Ukrajna szerint akna robbant a zaporizzsjai atomerőmű egyik reaktora mellett

A világ negyedik legnagyobb vízenergia-termelőjének számító, kanadai Hydro-Québec villamosenergia-vállalat weboldala elleni támadást a NoName057 nevű oroszbarát hekkercsoport vállalta magára. Komoly támadásról egyébként nincs szó, csak a cég weboldalai és alkalmazása nem működött néhány órán át, mint írták, az ügyfelek adatai biztonságban vannak.

A héten már kibertámadás érte a kanadai kormányfő hivatalos weblapját, valamint több kikötő és bank központi weboldalát is. Egy, a CBC-nek nyilatkozó szerint a támadás hátterében egyszerűen az áll, hogy Kanada támogatja Ukrajnát. Mint mondta, az online hekkerközösségekben zajló diskurzus alapján a hekkercsoport pénzt ajánlott azoknak, akik lekapcsolnak egy kanadai kormányhoz köthető honlapot.

Azt a szakértő is hangsúlyozta, hogy ez, illetve az elmúlt időszakban francia és japán célpontok elleni támadásokat kezdetleges módszerekkel követik el, így valódi veszélyt nem jelentenek, és a mostani is inkább amolyan tüntetésnek tűnik Ukrajna kanadai támogatása ellen.

(MTI)

A 63 éves férfi a konzulátus előtt várakozó ügyfelek közé állt be csütörtök reggel, majd egy idő után ukrán nyelven kezdett kiabálni. Az nem világos, hogy mit, az RMF FM lengyel rádió szemtanúkra hivatkozva arról számolt be, hogy hazatérésre, és az oroszokkal szembeni harcra buzdított, a Polsat News lengyel hírtelevízió viszont úgy értesült, hogy a konzulátuson dolgozó diplomatákat vádolta anyagi helyzete miatt.

A lengyel rendőrség tájékoztatása szerint az mindenesetre biztos, hogy ezután elővett egy flakont, amiből valamilyen égést segítő folyadékot locsolt magára, majd kisvártatva lángra lobbant. A tüzet egy arra járőröző rendőr és egy szemtanú oltatta el, ezután a férfit életveszélyes állapoban vitték kórházba. A férfit azóta megműtötték, állapota válságos. Az ügyben rendőrségi és ügyészségi nyomozás indult.

(MTI)

Az ukrán nukleáris energiatermelésért felelős vállalat, az Energoatom bejelentése szerint orosz akna robbant fel az orosz megszállás alatt álló, és aggasztó állapotban lévő zaporizzsjai atomerőmű egyik reaktora közelében. A robbanás – melyről az erőmű ukrán alkalmazottai tájékoztatták a vállalatot – nem okozott kárt a négyes számú reaktorban.

A 6000 megawattos kapacitásával Európa legnagyobb nukleáris erőművének számító létesítményt Oroszország tavaly márciusban foglalta el, azóta az ukrán személyzet orosz ellenőrzés alatt folytatja munkáját. Az erőmű óriási vízigénye miatt a Dnyipró partjára épült, azonban a folyó vonala jelöli ki a frontvonalakat is. Így azután az erőműnek nem csak az orosz hanyagság miatti üzemzavarokkal kellett szembenéznie, hanem azzal a megdöbbentő jelenséggel is, hogy erődítményként, a hadianyagot az ukrán tüzérségi csapásoktól védő „nukleáris pajzsként” kezdték használni, az erőmű környékére mindkét oldalról rendszeresen csapódnak be lövedékek.

A zaporizzsjai atomerőmű helyzetéről, a nukleáris katasztrófa kockázatairól itt írtunk részletesen.

(Guardian)

„Zelenszkij beleegyezett, hogy átadja Ukrajna nyugati területeit Lengyelországnak” – közölte az orosz állami Rosszija 1 tévécsatorna. A hír folytatásában is csak viszafogottan finomítanak: „Az ukrán haderő kétségbeesett helyzetének láttán Zelenszkij állítólag kész átadni Volhíniát, Rivne és Lviv megyéket, katonai segítségért cserébe” – és erről a lengyel és az ukrán fél egy bizalmas megállapodást is kötött.

A hír végigfutott az orosz sajtón – azaz a Kreml iránymutatását követő médiafelületeken, hiszen az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború kezdete óta másmilyen már nem is létezhet, az emigrációba kényszerített sajtóról itt olvashatja cikkünket –, írt róla a TASZSZ állami hírügynökség, de a Kremltől elválaszthatatlanná vált belarusz vezetés állami tévécsatornája is. A hivatkozási alapot „a lengyel sajtó” adta. A forrás a Niezależny Dziennik Polityczny (NDP), egy amszterdami szerverről működő, lengyel nyelvű, tartalmát tekintve Kreml-párti portál, amely a lengyel lapok szerint egyenesen az orosz trollfarm része.

