Hollandia is küld Patriot légvédelmi rakétarendszert Ukrajnának

Hollandia is csatlakozik az Egyesült Államokhoz valamint Németországhoz, és Patriot légvédelmi rakétarendszereket küld Ukrajnának – közölte Mark Rutte holland kormányfő Joe Biden amerikai elnökkel kedden tartott megbeszélésén a washingtoni Fehér Házban.

Mark Rutte hangsúlyozta, hogy országa az eddig bejelentetteken túl további 2,5 milliárd eurót (csaknem ezer milliárd forintot) költ a kijevi vezetés támogatására.

Az amerikai fejlesztésű Patriot rakéták rendkívül hatékonyak repülőgépek, ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek ellen is.

(MTI)

Mark A. Milley, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke (azaz az USA fegyveres erőinek katonai főparancsnoka) kedden a lengyel-ukrán határ egy közelebbről meg nem nevezett részén találkozott ukrán kollégájával, Valerij Zaluzsnijjal, akinek óriási szerepe van abban, hogy Ukrajna szívósan és eredményesen képe ellenállni az orosz agressziónak. Milley azután repült a határra,, hogy kiderült, Zaluzsnij nem tud részt venni a NATO katonai vezetőinek szerdán esedékes brüsszeli találkozóján, melynek fő témája Ukrajna katonai támogatása. Az eseményt egészen annak lezárultáig titokban tartották, a Pentagon csak magyar idő szerint este értesítette a sajtót a jórészt szimbolikus jelentőséggel bíró eseményről.

A Washington Post információi szerint Milley egy délkelet-lengyelországi katonai bázisról indult a találkozóra; a bázis az amerikai katonai-támogató jelenlét központjának számít, védelmét folyamatosan fejlesztik, egy esetleges légi- vagy rakétacsapás esetére két üteg Patriot légelhárító rakétarendszert is telepítettek.

Akadálytalanul kihajózott a horvát kikötőből és Törökországba távozott Oroszország egyik leggazdagabb emberének, Aliser Uszmanovnak a horvát hatóságok által lefoglalt luxusjachtja – írta a Jutarnji List.

A horvát kormány még tavaly márciusban zárolta orosz oligarchák vagyonát, ennek részeként a hatóságok három luxusjachtot foglaltak le a rijekai, a betinai, valamint a skradini kikötőben, és erről értesítették a tulajdonosokat is.

A Murter szigeten, a betinai kikötőben lepecsételt, Irina VU névre keresztelt, 35 méter hosszú, 240 tonnás hajó horvát legénységgel a fedélzetén még tavaly októberben hagyta el a dokkot, és Dubrovnikban határellenőrzésen is átesett. A Jutarnij List információi szerint sem a rendőrség, sem a kikötőparancsnokság nem talált feljegyzést a rendszerben arról, hogy az orosz milliárdos luxusjachtja ellen hajózási tilalom van érvényben.

Oleg Butkovic tengerészeti miniszter azt nyilatkozta, hogy vizsgálják a jacht eltűnésének körülményeit. Andrej Plenkovic kormányfő kedden a parlamentben azt mondta, hogy felelősségre fogják vonni azokat, akik a mulasztást elkövették. „Osztom az elégedetlenséget a jacht eltűnésével kapcsolatban, várjuk az illetékes minisztériumok és szolgálatok jelentését, ilyesmi nem fordulhat elő” – mondta a horvát miniszterelnök.

(MTI)

Az elmúlt napokban olyan értesülések jelentek meg a szerb sajtóban, hogy a Wagner orosz árnyékhadsereg Szerbiába küldte embereit, hogy ott „szálljanak szembe” a jellemzően Putyin-ellenes orosz emigráns közösséggel. Amerikai kormányzati tisztségviselők pedig azzal vádolták a sikkasztóból közétkeztetési oligarchává vált, majd Putyin trollhadseregét megszervező Jevgenyij Prigozsin tulajdonában álló katonai erőt, hogy szerb állampolgárokat toboroz, hogy így töltse fel az ukrajnai háborúban megritkuló sorait.

