Washington Berlint győzködi, hogy adjon tankjaiból Ukrajnának, Zaporizzsja megyéből orosz támadás híre jött

Az Egyesült Államok nemzetközi bűnszervezetnek minősíti az orosz Wagner zsoldossereget, amelyet a Vlagyimir Putyin szakácsaként ismertté vált Jevgenyij Prigozsin hozott létre.

Erről pénteken számolt be az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője – írta a CNN. John Kirby bejelentése azt jelenti, hogy az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat vet ki a Wagner zsoldosseregre és a vele együttműködő szervezetekre.

A Wagner irreguláris hadsereg Líbiában, Közép-Afrikában és Szíriában volt aktív, mielőtt Oroszország elindította katonai invázióját Ukrajna ellen. Ukrajnában – miután az orosz villámháborús tervek kudarcot vallottak – egyre nagyobb szerepet vállalt Prigozsin hadserege, amelynek tagjait börtönből is toborozta, amnesztiát ígérve. A csapat brit hírszerzési adatok szerint már 50 ezer harcost számlál – akik ráadásul haláluk esetén nem jelennek meg az orosz veszteség statisztikájában sem.

Prigozsin egy ideig tagadta, majd később elismerte, hogy a zsoldossereg az ő irányítása alatt áll. A nyolcvanas években börtönben is ült Prigozsinról itt olvashatja portrénkat.

Putyinnal a kilencvenes években ismerkedett meg, amikor a későbbi elnök – ekkor még a szentpétervári önkormányzat külkapcsolatokért felelős vezetőjeként – eljárt Prigozsin éttermébe. A vállalkozó karrierje azután emelkedett, hogy Putyin Moszkvába került, ahol 1998-ban az FSZB vezetője, 1999 a kormány feje, 2000 január 1-jétől Oroszország ideiglenes, majd márciusától megválasztott elnöke lett. Prigozsin ezután a Kreml étkeztetéséért is felelt, majd nagy üzleti hasznot húzott a közétkeztetésekre kiírt tenderek elnyeréséből is.

A Fehér Ház szerint a Wagner zsoldossereg globális fenyegetést jelent. A közelmúltban a csoport egyik zsoldos szakaszvezetője, aki Ukrajnában is szolgált az orosz megszálló erőknél, Norvégián keresztül menekült el Oroszországból azzal a szándékkal, hogy a nyilvánosság előtt is beszámoljon arról, hogyan működik a zsoldossereg.

Továbbra sincs döntés arról, hogy Ukrajna Leopard 2 típusú tankokat kapjon nyugatról – összegezte a NATO védelmi minisztereinek Ramsteinben tartott pénteki ülését a BBC. A tagországok ugyan hangoztatták, hogy kiállnak az Oroszország által megtámadott Ukrajna mellett, és továbbra is érkeznek fegyverszállítmányok az országba a védekezéshez, ám nincs döntés a tankokról, amelyekre Ukrajnának égetően szüksége van.

A fókuszban a német gyártmányú Leopard 2 típusú tankok állnak, amelyek átadásához Németország hozzájárulását várták a tanácskozáson. Berlin azonban egyelőre elkerülné, hogy kizárólagos szerepe legyen ebben: a német fél szerint erre akkor lesz lehetőség, ha egy NATO-szintű megállapodásban az Egyesült Államok is vállalja, hogy M1 Abrams típusú tankjaiból juttat Ukrajnának. Washington szerint azonban a hosszabb kiképzést igénylő, különleges nehezebben biztosítható üzemanyaggal hajtott tankok átadása nem aktuális, praktikusabb lenne az egyszerűbb, dízelüzemű Leopardok leszállítása.

A német hozzájárulás ahhoz is kell, hogy más országok adjanak Ukrajnának a németektől korábban vásárolt tankokból. Igaz, Lengyelország jelezte, enélkül is kész a rendelkezésére álló Leopard-2-kből adni Ukrajnának. Németország utalt arra, hogy nem is gördítene ez elé akadályt, erről beszélt az észt védelmi miniszter is. (A hírek szerint Csehország és Szlovákia is adna Leopardokat, ahogyan korábban azt már megtették a szovjet T–72-esekkel.)

