters

Prigozsinhoz hasonlóan a Kreml is szűkszavúnak mutatkozik. Vlagyimir Putyin hollétéről sincsenek egyértelmű információk, és Dmitrij Peszkov szombat esti sajtótájékoztatója óta az orosz elnöki hivatal sem adott ki semmilyen közleményt.

(BBC, AP)

Lakóépületbe csapódtak egy rakéta maradványai szombat reggel Kijevben. A halálos áldozatok száma vasárnapra ötre emelkedett, miután két holttestet találtak a 24 emeletes ház romjai között, közölte a Telegramon Vitalij Klicsko polgármester.

(CNN)

A Washington Post amerikai titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt írja, hogy Putyin előre értesülhetett arról, hogy Prigozsin készül valamire. Az azonban nem világos, hogy mennyivel előre tájékoztatták az orosz elnököt. Az is kérdéseket vet fel, hogy Putyin miért nem tett lépéseket annak érdekében, hogy meghiúsítsa Prigozsin akcióját. A Washington Post szerint az amerikai hírszerzők június közepén fogtak el először olyan információkat, mely arra utalt, hogy Prigozsin tervez valamit.

A Wagner szombat este kezdte meg a kivonulást a városból, a TASZSZ orosz hírügynökség pedig egy parancsnokhelyettesre hivatkozva azt írja, hogy így tesznek az Ahmat-osztag átmenetileg odavezényelt csecsen harcosai is, akiknek a megállításuk lett volna a feladatuk.

A Wagner-csoport harcosai vonulnak ki a Déli Katonai Körzet főhadiszállásáról Rosztov-on-Donban 2023. június 24-én – Fotó: Stringer / Reuters
A Wagner-csoport harcosai vonulnak ki a Déli Katonai Körzet főhadiszállásáról Rosztov-on-Donban 2023. június 24-én – Fotó: Stringer / Reuters

Az is kiderült, hogy természetesen nem az egész különleges osztagot küldték ide, csak azokat az egységeket, akiket tudtak is pótolni a fronton, de most már ők is elkezdtek visszatérni a frontra, ahol egyébként néhány hete Marinkát ostromolják.

Egyre jönnek az újabb és újabb értelmezések arról, hogy mi is történt szombaton és ennek milyen következményei lesznek. A szombati események még sikertelenségükben is fordulópontot jelenthetnek Putyin uralmára nézve külföldi elemzők szerint. Felsejlettek az 1917-es forradalom és az 1991-es puccs árnyai, valamint odaveszett Putyin erős vezetői mítosza, melynek belpolitikailag és globálisan is következményei lehetnek.

  • Rob Lee, a Foreign Policy Research Institute elemzője szerint Prigozsin akciója nem puccskísérlet volt. Prigozsin ki akarta kényszeríteni, hogy a Wagner megőrizhesse függetlenségét, és úgy vélhette, hogy ezzel az akcióval tudja leginkább felhívni Putyin figyelmét. Emiatt inkább a zendülés vagy lázadás szó illik a szombati eseményekre Lee szerint. Elképzelhető, hogy Prigozsin akciójának legnagyobb hatása nem Oroszországban, hanem Afrikában és a Közel-Keleten lesz, ahol igencsak aktív résztvevői a konfliktusoknak a Wagner-zsoldosok. Ha tehát az orosz vezetés úgy döntene, hogy meggyengítik, vagy leépítik a Wagner-csoportot, az felboríthatja a status quót ezekben a konfliktusokban.
  • A Foreign Policy szaklap elemzői szerint még ha kudarcba is fulladt Prigozsin lázadása, odaveszett Putyin erős vezetői mítosza. Putyin az „oszd meg és uralkodj” elv alapján építette fel a Wagner-csoportot a hadsereg ellenpólusaként. Az ilyen „oszd meg és uralkodj” taktika azonban csak akkor működik, ha a vezetőnek megkérdőjelezhetetlen hatalma, tekintélye és képessége van arra, hogy a rivális frakciókat kijátssza egymás ellen, hogy egyetlen hatalmi központ se váljon túlságosan függetlenné. Az a tény, hogy ezek a rivális hatalmi központok most ellene fordulnak, azt mutatja, hogy Putyin hatalma máris megingott, érvelnek az elemzők. „Putyin már nem a bábmester, hanem egyre inkább üldözötté válik, mivel az egykoron talpnyaló opportunisták, akiket ő nevelt ki, vérszagot éreznek”.
  • „II. Miklós cár sorsára jut Putyin?” kérdezi Anne Applebaum történész az Atlantic magazinnak írt cikkében, mely nem sokkal azelőtt jelent meg, hogy Prigozsin megállította volna csapatait. A történész szerint egyértelműek a párhuzamok a Wagner akciója és az 1917-es orosz forradalom között. Ugyanis 106 évvel ezelőtt az első világháborúból hazatérő elégedetlen katonák indították el a forradalmat.
  • Luke Hardingot, a Guardian Oroszország-szakértő tudósítóját inkább az 1991-es sikertelen puccsra emlékeztetik a szombati események. A KGB keményvonalasainak puccsa, melyet a kommunista hatalom megőrzése érdekében indítottak, elbukott, és felgyorsította a Szovjetunió szétesését. Harding szerint „bármi is legyen a hétvégi elképesztő dráma kimenetele, Putyin gyengébbnek tűnik, mint bármikor azóta, hogy 2000-ben elnökké választották”. Az Ukrajna lerohanására vonatkozó döntése súlyos stratégiai hibának bizonyult, amely uralma végéhez is vezethet a tudósító szerint.

