A sátáni világrend újabb Trianont akar – tüntettek a nemzeti radikálisok az ukrán nagykövetség előtt
2022. június 4. – 22:26
frissítve
Ukrajna budapesti nagykövetsége elől indult idén a Mi Hazánk és több nemzeti radikális szervezet Trianon-felvonulása. Az eseményen elhangzott beszédekből megtudhattuk, hogy igazából Ukrajna felelős a háborúért, vagy azt, hogy Oroszország helye az Európai Unióban lenne. Az Országgyűlésben ülő Toroczkai László szerint az ukránoknak a magyaroktól kellene megtanulniuk, hogy kell szépen kérni, a magát nácinak tartó Tyirityán Zsolt pedig ideológiai fejtegetésekbe bonyolódva a háttérhatalmat és a szabadkőműveseket okolta a háborúért.
Ukrajna egye meg, amit főzött, az ukránok pedig gondolkozzanak el a háború tükrében, hogy vajon jó ötlet volt-e a kisebbségek elnyomása
– mondta Barcsa-Turner Gábor, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) társvezetője a nemzeti radikálisok, szélsőjobboldaliak és a magukat nácinak vallók Trianon-évfordulós megemlékezésén szombat délután. A budapesti Istenhegyi úton lévő ukrán nagykövetség épülete elé szervezett eseményen körülbelül háromszáz ember gyűlt össze, nagyrészt terepmintás és nemzeti radikális szervezetek egyenruháit viselve.
Az ukrán követségtől két kordonsorral is elválasztott, és több tucat rendőrrel biztosított rendezvény első felszólalója, Barcsa-Turner Gábor egy coming outtal kezdte beszédét. Ebben vicceskedve bevallotta: úgy fog Ukrajnáról beszélni, hogy soha nem is járt az országban, állítása szerint azért, mert „az ukrán maffiaállam” már 18 évvel ezelőtt is fenyegette a HVIM tagjait.
A nemzeti radikális aktivista egy sor követelést is megfogalmazott az általa műállamnak is nevezett Ukrajnával szemben. Szerinte a háborús félnek tiszteletben kell tartania a kisebbségek jogait, szavatolni kell a szabad nyelvhasználat lehetőségét, és nem szabad többet Magyarországnak parancsolgatnia.
Barcsa-Turner a magyar médiával szemben pedig azt a követelést fogalmazta meg, hogy ne nevezze a hatvannégy vármegyéseket náciknak, ha az Azovsztal védőit hősöknek nevezik. Szerinte ugyanis a HVIM-eseknek nincsenek horogkeresztes tetoválásai, az ukrán katonák közül ugyanakkor sokaknak van. (A tények kedvéért itt meg kell jegyezni, hogy az Azovsztal védői között tényleg vannak náci szimpatizánsok is, éppen úgy, mint a Trianon-felvonulás résztvevői között, csak míg az előbbiek több mint 80 napig védtek egy gyárat egy ostromban, addig az utóbbiak semmi hasonlót nem tettek az utóbbi években.)
Zelenszkij az ukránok Kun Bélája
Az eseményen másodikként felszólaló László Attila, a Magyar Önvédelmi Mozgalom elnöke Ukrajna kritizálása mellett a nap apropójaként szolgáló Trianonról is előadta nézeteit. Szerinte a Szent Korona országának visszatérése nem revizionista nosztalgia, hanem az egyetlen lehetséges jövőkép, jelenleg az európai civilizáció túlélésének egyetlen lehetősége. Azt is kifejtette, hogy
„a sátáni világrend újabb Trianont akar, de most már nem magyarországi Trianont, hanem az európai és északi civilizáció felszámolását jelentő Trianont. ”
Harmadiknak a magát nácinak valló, Adolf Hitler népirtását alternatív nézőpontból megközelítő Tyirityán Zsolt szólalt fel a Betyársereg képviseletében. Szerinte mindkét világháborúért, a forradalmakért és a lázadásokért is a szabadkőműveseknek vagy világhódítóknak is nevezhető csoportok felelősek, és az ő művük a mostani háború is.