Pakisztán márciustól kedvezményes áron vásárol kőolajat Oroszországtól, és ezzel szükségleteinek egyharmadát fedezi majd – írta az MTI a két ország energiaügyi miniszterének iszlámábádi tárgyalása után.

Nyikolaj Sulginov orosz tárcavezető szerint a dél-ázsiai ország „baráti országok fizetőeszközeivel” fog fizetni – azaz bizonyosan nem dollárral. Moszkva a „nem baráti” országok között tartja nyilván különösen az Egyesült Államokat és az Európai Unió tagállamait, amelyek tavaly szankciókat vezettek be ellene ukrajnai háborúja miatt.

Szakértők szerint ez nagy könnyebbséget fog jelenteni a gazdasági válsággal küzdő, 220 millió lakosú országnak, amelynek devizatartaléka 4,6 milliárd dollár alá esett. Ez alig három heti importra elegendő. Pakisztáni hivatali partnerével, Ajáz Szadikkal közösen tartott sajtótájékoztatóján viszont Nyikolaj Sulginov nem említett mennyiségeket.

A nyugati világ orosz olajra vonatkozó szankciói miatt Oroszországnak új piacokra van szüksége, ám ott is csak árengedménnyel tud megjelenni, ráadásul a szállítás lehetőségeit is szűkítik a szankciók, amelyeket Ukrajna megtámadása miatt vetettek ki rá.

Földgázból nem jut több

Az orosz miniszter elmondta, hogy ellentétben a kőolajjal, az orosz gázvállalatok egyelőre nem tudják bővíteni szállítási kapacitásaikat Pakisztán ellátására.

Ez ugyanis jóval bonyolultabb feladat, mint a kőolaj eljuttatása. A földgázhoz kiépített vezeték vagy cseppfolyósított állapotú földgázt szállítani képes hajóra, majd a lefejtéshez szükséges speciális terminálra lenne szükség.

„Pakisztánnak 2023 végén kellene megkeresnie a Gazpromot és a Novateket, a cseppfolyósított földgázt (LNG) termelő két legnagyobb céget, hogy egyeztessenek a szállítási feltételekről, mert akkor már lesznek szabad kapacitásaik” – mondta az orosz miniszter.

Muszadik Malik pakisztáni olajügyi államtitkár a helyi Geo News tévének nyilatkozva elmondta, hogy Pakisztán az olajszükségleteinek mintegy 35 százalékát kívánja importból fedezni.

„Mindkét fél számára előnyös helyzetnek tűnik ez” – mondta Irfan Sehzad, az iszlámábádi Eurázsia Évszázada Intézet agytröszt elemzője. „De Pakisztán számára vannak bizonyos kockázatok. Iszlámábád nyugati szövetségeseinek és főbb kereskedelmi partnereinek nem lesz ínyére a dolog” – tette hozzá.

Oroszország és Pakisztán viszonya az utóbbi években jelentősen javult az egykori hidegháborús szembenálláshoz képest.

Sehbaz Saríf pakisztáni miniszterelnök tavaly jelentette be, hogy új forrásokat keres országa energiaszükségleteinek fedezésére. Iszlámábád eddig főleg az Egyesült Arab Emírségektől, Szaúd-Arábiától és Kuvaittól vásárolt olajat, földgázt pedig Katarból. A gázhiány és a magas olajárak azonban az utóbbi időben tovább súlyosbították az inflációt az országban.

Zaporizzsja megye szinte teljes frontvonalán megindultak a harcok – írta előbb az orosz Ria Novosztyi hírügynökség helyi oroszpárti források alapján, majd ugyanezen forrásokra hivatkozva a Deutsche Welle is. Az ukrán fél egyelőre nem erősítette meg a hírt, amely szerint az orosz erők több falut el is foglaltak a megyében, amelynek 70 százalékát az orosz erők március eleje óta megszállás alatt tartják.

Zaporizzsja épp az a terület, ahol inkább ukrán ellentámadásra számítottak, a pénteki hírek ennek a jelek szerint ellentmondanak.

„Gyakorlatilag Zaporizzsja megye teljes frontvonalán harcok folynak. Ilyen még nem volt” – írta az orosz megszállók által létrehozott megyei adminisztráció vezetője, felsorolva a településeket, amelyeket érintenek a harcok. Vlagyimir Rogov szerint az ukrán erők most kevésbé magabiztosak, mint voltak korábban – amikor Herszon városát és Harkiv megye keleti részét szerezték vissza az ukránok –, mert most az orosz támadás széles vonala miatt az ukrán erők több település felett elveszíthetik az ellenőrzést.