A hírek által kavart nyugtalanságra jellemző, hogy hétfőn este Aleksandar Vučić egy helyi tévécsatornának elmondta, hogy Szerbia minden orosz állampolgárt befogadott, az Oroszország elleni szankciókkal 35 ország hangolta össze a külpolitikáját, és csak Szerbia nem tette azt meg, de ennek ellenére nem tartja elfogadhatónak, hogy bárkit is a Wagner soraiba hívjanak harcolni.

A szerb törvények tiltják, hogy az ország állampolgárai Oroszországban vagy Ukrajnában harcoljanak.

A hírt közlő Szabad Magyar Szó azonban megjegyzi, hogy szerb lapok egyetlen állami szervtől sem tudtak választ kicsikarni arra a kérdésre, hogy a Wagner valóban jelen van-e Szerbiában, de sehonnan nem kaptak választ. Prigozsin ellenben a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek cáfolta, hogy emberei lennének Szerbiában.

Ahogy azt helyszíni riportunkban bemutattuk, miközben a szerb kormány deklarált célja az uniós csatlakozás, addig a közvéleményben elevenen élnek a Koszovó függetlenségi törekvéseinek támogatására (és egy újabb népirtás megakadályozására) indított NATO-intervenció miatti sérelmek, ami megágyaz a Nyugat ellenpontjának tekintett Oroszország helyi népszerűségének.

Az Európai Bizottság folyósította Ukrajnának a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag első hárommilliárd eurós részletét – közölte a brüsszeli testületre hivatkozva az MTI kedden.

Az uniós tagállamok kormányok december közepén állapodtak meg a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret módosításáról szóló rendelettel kapcsolatban, amely lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy az uniós költségvetés mozgásterét az Ukrajnának 2023-ban folyósítani tervezett makroszintű pénzügyi támogatásra használja fel. A hitel formájában nyújtandó támogatási csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére.

A források az alapvető közszolgáltatások biztosítására, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az orosz erők által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására lesz felhasználható. Az Ukrajnának nyújtott kedvezményes kölcsön folyósítása feltételek teljesítéséhez kötött, a reformok alakulását az Európai Bizottság minden egyes utalás előtt ellenőrzi majd.

Az orosz-ukrajnai háború február 24-i kezdete óta az unió és tagállamai több mint 19,7 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának, ennek nagy része makroszintű pénzügyi támogatásként jutott el az országba.

Lemondott az ukrán elnöki hivatal tanácsadója, miután félreérthető nyilatkozatot adott a dnyiprói lakóházat ért rakétatalálat ügyében – értesült az Rbc.ua. A szombati támadás után már 44 holttest került elő a romok alól, de az áldozatok száma tovább nőhet, miután még 25 embert eltűntént tartanak számon.

Olekszij Aresztovics hétfőn nyilatkozott úgy, hogy az orosz rakétát az ukrán légvédelem szedte le, ezután történt a becsapódás. A tanácsadó nem beszélt arról, hogy ez csak egy a feltételezések közül, amely további vizsgálatra szorul. Az ukrán hadsereg cáfolta Aresztovicsot, mondván, nincs olyan rakétaelhárító képessége az ukrán hadseregnek, amely ilyen – tengeri hajók és nem is szárazföldi célpontok ellen kidolgozott – szárnyas rakéta elfogására képes lenne. A nyilatkozat azért is volt kényes, mert ezzel a tanácsadó lényegében levette az orosz hadsereg válláról a támadás felelősségét, közvetve igazolva, hogy a rakéta eredetileg tehát nem polgári célpont felé tartott.

Aresztovics a vádat visszautasította, szerinte nem mentegette az orosz hadsereget, hiszen bárhogy történt is, nyilván nem érte volna rakétatalálat a lakóházat, ha Oroszország nem támadja meg Ukrajnát, de a válasz már nem csitította el a felháborodást, amelyet az is erősített, hogy Aresztovics korábban elnéző volt az orosz nyelv státuszával is, felvetve, hogy regionális szinten akár hivatalos is lehetne.