A helyi kormányzó tájékoztatása szerint Jevgenyij Prigozsin nemrég még Voronyezsen keresztül Moszkva felé igyekvő csapatai innen is kifelé tartanak már, egyelőre teljesen normálisan, bármiféle incidens nélkül. A szombaton bevezetett forgalmi korlátozásokat egyelőre nem oldották fel, ez majd akkor történhet meg, ha teljesen lezárják az ügyet. A helyi lakosokat a hatóságok tájékoztatják majd az elszenvedett károk utáni kompenzációról.

(Guardian)

Két ember meghalt és legalább nyolc megsebesült a Kelet- és Dél-Ukrajnát szombaton és az éjszaka folyamán ért orosz támadásokban, közölték ukrán tisztviselők. A donyecki régióban, a frontvonalon fekvő Vuhledarban szombaton egy lakos meghalt, két másik pedig megsebesült – írta Pavlo Kijrilenko, a regionális katonai közigazgatás vezetője vasárnap a Telegramon. Herszonban egy 44 éves férfi meghalt, egy nő pedig egy ötemeletes épület romjai alatt rekedt, miután az orosz ágyúzás több épületet is megrongált – közölte Olekszandr Prokudin, a Herszon régió katonai közigazgatásának vezetője. Ezen kívül a harkivi régióban is többen megsérültek, miután az oroszok a frontvonalon fekvő településeket lőtték.

(CNN)

A Dnyeper partján, a zaporizzsjai atomerőművel átellenben található Nikopolt ágyúzták éjszaka az oroszok a régióban harcoló ukrán csapatok vezetője szerint. Állítása szerint egy 47 éves férfi repeszsérülést szenvedett, ezen kívül pedig három ház és egy gázvezeték szenvedett károkat. Arról már éjszaka érkeztek hírek, hogy beindultak a légvédelmi szirénák Zaporizzsjában, a helyiek robbanást is hallottak.

(BBC)

A brit hírszerzés vasárnap reggeli jelentése szerint az ukránok rendezték soraikat, és újra támadásba lendültek a dél- és kelet-ukrajnai front három pontján. Az ukrán egységek lassan, de biztosan haladnak előre a kulcsfontosságú területeken.

A luhanszki régióban eközben az oroszok is támadást indítottak a Donyec-folyó mellett fekvő Szerebrjanka-erdőben. Az orosz erők elértek kisebb sikereket, azonban az ukránoknak sikerült megakadályozniuk az áttörést.

