USA: Katasztrofális következményekkel fog járni Oroszország számára, ha nukleáris fegyvert vetnek be Ukrajnában

Ultraortodox zsidók tízezrei gyűltek össze vasárnap a szokásos zsidó újévi zarándoklatukon az ukrajnai Uman városában, dacára a háború miatt kiadott figyelmeztetéseknek, írja az MTI.

Az ukrajnai rendőrség biztonsági okokból nem hozta nyilvánosságra a zarándokok számát, ugyanakkor az Ukrajnai Egyesült Zsidó Közösség szerint mintegy 23 ezren érkezhettek. Haszid zsidók ezrei minden évben elzarándokolnak a haszidizmus alapítójának, Nachman rabbinak a közép-ukrajnai Uman városban lévő sírjához.

Bár Uman viszonylag messze van a frontvonaltól, az ukrajnai és az izraeli hatóságok is arról próbálták meggyőzni az embereket, hogy az idén a háborús helyzet miatt tekintsenek el az úttól. A figyelmeztetések ellenére több ezer, a hagyományos fekete öltözetet viselő haszid zsidó ünnepelt a város utcáin. Az ukrán rendőrség lezárta a környéket, csak a helyi lakosokat és a zarándokokat engedi be a térségbe. A hatóságok a szeptember 25-től 27-ig tartó ünnepségek idejére megtiltották az alkohol, tűzijáték és játékpisztolyok eladását, éjszakára pedig kijárási tilalmat rendeltek el.

Az ukrán védelmi minisztérium egy vasárnap közzétett videóban űzött gúnyt az oroszok mozgósítási rendeletéből. A Twitter-posztban azokból a közösségi médiában megjelent videókból ollóztak össze egy válogatást a Sisters of Mercy zenéjére, ahol orosz rendőrök gumibotozzák és hurcolják el a behívás ellen tiltakozókat.

„Oroszországnak rendelkezésére áll a hivatásos hadseregének maradványa, amelyet az ukrán hadsereg még nem semmisített meg” – írta az ukrán védelmi minisztérium a posztban, utalva az utóbbi idők sikeres ukrán ellentámadásaira. „Úgy tűnik, hogy a tervezettnél hamarabb demobilizáljuk ezeket az oroszokat”.

„Azt is tudjuk, hogy hamarosan ezek a 'katonák' a fronton lesznek, és akik ennyire szeretik az alkoholt, azoknak könnyebb lesz a mi földünkön meghalni” – fűzte hozzá a védelmi minisztérium a képsorokhoz, amiken leitatott és besorozott oroszok látszanak.

Interjút adott az amerikai CBS csatorna Face of the Nation című műsorának az Ukrán elnök. Az interjúban a gazdasági szankciók és a katonai segélyek mellett szó esett a háború állásáról, a “népszavazásról”, Putyin fenyegetőzéséről, és a tömegsírokról is, ezekről idézzük Zelenszkijt.

“Az oroszok bejelentik majd, hogy sikeres és érvényes volt a szavazás, ezzel lehetetlenné téve bármiféle tárgyalást Putyinnal, aki ezt jól tudja” – mondta Zelenszkij. "Ez egy dolgot jelent: nem fogja feladni a háborút.

Putyin tudja, érzi, hiszen tájékoztatták is róla: vesztésre áll.

De nem tud mit mondani otthon az embereknek, akik nem értik, miért nem tudja legyőzni Ukrajnát a világ második legnagyobb hadserege" – mondta az ukrán elnök.

"Tegnap még azt mondta Putyin, hogy 3 nap alatt legyőzik Ukrajnát, de már 7 hónap eltelt, és nem sikerült.

A referendum fényében azt fogja mondani, hogy a Nyugat az, aki megtámadta Oroszországot, az orosz területeket.

Erre megy ki a mozgósítás is, eddig rejtve tették, most már nyilvánosan soroznak. Ez a nyílt beismerése annak, hogy az orosz hadsereg nem bír Ukrajnával."

Szóba került Putyin fenyegetőzése a nukleáris fegyverek bevetésével, erről azt mondta Zelenszkij:

“Lehet, hogy tegnap még csak blöffölt. Most viszont már valóságos is lehet a fenyegetés. Putyin célba vette, majd el is foglalta az atomerőműveinket. Azért vette tűz alá a minap is a Pivdenno-ukrajinszk atomerőművet, hogy megijessze a világot: ezek a zsarolás első lépései.”

