Zelenszkij nem biztos benne, hogy Putyin még életben van

Hamarosan több száz páncélozott harcjárművet, köztük Leopard 2 tankokat küldenek Ukrajnának, mondta egy Reutersnek adott interjúban Litvánia védelmi minisztere, Arvydas Anusauskas. A miniszter egy tizenegy ország részvételével megtartott észtországi találkozót követően nyilatkozott a hírügynökségnek és hozzátette, hogy a megállapodást holnap jelenthetik be a németországi Ramstein légibázison tartott szélesebb körű tanácskozáson.

A fordulat azért volna óriási meglepetés, mert az Ukrajna által többször kért Leopard tankok szállításához Németország jóváhagyására is szükség van. Ugyanakkor a davosi Világgazdasági Fórumon lezajlott egyeztetések szerint a németek az Egyesült Államok hasonló lépésétől tennék függővé a tankokkal kapcsolatos döntést.

Mindez azért okoz nehézséget, mert bár az amerikai gyártmányú M1 Abrams tankok rendkívül hatékonyak lennének a régebbi típusú orosz tankokkal vívott ütközetekben, üzemeltetésük bonyolult feladat, amelynek kiszolgálása jelentős terhet okozna az így is megfeszített ukrán katonai logisztikának, ráadásul az Ukrajnát támogató nemzetközi koalíció egyes véleményformálói sokáig azon az állásponton voltak, hogy a modern tankok felajánlása a háború eszkalációjához vezethet.

(Guardian, Politico)

Lengyelország akár Németország jóváhagyása nélkül is küldhet Leopard 2 harckocsikat Ukrajnába. Mint arról Mateusz Morawiecki miniszterelnök egy tévéinterjúban fogalmazott, a beleegyezés másodlagos: vagy gyorsan megkapják a német hozzájárulást, vagy maguk és partnerországaik teszik meg amit kell.

A mostani kijelentés előtt Lengyelország többször jelezte, hogy csak egy nagyobb koalíció részeként küldi el az Ukrajna által többször kért modern tankokat és Finnország is nyitottnak mutatkozik erre.

A német gyártó, a Rheinmetall szóvivője korábban jelezte, hogy még a németországi készletből származó tankokat szállítására tovább kell majd várni, hiszen a döntés megszületése után is körülbelül egy évbe telik majd, hogy felkészítsék ezeket a háborús bevetésre. A több százmillió euróra tehető modernizációs folyamathoz teljesen szét kell szerelni a felajánlott példányokat, majd az újraépítést követően indulhatnak a frontra.

(Reuters, Guardian)

A Világgazdasági Fórum éves találkozóján online bejelentkezésén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta: nem teljesen biztos benne, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök még mindig életben van, vagy hogy ő hozza a döntéseket Oroszországban, írja a Kyiv Independent.

Amikor a béketárgyalások lehetőségéről kérdezték, azt válaszolta: „nem egészen értem, hogy kivel és miről kell, hogy beszéljek. Nem vagyok benne biztos, hogy aki a chroma key előtt megjelenik, az valóban Oroszország elnöke”.

A chroma key, amire Zelenszkij utal, egy vizuáliseffekt-technika, amelyet a videó körüli háttér megváltoztatására használnak – gyakorlatilag zöld háttér, amire bármit rávetíthetnek. Egyesek úgy vélik, hogy Putyin televíziós nyilvános szerepvállalásaihoz ezt használta fel, hogy úgy tűnjön, mintha különböző helyekre látogatna el, miközben valójában biztonságban bujkál valahol.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna mindent megtett annak érdekében, hogy diplomáciai úton felszabadítsa területeit, de ez nem sikerült.

Az elnök ismételten felszólította az országok képviselőit, hogy biztosítsanak több katonai felszerelést az országának, hozzátéve, hogy az ukrán légvédelem továbbra is gyenge pontot jelent, hamarosan újabb orosz dróntámadásokra számítanak. A beszélgetésen továbbá ismét megerősítette, hogy Ukrajna célja az oroszok által megszállt Krím félsziget felszabadítása.