  • Péntek este a Wagner zsoldoshadsereg vezetője, Jevgenyij Prigozsin Telegram-csatornáján minden korábbinál élesebben bírálta az orosz hadvezetést, és főként Szergej Sojgu védelmi minisztert. Nem sokkal később egy újabb videóban aztán azzal vádolta az orosz vezetést, hogy csapást mértek a Wagner-csoport egységeire, és „igazságmenetet” hirdetett Moszkvába.
  • Szombat hajnalban több ezer Wagner-katona lépte át az ukrán–orosz határt. Reggelre ellenállás nélkül bevették a délnyugat-oroszországi Rosztovot. A Wagner bevonulása idején a városban tartózkodott egy orosz védelmiminiszter-helyettes, és a katonai hírszerzés kettes számú vezetője is, ugyanis innen irányítják az ukrajnai hadműveleteket.
  • Nem sokkal később Vlagyimir Putyin rövid tévébeszédet intézett az orosz néphez, melyben árulásnak nevezte Prigozsin akcióját. „Bármilyen belső zavargás halálos veszély államunknak, nekünk, a nemzetnek. Ez népünk hátba szúrása” – fogalmazott.
  • Prigozsin visszautasította a vádat, és kijelentette, hogy nem fogják megadni magukat az elnök utasítására.
  • Eközben a Wagner-csoport a Moszkvától 500 kilométerre délre található Voronyezsben is átvette az irányítást a katonai létesítmények felett, és konvojaikkal folytatták a menetelésüket az orosz főváros felé az M4-es autópályán.
  • A Wagner útvonala mentén több régióban, köztük Moszkvában is rendkívüli terrorellenes biztonsági intézkedések léptek életbe, és felszólították a lakosságot, hogy maradjanak otthon.
  • Estére a Wagner-katonák első oszlopa 200 kilométerre megközelítette Moszkvát.
  • Ekkor azonban nagy meglepetésre Alekszandr Lukasenko belarusz elnök bejelentette, hogy egész napos tárgyalás után megállapodott Prigozsinnal arról, hogy leállítják a Moszkva felé tartó zsoldosokat. Nem sokkal később a Telegramon a Wagner-vezér is bejelentette katonái visszafordítását.
  • Szombat este a Kreml közölte, hogy a megállapodás értelmében Prigozsin Belaruszba távozik, és sem őt, sem a katonáit nem fogják felelősségre vonni a történtekért.
  • A Wagner-zsoldosok a levegőbe lövöldözve, üdvrivalgás közepette vonultak ki Rosztovból késő este. Arról egyelőre nincs információ, hogy Prigozsin pontosan hol tartózkodik jelenleg.

A TASZSZ tájékoztatása szerint a tűzoltóknak teljes mértékben sikerült megfékezniük a lángokat. Azt is közölték, hogy egy 5000 köbméteres tartály gyulladt ki, és egy 800 négyzetméteres területet érintett a tűz, és hozzátették, hogy moszkvai idő szerint nem sokkal hajnali 1 előtt jártak sikerrel a tűzoltók. A jelenlegi adatok szerint senki nem sérült meg az incidensben.

Arra nem adtak magyarázatot, hogy pontosan mi okozta a tüzet, a közösségi médiában terjedő videókon azonban az látható, hogy egy katonai helikopter haladt el a tározó felett másodpercekkel a robbanás előtt. Arról is készültek felvételek, hogy a Wagner-csoport katonái erre jártak.

Fotó: Stringer / Reuters
Fotó: Stringer / Reuters

A New York Times értesülései szerint amerikai hírszerzők már szerdán figyelmeztették az amerikai hadsereg vezetőit, hogy Prigozsin katonai akciót készül indítani az orosz hadsereg vezetői ellen. A hírszerzők azt nem tudták előzetesen felmérni, hogy milyen kimenetele lehet Prigozsin akciójának, azonban aggodalmuknak adtak hangot az orosz nukleáris arzenál biztonságával kapcsolatban. Az pedig kisebb meglepetést okozott hírszerző körökben, hogy Putyin egyelőre nem próbálta külföldi összeesküvésként tálalni Prigozsin felkelését.

A szombati oroszországi események újraélesztették az amerikai kormányzat régi félelmét: mi történik Oroszország óriási nukleáris arzenáljával, ha kitör az országban a káosz. Ugyanis az 1991-es sikertelen puccskísérlet után ismét felmerült annak lehetősége, hogy a zűrzavar közepette egy parancsnok vagy egy hadúr ellop egy nukleáris fegyvert.

„Az ember tudni akarja, hogy ki tartja kézben a nukleáris fegyvereket, mert mi van, ha terroristák vagy olyan rosszfiúk, mint (Ramzan) Kadirov csecsen vezető, esetleg megpróbálnak hozzájutni néhányhoz, hogy ezzel befolyást szerezzenek” – nyilatkozta a Reutersnek Daniel Hoffman, a CIA korábbi vezető tisztje, aki az ügynökség moszkvai főnöke volt.

Amerikai tisztviselők megnyugtatólag azt nyilatkozták, hogy a szombati események ellenére jelenleg nem látnak közvetlen veszélyt Oroszország stratégiai és taktikai fegyvereinek biztonságára. Oroszországnak van a legnagyobb nukleáris arzenálja a világon. Becslések szerint 5977 nukleáris robbanófejjel rendelkeznek, míg az USA 5428-cal.

Az Institute for the Study of War (ISW) amerikai agytröszt legfrissebb elemzése szerint a Belaruszon keresztül kötött megállapodás csak rövid távon oldja meg azokat az egészen mélyen gyökerező problémákat, amelyek a Kremlt és az orosz védelmi minisztériumot érintik, és erre rámutatott Prigozsin rövid lázadása is.