Az izjumi sírokról beszélve Zelenszkij azt mondta, hogy újabb két tömegsírt találtak, több száz áldozattal.

“Még nem foglaltuk vissza a megszállt területeket, ezért rengeteg sokkoló részlet derülhet majd ki az oroszok tetteiről.

Ha egy kis falu mellett is százakat, ezreket találtunk a sírokban, mi vár ránk a 300 ezres, félmilliós városoknál?

Vannak információink olyan táborokról, ahol megkínoztak embereket, de több százezer gyereket is erőszakkal vittek orosz területre, elszakítva őket szüleiktől.”

Az ukrán elnök szerint Ukrajna egységes, a háború még inkább egységbe kovácsolta a 31 éve független államot. "Putyin mindent megtesz annak érdkében, hogy destabilizálja a vezetést, így engem is próbálnak kiiktatni, hiszen én vagyok az elnök – mondta Zelenszkij.

Az Egyesült Államok és szövetségesei határozottan fognak fellépni, ha Oroszország taktikai nukleáris fegyvert vet be Ukrajnában – jelentette ki vasárnap Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, megerősítve ezzel a Fehér Ház korábbi kijelentését. „Közvetlenül, bizalmasan és nagyon magas szinten

elmondtuk a Kremlnek, hogy a nukleáris fegyverek bármilyen bevetése katasztrofális következményekkel fog járni Oroszország számára,

ahogy azt is, hogy az Egyesült Államok és szövetségeseink határozott választ fognak adni. Világosan és pontosan megmondtuk, hogy ez mivel jár” – mondta Sullivan a CBS Face The Nation című műsorában.

Sullivan szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „a konfliktus különböző pontjain kapta elő a nukleáris kártyát és kezdett vele hadonászni”. Az amerikai kormánynak ezt „halálosan komolyan kell vennie, mert ez egy kiemelten fontos kérdés – először merül fel a nukleáris fegyverek bevetésének lehetősége a második világháború óta”.

Az orosz fegyveres erők megakadályozták az ukránok azon kísérletét, hogy nyolc kamikaze drónnal csapást mérjenek a zaporozzsjai atomerőműre – közölte vasárnap Igor Konaszenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a TASZ orosz hírügynökséggel.

„Mind a nyolc ukrán drónt lelőtték még az atomerőmű területén kívül” – mondta Konaszenkov, hozzátéve, hogy a zaporizzsjai atomerőmű sugárzási szintje továbbra is normális.

Szerbia nem fogadhatja el az ukrajnai régiókban zajló „népszavazások” eredményeit, közölte Nikola Selakovic szerb külügyminiszter, írja az MTI.

Selakovic szerint az oroszok ukrajnai régiókban tartott, úgynevezett népszavazásai teljesen ellentétesek lennének az ország érdekeivel, valamint a területi egységet, önállóságot és a határok sérthetetlenségét hirdető politikájával. Hozzátette, Szerbia elkötelezett a nemzetközi jog alapelvei és szabályai, valamint az ENSZ alapokmánya iránt.

Szerbia az ukrajnai háborút illetően igyekszik egyensúlyozni, az ENSZ Közgyűlésében márciusban ugyan elítélte Ukrajna megtámadását, ám nem hajlandó csatlakozni az Oroszország elleni szankciókhoz, és ragaszkodik ahhoz, hogy fenntartsa kapcsolatát Moszkvával.

A mozgósítás bejelentése után a mongol-orosz határon egyre nagyobb sorok alakulnak ki, mert az emberek el akarnak menekülni Oroszországból, írja a Guardian az AFP-re hivatkozva.

Vlagyimir Putyin elnök szerdán rendelt el részleges mozgósítást az országban, ami után kiderült, hogy alkalmatlan férfiakat is besoroztak. Altanbulag város ellenőrzőpontjának vezetője azt mondta, hogy szerda óta több mint 3000 orosz lépett be Mongóliába az átkelőn keresztül.

Az orosz katonai mozgósítás célja, hogy Putyin hadseregét több százezer emberrel töltse fel az Ukrajnával vívott héthónapos háború sorozatos kudarcai után.

Az orosz hatóságok megfogadták, hogy kijavítják a mozgósításnál elkövetett hibákat, miután tévesen idős és beteg embereket vezényeltek be szolgálatra, írja a Guardian.