Az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatásának és a német haderő korszerűsítésének folytatását ígérte Boris Pistorius német védelmi miniszter csütörtökön Berlinben, a kinevezése és hivatali esküje utáni első nyilatkozatában – írja az MTI. Pistorius elődje, Christine Lambert január 16-án mondott le.

„Németország nem részese a háborúnak, de mégis érintett, ezért továbbra is támogatni kell Ukrajnát” – jelentette ki a frissen beiktatott miniszter.

Pistorius csütörtökön már találkozott is az amerikai védelmi miniszterrel, Lloyd Austinnal. A megbeszélés után Pistorius megerősítette: „Partnereinkkel együtt továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát a szabadságért, a területi függetlenségért és szuverenitásért folytatott harcában”.

A találkozót megelőzően több európai ország felszólította Németországot, hogy engedélyezze a német gyártmányú Leopard 2 típusú tankok szállítását Ukrajnába. Ezt Németország eddig arra hivatkozva blokkolná, hogy a nehézfegyverek szállítása az országban csak a konfliktust eszkalálná. Németország a hidegháború ideje alatt ezerszámra gyártotta a Leopárd tankokat, amiket szétosztott európai szövetségesei között – ezek tehát olyan harckocsik, amik több európai országban viszonylag nagy mennyiségben állnak rendelkezésre. Washington és számos nyugati szövetséges szerint ezért – Ukrajna kérésének eleget téve – minél előbb támogatni kellene velük az ukrán sereget. Németország engedélye nélkül viszont a harckocsik nem transzportálhatók Ukrajnába.

Korábban többek között Finnország és Lengyelország is közölte, hogy amennyiben Németország feloldja a vétót, készek a saját készletükből Ukrajna rendelkezésére bocsátani Leopárd 2 tankokat.

Egy német kormányközeli forrás a Reutersnek csütörtök reggel azt mondta, a németek ahhoz köthetik a harckocsik szállításának engedélyezését, ha az Egyesült Államok is vállalja, hogy a saját gyártmányú Abrams tankjaiból is szállít Ukrajnába. Egyelőre nem tudni, a két védelmi miniszter találkozóján szóba került-e ez a kérdés, amerikai források azonban már korábban azt mondták, hiába jelentett be az Egyesült Államok nagyszabású, 2 milliárd dolláros katonai segélycsomagot a közelmúltban, abban nagy valószínűség szerint nem lesznek Abrams tankok.

Amerikai tisztviselők szerint ugyanis az Abrams nagy teljesítményű turbinamotorokkal működik, és túl sok üzemanyagot fogyaszt ahhoz, hogy Kijev feszített logisztikai rendszere sokat tudjon ellátni belőle a fronton. Mindeközben az Egyesült Királyság is növelte a németekre nehezedő nyomást azzal, hogy első európai országként brit gyártmányú Challenger 2 tankokat küldött Ukrajnába.

Németország egyelőre annyit közölt, hogy a harckocsiról szóló döntés az első napirendi pont Pistorius napirendjén.

A modern harckocsik bevetése azért is létfontosságú Ukrajna számára, mert eddig elsősorban a szovjet korabeli T-72-es harckocsi-változatokra támaszkodhatott csak. A modern nyugati harckocsik hatékonyabb páncélzattal és jobb lövegekkel rendelkeznek, mint a szovjet korabeli társaik, amelyek százával semmisültek meg mindkét oldalon a 11 hónapja tartó ukrajnai háború során.

Pénteken a németországi Ramstein katonai támaszponton gyűlnek össze a NATO tagországainak védelmi miniszterei, várhatóan ekkor a német védelmi miniszter is bejelentheti a kormánya harckocsikra vonatkozó döntését.

(Reuters, Guardian)

Észtország újabb, 113 millió euró értékű katonai segélycsomagot küld Ukrajnának – jelentette be Kaja Kallas észt miniszterelnök csütörtökön. A csomag több mint száz páncéltörő fegyvert, tüzérségi támogató eszközöket, gránátvetőket és lőszert tartalmaz.