Annak ellenére, hogy Oroszország és Ukrajna török közvetítéssel néhány hete meg tudott állapodni a fekete-tengeri ukrán gabonaexportot lehetővé tévő megállapodás meghosszabbításáról, Moszkva csütörtökön öt feltételt szabott a május 18-én lejáró megállapodás meghosszabbítására, melyek az orosz agráriumot sújtó „rendszerszintű problémákat” orvosolnák:

1. az Orosz Agrárbank visszakapcsolása a SWIFT nemzetközi bankközi elszámolási rendszerbe
2. a mezőgazdasági gépekhez, alkatrészekhez és javítási szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása,
3. a hajózási biztosítások és kikötőhasználati engedélyek blokkolásának feloldása,
4. az oroszországi Togliatti és az ukrajnai Odessza között húzódó ammóniavezeték működésének helyreállítása (az ammónia a műtrágyagyártás egyik legfontosabb alapanyaga),
5. az élelmiszer-szállításban és műtrágyagyártásban érdekelt orosz cégek nemzetközi bankszámláihoz és vagyontárgyaihoz való hozzáférés biztosítása.

A fekete-tengeri gabona exportjáról tavaly júliusban született megállapodás. Az alku értelmében három fekete-tengeri kikötőből biztonságos folyosókon keresztül lehet gabonát exportálni, és a megállapodás végrehajtását Törökország koordinálja. Az egyezség alapján március közepéig több mint 800 hajó 25 millió tonna gabonát juttatott el a világpiacra. Ha Oroszország valóban komolyan gondolja a fenti, több szankciós intézkedés visszavonásával járó követeléseit, akkor az akár a fekete-tengeri gabonakereskedelem végét is jelentheti, de egy hosszú alkufolyamat első lépésénél tartunk.

Norvégia kiutasította az oslói orosz nagykövetség 15 munkatársát. A norvég kormány szerint ők valójában diplomáciai fedésben dolgozó hírszerzők voltak, és

„jelenleg Oroszország jelenti a legnagyobb hírszerzési fenyegetést Norvégiára”.

A döntés fontos lépés, hogy „elhárítsuk és csökkentsük az orosz hírszerzés aktivitását Norvégiában, és így biztosítsuk a nemzeti érdekeinket” – nyilatkozta Anniken Huitfeldt külügyminiszter, de továbbra is normális diplomáciai kapcsolatkora fognak törekedni.

Idén Észtország, Hollandia és Ausztria is kiutasított orosz diplomatákat, sőt, 2022 áprilisában már egyszer Norvégia is.

Az orosz külügyminisztérium a TASZSZ állami hírügynökség szerint válaszlépéseket ígért, de nem részletezte, milyeneket.

(Reuters)

Bűntársként azonosította az ukrán Jurij Deniszovot Vladlen Tatarszkij (polgári nevén Makszim Fomin) orosz haditudósító szentpétervári április 2-i meggyilkolásában az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), és a Nyomozó Bizottság (SZK) – közölte csütörtökön az FSZB közönségkapcsolati központja.

Az orosz hatóságok szerint az 1987-es születésű Deniszov egy ukrán diverzáns- és terrorcsoport tagja, aki Moszkvában gyorsfutárszolgálattal, és egy közvetítő segítségével juttatott el a robbantásos merényletben már megvádolt orosz Darja Trepovának egy robbanószerkezet rejtő gipszmellszobrot, amely a haditudósítót ábrázolta. A tájékoztatás értelmében a gyanúsított az ukrán biztonsági szolgálatok utasítására, 2023 februárjában Kijevből Lettországon keresztül érkezett a fővárosi régióba, ahol megfigyelte Tatarszkij életmódját, és az általa látogatott helyeket. Ennek érdekében vásárolt egy autót és bérelt egy lakást a célszemély lakhelyének közelében. Április 3-án, a terrortámadást követően Deniszov Oroszországból Örményország érintésével Törökországba repült.

Az orosz hatóságok kezdeményezték a gyanúsított elleni nemzetközi körözés kiadását, és kilátásba helyezték a terrortámadásban részt vevő összes szervező és bűntárs bíróság elé állítását. Az FSZB fényképeket tett közzé Deniszovról, és nyilvánosságra hozta az általa Oroszországban használt autó adásvételi szerződését is, amelyet március 2-án kötöttek Moszkvában.

Az FSZB úgy tartja, hogy Tatarszkij meggyilkolásának szervezői az ukrán különleges szolgálatok és orosz ellenzéki ügynökök voltak. Egy moszkvai bíróság április 4-én rendelte el Darja Trepova előzetes letartóztatását. Trepova április 2-án Ukrajna területén lévő személyek utasítására egy robbanóanyagot rejtő szobrocskát adott át Tatarszkijnak egy Szentpétervár központjában lévő kávézóban. A férfi a pokolgép felrobbanását követően életét vesztette, és negyven civil megsérült. (MTI)

Egy hágai törvényszék ötmilliárd dollár (mostani árfolyamon közel 1700 milliárd forint) kártérítésre kötelezte Oroszországot. A bíróság azért ítélt így, mert az ukrán állami energiavállalat, a Naftogaz krími javait lefoglalták az oroszok, amikor 2014-ben nemzetközi jogot sértve megszállták, majd csatolták a félszigetet. A Naftogaz csütörtökön közleményben üdvözölte az egy nappal korábbi ítéletet.