A tömeg nagy derülésére Tyirityán egy antiszemita viccet is bedobott, szerinte ugyanis „Zelenszkij annyira ukrán, mint Kun Béla volt magyar”, és mindkét politikus ugyanannak „a nemzetközi háttérhatalomnak és karvalytőkének” dolgozik. Kun Béla egyébként kommunista volt, tehát a történelmi tények szerint minden hibája ellenére valószínűleg elég távol állt attól, hogy a nemzetközi karvalytőkének dolgozzon.
A háború kitöréséről Tyirityán a hallgatók nagy egyetértését kiváltva elmondta azt a korábban sokszor megcáfolt orosz álhírt, hogy az elsődleges kiváltó ok az oroszok elleni ukrán népirtás volt. Ezen kívül szerinte a „buzeráns pojáca” Zelenszkij atomfegyverek telepítésével is fenyegette Putyint, ezért volt az orosz elnök kénytelen preventív háborút indítani.
A megoldás Tyirityán elmondása alapján az lenne, ha az ukránok a fegyvereiket nem az oroszok, hanem Zelenszkij ellen fordítanák. A magát nácinak tartó politikai aktivista beszédét azzal zárta: „Éljen a fehér rassz!”
A Japántól a keltákig érő civilizációnk
Ebben a társaságban negyedikként egy parlamenti párt elnöke szólalt fel. A Mi Hazánk Mozgalmat vezető Toroczkai László az eseményt Európa első „igazi gondolkodókból álló tüntetésének” nevezte, amely a háború kitörése óta rámutat az igazságra. Szerinte ugyanis tévedés, hogy mások az orosz nagykövetségek előtt tüntettek, ehelyett az ukrán követségek előtt kell tiltakozni a háború ellen.
Toroczkai több mint húszperces, a forró napsütésben minden szempontból izzasztó beszédében a világ geopolitikai és kulturális kérdéseiről is kifejtette véleményét. Szerinte:
„a Mi Hazánk az első pillanattól kezdve, már az alakulásának a napján meghirdette, hogy mi nem is európai és nem is csak fehér civilizációról merünk beszélni, hanem északi civilizációról, amely a japán kultúrkörtől egészen a kelta kultúrkörig terjed. Ennek a szíve a magyarság, amely (az északi civilizációnak) mind a nyugati, mind a keleti örökségét magában hordozza”.
A nemzeti radikális politikus ezen kívül más javaslatokkal is előállt, így például:
- támogatná Oroszország felvételét az Európai Unióba,
- szerinte fel kell tenni a kérdést, hogy kinek az oldalán állunk ebben a háborúban,
- az ukránok tanulják el a magyaroktól, hogyan kell szépen kérni,
- egyébként pedig túl gyorsan erősödik a Mi Hazánk Mozgalom. (Ennek szerinte az az oka, hogy a többi ellenzéki párt siralmas teljesítményt nyújt.)
Toroczkai elismételte a Mi Hazánk korábbi követelését is, hogy az 1991-es népszavazás eredményét figyelembe véve szerinte Kárpátaljának autonómiát kellene adni Ukrajnán belül. (Ezt a kérdést egyébként egy tényellenőrző cikkben körüljártuk, és kiderült: ebben tényleg igaza van Toroczkainak, 1991-ben valóban megszavazták a kárpátaljaiak a térség autonómiáját. Más kérdés, hogy ez mennyire releváns téma 31 évvel később, egy háború közepén).
A beszédek után néhány a száz fős tömeg nagy része a 64 vármegye neveit viselő táblákat cipelve elindult a XII. kerületi Szent László templomhoz, ahol az orosz-ukrán háborútól mentes, valódi Trianon-megemlékezés zajlott. A meleg nyári estén aztán a résztvevők szép lassan hazaszivárogtak, a különböző nemzeti radikális szervezetek egyenruháit viselő felvonulók pedig megtöltötték a 21-es busz megállóit.
Toroczkai László a beszéde egy pontján egyébként megjegyezte, hogy az igazság kimondásáért szerinte már az esemény másnapjától (azaz vasárnaptól) médiatámadás fogja őt érni. Ha médiatámadás alatt azt értette, hogy leírjuk, ami elhangzott a tüntetésen, akkor a médiatámadás már aznap (szombat este), ezzel a cikkel elindult.
