A lengyel kormányfő szerint az ördöggel cimborál, aki megállapodásokat köt Oroszországgal

Megdöbbenést váltottak ki a közösségi médiában azok a fotók, amelyek egy ukrajnai család konyhájáról készültek Dnyipro városában. A sárga konyhabútorok azután váltak láthatóvá a külvilág számára, hogy múlt szombaton egy orosz rakétacsapás teljesen leszakította az épület oldalát. A hatalmas panelház egyik lépcsőháza az ott található lakásokkal együtt szó szerint megsemmisült, a támadásban legalább negyven ember meghalt, az áldozatok között három gyerek is volt. A mentőegységek még hétfőn is túlélők után kutattak a romok között.

A BBC beszámolója szerint a sárga konyhás lakásban egy ismert bokszedző, Mihajlo Korenovszkij és családja lakott. A hírek szerint Korenovszkij életét vesztette a támadásban, de felesége és gyerekei állítólag túlélték a légicsapást.

Az ukrán fotóriporter, Jan Dobronoszov által készített sokkoló kép a normális és az abnormális közötti éles kontraszt miatt figyelemre méltó: az asztalon még mindig ott áll egy tál alma, a mosogató mellett mosogatásra váró edények hevernek, miközben a konyha másik oldalán az orosz támadás okozta pusztítás nyomai látszanak.

Menedéket kért Norvégiában egy orosz férfi, aki ügyvédje állítása szerint a hírhedt orosz katonai magánvállalatnál, az ukrajnai háborúban is prominens szerepet vállaló Wagner-csoportnál töltött be korábban magas tisztséget – írja az MTI a norvég hatóságok és az ügyvéd hétfői közlése alapján.

A norvég bevándorlási hivatal (UDI) megerősítette az AP amerikai hírügynökségnek, hogy Andrej Medvegyev menedékért folyamodott a skandináv országban, amelynek területére illegálisan érkezett. „Biztonsági és adatvédelmi okokból az UDI nem fűzhet egyéb kommentárt az ügyhöz” – tette hozzá a bevándorlási hatóság. Az orosz férfi norvég ügyvédje, Brynjulf Risnes szintén megerősítette, hogy Medvegyev menedéket kért Norvégiában. Az ügyet a norvég bevándorlási rendőrség vette át, a férfit pedig átszállították a fővárosba, Oslóba, ahol a határsértőknek fenntartott létesítménybe került.

Medvegyev tavaly július 6-án otthagyta a Wagner-csoportot, majd egy orosz emberi jogi csoportnak jelezte, hogy kész mindent feltárni a zsoldoscsapatról, illetve az azt vezető Jevgenyij Prigozsin ténykedéseiről. Brynjulf Risnes hétfőn megerősítette, hogy ügyfele kész megosztani tapasztalatait a háborúban elkövetett bűnöket vizsgálókkal. Korábban ismertetett hírszerzési jelentések szerint a Wagner-csoport Ukrajna mellett többtucatnyi másik, főleg afrikai országban aktív.

Nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa sorsa is eldől Oroszország Ukrajna elleni háborújában, ezért a német kormánynak minden lehetséges módon, így páncélozott szállító harcjárművekkel is támogatnia kell a szabadságért küzdő országot – mondta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfőn Berlinben.

Morawiecki a tekintélyes német politikus, Wolfgang Schäuble parlamenti képviselői munkássága kezdetének 50. évfordulójára rendezett ünnepség fő szónokaként mondott beszédet, amelyben elvetette a hidegháború vége óta folytatott európai Oroszország-politika alapvetését: a közeledést és a demokratikus és piacgazdasági irányú változások ösztönzését a kereskedelmi kapcsolatok erősítése révén. Szerinte „az ördöggel cimborál”, aki megállapodásokat köt Oroszországgal.