Az orosz állami többségű energiaóriás, a Gazprom korábban szankciókkal fenyegetőzött, ha a Naftogaz nem engedi el az ügyet, korábban már más, hasonló nemzetközi bírósági ítéleteknek sem felelt meg, ráadásul még fellebbezhet.

(Politico)

Több, Ukrajnával határos orosz régió, valamint a megszállt Krím félsziget vezetői biztonsági aggályok miatt lemondták a május 9-i felvonulásokat és parádékat, viszont néhány, Ukrajnától távolabb eső orosz városban továbbra is azt tervezik, hogy megtartják a győzelem napi ünnepségeket.

A brit védelmi minisztérium jelentése szerint ez az eltérő megközelítés kommunikációs kihívást jelent a Kreml számára. „Az előző generációk elesettjei előtt való tisztelgés könnyen összemosódhat a közelmúltbeli veszteségek mértékének feltárásával, amelyet a Kreml megpróbál eltussolni” – állapítja meg a brit hírszerzés.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a tavalyi győzelmi napi beszédében a II. világháborúhoz hasonlította a most zajló háborút. Ez a Kreml szempontjából kézenfekvő volt: a náci Németország felett aratott győzelem az egyetlen élő, igazi társadalmi konszenzust élvező történelmi esemény, amelynek legitimációs erejét már a szovjet vezetés is használta, és amit a mostani orosz vezetés is átvett.

Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen hagyta jóvá a kémkedéssel vádolt amerikai újságíró, Evan Gershkovich letartóztatását – írja a Bloomberg az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozva.

A Wall Street Journal riporterét március 29-én vették őrizetbe Jekatyerinburgban, kémkedéssel vádolják, ezért akár 20 év börtönt is kaphat. Világszerte ismert híroldalak és lapok harmincnyolc szerkesztője írt alá egy levelet, amelyben elítélték az őrizetbe vételét. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy kommentálta az esetet, hogy ez az FSZB ügye, de ő úgy tudja, az újságírót „tetten érték”. Gershkovich a hidegháború óta az első olyan amerikai hírügynökségi riporter, akit kémkedés vádjával tartóztattak le Oroszországban.

A Bloomberg forrásai szerint Putyin jóváhagyása a Kreml keményvonalasainak növekvő befolyását tükrözi, akik a Moszkva és Washington közötti konfrontáció fokozását szorgalmazzák.

Az Egyesült Államok a hét elején hivatalosan is jogtalanul fogva tartottnak minősítette Gershkovich-ot, de Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerint ez a lépés nem változtat Moszkva hozzáállásán. Joe Biden amerikai elnök április 11-én beszélt az újságíró családjával, és biztosította őket arról, hogy kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban hazahozza őt.

Tavaly Oroszország és az Egyesült Államok két fogolycserét hajtott végre, ennek keretében térhetett haza az olimpiai bajnok amerikai kosárlabdázó, Brittney Griner, akit a hírhedt orosz fegyverkereskedőre, Viktor Butra cseréltek ki.

A Világbank 200 millió dollárral támogatja Ukrajna energetikai infrastruktúrájának helyreállítását, az összeget mobil fűtőkazánok beszerzésére és más kritikus berendezések sürgősségi javítására fogják felhasználni – áll a Világbank közleményében.

A Világbank a háború tavaly ferbruár 24-i eszkalációja óta több mint 23 milliárd dolláros vészfinanszírozást mozgósított Ukrajna számára, beleértve az adományozók kötelezettségvállalásait és felajánlásait. Ebből több mint 20 milliárd dollárt már folyósítottak is több projekt keretében.

A Világbank közleménye szerint az ukrán energetikai infrastruktúra 11 milliárd dolláros kárt szenvedett el az elmúlt évben, és ez az egyik legkritikusabb terület, ahol Ukrajnának sürgős támogatásra van szüksége. Az őszi és téli hónapokban Ukrajna energetikai infrastruktúrájának több mint fele megrongálódott, ami országos áramkimaradásokat eredményezett.

(Guardian)

• „Ha látták azt a videót, amelyen az oroszok levágják egy ukrán katona fejét – a magyarok fizetnek a késért” – mondta Zelenszkij egyik tanácsadója a Politicónak.
• Mi is ez a lefejezős videó? Itt megtudhatja.
• Interkontinentális rakétát teszteltek az oroszok
• Brit hírszerzés: Az oroszok arra készülnek, hogy Ukrajna támadást tervez Melitopol irányába
• Reuters: Kiszivárgott Pentagon-irat szerint Szerbia beleegyezett, hogy fegyvereket szállítsanak Ukrajnának
• Kiadta Belarusz az orosz férfit, akinek a lánya füzetében oroszellenes rajzokat találtak
• Szijjártó Péter fogadta a Magyarországra látogató belarusz külügyminisztert

A tegnapi híreket itt találja.