Aresztovics bocsánatot kért szavaiért az áldoztok rokonaitól és Dnyipro városától, bár hozzátette, hogy a felé irányuló gyűlöletáradat nincs arányban nyilatkozatával és elindítása mögött oroszpárti szálakat sejt. Ugyanakkor elismerte, hogy hibázott.

„Beadtam a felmondásomat. Példát akarok mutatni a világnak arra, hogyan kell civilizáltan viselkedni. A hibát kövesse elbocsátás.”

Negyvennégyre nőtt a dnyiprói orosz rakétatámadás áldozatainak száma. A békeidőben csaknem egymilliós városban szombaton talált el egy tízemeletes lakóházat egy rakéta, a romok alól most is kerülnek elő holttestek és félő, hogy számuk még tovább fog nőni. Huszonöt embert eltűntként tartanak nyilván.

A gyanú szerint az orosz erők egy X-22-es típusú hajók elleni bevetésre tervezett szárnyas rakétát lőttek ki az épületre.

Kommunikációs zavart okozott azonban, hogy hétfőn az ukrán elnök egyik tanácsadója, Olekszij Aresztovics azt mondta, a rakétát az ukrán légvédelem lőtte ki, ezután történt a becsapódás. A nyilatkozat nagy felháborodást okozott, mondván, ezzel lényegében az orosz támadókat mentegette a tanácsadó, akinek azt is felróják, hogy az orosz nyelv ukrajnai státuszát illetően is elnézőbb volt, felvetve az orosz nyelv regionális szinten való hivatalossá tételét.

Az elmúlt 11 hónapban megszokottá vált, hogy Oroszországban a művészeknek is állást kell foglalniuk az Ukrajna ellen indított háború ügyében. Van, aki inkább elhagyja az országot, és elítéli a háborút – a legismertebb közülük a szovjet idők dívája, Alla Pugacsova, aki férjével együtt Izraelbe ment – mások maradnak és részt vesznek a háborúnak nem, csakis különleges katonai művelenek nevezhető orosz invázió támogatásában. Legutóbb Jurij Bardas érezte úgy, hogy rajta van a sor. Az énekes elutazott az orosz erők által elfoglalt Luhanszk megyébe is és egy hosszú interjúban közölte:

Zelenszkij mimikájáról jól leolvasható, hogy Zelenszkij kábítószert fogyaszt.

A Quest Pistols énekese nem állt meg az elemzésben, közölte, hogy nyilván csak a szakképzett gyógyszerészeknek köszönhető, hogy az ukrán elnök még életben van a narkó ellenére. „Az arcáról leolvasható minden nehézség” – ami akár sorok közötti szolidaritásnak is felfogható lenne, de Bardas gyorsan elhessegeti a gyanút:

„Azt mondják, ez a háború nyoma. A nagy francokat. Még hogy aggódik a népéért? Ugyan már! Egy színész csak a saját seggéért aggódik. Márpedig Zelenszkij vérbeli színész” – állapította meg Bardas.

A 40 éves – egy ideig az Egyesült Államokban is élt – énekes-táncos-producer nyilatkozata azonban kitűnik az oroszországi művészek Kreml-párti nyilatkozatainak tengeréből azzal, hogy ő maga Ukrajnában született és pályafutása nagy része is ott zajlott. Februárban kiállt az orosz invázió mellett, megadásra szólítva fel országát. Felesége, Jelizaveta Kocjuba a nyáron el is hagyta őt. A modell közölte, hogy a házasságuknak az vetett véget, hogy férje vállalhatatlan Moszkva-barát kijelentéseket tett.

Bardas az év folyamán Grúzián, majd a Grúziától Oroszország által elszakított Abházián keresztül Oroszországba ment, jelenleg Moszkvában él.