Sokan illúziókat kergettek az utóbbi három évtizedben, Lengyelország viszont évszázadokat töltött „az orosz imperializmus árnyékában”, így világosan látja, hogy Ukrajna, a balti államok és Lengyelország függetlensége nem egyeztethető össze az orosz birodalmi érdekekkel – mondta a Jog és Igazságosság (PiS) lengyel konzervatív párt politikusa a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) rendezvényén. Szerinte Ukrajnát „az európai túlélés” érdekében is támogatni kell, hiszen Ukrajna az orosz támadás elleni védekezéssel „a szabadságért és a jövőnkért” is küzd.

A lengyel kormány a napokban jelezte, hogy egy harckocsizászlóalj – egy 14 járműből álló egység – erejéig Leopard–2 típusú német harcjárművekkel is támogatná Ukrajnát, ha más országok is csatlakoznak a kezdeményezéshez. Lengyelország után Finnország és Spanyolország is jelezte, hogy hajlandó átadni Leopardokat Ukrajnának.

A hadiipari exportról szóló jogszabályok szerint ezeket a járműveket csak a német kormány engedélyével lehet külföldre értékesíteni, és ahhoz is meg kell szerezni Berlin hozzájárulását, ha a vásárló továbbadna Leopardokat más országnak. A hadiipari exportot felügyelő gazdasági tárca vezetője, Robert Habeck a lengyel kezdeményezéssel kapcsolatban egy pénteki tájékoztatón azt mondta, hogy „Németország nem állhat az Ukrajna támogatásáról döntő országok útjába, függetlenül attól, hogy Németország milyen döntést hoz”.

Épp hétfőn mondott le Christine Lambrecht német védelmi miniszter, miután kritikusai szerint hibát hibára halmozott az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban.

(MTI)

Az Azovsztal acélgyár és a Sahtar Donyeck tulajdonosa, Rinat Ahmetov a Chelsea-be igazoló Mihajlo Mudrikért kapott 100 millió euró nagyjából negyedét az Azovsztal Szíve projektre költi, és a Mariupol védelmekor elesett katonákat, sebesülteket és családjaikat segíti majd. 25 millió dollárnyi, 1 milliárd hrivnyányi összeget oszt szét, ezt orvosi kezelésre, művégtagokra, pszichológiai segítségnyújtásra költhetik.

„Égni fognak” az Ukrajnába érkező brit tankok – mondta hétfőn Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Szerinte a korszerű nyugati fegyverek nem fognak változtatni a háború menetén.

Nagy-Britannia szombaton közölte, hogy 14 darab Challenger 2 harckocsit szállít Ukrajnának, és már meg is kezdték az ukrán katonák kiképzését a tankok használatára. A következő két hétben várhatóan más nyugati országok is ilyen döntéseket hoznak majd.

(Guardian)

Több ezer kommunista és szélsőbaloldali aktivista vonult fel január 15-én vasárnap Berlinben Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg 20. századi kommunista vezetők emlékére. A demonstráción Amerika-ellenes és oroszpárti szólamok hangzottak el, és egy oroszpárti szeparatista zászló is feltűnt.

Az eseményen olyan szólamokat kántáltak, hogy:

„Mali, Donbasz, Gáza, verjük el végre a Nyugatot!”

Ukrajna orosz lerohanását éltetni Németországban büntethető. Nem úgy, mint Magyarországon, ahol a Mi Hazánk Mozgalom előszeretettel teszi ugyanezt.

(Welt)

Lemondott Christine Lambert szociáldemokrata német védelmi miniszter, aki a kritikusai szerint nem megfelelően kezelte az orosz-ukrán háborút, és képtelen volt rendberakni a hosszú évek óta szervezeti problémákkal küzdő német hadsereget. A lemondásról ebben a cikkben írtunk hosszabban.

Ukrán drónokat lőttek le a Krím-félszigeten található Szevasztopol felett az oroszok – mondta a régió oroszpárti kormányzója. Szerinte három ukrán drónt semmisítettek meg a 2014-ben elfoglalt város fölött. A háború eleje óta nem ez az első alkalom, hogy az ukránok Krímet támadják, de Herszon visszafoglalása óta jóval közelebb kerültek a félszigethez.

