97-98%: őrült orosz „népszavazási”sikerek a megszállt megyékben. Lettország rendkívüli állapotot vezet be az orosz határon

Oroszország meg fogja semmisíteni a nemzetközi diplomáciát – erről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) keddi ülésére küldött videóüzenetben beszélt. Szerinte az ENSZ BT-t Oroszország képviselői által az „az erőszak zónájává” változtatták, és „Csak idő kérdése, míg Moszkva megsemmisíti az utolsó, még működő nemzetközi szervezetet is”.

Szerinte az Oroszországhoz való csatolásról szóló népszavazásokon voksolókat „pisztollyal kényszerítették”, az eredmények pedig „már előre megvoltak”. Ezeknek a térségeknek az elcsatolása azt jelentené, hogy „nincs többé miről tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel”. Az ukrán elnök újabb szankciókat is szorgalmazott Moszkvával szemben, illetve Oroszország kizárását követelte az ENSZ-ből és a nemzetközi szervezetekből.

A BT ülésének kezdetén Rosemary DiCarlo ENSZ-főtitkárhelyettes megismételte: a világszervezet kiáll Ukrajna függetlensége és a nemzetközileg elismert határok mellett. (MTI)

A szlovák parlament kedden ratifikálta Finnország és Svédország csatlakozását a NATO-hoz – írja a Reuters.

A két ország idén kérvényezte a csatlakozását az észak-atlanti katonai egyesüléshez az orosz-ukrán háború kitörése után.

Egyelőre két ország van, ami nem szavazta még meg a támogatást: Törökország és Magyarország.

A Reuters szerint Szlovákiában is megoszlik a háború megítélése a lakosság között, egy kevéssel azok vannak többségben, akik Oroszországot támogatják.

(Reuters)

Mette Frederiksen dán miniszterelnök szerint egyértelműen szándékos cselekmények okozták az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken a szivárgást, nem pedig baleset – írja az MTI.

„Mostanra a hatóságok egyértelműen úgy értékelik, hogy szándékos cselekményekről van szó. Nem baleset volt”

– mondta Frederiksen, aki hozzátette, hogy nem tudni, kik lehetnek a felelősök.

Dan Jörgensen energiaellátási miniszter azt közölte, hogy robbanások okozták hétfőn a károkat. Hozzátette: a 70-90 méteres mélységben található vezetékeken keletkezett lyukak mérete arra utal, hogy azokat semmiképpen nem okozhatta baleset.

A csővezetékek az orosz-ukrán háború kitörése óta fokozott figyelmet kapnak a nemzetközi nyilvánosságban, hiszen korábban ezeken zajlott a Nyugat-Európába történő gázszállítások jelentős része. A két nemzetközi csővezetéket érintő probléma hátteréről és előzményeiről itt írunk részletesen.

A részleges orosz mozgósítás miatt döntött így a rigai parlament. Az intézkedés három hónapig marad hatályban a balti ország keleti kerületeiben, ideértve a határátkelőhelyeket, valamint a repülőtereket és vasútállomásokat is. A döntés további eszközöket biztosít a hatóságoknak a határvédelemre, valamint a határellenőrzések gyorsabb megszervezésére, ha a katonai behívó elől Oroszországból menekülők száma tovább emelkedne.

A három balti állam, Lettország, Litvánia és Észtország szeptember 19-e óta korlátozza a schengeni térségbe való belépést az uniós vízummal rendelkező, turisztikai, kulturális, sport- és üzleti céllal érkező oroszok számára. A rigai belügyminisztérium adatai szerint azóta 57 orosz állampolgárt fordítottak vissza a határon, 2475-en legálisan utazhattak be, míg 2332-en visszatértek Oroszországba. A lett hatóságok biztonsági okokból nem adnak ki humanitárius vízumot a mozgósítás elől menekülő oroszoknak.