Vlagyimir Putyin elnök a héten részleges mozgósítást jelentett be Oroszországban, és azt mondta, hogy a katonai szolgálat csak a megfelelő képzettséggel vagy katonai tapasztalattal rendelkezőkre vonatkozik.

Több olyan esetről is beszámoltak azonban, amikor szolgálatra alkalmatlan embereket hívtak be.

Egy északnyugati terület kormányzója, Aleksandr Drozdenko a helyi vezetőknek azt mondta: „vegyék személyes ellenőrzésük alá a lakosok fellebbezéseit, és foglalkozzanak minden egyes esettel”.

Vladimir Avdeev, egy másik terület kormányzója szombaton azt mondta, hogy „akit tévedésből mozgósítottak, az hazatérhet”.

A mozgósítást korábban két magas rangú törvényhozó is bírálta, ők azt sürgették, hogy a végrehajtás a felvázolt kritériumoknak megfelelve történjen, egyetlen hiba nélkül.

Oroszországban a döntés bejelentése után heves tüntetések kezdődtek, vasárnapig már több mint kétezer embert vettek őrizetbe.

Az oroszbarát hatóságok a megszállt ukrajnai Herszon városában azzal vádolták a kijevi erőket, hogy két embert megöltek egy szálloda elleni rakétacsapásban, írja a BBC.

Az orosz ellenőrzés alatt álló regionális közigazgatás közleményében azt írta: vasárnap hajnalban rakétát lőttek ki a Ribas Play Hotelre.

„Az előzetes adatok szerint két ember halt meg a terrorcselekményben. A mentőalakulatok még mindig a romok között keresik az áldozatokat”.

Állítólag a rakétacsapásban meghalt az oroszbarát Régiók Pártja volt parlamenti képviselője, Alekszej Zsuravko is.

A hatóságok szerint az orosz média újságírói a szállodában voltak, amikor a rakéta becsapódott.

Herszon egyike annak a négy Moszkva által ellenőrzött ukrán régiónak, ahol a napokban népszavazást tartanak az Oroszországhoz való csatlakozásról.

Roger Waters, a Pink Floyd gitárosa tagadta, hogy lemondta volna 2023-as világkörüli turnéjának két lengyelországi állomását, írja a Guardian. Krakkó ugyanakkor nem szeretné a fellépést, mert Waters orosz háborúhoz való hozzáállása visszatetszést váltott ki sokakban.

A krakkói városi tanács nemsokára megvitatja azt az indítványt, amely Waters-t „nem kívánatos személynek” nyilvánítaná. Lukasz Wantuch tanácsos pedig arra szólította fel a város lakóit, hogy bojkottálják a koncerteket.

Mindez azért történik, mert a hónap elején Waters nyílt levélben azt írta: a Nyugatnak fel kellene hagynia azzal, hogy Ukrajnának ad fegyvereket. Emellett azzal vádolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy engedi a szélsőséges nacionalizmust Ukrajnában, és arra szólította fel, „vessen véget ennek a halálos háborúnak”.

Szombaton egy lengyel lap arról írt, hogy a jövő év tavaszára Lengyelországba tervezett koncerteket törölték, de további részleteket nem közöltek.

Waters a Facebookon cáfolta a lengyel média értesüléseit, miszerint csapata visszalépett volna a koncertektől. Bejegyzésében kritizálta Wantuchot, és azzal vádolta, hogy cenzúrázza a munkáját.

„Úgy tűnik, Lukasz Wantuch semmit sem tud arról, hogy egész életemben az emberi jogok szolgálatában dolgoztam, méghozzá személyes áldozatok árán”

Hozzátette, hogy nyílt levelével csak arra akarta ösztönözni az érintett országokat, tegyenek valamit a béke érdekében, ahelyett, hogy eszkalálják a történéseket.

A lengyelországi és svájci helyszín között Roger Waters Budapesten is fellép 2023 áprilisában. Egyelőre nincs hír arról, hogy le akarnák mondani a hazai koncertjét.

Ukrajna vasárnap közölte, hogy a déli Odessza kikötővárost iráni gyártmányú drónok támadták meg éjszaka, két nappal azután, hogy egy ilyen fegyverrel végrehajtott orosz támadás két civilt ölt meg, írja az AFP a Twitteren.

„Odesszát ismét ellenséges kamikaze drónok támadták, az ellenség háromszor találta el a város központjában lévő közigazgatási épületet”

– közölte az ukrán hadsereg déli hadműveleti parancsnoksága.

