Zelenszkij: Nem Ukrajna kezdte a háborút, de nekünk kell majd véget vetni neki

Megkezdte munkáját a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) állandó megfigyelői missziója a csernobili atomerőműben – írja az MTI. „Reméljük, hogy nem fogják ismét megszállni az erőművet, és nem lesznek további támadások ellene” – fogalmazott szerdai látogatásán Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója.

A 2000-ben végleg leállított létesítményt öt hétig tartották megszállás alatt az orosz csapatok a háború kitörése után nem sokkal. A nukleáris hulladéktározó hűtését szolgáló berendezések áramellátásának megszakadása újabb nukleáris baleset veszélyével fenyegetett.

A NAÜ Csernobil mellett három működő atomerőműbe telepített állandó biztonsági jelenlétet. A szakértők jelentéseket tesznek a létesítmények biztonságáról, és szükség esetén műszaki támogatást is nyújthatnak.

Az ukrán elnök szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon megismételte, hogy szeretné elérni Ukrajna NATO-csatlakozását, a tanácskozáson összegyűlt vezetőknek azt mondta, hogy a szövetség a „legjobb biztonsági garancia számunkra”.

„Megértjük, hogy jelenleg még nem tartunk ott, sajnos Oroszország ezt jól érti, és mindent meg is tesz azért, hogy megnehezítse a csatlakozásunkat. De úton vagyunk a NATO felé, mert a NATO jelenti a legjobb garanciát a biztonságra számunkra, az országunknak, a gyerekeinknek” – mondta Zelenszkij.

(CNN)

2023-ban akár négymillió ukrán menekült is érkezhet az Európai Unióba, Oroszország pedig igyekszik fegyverként használni az Észak-Afrikából és a Közel-Keletről érkező migrációt, áll a Nemzetközi Migrációs Politikát Fejlesztő Központ (ICMPD) legfrissebb jelentésében, amiről ebben a cikkben írtunk részletesen.

Befejezte a keresést túlélők, illetve holttestek után a szerdai helikopterbaleset helyszínén az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat. A hivatalos adatok szerint a balesetben összesen 14-en haltak meg, köztük egy gyermek, valamint 25-en sérültek meg, beleértve 11 gyermeket.

A helikopter fedélzeten 9 fő tartózkodott: a Belügyminisztérium operatív csoportjának 6 tagja, köztük a Belügyminisztérium vezetése, valamint a Sürgősségi Állami Szolgálat 3 tagja.

Zelenszkij ukrán elnök a davosi Világgazdasági Fórumon tartott beszédében arra szólította fel a világ vezetőit, hogy minél előbb lássák el Ukrajnát az orosz agresszió elleni küzdelemhez szükséges fegyverekkel.

„A világ tétovázott, amikor Oroszország 2014-ben elfoglalta a Krímet, és akkor is, amikor tavaly februárban megpróbálta megszállni egész Ukrajnát” – mondta Zelenszkij, hozzátéve:

„A világ nem tétovázhat sem ma, sem soha többé. Amikor a gonosz bosszút akar állni, a világnak elszántnak és gyorsnak kell lennie.”

Zelenszkij azt mondta, hogy bár nem Ukrajna kezdte el a háborút, „nekünk kell majd véget vetni neki”. A fegyverzettel kapcsolatban megjegyezte, hogy még Oroszország következő rakétatámadásai előtt fel kell szerelni Ukrajnát légvédelmi rendszerekkel, mert ez az ukrajnai biztonság és béke helyreállításán túl megelőzheti Oroszország más országok elleni támadásait is. „A nyugati tankok érkezésének meg kell előznie az orosz tankok újabb invázióját” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz Oroszország helye a világban a jövőben, Zelenszkij azt mondta, nem tudja. „Úgy gondolom, hogy Oroszország már kiérdemelte a helyét a terrorista államok között”.

Az ukrán elnök a Kijev melletti helikopterbalesetről azt mondta, hogy „ez nem baleset, mivel a háború következménye. Háborús időkben nincsenek balesetek”.

Az Egyesült Államok Oroszország elleni koalíció létrehozására tett lépései olyanok, mint Adolf Hitler tettei a Szovjetunió ellen harcban. Washington egyesíti Európát Oroszországgal szemben, hogy végre megoldja az „orosz kérdést” – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán az orosz diplomácia 2022-es eredményeiről tartott sajtótájékoztatón.