A harci jelentések megalapozottságát nehéz ellenőrizni, hiszen a felek gyakran lehetnek érdekeltek abban, hogy saját sikereiket még nagyobbnak állítsák be és az ellenfél veszteségeit még súlyosabbnak írják le.

A német védelmi miniszter szerint ahhoz, hogy Ukrajna hozzájuthasson a német gyártmányú Leopard-2 tankokhoz szükséges, hogy ezt a NATO-tagok megállapodásban rögzítsék – derült ki a Reuters beszámolójából.

Boris Pistrorius állásfoglalása már körvonalazza, milyen formában támoganá a szállítást Berlin.

A NATO-tagállamok védelmi miniszterei pénteken Ramsteinben – az Egyesült Államok németországi légibázisán – találkoztak, ahol a fő téma Ukrajna támogatásának fenntartása az országot megtámadó Oroszországgal szemben. Kijev szerint kulcsfontosságú, hogy tankokat, harckocsikat kapjanak nyugatról.

Németország egyelőre nem kíván közvetlenül Leopard-2 tanokat szállítani Ukrajnába. Láthatóan ódzkodik attól, hogy elsőként, különösképpen pedig attól, hogy egyetlenként szállítson tankokat a megtámadott országba, de attól is, hogy úgy tűnjön, akadályozná a Leopard-2 tankok leszállítását, amennyiben erre más ország hajlandó.

Az Egyesült Királyság már jelezte, hogy a maga részéről kész szállítani saját, Challenger-2 típusú tankjaiból, Lengyelország pedig közölte, hogy a rendelkezésére álló Leopard-2-kből kész ugyanezt megtenni. A leszállítást támogatja Hollandia is, nem megerősített források szerint pedig ugyanerre hajlandó Csehország és Szlovákia.

Csehország és Szlovákia is kész a német gyártmányú Leopard-2 tankjaiból juttatni Ukrajnának – értesült a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német lap diplomáciai forrásokra hivatkozó értesülését hivatalosan nem erősítették meg. Eddig nyilvánosan Lengyelország jelezte, hogy átad a rendelkezésére álló Leopard-2-kből átadni száz darabot Ukrajnának.

Németország egyelőre ódzkodik attól, hogy közvetlenül adjon saját tankjaiból, de nem gördít akadályt az elé, hogy a tőle vásárolt Leopard-2 tankokból más országok juttassanak Ukrajnának.

Csehország és Szlovákia korábban már adott át Ukrajnának szovjet gyártmányú T-72-es tankokat.

Az orosz invázió ellen 11 hónapja küzdő Ukrajnának kulcsfontosságú a nyugati fegyverszállítmányok fenntartása, az ukrán elnök külön is kitért harckocsik és tankok fontosságára.

Finnország jelezte, hogy kész páncélosokat adni, Hollandia pedig tudatta, hogy hajlandó finanszírozni a Leopard-2 beszerzését, hogy utána a NATO keretein belül leszállítsák Ukrajnának.

Lengyelország német engedély nélkül is küldhet Leopard 2 harckocsikat Ukrajnába – mondta pénteken a német kormány szóvivője.

„Németország kész gyorsan lépni a Leopard 2 harckocsik ügyében, ha megállapodás születik a szövetségesekkel” – jelentette ki az új német védelmi miniszter, Boris Pistorius. Szerinte „téves” azt állítani, hogy Németország blokkolja a Leopard harckocsik szállítását, és hogy jó okok szólnak az Ukrajnába való szállításuk mellett és ellen is.

Pistorius azt mondta, Németország nem fog leállni Ukrajna támogatásával. Hozzátette, úgy látja, Ukrajna számára most a légvédelem az „első számú prioritás”.

(Sky News)

Ukrajna nyugati támogatásának fenntartása mellett érvelt az amerikai védelmi miniszter az Egyesült Államok németországi lélgibázisán, Ramsteinben, ahol a NATO-tagországok védelmi minszterei tárgyalnak. Lloyd Austin szerint „meg kell őrizni a lendületet”, most „nem lehet lassítani” – idézte a minisztert a Washington Post. Szavait érezhetően Németországnak is címezte, miután Berlin vonakodik Leopard-2 harckocsikat adni Ukrajnának. A német parlamentben csütörtökön nem szavazták meg a Leopárdok átadásához szükséges hozzájárulást.