„Minden országnak át kell néznie a készleteit, és biztosítania kell, hogy képesek legyenek többet és gyorsabban gyártani. Oroszország Ukrajna elleni háborújának ára van – egy olyan ár, amelyet mi euróban fizetünk, de az ukránok az életükkel fizetnek” – mondta Kallas.

„A mi és szövetségeseink segítsége közvetlen hatással van az ukrán katonák harcképességére, és ezt Ukrajnában nagyra értékelik. Ezért fontos, hogy példát mutassunk és motiváljuk a többi szövetségest, hogy segítséget nyújtsanak” – tette hozzá Hanno Pevkur észt védelmi miniszter.

A legújabb segélycsomaggal Észtország teljes katonai támogatása Ukrajnának 370 millió euróra emelkedik, ami a közlemény szerint Észtország bruttó hazai termékének valamivel több mint 1 százaléka, ami más európai országokhoz képest jelentős arány.

(CNN)

A svéd kormány csütörtökön új katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának, amely páncélozott gyalogsági harcjárműveket és Archer típusú tüzérségi rendszert is tartalmaz – írja a Reuters.

A csomag értéke 4,3 milliárd svéd korona (nagyjából 152,5 milliárd forint), és hordozható páncéltörő fegyvereket, aknamentesítő felszerelést és rohamlövegeket is tartalmaz. A svéd kormány 50 darab lánctalpas és páncélozott Type 90 típusú gyalogsági harcjárművet is küld az országba. Ez a jármű akár nyolc gyalogsági katona szállítására is alkalmas, és egy 40 milliméteres automata ágyúval is fel van szerelve. Azt nem pontosították, hogy hány Archer rendszert szállítanak Ukrajnába.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a csomagot bejelentő sajtótájékoztatón azt mondta: „Ukrajna győzelme ebben a háborúban szinte leírhatatlan jelentőségű. Ukrajna egész Európa szabadságáért harcol. Ez az egyik legnagyobb oka annak, hogy miért tesz most olyan sok ország olyan sokat Ukrajna megsegítéséért. Fontos az erkölcsi támogatás, de a közös biztonságunk is”.

Zelenszkij a Twitteren köszönte meg Svédország támogatását.

A volt brit miniszterelnök, Boris Johnson a davosi Világgazdasági Fórumon ma reggel egy panelbeszélgetésen arról beszélt, tudott azokról az aggodalmakról, amelyek szerint az Ukrajnának szánt brit fegyverszállítmányok a konfliktus eszkalálódásához vezethetnek, mielőtt jóváhagyta a csomagot. Johnson szerint viszont a kérdés egyszerű:

„Mégis hogyan lehet eszkalálni egy olyan fickó ellen, aki háborút folytat a civil lakosság ellen?”

Johnson továbbra is meg van győződve róla, hogy Putyin nem fog atomfegyvereket bevetni, az ugyanis gazdasági bénulást okozna, és még azok is ellene fordulnának, akik most támogatják (például India és Kína).

„Nem fogja megtenni” – szögezte le.

Johnson egyébként nagy népszerűségnek örvend az ukránok körében, amiért az egyik első olyan nyugati vezető volt, aki nagy mennyiségű fegyverszállítmánnyal támogatta a megszállt országot, és már az invázió kezdetekor határozottan leszögezte, hogy a végsőkig támogatni kell az országot. A davodi csúcstalálkozón Vitalij Klicsko kijevi polgármester Kijev tiszteletbeli polgárává is kinevezte.

(Guardian)

Jelenleg tizenhatan vannak kórházban, köztük hat gyerek, mindannyiuk állapota stabil, közepesen súlyos sérülésekkel ápolják őket – nyilatkozta Olekszij Kuleba, a kijevi régió kormányzója az ukrán állami hírügynökségnek.

Szerda reggel a kijevi régióban, a fővároshoz közeli Brovariban zuhant le egy helikopter. A gép egy óvoda és egy lakóépület közelében ért földet, a történtek idején az óvoda üzemelt, bent voltak a gyerekek és az ott dolgozók. A törmelékek az óvoda udvarára hulltak, az épületben tűz ütött ki. Az eset körülményeit még vizsgálják, egyelőre nem lehet tudni, hogy baleset, vagy szándékos szabotázs történt. A tragédiában tizennégyen, köztük egy gyerek halt meg. A balesetben a helikopteren utazó ukrán belügyminiszter Denisz Monasztirszkij, a belügyminiszter-helyettes Jevgenyij Jenin, valamint Jurij Lubkovics, a Belügyminisztérium államtitkára is meghalt.