„Ahogyan Napóleon szinte egész Európát mozgósította az Orosz Birodalom ellen, ahogy Hitler mozgósította és fegyveresen megszállta a legtöbb európai országot és a Szovjetunió ellen vetette be őket, most az Egyesült Államok alkotott koalíciót szinte az összes európai országból.”

„A NATO tagjai és az EU is Ukrajnát felhasználva próbálkozik ugyanazzal a feladattal – az ”orosz kérdés„ végső megoldásaként háborúzni hazánkkal, egészen addig, míg Oroszország stratégiai vereséget nem szenved” – mondta Lavrov.

A „végső megoldás” Hitler terve volt, amely 6 millió zsidó és más kisebbségek szisztematikus meggyilkolásához vezetett. Lavrov már korábban is felháborodást keltett Hitlerről szóló megjegyzéseivel, tavaly májusban egy interjúban azt mondta: Zelenszkij zsidó, mégsem utasítják el a náci elemeket Ukrajnában. Ezt azzal igyekezett alátámasztani, hogy Adolf Hitlerben is „zsidó vér volt”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a leningrádi ostrom végének 80. évfordulóján Szentpétervárra látogatott, ahol koszorúzott, találkozott a Nagy Honvédő Háború veteránjaival és az ostromlott Leningrád lakóival, valamint az Obukhov kohászati ​​és nehézgépgyártó üzem dolgozóival.

Putyin beszédeiből a TASZSZ idézett, többek között ezeket:

• A Donbászban 2014 óta folyamatosak a harcok, folyik az orosz ajkú lakosság kiirtása.
• Oroszország tulajdonképpen pont megállítani akarja ezt a háborút.
• Moszkva mindent megtett a békés rendezés érdekében.
• Sajnos kiderült, hogy „egyszerűen az orrunknál fogva vezettek, becsaptak minket”.
• Az oroszok mindenképpen győzni fognak.
• A világ számos országában dicsőítik a nácizmust, például Lettországban is
• Kijevben az ukrán hadsereg civileket végez ki, ezért „neonácinak nevezhető a rezsim”.
• Az árulókat, kollaboránsokat ki kell átkozni, az igazi hősöket pedig piedesztálra emelni.

Ihor Klimenkót, az országos rendőrparancsnokot nevezték ki megbízott belügyminiszternek – közölte Denisz Smihál ukrán miniszterelnök.

Smihál néhány órával azután jelentette be a kinevezést, hogy az előző miniszter, Denisz Monasztirszkij társaival együtt meghalt egy helikopter-balesetben. Klimenkót hivatalosan belügyminiszter-helyettesi posztra nevezték ki, de a miniszteri feladatokat is ellátja.

(Reuters)

A kanadai védelmi miniszter, Anita Anand Kijevbe látogatott, ahol tanácskozott ukrán kollégájával, Olekszij Reznyikovval. A találkozó után bejelentette, hogy Kanada 200 páncélozott személyszállító járművet adományoz Ukrajnának. A segélyt Zelenszkij Twitteren köszönte meg:

„Barátaink továbbra is támogatnak minket. Köszönjük Justin Trudeau-nak és a kanadai népnek az újabb védelmi segélycsomagot. Ma az ukrán hadseregnek nagyobb szüksége van a 200 APC-re, mint valaha. Együtt haladunk a győzelem felé!”

Szerda kora délután a hatóságok újabb jelentést tettek közzé a brovari helikopterszerencsétlenség kapcsán. A legfrissebb adatok szerint az áldozatok száma tizenhétre emelkedett, közülük négy gyerek.

A 25 sérült közül 11 gyerek, többségüket égési sérülésekkel látták el.

Bár azt továbbra sem lehet tudni, mi okozhatta a balesetet, szemtanúk beszámolói szerint a helikopter először körözni kezdett a házak felett, egyre alacsonyabbra szállt (a rossz látási viszonyok miatt), majd meredeken ereszkedni kezdett, a földbe csapódott az óvoda mellett és kigyulladt. A helikopter propellere az óvoda udvarára esett.

„A Belügyminisztérium vezetése helikopterrel repült az egyik ”forró pontra„. A fedélzeten 9 ember tartózkodott, mindannyian meghaltak. A többi halott olyan gyerek és felnőtt, akik az óvodában tartózkodtak” – mondta korábban Kijlo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője.

Egy óvodapedagógus az Ukrinformnak azt nyilatkozta, épp a gyerekeket fogadta az óvoda udvarán, amikor hallották a zsongást, majd a robbanást, és meglátták a tüzet.