Szerintük egy drónt lelőttek az ukrán légvédelmi erők, áldozatokról nincs hír.

Azt később az AFP-nek az ukrán déli parancsnokság erősítette meg, hogy a támadást iráni gyártmányú drónokkal követték el.

A csapások két nappal azután történtek, hogy pénteken Odesszában két civil meghalt egy iráni gyártmányú drónnal végrehajtott orosz támadásban. Az ukrán fegyveres erők szerint aznap négy iráni gyártmányú drónt lőttek le az ország déli részén. Kijev később közölte, hogy úgy döntött, csökkenti Irán diplomáciai jelenlétét Ukrajnában, mert Irán drónokat szállít Oroszországnak.

A külügyminisztérium egyik tisztviselője az AFP-nek azt mondta, hogy a lépés a kiutasítással ér fel, mivel a nagykövet nem tartózkodik Ukrajnában, ezért nem lehet kiutasítani.

„Irán lépései államunk szuverenitása és területi integritása, valamint az ukrán állampolgárok élete és egészsége ellen irányulnak”

– mondta pénteken Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szóvivője.

Az amerikai hírszerzés szerint Oroszország százával rendelt drónokat Irántól, de állítólag nincsenek velük megelégedve.

Az orosz állam meghívására Ukrajnába érkezett Stefan Schaller, a német észak-hesseni Energie Waldeck-Frankenberg (EWF) vezérigazgatója, hogy a megszállt területeken zajló népszavazások legitimitását megfigyelje, írja a Guardian.

Schaller energiaszolgáltató cége az észak-hesseni régió több százezer lakosát látja el árammal, gázzal és fűtéssel. A megszállt Melitopolban az orosz állami médiának adott interjút, amelyben azt mondta: lenyűgözte a népszavazás átláthatósága.

„Össze akartam gyűjteni a saját helyszíni benyomásaimat az ottani helyzetről. Nem utolsósorban azért, mert úgy vélem, hogy az objektív információk azok, amik soha nem lehetnek tévesek”.

Az öt napig tartó „népszavazás” pénteken kezdődött az ukrajnai szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint Herszon és Zaporizzsja megyék orosz ellenőrzés alá került területein. A népszavazás célja, hogy a megszállt területeken „megkérdezzék” az embereket, akarnak-e Oroszországhoz csatlakozni. A szavazóhelyiségekben állig felfegyverzett katonák vannak, akik házról házra járva is gyűjtik a voksokat.

Schaller elismerve annak veszélyét, hogy az orosz média saját propagandájára használja fel a mondatait, azt mondta: „nyilatkozataimban mindig arra törekedtem, hogy a tényekre és ne a politikai értékítéletekre koncentráljak”.

Schaller hozzátette, hogy látogatásának semmi köze az EWF vezérigazgatói szerepéhez.

„Ez egy tisztán magánügy. Azért vettem ki szabadságot, hogy ide eljöhessek”.

Putyin szövetségesei aggódnak a mozgósítási akciók túlkapásai miatt, Oroszország két magas rangú törvényhozója is felszólalt, írja a Guardian.

Valentina Matvijenko, az orosz Föderációs Tanács elnöke azt mondta, hogy olyan férfiakat is behívtak a mozgosítás miatt katonának, akiknek nem lenne szabad részt venniük a sorozásban.

„Az ilyen túlkapások teljesen elfogadhatatlanok, és helyesnek tartom, hogy éles reakciót váltanak ki a társadalomban”

– mondta a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett bejegyzésében.

Egyre többen tiltakoznak Vlagyimir Putyin orosz elnök katonai mozgósítása ellen. A tüntetéshullám azért indult el, mert Putyin szerdán elrendelte 300 ezer tartalékos behívását.

Az orosz Föderációs Tanács elnöke a regionális kormányzóknak címzett üzenetében azt írta: biztosítsák, hogy a részleges mozgósítás végrehajtása a felvázolt kritériumoknak megfelelve történjen, egyetlen hiba nélkül.

Vjacseszlav Volodin, az Állami Duma elnöke külön bejegyzésben fejtette ki véleményét: panaszok érkeznek, ha hibát követnek el, azt ki kell javítaniuk. Szerinte a hatóságoknak meg kell érteniük ebben a felelősségüket.