Lettország Belarusszal is határos, ezen a határszakaszon már 2021 augusztusa óta rendkívüli állapot van hatályban. (MTI)

Közel 80 ezer orosz állampolgár távozott Grúziába Oroszországból a grúz belügyminisztérium adatai szerint szeptember 17. és 26. között, írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

Az elmúlt napokban húsz kilométeres sorokról számolnak be a grúz határnál, a tbiliszi hatóságok pedig „a megnövekedett érdeklődésre” hivatkozva beszámoltak a hivatalos határátlépési adatokról is. Ezek alapján jól látható, hogy míg szeptember 21. előtt nagyjából egálban volt a be- és kiutazók aránya Oroszország és Grúzia között, Vlagyimir Putyin mozgósítós beszéde után napok alatt duplájára nőtt azok száma, akik elhagyták Oroszországot.

Ahogy arról korábban is írtunk, erősen megnövekedett a forgalom Oroszország határainál azóta, hogy az orosz elnök múlt héten „részleges mozgósítást” rendelt el. Kazahsztánba közel 100 ezer ember távozott az elmúlt napokban, de Mongólia határainál és a reptereken is megnövekedett a forgalom.

Gibraltár mintegy 39 millió euróért (16 milliárd forintért) elárverezte a szankciós listára került Dmitrij Pumpianszkij orosz oligarcha lefoglalt jachtját. Az Axioma nevű, máltai zászló alatt hajózó, 72 méter hosszú luxusjachtra 63-an licitáltak. A vevő nevét nem teszik közzé. Az árverésen befolyt vételárból az oligarcha hitelezőit fogják kárpótolni.

A hajót márciusban foglalták le a gibraltári hatóságok az amerikai JP Morgan bank keresete nyomán. A bank 2021 decemberében 20,5 millió eurós hitelt nyújtott egy a Virgin-szigeteken bejegyzett vállalkozásnak, amelynek egyik tulajdonosa Pumpianszkij egy ciprusi cége volt. A JP Morgan később azzal érvelt, hogy a hitelszerződés megsértését jelenti, hogy Pumpianszkij brit, illetve uniós szankciós listára került. (MTI)

„A következő hónapokban pár millió euró értékben fogunk téli ruhákat vásárolni litván cégektől, melyeket átadunk az ukrán csapatoknak. Ez azt jelenti, hogy 25 ezer ukrán katonát fogunk ellátni téli ruházattal” – jelentette be Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter kedden a vilniusi parlamentben, írja az NTV.

A német hírtelevízió hozzáteszi, hogy Litvánia az Ukrajna elleni invázió februári kezdete óta már körülbelül 209 millió euró értékben nyújtott katonai segítséget a megtámadott országnak. Legutóbb például páncélozott ágyúkat és harckocsikat küldtek Kijevnek – hétfőn is 50 M113-as páncélozott harckocsit küldött a litván védelmi minisztérium, írja a Delfi.

„Litvánia továbbra is jelentős mértékben fogja támogatni Ukrajnát. Azonban nem versenyzünk más államokkal a támogatások mértékében. Azt adjuk, amit adni tudunk, és persze Ukrajna azt kéri, amire szüksége van” – mondta Anusauskas kedden a litván BNS hírügynökségnek.

Az előzetesen bejelentett létszámnál jóval kiterjedtebb, rengeteg túlkapással kísért orosz mozgósítás (melynek katonai hatásairól itt olvashat, oroszországi fejleményeinek külön cikket szenteltünk) hatására kedd reggelig valószínűleg legalább 300 ezren menekültek el az országból, de folyamatosan érkeznek a katonakorú férfiak és családjaik a szomszédos országokba. Az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex kedd délutáni adatai szerint a múlt héten 66 ezer orosz állampolgár lépte át az uniós tagállami határokat, ami egy hét alatt 30 százalékos ugrást jelent, a legtöbben a finn és az észt határon keresztül érkeztek. A Frontex azzal számol, amennyiben Oroszország lezárja határait, megugrik az illegális határátlépők száma.