Az „orosz Google”, azaz a Yandex kereső sokáig kereste a legbölcsebb megoldást, hogy törvénytelen területfoglalást se igazoljon és a határváltozás elismerését mindenkitől elváró orosz törvényeket se sértse meg. 2014 márciusa, a Krím orosz annexiója után például azt találta ki, hogy a félsziget a Yandex.ru oldaláról orosznak látszik, Ukrajnából felkeresve az oldalt viszont Ukrajnához. Azóta sok minden történt, a tavaly február óta tartó orosz támadás után már Ukrajnából a Yandex nem is érhető el – sok orosz oldallal együtt –, de a Yandex, biztos, ami biztos, keresett egy még semlegesebb megoldást: egyszerűen eltűntek az országhatárok jelzései a Yandex térképszolgáltatásán. Útvonaltervezés működik, városok, utak jelezve, csak a határok nem.

A területkérdés problematikáját azonban mégsem sikerült teljesen eltávolítania magától az oldalnak: a Yandex időjárás-előrejelzésénél ugyanis országonként is lehet kérni információt, egyéb területi egységekre lebontva. Itt, Oroszországra rákeresve félmegoldást találunk:

Az ország megyéi, autonóm köztársaságai között ott találjuk a megszállt, de a nemzetközi jog szerint Ukrajnához tartozó Krímet, viszont nincs a listán az ősszel, minden nemzetközi szabály felrugásával megtartott népszavazás alapján Oroszországhz csatolt szeparatista Donyecki Népköztársaság, sem a Luganszki Népkoztársaság, sem a március óta részben megszállt Herszon és Zaporizzsja megyék, amelyeket Oroszország a népszavazások alapján szintén saját részének tekint.

Az ukrán nagykövet panasza nyomán kitiltották az ausztrál nyílt teniszbajnokságnak otthont adó Melbourne Parkból és környékéről az orosz és belarusz zászlókat. Vaszil Mirosnicsenko, Ukrajna ausztráliai és új-zélandi nagykövete hétfőn, a Twitteren közölt egy olyan fotót, amelyen egy bokron lógó orosz zászló látható a pálya mellett, ahol éppen honfitársa, Katerina Baindl játszotta első fordulós mérkőzését.

„Felszólítom az Ausztrál Tenisz Szövetséget, hogy azonnal érvényesítse a »semleges zászló« politikáját” – írta a Twitteren a politikus.

A szervezők reagáltak, így keddtől már tilos használni a két ország zászlaját. „Eredetileg az volt a tervünk, hogy a szurkolók behozhatják a létesítménybe a zászlókat, de nem okozhatnak velük zavart. Tegnap történt egy eset, amelynek során a pálya mellett volt látható a zászló. A tiltás azonnali hatályú” – áll a közleményükben.

Oroszország és az őt támogató Belarusz sportolói az ukrajnai háború miatt csak semlegesként versenyezhetnek a tenisztornákon, nemzeti színeik nem jelennek meg a tv-közvetítésekben vagy a sorsolási táblán. (MTI)

Bár a harcok továbbra is folynak, a Vlagyimir Putyin szakácsaként ismertté vált Jevgenyij Prigozsin azt állítja, már be is vette az ukrán Szoledar városát a front legforróbb pontján, Bahmut közelében – írta az Unian. A település bevételét azonban még az orosz hadsereg sem állítja, elismerve, hogy támadóik csak néhány ponton vetették meg a lábukat. A Bahmut közelében folyó, nagy veszteségekkel járó, stratégiailag nehezen igazolható orosz támadásokról itt olvashatja elemzésünket.

Az orosz támadók zsoldoshadseregét irányító Prigozsin egy videóban a Donyeck megyei város közelében mutatkozott azzal a férfival, aki a zsoldosok szoledari támadását irányítja. A 39 éves Jelizarov korábban szolgálatban állt már Prigozsinnál a Közép-afrikai Köztársaságban, Líbiában és Szíriában is.