Több mint 2000 embert vettek őrizetbe az oroszországi tüntetések alatt, írja a Guardian, csak szombaton 803 embert. A OVD-Info nevű tüntetésfigyelő csoport adatai szerint szombaton Szenpétervártól Szibériág számos orosz településen voltak demonstrációk.

Egyre többen tiltakoznak Vlagyimir Putyin orosz elnök katonai mozgósítása ellen. A tüntetéshullám azért indult el, mert Putyin szerdán elrendelte 300 ezer tartalékos behívását. Csütörtökön már több mint 1300 embert vettek őrizetbe, mert részt vettek a háborúellenes tüntetéseken.

A Reuters arról írt, hogy a csalódottság még a Kreml-barát médiára is átterjedt. Az állami RT hírcsatorna egyik szerkesztője szerint az olyan problémák, mint például a behívópapírok rossz embereknek való elküldése „feldühítik az embereket”.

Amikor szombaton Szergej Lavrov orosz külügyminisztert arról kérdezték, hogy miért hagyja el annyi ember az országot, ő a szabad mozgáshoz való jogra hivatkozott.

Az oroszok által elfogott Aiden Aslin brit katona azt állítja, hogy a fogságban az oroszok megkínozták, megkéselték, és egész nap szovjet zenét kellett hallgatnia, egy kis cellába volt bezárva, ahonnan nem engedték ki, írja a Mirror.

Aslin egyike volt annak az öt britnek, akiket szerdán szabadítottak ki. Bevallása szerint nem hitte, hogy túléli a szörnyű élményeket, de csütörtökön kora reggel már visszatért Nagy-Britanniába. A 28 éves férfi elmondta, hogy már több éve Ukrajnában volt, és már a háború kitörése előtt a hadseregben szolgált. A háborúban Mariupolban harcolt, zászlóaljának a város áprilisi ostroma alatt elfogyott az élelme és a lőszere.

Kétségbeesetten hívta fel édesanyját és ukrán barátnőjét, mielőtt mindannyian megadták volna magukat, és azt mondta: „Nem számít, mi történik, még találkozunk”.

A The Sun című napilapnak részletesen beszámolt kínzásairól:

„A tiszt cigarettázott, letérdelt elém, és megkérdezte: Tudod, ki vagyok én? Azt mondtam, hogy nem, mire ő oroszul azt válaszolta: Én vagyok a halálod. Aztán megkérdezte tőlem: Gyors halált vagy szép halált akarsz?”

Alin elmondása szerint gyors halált kért, de az orosz katona erre csak mosolygott, és azt mondta, hogy nem lesz gyors.

Júliusban Shaun Pinnerrel, brit honfitársával együtt halálra ítélték. Azt mondta, hogy végig sírni akart a megpróbáltatások alatt, de nem tudott, mivel az egész „a túlélésről szólt”.

A kínzások és a halálos ítélet ellenére azt mondta, biztos volt benne, hogy előbb-utóbb visszatér a szeretteihez.

Aslint és a többi brit katonát szabadulásuk után a demokrácia és a szabadság védelmezőiként üdvözölte egykori ukrán parancsnokuk.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a katonai műveletek megakadályozására buzdítja az orosz katonákat, és védelmet ajánl azoknak, akik megadják magukat, írja az Insider. Szerinte jobb nekik, ha fogságba kerülnek, mintha a fegyvereik által meghalnak.

„Ha bekerültök az orosz hadseregbe, akkor szabotáljatok minden ellenséges tevékenységet, zavarjátok az orosz hadműveleteket, adjatok át minden fontos információt a megszállókról: bázisaikról, főhadiszállásaikról, lőszerraktáraikról”

– mondta Zelenszkij orosz katonákhoz fordulva.

Szerinte az orosz parancsnokok nem törődnek a katonáik életével.

Az ukrán erők nemrégen visszafoglalták Harkiv nagy részét, arra kényszerítve az orosz csapatokat, hogy a helyiek között rejtőzzenek el, vagy visszavonuljanak.

A Pentagon becslése szerint 70 és 80 ezer közötti veszteséget szenvedtek el az oroszok. Miközben az országban sok helyen tüntetések zajlanak, mert a lakosság elítéli Putyin háborúját, több mint ezer embert tartóztattak már le.

Többek szerint Putyin legújabb háborús erőfeszítései, a mozgósítás, és a nukleáris fegyverek bevetésével való fenyegetés azt jelenthetik, hogy a háború nem a tervei szerint halad.