(Ukrinform)

Az Institute for the Study of War (ISW) hétfői jelentése szerint Putyin a közeljövőben, feltehetően már szerda délután, újabb mozgósítást jelenthet be.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter hétfőn közölte, hogy Putyin utasítására 2023 és 2026 között nagyszabású katonai reformokat fognak végrehajtani. Ennek a részét képezheti egy újabb mozgósítási hullám is.

Az orosz elnök utasítására a katonai állomány létszámát a jelenlegi 1,35 millióról 1,5 millióra növelnék.

Emellett az orosz fegyveres erők struktúrájában és működésében is jelentős változtatásokat fognak végrehajtani, a tervek szerint fejlesztik és bővítik a parancsnoki láncokat, új területi egységeket és szakaszokat is létrehoznának. Mindez annak a jele lehet, hogy Oroszország elhúzódó háborúra rendezkedik be, és hosszú távon szeretné növelni a hadserege hatékonyságát, hogy „általában véve nagyszabású hagyományos hadviselést folytasson”.

Az, hogy Oroszország képes lesz-e nagyszabású, gyors változásokat végrehajtani a katonai kapacitásában, attól függ, hogy Putyin hajlandó lesz-e a szövetségi költségvetés nagy részét átirányítani a haderőfejlesztésre, és Oroszországot több évre valamiféle hadiállapotba helyezni (ez többek között azt is jelentené, hogy Oroszország hivatalosan is elismerné, hogy Ukrajnában háború zajlik, nem „különleges katonai művelet”).

Az ISW jelentése szerint vannak arra utaló jelek, hogy Putyin erre hajlandó lehet.

A reform és a bővítés az ukrajnai háborút még akkor sem fogja hónapokig befolyásolni, ha a tervek szerinti ütemben valóban megvalósul. 2024-re viszont már megteremtheti a feltételeket ahhoz, hogy az orosz katonai erőviszonyok sokkal nagyobb fenyegetést jelentsenek az ország szomszédaira és a NATO-ra is.

A szeptember utáni második mozgósítási hullámot Putyin az elkövetkező napokban – talán már ma – bejelentheti. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanis január 17-én bejelentette, hogy Putyin január 18-án beszédet tart Szentpéterváron a város felszabadításának 80. évfordulója alkalmából.

Putyin előszeretettel választ szimbolikus dátumokat arra, hogy az orosz néphez szóljon, ezért sok elemző arra számít, a szerdai alkalmat arra használhatja majd fel, hogy kihirdesse a háborút Ukrajnával szemben, és bejelentse a mozgósítást.

A bejelentés nem érné váratlanul az ukránokat, az ukrán és a nyugati hírszerzés korábban többször is figyelmeztetett Putyin január közepére tervezett mozgósítási előkészületeire.

A szerda reggeli brovari helikopterszerencsétlenség helyszínén jelenleg is folyik a helyszínelés és a sebesültek ellátása. Az áldozatok száma az első híradások szerint 18 volt, valamint 29 sérültről (köztük 15 gyerekről) érkeztek információk – többek között a kijevi régió kormányzójától. Ezt a hatóságok később korrigálták:

eddig 15-en haltak meg a balesetben, köztük 3 gyerek. Jelenleg 25 sérültet ápolnak, köztük 10 gyereket és 15 felnőttet.

(Ukrinform – ukrán állami hírügynökség)

Szerda reggel lezuhant egy helikopter a Kijevhez közeli Brovariban egy óvoda közvetlen közelében. A balesetben a helikopteren utazó ukrán belügyminisztériumi vezetőség is meghalt. Eddig összesen tizennyolcan, köztük három gyerek vesztette életét. Novák Katalin köztársasági elnök a Twitteren fejezte ki együttérzését az áldozatok családtagjaival.

„Őszinte részvétem az ukrajnai Brovariban történt tragikus helikopter-baleset áldozatainak családjainak” – írta.

Novák mellett több külföldi tisztviselő is együttérzéséről biztosította a családokat. Az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete a Twitteren azt írta, sokkolták és elszomorították a hírek, az Európai Unió ukrajnai nagykövete pedig azt, hogy elszörnyedt, amikor meghallotta az ukrán belügyminiszter halálhírét. Az Egyesült Királyság külügyminisztere a balesetben elhunyt ukrán belügyminiszterről a Twitteren úgy emlékezett meg, mint aki „az Egyesült Királyság igaz barátja volt”. Hozzátette, hogy az Egyesült Királyság továbbra is minden szükséges támogatást biztosít Ukrajna számára.