A BBC szerint Moszkva egyelőre nem tervezi azt, hogy a sorozás elől menekülők ellen kiadatási kérelmet nyújt be a befogadó országoknál.

Keddi adatok szerint Kazahsztánba 98 ezer orosz menekült egy hét alatt, a január elején óriási tiltakozásokat átélt ország belügyminisztere leszögezte, hogy az autóval, biciklivel és gyalog érkező menekülteket nem fogják visszafordítani, Kaszim-Zsomart Tokajev elnök pedig arra utasította kormányát, hogy tegyenek meg mindent a „reménytelen helyzetbe került” oroszok megsegítésére.

A Facebook egy több mint 1600 kamuprofilból álló orosz propagandahálózatot takarított el, mely 60, külön a kampányra kreált „híroldal” háborúról szóló álhíreit terjesztette a közösségi oldal német, olasz, francia, brit és ukrán régióiban.

– ismertette kedden az AP hírügynökség a Facebook anyavállalata, a Meta bejelentését. A propagandaművelet kifinomultságára jellemző, hogy az egyes közönség számára neves híroldalakra emlékeztető kamulapokat hoztak létre, Nagy-Britanniában egy Guardian-klón, Németországban egy Spiegel-utánzat álhíreit terjesztették, hogy a felületes kattintók számára így tűnjenek hitelesnek az orosz propaganda üzenetei alapján formált álhírek – például a bucsai mészárlást az ukránok nyakába varró összeesküvés-elmélet, mellyel annak idején mi is foglalkoztunk. A Meta kiemelte, hogy néhány posztot orosz diplomáciai képviseletek Facebook-oldalai is megosztottak. Az álhírhálózatot egyébként nem a Facebook adminisztrátorai, hanem német tényfeltáró újságírók szúrták ki.

Az orosz közmédiában megjelentek a négy megszállt ukrán megye annexiójáról (azaz Oroszországhoz való csatolásáról) tartott „népszavazás” előzetes eredményei, melyek a beérkezett szavazatok ötödének megszámlálása a következőképp állnak:

• Herszonban 97 százalék az Oroszországhoz való csatlakozás támogatóinak aránya,
• Zaporizzsjában 98 százalék,
• Donyeckben 98 százalék,
• és Luhanszkban is 98 százalék.

Az érintett területeken – melyek még csak nem is állnak teljes mértékben orosz fennhatóság alatt – pénteken kezdődött meg a népszavazásnak nevezett eljárás, mely természetesen semmilyen tekintetben nem felelt meg a népszavazásokkal kapcsolatos legelemibb követelményeknek sem. Nem volt például lehetőség arra, hogy az Ukrajnától való elszakadást ellenzők is kampányt folytassanak, sőt, kampányidőszak sem volt. A szabályok végig ködösek voltak, az infrastruktúra hiányos, a szavazók egy részét orosz katonák és milicisták hajtották az urnákhoz.

Oroszország egyébként 2014-ben a mostanihoz nagyon hasonló kamunépszavazásra hivatkozva csatolta magához a Krím-félszigetet. Akkor a hivatalos eredmény szerint a helyiek – akiknek csaknem 60 százaléka már a 2001-es népszámláláson is orosznak vallotta magát – 96,7 százaléka voksolt az Ukrajnától való elszakadásra. Azonban később kiszivárgott, hogy a részvételi arány 30 százalék körül mozgott, és a szavazók alig több mint fele támogatta az annexiót.

A svéd közszolgálati tévé szerint az elmúlt 36 órában svéd és dán szeizmológusok több robbanást is észleltek a Balti-tenger mélyén, méghozzá az Északi Áramlat gázvezetékek – az elvileg működő 1-es és az engedélyezés előtt jegelt 2-es – körül. A Svéd Földrengéskutató Hálózat egyik szeizmológusa azt nyilatkozta, hogy „minden kétséget kizárólag” erős víz alatti robbanásokat észleltek; az első robbanást vasárnap éjjel 2 óra körül, a másodikat hétfő este 7 óra körül.