Az Országos Rendőrfőkapitányság tájékoztatása szerint szeptember 24-én az ukrán-magyar határszakaszon 6317 fő lépett be az országba, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6404 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írja az MTI.

A beléptetettek közül a rendőrség 237 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ennyi idő áll a rendelkezésükre, hogy felkeressék az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Budapestre 112 ember, köztük 45 gyerek érkezett vonattal.

Szergej Lavrov szombati, New York-i sajtótájékoztatóján arról beszélt, azok a régiók, ahol most tartanak „népszavazást” az Oroszországhoz csatlakozásról, az annektálást követően Moszkva „teljes védelmét” élvezik majd, írja az Aljazeera.

Ukrajna attól tart, ez azt jelenti, akár nukleáris fegyvereket is bevethetnek az elfoglalt területek védelmében az oroszok. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Lavrov megjegyzése és Putyin korábbi nyilatkozatai is arra utalnak, hogy az oroszok nem blöffölnek, amikor az atomfegyverek bevetésének lehetőségéről beszélnek.

Arra a kérdésre, hogy Oroszországnak lenne-e alapja nukleáris fegyverek bevetésére Ukrajna annektált régióinak védelmében, Lavrov azt válaszolta, hogy az orosz terület, beleértve az orosz alkotmányban a jövőben „rögzítendő” területeket, „az állam teljes védelme alatt áll”.

„Az Orosz Föderáció összes törvénye, doktrínája, koncepciója és stratégiája az egész területére vonatkozik” – mondta, kifejezetten utalva az orosz nukleáris fegyverek használatáról szóló doktrínájára is.

Pénteken Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes egy moszkvai konferencián azt mondta, az atomfegyverek használatáról beszélő orosz tisztségviselők valójában csak arra akarták felhívni az Egyesült Államok figyelmét, hogy ne avatkozzon közbe a donbaszi harcokba. Rjabkov szerint Oroszország nem akar nyílt háborút a NATO-tagállamokkal, az atomfegyverek bevetése pedig csak akkor opció, ha Oroszország területi integritása forog kockán. Hogy ez utóbbi egészen pontosan mit jelent, nem világos, éppen most tartanak ugyanis a megszállt ukrán tartományokban „népszavazást” arról, hogy csatlakozzanak-e Oroszországhoz.

Az öt napig tartó „népszavazás” pénteken kezdődött az ukrajnai szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint Herszon és Zaporizzsja megyék orosz ellenőrzés alá került területein. A szavazóhelyiségekben állig felfegyverzett katonák társaságában adhatják le a szavazatukat, de a katonák házról házra járva is gyűjtik a voksokat. Egy Luhanszk megyei tisztviselő bejelentette, hogy a kétnapos szavazás után a részvételi arány 45,9 százalék, míg Zaporizzsjában 35,5 százalék volt.

Lavrov szombaton bírálta az Egyesült Államon Tajvan melletti kiállását is. Mint fogalmazott, az Egyesült Államok „a tűzzel játszik Tajvan körül”. Az orosz külügyminiszter azt is kritizálta, hogy az USA katonai támogatást ígért Tajvannak – írja az MTI. A Tajvan miatt kialakult feszültség azt követően fokozódott az Egyesült Államok és Kína között, hogy Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke augusztusban Tajvanra látogatott. Vlagyimir Putyin orosz elnök Kína mellé állt, múlt héten kijelentette: „Szándékunkban áll szilárdan ragaszkodni az 'egy Kína' elvhez”. Ebben egyetért vele Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára is, aki augusztus elején közölte: „Magyarország nem ismer el kettő, csupán egyetlen Kínát.”

• Házról házra járva gyűjtik be a fegyveres orosz katonák a szavazatokat a megszállt területek álnépszavazásain
• A donyecki régióban tartott „népszavazáson” pénteken 23,6 százalékos volt a részvételi arány
• Zelenszkij: A megszállt területeken tartózkodó férfiak szökjenek át az ukrán oldalra, nehogy besorozzák őket
• A mariupoli mészárost nevezték ki az oroszok védelmi miniszterhelyettesnek
• Putyin megduplázta az orosz dezertőröknek járó börtönbüntetés hosszát
• Azok a külföldiek, akik Oroszországért harcolnak, könnyebb feltételekkel kaphatnak orosz állampolgárságot