Arról, hogy milyen újabb, a korábbiakhoz képest új szintet képviselő fegyvereket kaphat Ukrajna Nyugatról, arról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

Ennek az ódzkodásnak politikai súlya mellett közvetlen gyakorlati következménye is lehet, mivel német hozzájárulás nélkül azok az országok sem adhatnak Ukrajnának Leopardokat, amelyeknél ez rendelkezésre áll. (Igaz, Lengyelország közölte, hogy erre német hozzájárulás nélkül is hajlandó.)

Az Egyesült Államok a maga részéről bejelentette, hogy újabb, 2,5 milliárd dollár értékű katonai segítséget nyújt Ukrajnának – az eddigi, közvetlen katonai segítség értéke ezzel 27 milliárdra nő az Oroszország által Ukrajna ellen tavaly február 24-én megindított invázió kezdete őta. A mostani csomagban 59 Bradley gyalogsági harcjármű és 90 Stryker lövészszállító jármű lesz – továbbra sincsen benne azonban az M1 Abrams tankok leszállításának terve. Berlin azonban korábban arról beszélt hogy előbb az Egyesült Államok jelentse ki, hogy maga is juttat saját M1 Abrams tankjaiból Ukrajnának.

Washington szerint annak használatához hosszabb kiképzés kellene, ezért lenne praktikus, ha a könnyebben kezelhető, a német hadseregben 1979 óta hadrendben lévő Leopard-2-ből jutna az ukrán hadseregnek, amelytől az orosz megszálló erők ellen Zaporizszsjában várnak ellentámadást.

Volodimir Zelenszkij hosszú idő óta beszél arról, hogy az országnak szüksége van tankokra: „Szavakat nem állíthatunk szembe az orosz tüzérséggel” – mondta online bejelentkezésekor az ukrán elnök, megköszönve azonban az eddigi támogatást. A tankokat illetően „egy európai fővárosról” beszélt, amelynek válaszára vár, ez kézenfekvően ismét Berlint jelentette.

London korábban már közölte, hogy Challenger 2 típusú – a Leopard 2-höz hasonlóan 60 tonnás, 120 milliméteres kaliberű – tankjaiból kész adni Ukrajnának.

Észtország és Svédország után Finnország is bejelentette, hogy újabb nagy összegű katonai csomaggal támogatja Ukrajnát. Az új adomány megháromszorozná Finnország Ukrajnának nyújtott védelmi segélyének összértékét, az eddigi összeg 590 millió euróra emelkedne – áll a védelmi minisztérium közleményében.

A 400 millió eurós csomagban nehézfegyverzet és lőszerek lesznek, Leopard 2 tankok azonban egyelőre nem. A német gyártmányú tankokból 200 darab van Finnországban, Miika Pynnonen, a finn védelmi miniszter különleges tanácsadója azonban leszögezte: ezekből addig nem küldenek Ukrajnába, amíg a szövetségesek nem állapodnak meg a kérdésben. Erre akár már pénteken sor kerülhet az 50 védelmi miniszter találkozóján a ramsteini légitámaszponton.

A legújabb segélycsomagot Svédország segítségével tudja biztosítani Finnország, Svédország ugyanis vállalta, hogy válság esetén segít Finnországnak az Ukrajnának adományozott felszerelés pótlásában. A két északi ország egyidejűleg pályázik a NATO-tagságra.

A finn és a svéd védelmi miniszterek pénteken a Ramsteinben aláírják a szándéknyilatkozatot, miszerint „Finnország védelmi felszereléseket szállít Ukrajnának, Svédország pedig ígéretet tesz arra, hogy szükség esetén támogatja Finnországot” – közölte a tárca.

A svéd védelmi miniszter, Pal Jonson szerint a két ország „egymás legszorosabb szövetségesei, és a mai szándéknyilatkozat azt mutatja, hogy nincs előre meghatározott határa annak, hogy ez az együttműködés hogyan fejlődhet”.