Az elemzés szerint abszurd az a felvetés, hogy eljátszották volna az egész krízist Prigozsin lázadásától, a Kreml válaszán át Lukasenko mediálásáig. Szerintük hosszú távú hatása lesz annak, hogy Vlagyimir Putyin a tévében szólította fel a Wagner-zsoldosokat a felkelés befejezésére, illetve hogy egy külföldi vezető bevonása kellett a probléma megoldásához. Prigozsin felkelése rámutatott az orosz biztonsági erők gyengeségére és arra, mennyire nem tudnak kezelni egy belső biztonsági helyzetet.

Arra is rámutatott a helyzet, hogy az állami haderővel szemben milyen látványos eredményeket tud elérni egy magánhadsereg. A Moszvka felé tartó vonulás arra is rámutatott, hogy milyen rosszul áll az orosz haderő tartalékokkal, és hogy mekkora veszélyt jelent, hogy tapasztalatlan katonákat soroznak be határvédelemre.

Az is probléma, hogy a Kreml nem tudott időben és rendesen kommunikálni az üggyel kapcsolatban, így például Rosztovban a helyiek nem ellenkeztek a bevonuló Wagner-zsoldosokat látva sőt, sok helyen örömünnep fogadta a börtöntöltelékekből verbuvált katonákat. Ez arra is utal, hogy ugyan nincs Putyin-ellenes hangulat, de a helyiek egyetértenek Prigozsin akciójával.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) is leszerepelt, hiszen Prigozsin hosszú ideje egyre erősebben támadta az orosz védelmi minisztériumot, de nem tudott ezzel a helyzettel mit kezdeni az FSZB, és nem mérték fel, hogy ennek a feszültségnek milyen következményei lehetnek, vélte az ISW.

A moszkvai és az ahhoz közeli tulai régiókban maradnak vasárnap a forgalmi korlátozások az M4-es autópályán, írja az autópályakezelőre hivatkozva a Reuters. Hajnalban még arról érkeztek hírek, hogy feloldották a közutakra és autópályákra vonatkozó korlátozásokat, de ez a délebbre lévő rosztovi és lipicki régiókat érinti.

Ezeket korábban azért vezették be, hogy lelassítsák a Moszkva felé tartó Wagner-konvoj haladását. Voronyezsnél például 300 kilométeren zárták le az autópályát, a rosztovi pályán pedig egy keresztbe állított tank korlátozta a forgalmat. Lipetszknél markolóval túrták fel az utat. (BBC, Guardian)

Keringett a közösségi médiában egy videó arról, ahogyan Jevgenyij Prigozsin elhagyja a rosztovi főhadiszállását egy fekete autóban. A CNN hitelesítette a felvételeket, amelyeket Telegramra töltöttek fel először.

A videón látszik, hogy a járdán emberek állnak, akik tapsolnak és ujjonganak, ahogy Prigozsin elhalad mellettük. Az autó egy ponton lelassít, a Wagner-vezér kezet fog néhány bámészkodóval. Hallani, ahogy „minden jót” kíván az embereknek, mielőtt elhajt az autója.

Hajnalban aztán a Wagner-csoport utolsó tankjai és teherautói is kivonultak Rosztovból, mutatta be videókon egy helyi híroldal a Telegramon. A várost szombaton gyakorlatilag egy lövés nélkül vette be a zsoldoscsoport.

  • Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner zsoldoshadsereg vezetője péntek este büntetőakciót indított az orosz katonai vezetés ellen, ami állítása szerint az ő állásaikat támadta.
  • A Wagner-csoport Rosztovban elfoglalta a legfontosabb katonai létesítményeket, innen Voronyezsen keresztül Moszkva felé indultak el.
  • Vlagyimir Putyin tévébeszédet mondott, és árulásról beszélt. Prigozsin visszautasította a vádat, és kijelentette, hogy nem fogják megadni magukat az elnök utasítására.
  • A Rosztov és Moszkva között található régiók sorra lemondták a nyilvános rendezvényeiket, és felszólították a a lakosokat, hogy lehetőleg tartózkodjanak az otthonaikban.
  • Több régióban, köztük Moszkvában is terrorellenes biztonsági intézkedések léptek életbe.
  • Szombat este Alekszandr Lukasenko belarusz elnök bejelentette, hogy egész napos tárgyalás után megállapodott Prigozsinnal arról, hogy leállítják a Moszkva felé tartó zsoldosokat.
  • A Kreml szerint Prigozsin Belaruszba utazik, ahol nem vonják felelősségre a történtekért.
  • A Wagner-zsoldosok a levegőbe lövöldözve, üdvrivalgás közepette vonultak ki Rosztovból.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!