Kuleba tájékoztatása szerint a kórházban ápolt betegek állapota folyamatosan javul, és különös figyelmet fordítanak azokra a gyerekekre, akik közepes vagy súlyos égési sérüléseket szenvedtek el.

Az óvoda az év végéig már nem fog üzemelni, a gyerekeket egy másik intézményben helyezték el.

(Ukrinform)

Kijevbe utazott Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij elnökkel és az ukrán parlament tagjaival – írja a Politico.

Michel a Kijevbe tartó vonaton készített videót osztott meg a Twitteren pár órával ezelőtt, nem sokkal később pedig egy képet, amin látszódik, hogy már meg is érkezett Kijevbe.

A videóban Michel arról beszélt, az ukránok nemcsak a földjükért, a jövőjükért és a gyerekeikért harcolnak, de a közös európai értékekért is, ezért „szükségük van a támogatásunkra, és meg is érdemlik azt”.

A látogatásra pont akkor kerül sor, amikor Kijev egyre nagyobb nyomást gyakorol a nyugati kormányokra, különösen Németországra, hogy modern harckocsikkal lássák el Ukrajnát.

Michel mindössze két héttel azelőtt utazott Ukrajnába, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is Kijevbe látogat, hogy részt vegyen a következő, február 3-i EU–Ukrajna-csúcstalálkozón.

Vlagyimir Szolovjov orosz propagandista rendszeresen tesz merész kijelentéseket az ukrajnai háborúval kapcsolatban az orosz állami tévében. Korábban többek között arról beszélt, a fronton harcoló orosz katonák akár Washingtonig is elmennek, egy alkalommal pedig arról elmélkedett, hogy a halál tulajdonképpen csak egy állomás.

Legutóbbi műsorában hosszú videófelvételt játszott le a fronton tett látogatásáról. A felvételen Szolovjov mellett egy Sejk becenevű orosz parancsnok látható, ahogy éppen buzdító beszédet tart a harcba induló szakaszának.

A parancsnok többek között olyan kijelentésekkel motiválja a katonáit, mint:

• Allah haragja hullt az istentelen, fasiszta és náci ukránokra, mi a hitünket, az isteni igazságot védelmezzük.
• A mi szent kötelességünk, hogy megvédjük Allah vallását.
• A római pápa legalizálta az azonos neműek házasságát, a nemváltást, és kinyitotta a templomait a Sátán előtt.
• Mi most a dzsihádot, a szent háborút vívjuk itt.

A parancsnok után Szolovjov is beszélt a katonákhoz, ő olyanokat mondott, hogy:

• Amióta Oroszország létezik, a gonosz ellen harcol.
• A halál nem létezik, csak az út a halhatatlanság felé. Nincs fájdalom sem, csak a megbánás, hogy nem iktattunk ki több ellenséget.
• Ötven ország harcol Oroszország ellen, amelyeket egy dolog egyesít: a sátánizmus.
• Ha veszít, nem Oroszország fog eltűnni, hanem a világ, és kinek kell olyan világ, amiben nincs Oroszország?

Ezt követően a katonák hangos Allahu Akbar kiáltással indultak csatába, amit Szolovjov a stúdióban is megismételt, és hozzátette, ha kell, minden nyelven elmondja: Isten hatalmas.

A videó angol felirattal itt tekinthető meg:

Szolovjov egyébként már korábban is beszélt arról, hogy az oroszok szent háborút vívnak Ukrajnában. „Szent háború, azaz dzsihád zajlik Ukrajna ellen, de az oroszoknak miért is kéne megállniuk? Miért kéne Munkácsnál vagy a magyar–ukrán határnál megállni, miért ne lehetne ebből világháború?” – tette fel a kérdést még októberben.