A robbanások koordinátai megegyeznek a kedden bejelentett két gázszivárgás helyadataival, tehát több mint valószínű, hogy a két eseménynek köze van egymáshoz. Az egyik szivárgás – vagyis most már úgy tűnik: robbanás – eredményeképp felszínre került, egy kilométer átmérőjű folt keletkezéséről a dán haditengerészet videót is készített:

A dán hatóságok az érintett területen hajózási tilalmat rendeltek el, a szivárgás az érintett területen kívül nem jelent veszélyt, és az ország energiabiztonságát sem érinti.

(Guardian)

Az Északi Áramlat 2 gázvezetéken tegnap felfedezett szivárgás után ma reggel két helyről jelentettek szivárgást az Északi Áramlat 1 Balti-tengeri szakaszáról. A Svéd Tengerészeti Hivatal közlése szerint a szivárgások forrása egymáshoz közel a dán, illetve a svéd gazdasági övezet területén, Bornholm sziget közelében található, de egyelőre vizsgálják az incidensek okait.

A csővezetékek az orosz-ukrán háború kitörése óta fokozott figyelmet kapnak a nemzetközi nyilvánosságban, hiszen korábban ezeken zajlott a Nyugat-Európába történő gázszállítások jelentős része. A probléma miatt öt tengeri mérföldnyi területen rendeltek el hajózási tilalmat a dán hatóságok, a szivárgás ezen a területen kívül nem jelent veszélyt és az ország energiabiztonságot sem érinti. A Reuters szerint szakértők és Oroszország sem zárta ki a szabotázs lehetőségét. A két nemzetközi csővezetéket érintő probléma hátteréről és előzményeiről itt írunk részletesen.

Hosszú Telegram-posztban foglalkozott az utóbbi napokban, az orosz atomfenyegetéssel kapcsolatban érkezett nyugati reakciókkal Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz biztonsági tanács jelenlegi elnökhelyettese. Medvegyev nyomatékosította, hogy Oroszország nem blöfföl, és kész előzetes egyeztetés nélkül bevetni nukleáris csapásmérő eszközeit, ha úgy értékeli, hogy közvetlen fenyegetés éri.

A volt orosz elnök kifogásolta Joe Bidennek, az Egyesült Államok elnökének és Liss Trussnak, az Egyesült királyság miniszterelnökének kijelentéseit, amelyekben felszólították Oroszországot, hogy hagyjon fel az utóbbi időben rendszeresen alkalmazott atomfenyegetéssel. Medvegyev azzal vádolta Trusst, hogy készen áll arra, hogy nukleáris csapásokat intézzen Oroszország ellen.

A volt orosz elnök ismét hangot adott annak az orosz propagandában állandó elemmé vált kijelentésnek, amely szerint a náci Ukrajnát jelenleg NATO-országok irányítják, de hozzátette, véleménye szerint ezek az országok és a katonai szövetség akkor sem avatkozna be közvetlenül a konfliktusba, ha Ukrajnában atomfegyvert vetnének be. (The Guardian)

Az ügy előzménye, hogy Joe Biden elnök az ENSZ New York-i Közgyűlése előtt élesen bírálta az Ukrajnát február 24-én egyoldalúan megtámadó Oroszországot, amikor azt mondta: „nem foglalhatod el önkényesen egy másik állam területét.” Hozzátette, Vlagyimir Putyin nukleáris fenyegetése Európával szemben felelőtlen, és szerinte egy nukleáris háborún nincs mit megnyerni:

„Egy nukleáris háborút nem lehet megnyerni és soha nem is lehet megvívni”.

Két szavazóhelyiséget el kellett költöztetni eredeti helyéről Luhanszk régióban, mert az Ukrajnától való elszakadást ellenző helyiek részéről állandó fenyegetéseknek vannak kitéve az álnépszavazás lebonyolításában résztvevők, állítja az orosz hírügynökség, a TASZSZ.

