Húsz toborzóirodát gyújtottak fel Oroszországban, tüntetnek is a mozgósítás ellen

Műholdfelvételek alapján körülbelül 16 kilométeres teherautó- és személygépkocsi-sor várakozott néhány órája az orosz határnál, hogy átkelhessenek Grúziába. Történt mindez azután, hogy Vlagyimir Putyin pár napja részleges mozgósítást rendelt el Oroszországban, amitől 300 ezer plusz katonát remél Oroszország a háborúhoz.

Már Grúziába átlépve is lefotózták az orosz férfiakat az állomáson:

457,5 millió dollárt, azaz hétfői árfolyamon átszámolva 195 milliárd forintot biztosít az Egyesült Államok a polgári biztonsági szolgálatok megerősítésére, jelentette be Antony Blinken amerikai külügyminiszter. A támogatás célja, hogy segítse az ukrán bűnügyi és igazságügyi szerveket.

Blinken szerint „életeket menthetnek meg” a támogatásnak köszönhetően: „Osztozunk a hatóságok elkötelezettségében egy demokratikus, független és szuverén Ukrajna iránt” – írta Twitteren a miniszter.

Az európai országoknak tisztelettel kell viszonyulniuk Oroszországhoz és Belaruszhoz – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn Szocsiban fogadta a belarusz elnök Alekszander Lukasenkót.

Lukasenko a találkozó nyilvános részén azt hangoztatta, hogy Európa jövője közös Oroszországéval és Belaruszéval. „Közös Oroszországéval, amelynek mindene megvan, amire csak szükségük van. Nekik meg olyanjuk van, amit mi is megvásárolhatunk tőlük: technológiájuk van, meg egyéb dolgaik. Mi kell még nekik? Csak felelős döntéseket kell hozniuk” – mondta Lukasenko. „És tisztelettel kell viszonyulniuk hozzánk” – egészítette ki Putyin.

A belarusz elnök szerint a 25 millió mozgósítható ember közül csak 30-50 ezer menekült el Oroszországból, és azok is vissza fognak majd térni. Lukasenko arról is beszélt, hogy a két ország új gazdasági partnereket talált a szankciók után, de szerinte hamarosan a nyugati országok vásárolni fognak tőlük műtrágyát. (MTI)

Magyarország nyolc másik NATO-tagállammal együtt kétnapos légi hadgyakorlatot tart a Balti-tengeren, hogy ezzel gyakorolják a keleti védelmet.

Ebben részt vesz még az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Törökország, Észtország, Lettország, Litvánia és Csehország is.

A kétnapos rutinszerű esemény során gyorsreagálású riadógyakorlatokat hajtanak végre, és külön hangsúlyt kap egy spanyol földi légvédelmi munkacsoport integrálása. (Sky News)

Katonai korú orosz férfiakat fordítanak vissza egy kazahsztáni határátkelőnél, és azt mondják nekik, forduljanak a toborzóirodákhoz. A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint ez a 18-65 év közötti férfiakat érinti, Kurgan régióban, de független forrás egyelőre ezt nem erősítette meg.

A részleges mozgósítás bejelentése óta több határátkelőnél nagy volt a forgalom, a katonaság elől menekülni próbáló emberek miatt, a Kreml pedig erre úgy reagált még korábban, nem született döntés az orosz határok lezárásáról. (Sky News)

Az ENSZ atomenergia-felügyeleti szerve kész tárgyalásokat folytatni Oroszországban és Ukrajnában a zaporizzsjai atomerőmű körüli védőövezet létrehozásáról.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője azt mondta, a múlt héten az ENSZ közgyűlésén találkozott mindkét ország külügyminiszterével, hogy megvitassák a védőkörzet létrehozásának lehetőségét. „Ezt meg kell tenni, és kész vagyok folytatni ezeket a tárgyalásokat mindkét országban, hogy meg tudjuk védeni ezt az erőművet”, mondta. (Guardian)

Legalább 20 toborzóirodát felgyújtottak Oroszországban, és a szibériai Irkutszk régióban egy sorozótisztet is fejbe lőttek közvetlen közelről.

A Guardian szerint mindezek után a Kreml elismerte, hogy a katonai toborzások nem a terv szerint haladnak, és hogy hibákat követtek el a toborzások során.

Putyin múlt héten rendelt el részleges mozgósítást az országban, ettől azt remélik, hogy körülbelül 300 ezer fővel növelhetik a katonai létszámot. Ezzel szemben azonban egy ellenállás is elindult, az elmúlt öt napban tüntetések is zajlanak az országban.

Az amerikai külügyminiszer figyelmeztetett, hogy szörnyű következményekkel jár, ha Oroszország beváltja alig burkolt fenyegetését, miszerint atomfegyvereket vetne be az Ukrajna elleni háborúban.