Arról, hogy milyen fegyvercsomagokkal támogatják Ukrajnát a nyugati államok, és ez milyen változást hozhat a háborúban, ebben a cikkben írtunk bővebben.

(Reuters)

Volodimir Zelenszkij ukrán megköszönte Joe Biden amerikai elnöknek, hogy az Egyesült Államok további 2,5 milliárd dolláros katonai segítséget ígért Ukrajnának. Az USA így már összesen több mint 27,4 milliárd dollárnyi biztonsági támogatást ajánlott fel Ukrajnának a háború tavaly februári kitörése óta.

A Biden-kormány csütörtökön jelentette be, hogy további segítséget nyújt az orosz agressziótól sújtott országnak. A csomag 59 Bradley harci járművet, 90 Stryker páncélozott személyszállító járművet és 53 aknamentesítő járművet tartalmaz. A segítség további lőszereket is tartalmaz a tüzérségi rakétarendszerekhez (HIMARS), és nyolc Avenger légvédelmi rendszerhez. (Sky)

A brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentésében azt közölte, hogy a Putyin-közeli orosz magánhadsereg, a Wagner zsoldossereg létszáma elérte az 50 ezer főt.

Jevgenyij Prigozsin 2022 szeptemberében ismerte el, hogy megalapította ezt a félkatonai szervezetet, amelyik aktívan részt vesz az ukránok elleni harcokban. Az egyik kiugrott, Norvégiába szökött katona, Andrej Medvegyev részletesen elmondta, milyen embertelen dolgokat, tömeges kivégzéseket is tapasztalt a fronton.

A németországi Ramstein légibázison találkoznak pénteken Ukrajna szövetségesei, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök erős döntésekre számít. A német gyártású Leopard harckocsik vannak most a fókuszban, Olaf Scholz eddig vonakodott attól, hogy engedélyezze a részvételüket a háborúban, mert nem szerette volna provokálni Oroszországot. A finnek és a lengyelek azonban jelezték, hogy a saját készletükből is adnának az ukrán hadseregnek. Hogy milyen fegyverek segíthetik Ukrajnát, arról ebben a cikkben írtunk.

„Most egy európai főváros döntésére várunk, ami aktiválja az együttműködést. Az Egyesült Államoktól is hatékony katonai segélycsomagot várunk” – mondta az ukrán elnök csütörtöki beszédében. (Guardian)

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentése, amelyben a Nyugatot azzal vádolja, hogy „végső megoldást” keres Oroszország számára, helytelen, tiszteletlen, és lábbal tiporja a holokauszt során meggyilkolt hatmillió zsidó és más áldozatok emlékét – írta csütörtöki sajtóközleményében Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője.

Az orosz külügyminiszter a tavalyi évet értékelő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján mondta azt, hogy Adolf Hitler a múlt század közepén a „zsidókérdést” próbálta megoldani, a modern amerikai és európai politikusok pedig most az „oroszkérdésnek” fogtak neki: Moszkva stratégiai vereségére törekszenek, és „dekolonizációt” sürgetnek.

Josep Borrell szerint nem lehet párhuzamot vonni a náci Németország bűnei és az Ukrajnának nyújtott nemzetközi segítség között. Azt írta: az orosz rezsim „aljas és elfogadhatatlan mélypontra” jutott abban, hogy az igazságot manipulálja agressziós háborújának igazolása érdekében. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz külügyminiszternek nem ez volt az első antiszemita megnyilvánulása. (MTI)

• A lengyelek azt mondták, hogy akár Németország jóváhagyása nélkül is küldhetnek Leopard 2 harckocsikat Ukrajnába. A litvánok is meglebegtették, hogy Leopard tankokat küldenének.
• Zelenszkij a Világgazdasági Fórum éves találkozóján videóüzenetben azt mondta, nem biztos benne, hogy Vlagyimir Putyin még életben van.
• A svéd kormány és az észtek is új katonai segélycsomagot jelentettek be Ukrajnának.
• Kijevbe utazott Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij elnökkel.
• Medvegyev szerint ha egy atomhatalom elveszt egy hagyományos háborút, az nukleáris háborúhoz vezet. Ezzel szemben Boris Johnson Davosban azt mondta, hogy Oroszország nem fog nukleáris fegyvereket bevetni.

A csütörtöki hírfolyamot itt tudja elolvasni.