A ma záruló szavazásokat az ukrán hatóságok csak propaganda show-ként emlegetik. Starobilsk kerületben történtek azok az atrocitások, amelyekről az Luhanszki Népköztársaság választási bizottságának vezetője elmondta, hogy bár a szavazóhelyiségek felgyújtásával kapcsolatos fenyegetéseket kaptak, a történtek ellenére minden szavazatot érvényesnek tekintenek, és a munka folyatódik.

A fennakadásokat leplezésére szolgálhat az a szovjet időket idéző hétperces propagandavideó, amelyet az orosz védelmi minisztérium posztolt a négy megszállt ukrán régióban zajló népszavazásokról. A felvételeken megszólal egy férfi, aki szerint „a Szovjetunió megszűnését követően sokat romlottak a helyi viszonyok”. A videót készítő minisztérium közleménye pedig kitér arra, hogy a teljes Donbasz régió lakosai által Oroszországban leadott szavazatokat érvényesnek fogják tekinteni.

A népszavazások kihirdetéséről itt írtunk bővebben.

Putyin két vezető propagandistája, az RT vezető Margarita Szimonjan és az állami tévés Vlagyimir Szolovjov egy közös adásban beszélt az oroszországi részleges mozgósításról, aminek kihirdetését szerda reggel jelentette be Putyin. Szolovjovék arról beszéltek, „aggódnak a mozgósítás következményei miatt” és megdöbbentek, „milyen rosszul megy” az egész. Tényleg nem megy fényesen, itt olvashat arról, miért.

A valamiért Dr. Evilre stylistolt Szolovjov az adásban kifejti, hogy persze van bőven baj a mozgósítás körül, ez természetesen szerintük „nem Putyin hibája, hiszen ő világosan elmondta, mit akar”. Hogy ki a hibás akkor? Természetesen mindenki más, főként a „parancsnok elvtársak”, Szolovjov szerint „nem kéne szórakozniuk”.

A műsor itt egészében alább megnézhető, de összefoglaljuk azért, mi történik ebben a 6 percben:

• A műsorvezetők panaszkodnak, hogy van, aki inkább elmegy a mozgósítások miatt;
• A műsorvezetők panaszkodnak, hogy Ukrajna megtámadásakor ellenállt „a NATO és az egész Nyugat” – azt nem említik, hogy egyébként főként Ukrajna;
• A műsorvezetők panaszkodnak, hogy a mozgósítások során behívtak kiskorúakat, anyákat, beteg zenészeket, de az ők „harcképes barátaikat nem” – ez szerintük szintén a parancsnokok hibája, nem az utasításé.

Az orosz FSZB biztonsági ügynökség hétfőn közölte, hogy őrizetbe vett egy japán konzult kémkedés gyanúja miatt. A konzult, Motoki Tatsunorit néhány óra után szabadon engedték, elrendelték, hogy hagyja el Oroszországot.

A japán kormány legfőbb szóvivője, Hirokazu Matsuno kedden jelezte, hogy szerintük Oroszország „egyértelműen megsértette a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményt”. Japán kedden tiltakozott az őrizetbe vétel miatt, jelezte, hogy megtorolhatja a lépést.

Az FSZB szerint az oroszok úgy tartják, a japán konzult „rajtakapták, hogy titkos információkat kapott a nyugati szankciók Oroszországra gyakorolt hatásairól”. Japán a vádakat megalapozatlannak nevezte, bocsánatkérést vár az ügyben.

Az orosz parlamentbe tervezett pénteki felszólalásában jelentheti be Vlagyimir Putyin orosz elnök a megszállt ukrán területek elcsatolását a brit védelmi minisztérium legfrissebb elemzése szerint. A négy megszállt régióban zajló „népszavazásokat” katonai felügyelet mellett tartják, várhatóan ma fejeződnek be, de eredményeiket sem Ukrajna, sem a nemzetközi közösség tagjainak túlnyomó része nem tartja jogszerűnek.