A Telegramon közzétett üzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „szörnyű tragédiának” nevezte a szerda reggeli helikopterszerencsétlenséget, amelyben eddig tizennyolcan haltak meg, köztük az ukrán belügyminiszter és három gyerek. 29 sérültet (köztük 15 gyereket) még ápolnak, állapotukról nincs információ, ezért az is elképzelhető, hogy az áldozatok száma emelkedni fog.

Az Ukrán Készenléti Erők helikopterének fedélzetén kilencen utaztak, Zelenszkij bejegyzése szerint csak az ukrán belügyminiszter, a belügyminiszter-helyettes, a Belügyminisztérium államtitkára, valamint asszisztenseik és a helikopter személyzete. Mindannyian életüket vesztették. A baleset pontos körülményeiről egyelőre nincsenek információk. Zelenszkij azt írta, a helikopter propellere az óvoda udvarára zuhant, ami éppen nyitva volt, a gyerekek és a nevelők is az épületben tartózkodtak. A becsapódás után tűz ütött ki, az épületből mindenkit evakuáltak, a helyszínen vannak a mentők és a katasztrófavédelem is.

„Kimondhatatlan fájdalom – írta Zelenszkij. – Részvétem az áldozatok családjának és barátaiknak. Denisz, Jenin, Jurij, a Belügyminisztérium csapata... Ukrajna igazi hazafiai. Nyugodjanak békében! Nyugodjanak békében mindazok, akik ezen a fekete reggelen életüket vesztették!”

A Legfőbb Ügyészség utasította Ukrajna Biztonsági Szolgálatát a brovari helikopterszerencsétlenség körülményeinek kivizsgálására – írja az Ukrinform ukrán állami hírügynökség Andrij Kosztin főügyész közleménye alapján.

„Jelenleg a nyomozók és szakértők dolgoznak a helyszínen. Egyelőre a baleset minden lehetséges változatát mérlegeljük” – áll a közleményben.

Maryana Reva, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője ezt nyilatkozta: „Minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb feltárjuk ennek a szörnyű tragédiának az okait”. Hozzátette, még túl korai lenne feltételezésekbe bocsátkozni, hogy mi okozhatta a balesetet.

A balesetben eddig 18-an vesztették életüket, köztük három gyerek és a helikopter fedélzetén utazó belügyminiszter, belügyminiszter-helyettes és a Belügyminisztérium államtitkára halt meg. 29 sérültet, köztük 15 gyereket ápolnak.

A helikopter szerda reggel zuhant le a Kijevhez közeli 109 ezer lakosú kisvárosban. A gép egy óvoda épületéhez és egy lakóháznak is nekiütközött. Denisz Monasztirszkij a legmagasabb rangú ukrán tisztviselő, aki életét vesztette a háború 11 hónapja alatt.

Olekszij Kuleba, a kijevi régió kormányzója a Telegramon közölte, hogy három gyerek is van a tizennyolc halott között, akik a szerda reggeli helikopter-szerencsétlenségben vesztették életüket. A helikopter fedélzetén kilencen utaztak. A gép egy óvoda és egy lakóépület közelében ért földet, a történtek idején az óvoda üzemelt, bent voltak a gyerekek és az ott dolgozók.

„Eddig 29 sebesültről tudunk, köztük 15 gyerekről” – írta. A mentőszolgálatok a helyszínen vannak.

A balesetben meghalt az ukrán Belügyminisztérium vezetése: a belügyminiszter Denisz Monasztirszkij, a belügyminiszter-helyettes Jevgenyij Jenin, valamint Jurij Lubkovics, a Belügyminisztérium államtitkára is. Azt egyelőre nem lehet tudni, miért zuhant le a helikopter.

A Twitteren több videót is közzétettek, amelyeken az óvoda lángoló épülete látható. Az épületet kiürítették, a helyszínen a katasztrófavédelem is dolgozik.

(Guardian)

Helikopterszerencsétlenség történt szerdán reggel a kijevi régióban, amikor lezuhant egy gép a fővároshoz közeli Brovariban. A helikopter egy óvoda és egy lakóépület közelében ért földet, a történtek idején az óvoda üzemelt, bent voltak a gyerekek és az ott dolgozók. Az épületet azóta kiürítették. A tragédiában legkevesebben 16-an meghaltak, több forrás szerint számuk reggel tízre már 18-főre emelkedett.