(Sky News)

Miután hónapok óta hiába ostromolja az orosz hadsereg, és elsősorban az ő oldalukon álló Wagner zsoldoshadsereg a Donyeck megyei Bahmut városát, január elején ráfordultak a néhány kilométerrel északabbra található Szoledarra. Az egykor tízezer fős városnak több tényező is jelentőséget ad, így:

• van alatta egy sóbánya, amiben a rakétatámadásoktól elrejtve biztonságosan lehet tárolni harci eszközöket, felszerelést, utánpótlást és katonákat;
• a Bahmut-Szeverszk vasútvonal mellett található, amit az ukránok az elmúlt hónapokban megerődített védelmi vonallá építettek ki;
• és nincs messze Bahmuttól, az elfoglalásával tehát elkezdhetik bekeríteni a rég ostromolt várost az oroszok.

Az oroszok január elején nagy erőkkel vonultak fel a város ellen, amit az elmúlt hónapok harcaiban gyakorlatilag porrá lőttek. Zelenszkij január 10-én azt mondta, hogy a városban nem maradtak falak állva, ezt légifotók is tökéletesen megerősítik:

Majdnem egy hete, január 10-én a Wagner-csoport bejelentette, hogy elfoglalták a települést, és már csak a sóbánya bejárata környékén harcolnak a védekezőkkel. Az ukránok tagadták, hogy feladták volna a várost, mire másnap a Wagner-csoport katonái a város alatt húzódó sóbányából posztoltak képeket, hogy bizonyítsák: átvették az irányítást.

Az ukránok ezután is ragaszkodtak hozzá, hogy tartják magukat a városban, az oroszok viszont büszkén állítják, hogy elfoglalták a várost. Putyin szerint ez a bizonyíték arra, hogy minden a legnagyobb rendben halad a „különleges hadműveletükkel”.

A két, egymásnak ellentmondó információ pedig azóta is kering az interneten. Január 13-án a CNN újságírója állította, hogy látta az ukrán katonákat kivonulni a városból, ezt akkor a brit Védelmi Minisztérium is megerősíteni látszott. Azóta viszont ők is máshogy látják a helyzetet, szerintük vannak még ukrán állások Szoledarban.

Hat nappal a település állítólagos elfoglalása után tehát az a helyzet, hogy még mindig nem tudjuk, pontosan mi is zajlik Szoledarban és mennyit foglaltak el belőle az orosz csapatok.

(Guardian, CNN, 444)

Rakétatámadást indított vasárnapról hétfőre virradó éjjel az orosz hadsereg a frontvonaltól nem messze fekvő Zaporizzsja városa ellen. A becsapódásokban lakóépületek semmisültek meg és több civil megsebesült.

A becsapódások miatt három embert kórházba szállítottak, köztük van egy kilenc- és egy tizenöt éves gyerek.

(Guardian)

A NATO-tagállamok meg fogják tárgyalni a jövő heti ülésük előtt, hogy harckocsikat küldenek Ukrajnának – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a német Handelsblattnak adott interjújában. A nyugati szövetség tagállamai jövő pénteken a németországi Ramsteinben gyűlnek össze, várhatóan ott jelentik be az újabb fegyverszállítmányokat.

Zelenszkij hónapok óta több fegyvert szeretne, szerinte az ukrán hadseregnek 300 tankra lenne szüksége, hogy kiűzze az országból az orosz megszállókat. Az atlanti államok idáig elzárkóztak attól, hogy tankokat adjanak az ukrán hadseregnek, az utóbbi hetekben viszont mintha megenyhültek volna.

Rishi Sunak brit miniszterelnök végül szombaton tett ígéretet arra, hogy 14 darab Challenger 2 harckocsit szállítanak az ukránoknak. Példájukat más államok is követhetik, a tankok szállítása az Egyesült Államokban, Németországban és Lengyelországban is napirenden van.