A brit védelmi minisztérium (MoD) legfrissebb hírszerzési jelentésében arról ír, Oroszország „valószínűleg fontolóra veszi”, hogy kis számú, új T-14 Armata típusú harckocsit szállítson Ukrajnába.

Tavaly decemberben képfelvételeket hoztak nyilvánosságra a harckocsikról egy dél-oroszországi gyakorlótéren. Ezt követően a kormánypárti orosz médiumok azt állították, hogy a T-14-eseket bevetésre készítik elő.

A T-14-esek bármilyen bevetése azonban „valószínűleg nagy kockázatú döntés lenne Oroszország számára” – áll a jelentésben.

A jelentés szerint a tizenegy éve tartó fejlesztés során a programot késések, a flotta tervezett méretének csökkentése és gyártási problémákról szóló jelentések kísérték. „További kihívást jelent Oroszország számára a logisztikai láncának a T-14-es szállításához igazítása, mivel az nagyobb és nehezebb, mint a többi orosz harckocsi”.

A MoD szerint ha Oroszország mégis beveti a harckocsikat, az „valószínűleg elsősorban propagandacélokat szolgál majd”.

Ennek oka, hogy a gyártás valószínűleg csak alacsony nagyságrendben folyik, miközben a parancsnokok valószínűleg nem bíznak még annyira a járműben, hogy éles helyzetben is bevessék.

A T-14-es harckocsit drónok elleni védelmi rendszerrel, fejlett érzékelőkkel és fedélzeti drónokkal szerelték fel. Védőpáncélzata nagyon tartós, és képes ellenállni a szélsőséges hőmérsékletnek is.

Dimitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke a Telegram-csatornáján azt írta, ha Oroszország elveszíti a háborút Ukrajnában, az könnyen atomháborúhoz vezethet.

Medvegyev, aki korábban az orosz miniszterelnöki és elnöki posztot is betöltötte, és Putyin régi szövetségesének számít, a Telegramon rendszeresen osztja meg gondolatait és jóslatait az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Csütörtök reggel a szerdai davosi Világgazdasági Fórumra és a pénteki ramsteini NATO-találkozóra reagálva azt írta:

„Holnap a NATO ramsteini bázisán a nagy katonai vezetők új taktikákról és stratégiákról, valamint az Ukrajnának szállítandó új nehézfegyverek szállításáról tárgyalnak. És mindezt közvetlenül a davosi fórum után, ahol az elmaradott politikai pártok mantraként ismételgették: »A béke eléréséhez Oroszországnak vesztenie kell.«

De az egyik szerencsétlennek sem jutott eszébe, hogy levonja az egyértelmű következtetést:

ha egy atomhatalom elveszt egy hagyományos háborút, az nukleáris háborúhoz vezethet. Az atomhatalmak sosem vesztettek még olyan konfliktusban, amelyen a sorsuk múlik.

Ennek mindenki számára nyilvánvalónak kellene lennie. Még egy olyan nyugati politikusnak is, akiben még megmaradtak az intelligencia nyomai” – írta Medvegyev.

(Guardian)

• A brit védelmi miniszter, Ben Wallace a lengyel és a balti országok képviselőivel Észtországba utazik, hogy nyomást gyakoroljon Németországra, hogy az engedélyezze a Leopard 2 harckocsik küldését Ukrajnába.
• Meghalt az ukrán belügyminisztérium vezetése egy helikopter-balesetben Kijev közelében. A balesetben tizennégyen haltak meg, köztük egy gyerek.
• 200 páncélozott személyszállító járművet kap Kanadától Ukrajna.
• Vlagyimir Putyin orosz elnök a leningrádi ostrom végének 80. évfordulóján Szentpétervárra látogatott, ahol arról beszélt, Oroszország tulajdonképpen pont megállítani akarja ezt a háborút. Szerinte kiderült, hogy „egyszerűen az orrunknál fogva vezettek, becsaptak minket”.
• Zelenszkij szerint a NATO-tagság a legjobb garancia a biztonságra Ukrajnának.

A szerdai hírfolyamot itt lehet elolvasni.