„Nagyon fontos, hogy Moszkva hallja meg tőlünk, hogy a következmények szörnyűek lennének. És ezt nagyon világossá tettük. Bármilyen nukleáris fegyver bevetése katasztrofális következményekkel járna az azt használó országra, de sok más országra is” – mondta Anthony Blinken amerikai külügyminiszter a CBS amerikai hírcsatornának adott interjújában.

„Nagyon világosan megmondtuk az oroszoknak, nyilvánosan és magánemberként is, hogy hagyják abba az atomfegyverekről szóló beszédet” – mondta Blinken.

(CBS)

Nem született döntés az orosz határok lezárásáról, mivel továbbra is sokan állnak sorba, hogy elhagyhassák az országot – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn. „Erről nem tudok semmit. Pillanatnyilag nem hoztak döntést erről” – mondta. Peszkov azután beszélt erről, hogy Szergej Csekov szenátor délelőtt azt mondta, hogy „szükség” lesz a határok lezárására.

A napokban hosszú sorok alakultak ki a határátkelőkön, főként Finnország és Grúzia felé, mert sokan attól tartanak, hogy hamarosan lezárják őket, hogy megállítsák az Oroszország által behívott tartalékosok elől menekülőket. A múlt héten bejelentett sorozás miatt folyamatosak a tüntetések Oroszországban. Szakértők szerint a most behívott férfiak közül sokan rosszul képzettek és nem akarnak majd bevonulni, ezért a sorozásnak rövid távon nem lesz hatása.

(SkyNews)

Jevgenyij Prigozsin orosz üzletember, Putyin elnök közeli szövetségese, akit az „elnök séfjeként” is emlegetnek, először mondta ki nyíltan, hogy ő alapította a Wagner zsoldoscsoportot, és megerősítette, hogy dél-amerikai és afrikai országokban is bevetették.

„Magam tisztítottam ki a régi fegyvereket, válogattam ki a golyóálló mellényeket, és találtam szakértőket, akik segíteni tudtak nekem” – idézte Prigozsint az oligarcha Concord nevű cateringcégének sajtószolgálata a VKontaktye orosz közösségi oldalon. Prigozsin hozzátette: ekkor, 2014. május 1-jén született meg a későbbi Wagner-csoport orosz „hazafiakból”. Az orosz fegyveres erők veteránjaiból álló Wagner-csoport később Líbiában, Szíriában, a Közép-afrikai Köztársaságban és Maliban is felbukkant.

Prigozsint a Kremllel kötött vendéglátóipari szerződései miatt emlegetik Putyin séfjeként. A 61 éves Prigozsin, akit keményen sújtanak az uniós és amerikai szankciók, korábban beperelte többek között a Bellingcat oknyomozó oldalt, a Meduza orosz hírportált és a mára bezárt Echo of Moscow rádiót, mert beszámoltak a Wagnerrel való kapcsolatairól. Prigozsinról és a háború techszektorra gyakorolt hatásairól a linkre kattintva olvashat bővebben.

(Guardian)

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség közölt néhány részvételi adatot az oroszok által megszállt Donyeckben, Luhanszkban, Zaporizzsjában és Herszonban tartott, széles körben vitatott „népszavazásokról”. A jelentés szerint a számok azt sugallják, hogy a „részvételi arány” elegendő volt ahhoz, hogy az oroszközeli hatóságok törvényesnek nyilvánítsák azokat, Donyeckben 77%-os, Herszonból 49%-os volt a részvétel.

Az ukrán hatóságok „propagandashow”-nak minősítették a népszavazást, és valószínűleg nem ismerik majd el hivatalosnak az eredményeit.

(Guardian)

„Az egyház elismeri, ha valaki kötelességből és az esküjéhez hűen hűséges marad, és végrehajtja, ami a kötelessége, és meghal, miközben megteszi ezt a feladatát, akkor ő kétségtelenül áldozatot hajt végre. Feláldozza magát másokért. Következésképpen úgy hisszük, ez az áldozat elmossa bűneit” – idézte a 444.hu a szankciós listára szánt, de végül Magyarország és külön Orbán Viktor által is megvédett Kirill pátriárka vasárnapi prédikációjának szavait.

Ez lefordítva kb. azt jelenti, hogy mindegy, milyen ember volt és mit követett el az, aki az orosz-ukrán háborúba vonulva, abban harcolva életét veszti: a háború által áldozatot hozott, így mentesül a korábbi bűnei alól, és a mennyországba jut.

Kazahsztán nem fogja elismerni a kelet-ukrajnai régiók esetleges Oroszországhoz csatolását az ott rendezett népszavazások nyomán – jelentette be hétfőn a kazah külügyi szóvivő. „A referendumok ügyében Kazahsztán tartja magát az államok területi egységének elvéhez” – mondta Ajbek Szmadijarov.

Azt mondta, Asztana kész minden segítséget megadni ahhoz, hogy a szemben álló felek politikai úton rendezzék a vitás kérdéseket, és a kazah kormány legfontosabb célja a globális és a régiós stabilitás megőrzése.