Korábban egy szolgálati lakással kapcsolatos sikkasztás miatt ítélték el Oroszországba. A Wagner zsoldoshadseregbe a három év felfüggesztett börtönt hozó ítélet után lépett be, 2016-ban.

Prigozsin a zsoldosok egy részét börtönökben toborozza, amnesztiát ígérve a féléves szolgálatért.

Szlovákia átadta a nyolcadik Zuzana-2 típusú önjáró lövegét Ukrajnának – írta az Unian ukrán hírügynökség. Szlovákia ezzel teljesítette a tavaly júniusban kötött kereskedelmi szerződést. Ezzel azonban nem ér véget a fegyverek leszállítása, ugyanis a szlovák Konštrukta-Defence további 16 darab Zuzana löveget fog gyártani Ukrajna számára, amelyek előállítását Dánia, Németország és Norvégia közösen finanszírozza – írta a Ma7.sk.

Az önjáró löveg ágyúja 155 milliméter, a lövés hatótávolsága 41 kilométer. A nyugati fegyverszállítmányok kulcsszerepet játszanak Ukrajna védelmében az Oroszország által február 24-én megindított háborúban. Az orosz támadó fél villámháborúsra tervezett akciója kudarcot vallott, harckocsijai 60 százalékát, tüzérségének ötödét elveszítette Oroszország az elmúlt csaknem 11 hónapban. Arról, hogy mi várható a következő hónapokban a fronton, itt olvashatja elemzésünket.

Menedéket kért Norvégiában egy orosz férfi, aki ügyvédje állítása szerint a hírhedt orosz katonai magánvállalatnál, az ukrajnai háborúban is prominens szerepet vállaló Wagner-csoportnál töltött be korábban magas tisztséget – írja az MTI a norvég hatóságok és az ügyvéd hétfői közlése alapján.

A norvég bevándorlási hivatal (UDI) megerősítette az AP amerikai hírügynökségnek, hogy Andrej Medvegyev menedékért folyamodott a skandináv országban, amelynek területére illegálisan érkezett. „Biztonsági és adatvédelmi okokból az UDI nem fűzhet egyéb kommentárt az ügyhöz” – tette hozzá a bevándorlási hatóság. Az orosz férfi norvég ügyvédje, Brynjulf Risnes szintén megerősítette, hogy Medvegyev menedéket kért Norvégiában. Az ügyet a norvég bevándorlási rendőrség vette át, a férfit pedig átszállították a fővárosba, Oslóba, ahol a határsértőknek fenntartott létesítménybe került.

Medvegyev tavaly július 6-án otthagyta a Wagner-csoportot, majd egy orosz emberi jogi csoportnak jelezte, hogy kész mindent feltárni a zsoldoscsapatról, illetve az azt vezető Jevgenyij Prigozsin ténykedéseiről. Brynjulf Risnes hétfőn megerősítette, hogy ügyfele kész megosztani tapasztalatait a háborúban elkövetett bűnöket vizsgálókkal. Korábban ismertetett hírszerzési jelentések szerint a Wagner-csoport Ukrajna mellett többtucatnyi másik, főleg afrikai országban aktív.

A hétfői hírfolyamot itt lehet elolvasni.

• Hétfőre virradóan légicsapások érték a frontvonaltól nem messze fekvő Zaporizzsja városát. A becsapódásokban lakóépületek semmisültek meg, több civil megsebesült.
• Elkezdődött a belarusz–orosz közös légvédelmi gyakorlat.
• Az amerikai hadsereg 500 ukrán katonát képez ki Németországban.
• Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, a NATO-tagállamok tárgyalni fognak arról, hogy harckocsikat küldjenek Ukrajnába.
• Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, „égni fognak” az Ukrajnába érkező brit tankok.
• Lemondott Christine Lambert szociáldemokrata német védelmi miniszter.
• A Krím oroszpárti kormányzója szerint ukrán drónokat lőttek le Szevasztopol felett.
• Az orosz zsoldoshadsereg, a Wagner-csoport egy korábbi tagja kérhetett menedéket Norvégiában.