Az áldozatok között van két gyerek, valamint az ukrán rendőrség tájékoztatása szerint meghalt a balesetben az ukrán Belügyminisztérium vezetése: a belügyminiszter Denisz Monasztirszkij, a belügyminiszter-helyettes Jevgenyij Jenin, valamint Jurij Lubkovics, a Belügyminisztérium államtitkára. Az áldozatok közül kilencen a gép fedélzetén utaztak. 22 sérültet vittek kórházba, közülük tíz gyerek.

Az ukrán rendőrfőnök tájékoztatása szerint a helikopter az állami mentőszolgálaté volt. A baleset idején sötét volt és köd, írja a BBC azzal, hogy egyes források szerint a helikopter zuhanás közben előbb az óvodát találta el, majd nekiütközött a lakóépületnek.

Olekszik Kuleba, Kijev kormányzója a Telegramon számolt be arról, hogy lezuhant egy helikopter Kijev térségében, Brovariban. A helikopter egy óvoda és egy lakóépület közelében ért földet, a történtek idején az óvoda üzemelt, bent voltak a gyerekek és az ott dolgozók.

A helikopter földet érése után mindenkit evakuáltak. A kormányzó tájékoztatása szerint vannak áldozatok, és mentők, rendőrök és tűzoltók dolgoznak a baleset helyszínén. (Guardian)

Finnország kész addig támogatni Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban, amíg csak arra szükség van – jelentette ki Sanna Marin finn miniszterelnök kedden a davosi Világgazdasági Fórumon tartott beszédében.

„Azt hiszem, az egyetlen üzenet, amit küldenünk kell, az az, hogy támogatni fogjuk Ukrajnát, amíg szükséges. Legyen az egy év, két év, öt év, tíz év vagy tizenöt év” – mondta Marin.

2022-ben a finn kormány 300 millió eurót költött Ukrajna támogatására, ebből mintegy 190 millió eurót védelmi eszközökre. (Guardian)

A brit védelmi miniszter, Ben Wallace a lengyel és a balti országok képviselőivel Észtországba utazik, hogy nyomást gyakoroljon Németországra, hogy az engedélyezze a Leopard 2 harckocsik küldését Ukrajnába. Lengyelország már korábban eldöntötte, hogy Leopard 2-es harckocsikkal támogatja Ukrajnát egy nemzetközi együttműködés részeként, ám nem tudni, hogy ehhez Németország is hozzájárul-e. A végső szót Olaf Scholz kancellár mondhatja ki az ügyben.

Az is kérdéses, hogy Németország maga támogatná-e tankokkal az ukránokat. Franciaország és Németország múlt héten megállapodott, hogy könnyű harckocsikat és tüzérségi eszközöket küldjön Ukrajnának, tankokról viszont nem volt szó. Nagy-Britannia viszont fontolóra vette ennek lehetőségét, a britek Challenger 2-es típusú tankokat tudnának felajánlani.

Azok az országok, amelyek támogatják, hogy Ukrajnába nyugati harckocsik érkezzenek, vagy maguk is küldenének ilyeneket, egy nappal azelőtt gyűlnek össze, hogy a németországi Ramsteinban 50 védelmi miniszter összeül megvitatni az Ukrajnának szánt jövőbeni fegyverszállítmányokat.

Védelmi források szerint a csütörtöki találkozó egyik célja, hogy „bátorítsa a németeket”, ha Berlinben addig nem születik döntés – bár Olaf Scholz német kancellár szerda délután felszólal a davosi csúcstalálkozón.

Andrzej Duda lengyel elnök kedden a davosi Világgazdasági Fórumon azt mondta, hogy „nagyon-nagyon nagy szükség van” arra, hogy Berlin pozitív döntést hozzon a német gyártmányú Leopard 2 harckocsik újrakivitelének engedélyezéséről.

(Guardian)

• Szlovákia átadta a nyolcadik Zuzana–2 típusú önjáró lövegét Ukrajnának.
• Zelenszkij narkós, állapította meg Moszkvából egy ukrán énekes.
• Már negyvennégy halottja van a rakétatalálatnak Dnyipróban.
• Lemondott Zelenszkij tanácsadója a dnyiprói rakétatalálattal kapcsolatos nyilatkozata miatt.
• Az EU folyósította Ukrajnának a 18 milliárd eurós pénzügyi segély első részletét.
• A szerb elnök is megszólalt az állítólag helyben toborzó Wagner-katonák ügyében. Aleksandar Vučić nem tartja elfogadhatónak, hogy bárkit is a Wagner soraiba hívjanak harcolni Szerbiában.
• Hollandia is küld Patriot légvédelmi rakétarendszert Ukrajnának.

A keddi hírfolyamot itt lehet elolvasni.