(Guardian)

Hathetes, komplex kiképzési programot indított vasárnap az Amerikai Egyesült Államok az ukrán hadsereg bizonyos egységeinek. A kiképzés a németországi Grafenwoehr gyakorlótéren zajlik.

A jelentések szerint első körben 500 katona vesz majd részt a gyakorlaton, ahol a kombinált hadviselésnek nevezett kiképzést kapják. Ebben tankokat, tüzérséget, harcjárműveket és más fegyvereket is használni fognak.

Az amerikai hadsereg egy vezetője szerint a cél, hogy az ukránok vissza tudják foglalni az országuk elfoglalt részét.

(Guardian)

Közös légierő-gyakorlatba kezdett hétfőn Belarusz és Oroszország, amihez az orosz gépek már vasárnap este megérkeztek a szomszédos diktatúrába. Ez azért zavarja a nyugati országokat, mert attól tartanak: Putyin Belaruszon keresztül akarhat új szárazföldi támadást indítani Ukrajna ellen.

A belarusz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a hadgyakorlat szigorúan védelmi jellegű, azaz a célja nem egy Ukrajna elleni támadás előkészítése. Nem erre utal viszont, hogy nem hivatalos Telegram-csatornák szerint az országba hónapok óta folyamatosan érkeznek orosz vadászgépek, helikopterek és teherszállító repülőgépek.

Az is sokatmondó, hogy Pavel Muravejko, a belarusz biztonsági tanács helyettes államtitkára szerint a helyzet Belarusz déli határán „nem túl nyugodt”, mert „Ukrajna provokálja Belaruszt”. Muravejko azt mondta:

„Rendelkezünk a szükséges erőkkel és eszközökkel, amelyekkel reagálni fogunk az agresszió vagy a terrorista fenyegetés bármilyen megnyilvánulására a területünkön.”

Ukrajna a háború kitörése óta tart attól, hogy Belarusz az orosz oldalon beszállhat a háborúba. A Kreml viszont tagadja, hogy nyomást gyakorolnának Alekszandr Lukasenko belarusz elnökre.

(Guardian)

35-re nőtt a dnyiprói rakétatámadás áldozatainak száma, és körülbelül ugyanennyien rekedhettek még a romok alatt. A 40 órás keresés után a nagy hideg miatt azt feltételezik, hogy közülük valószínínűleg már senki nincs életben.

Borisz Filatov dnyiprói polgármester a Reutersnek azt mondta:

„Az emberek megmentésének esélye mostanra minimális. Azt hiszem, hogy a halottak száma több tucat lesz.”

Az ukrán légvédelem szerint a panelbe egy orosz Kh–22-es rakéta csapódott, amit az ukrán légvédelem nem tud elhárítani. A rakétát a szovjetek a hidegháborúban fejlesztették ki, elsősorban hadihajók ellen szolgálna, ami miatt ismerten elég pontatlan.

A szombaton, Ukrajnára kilőtt rakétacsapásokért az orosz védelmi minisztérium vállalta a felelősséget, szerintük elérték a céljukat. Azt írták:

„Minden kijelölt célpontot eltaláltak. A támadás célja megvalósult.”

(444, Guardian)

• Legalább húszan meghaltak és 73-an megsebesültek a szombati orosz rakétatámadásokban.
• 14 tankot és körülbelül 30 önjáró löveget küld Nagy-Britannia Ukrajnának.
• A brit külügyminiszter szerint itt az ideje, hogy Ukrajna keményen visszatámadjon, ezért küldenek tankokat.
• Németországban is hasonlóan gondolkoznak, bár onnan Ukrajna csak egy év múlva kaphat Leopard tankokat.
• Putyin azt mondja, minden a terveik szerint alakul.
• Huszonöt halottat találtak egy szétlőtt dnyiprói panelházban.
• Egy katona véletlenül felrobbantott egy lőszerraktárt Belgorodban, hárman meghaltak.

A vasárnapi közvetítésünket itt találja.