A bejelentéstől az orosz állami vezetés azt reméli, hogy legitimálja az orosz lakosság számára a szeptember 21-én bejelentett részleges katonai mozgósítást, amely országszerte heves tiltakozásokat váltott ki, több mint húsz toborzóirodát gyújtottak fel, és eddig több százezren hagyták el Oroszországot, amely egyelőre nem tervezi határai lezárását.

Katonai gyakorlattal nem rendelkezők, idősek, illetve mozgáskorlátozottak is kapnak behívót az Oroszországban szeptember 21-én elrendelt részleges katonai mozgósítás során. A mozgósítás körül zajló feszültségekről mi is írtunk részletesen, ahogy arról is, hogy a Kreml is elismerte a sorozás rendszerszintű problémáit. Vlagyimir Putyin elnök szóvivője szerint viszont minden esetben felülvizsgálják ezeket a döntéseket és helyrehozzák a hibákat, írja a BBC.

A hivatalos adatok szerint 300 ezer, az Oroszországban működő ellenzéki média szerint viszont akár egymillió embert érintő mozgósítás heves tiltakozásokat váltott ki, amelyek miatt eddig kétezer embert vettek őrizetbe. A dagesztáni Mahacskalában a civilek összecsaptak a rendőrséggel, egy szibériai toborzóirodában pedig rálőttek egy toborzótisztre. Közben olyan műholdfelvételek jelentek meg, amelyeken 16 kilométeres kocsisor láthatók az orosz–grúz határon. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint egyelőre nincs szó az átkelőhelyek lezárásáról, amellyel megakadályozhatnák, hogy a frontra küldhető fiatal férfiak tömegesen hagyják el Oroszországot. Igaz, már a TASZSZ orosz állami hírügynökség is jelentett olyan eseteket, ahol harcra fogható korú férfiaktól tagadta meg a kiutazást az orosz határőrség.

Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ egy nappal az urnazárások előtt érvényesnek minősítette az Ukrajna négy megszállt régiójában tartott „népszavazosokat”, írja a Guardian. Az orosz média közlése szerint Donyeckben 86,89, Luhanszkban 83,61, Herszonban 63,58, Zaporizzsjában pedig 66,43 százalékos volt a részvétel.

Nemzetközi elemzők szerint az eredményeket meghamisították, az Institute for the Study of War emlékeztet, hogy a népszavazások részvételi aránya még békeidőben sem éri el az oroszok által közreadott számokat, sőt, a 2019-es ukrajnai elnökválasztásra is csak a jogosultak kevesebb, mint 63 százaléka ment el az intézet szerint.

A háború hétfői híreit itt tudja elolvasni.

• Érkeznek az első orosz behívott tartalékosok a katonai bázisokra.
• Összecsaptak a rendőrökkel a tartalékosok behívása ellen tüntetők az oroszországi Dagesztánban, több mint 100 embert tartóztattak le.
• Legalább 20 toborzóirodát felgyújtottak Oroszországban, és a szibériai Irkutszk régióban egy sorozótisztet is fejbe lőttek közvetlen közelről.
• Továbbra is sokan állnak sorba, hogy elhagyhassák Oroszországot a részleges mozgósítás elrendelése után. A Kreml szerint nem zárják le a határokat, de érkeznek olyan hírek, hogy a katonakorú férfiakat visszafordítják.
• Kirill pátriárka szerint a mennybe jutnak a háborúban eleső orosz katonák.
• Az oroszok szerint elegendő a részvétel a megszállt területeken tartott népszavazáson.
• Jevgenyij Prigozsin orosz üzletember, Putyin elnök közeli szövetségese, akit az „elnök séfjeként” is emlegetnek, először mondta ki nyíltan, hogy ő alapította a Wagner zsoldoscsoportot.
• Putyin és Lukasenko tiszteletet vár Európától, ami szerintük ráfanyalodik majd az orosz és belarusz műtrágyára.