Öt hónapig tartó megszállás után Ukrajna visszaszerezte a kulcsfontosságú Izjumot az orosz hadseregtől. A békeidőben 47 ezres északkeleti város azonban súlyos károkat szenvedett, amelyeket értelemszerűen nem hevert ki attól, hogy szeptember óta ismét ukrán fennhatóság alatt áll. Az élelmiszersegélyeken élő város lakóinak egy része vegyes érzelmekkel fogadta a visszafoglalást is: a többség megkönnyebbült, vannak azonban olyanok is, akik nem bánták volna ha orosz ellenőrzés alatt maradnak. Ezt a vitát azonban megelőzi a kérdés: hogyan birkózik majd meg a víz, áram és gáz nélkül vegetáló város több mint tízezer ott maradt lakója a téllel? A Telex tudósítóinak helyszíni riportját itt találja.

Lövöldözni kezdett egy fegyveres az oroszországi Izsevszk egyik iskolájában, a hatóságok első közlése szerint legalább hatan meghaltak, majd később kiderült, hogy összesen kilenc halálos áldozat van, köztük öt diák, két tanár és két biztonsági őr is. Részleteket itt írtunk.

(BBC)

Összecsaptak a rendőrökkel a tartalékosok behívása ellen tüntetők az oroszországi Dagesztánban. A régió fővárosában, Mahacskalában tartott tüntetések során több mint 100 embert tartóztattak le – közölte az egyik független orosz emberi jogi szervezet, amely aggasztónak tartja a „nagyon kemény őrizetbe vételekről” szóló jelentéseket.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn Moszkvában találkozik fehérorosz kollégájával, Alekszandr Lukasenkóval – jelentette a fehérorosz állami média. Oroszország és Fehéroroszország szoros szövetségesek, Oroszország Ukrajna megtámadása során csapatai, repülőgépei és felszerelései állomáshelyéül fehéroroszországi bázisokat használt.

(Reuters)

Lövöldözés tört ki az oroszországi Uszty-Ilimszk egyik sorozási irodájában, a sorozóbizottság vezetője a fején sérült meg. (Az alábbi poszt szövege szerint a férfi meghalt, egy későbbi kommentből derül ki, hogy mégsem)

A lövöldözőt őrizetbe vették, később kiderült róla, hogy egy 25 éves helyi férfiról van szó. Az őrizetbe vett férfiról a Nexta közölt videót a Twitteren:

Traumatizált delfinek gyógyítanak traumatizált katonákat az északkelet-ukrajnai Harkivban. Az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-én indított háború az első órákban elérte az egykor 1,4 milliós várost, de a „Nemo” delfinárium azóta is működik, még ha kissé háborús üzemmódban is. Helyszíni riport Harkivból.

Japán mélységesen aggódik a nukleáris fegyverek esetleges alkalmazása miatt az orosz–ukrán háborúban, ezért megtiltják a vegyi fegyverekkel kapcsolatos termékek exportját Oroszországba – jelentette be hétfőn Macuno Hirokazu kabinetfőtitkár. A Reuters úgy tudja, 21 orosz szervezetet konkrétan is érint a tilalom, ide tartoznak tudományos laboratóriumok is.

„Japánt mélységesen aggasztja a nukleáris fegyverek esetleges használata Oroszország ukrajnai inváziója során” – mondta Macuno, és hozzátette, hogy Japán továbbra is kész együttműködni a nemzetközi közösséggel Ukrajna támogatásában és Oroszország szankcionálásában. (Guardian)

Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrég részleges mozgósítást jelentett be Oroszországban az orosz–ukrán háború miatt, ez kb. 300 ezer orosz állampolgárt érint. A brit védelmi minisztérium legfrissebb tájékoztatása szerint az első orosz tartalékosokból álló csapatok már érkeznek a katonai bázisokra. Több tízezren kaptak behívót, ami a minisztérium szerint az oroszok számára mind adminisztratív, mind logisztikai kihívásokkal is jár, különösen hogy vélhetően Oroszország nem tud kellően alapos képzést nyújtani az érkezőknek, akik már jó néhány éve biztosan távol vannak a katonaságtól. (Twitter)

• Zelenszkij szerint Putyin tudja, érzi, hogy vesztésre áll.
• Az USA határozott választ ígért az oroszoknak, ha nukleáris fegyvert vetnének be Ukrajnában.
• Kamikaze drónokat küldtek a zaporizzsjai atomerőműre az ukránok az oroszok szerint.
• Szerbia nem fogadja el az ukrajnai régióban zajló orosz „népszavazásokat”.
• Szerda óta több mint háromezer orosz menekült Mongóliába.
• Putyin szövetségesei is aggódnak a mozgósítás túlkapásai miatt, a hatóságok azt ígérik, kijavítják az elkövetett hibákat.
• Oroszországban már több mint 2000 háborúellenes tüntetőt vettek őrizetbe.
• Az orosz külügyminiszter teljes védelmet ígért az annektált területeknek.

A háború vasárnapi híreit itt tudja elolvasni.