A háború a techszektort is megrengette, menekülnek az informatikusok Ukrajnából és Oroszországból is

Legfontosabb

2022. május 05. – 14:17

A háború a techszektort is megrengette, menekülnek az informatikusok Ukrajnából és Oroszországból is
Illusztráció: Lerch Julcsi / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendszeresen követel ugyan keményebb szankciókat Oroszország ellen a nyugati szövetségeseitől – nemrég például az olajembargó mellett kardoskodott –, a rubel pedig a körülmények ellenére is erős, ma már egyértelműen látszik a szankciók hatása Oroszországra és az orosz gazdaságra. A kereskedelmi korlátozások, a GDP várható visszaesése és a több száz nemzetközi cég részleges vagy teljes kivonulása egyértelműen fáj a lakosságnak, szűkíti a termékkínálatot, és rontja Oroszország élhetőségét is.

Így aztán nem meglepő, hogy a háború miatt nemcsak Ukrajnából menekülnek az emberek, hanem Oroszországból is.

Konstantin Sonin, a Chicagói Egyetem közgazdásza március elején úgy becsülte, hogy az orosz invázió megindítása után 200 ezren távoztak onnan, beleértve ebbe a techszektor számos képviselőjét is.

Közülük a legfrissebb adatok alapján legalább 50 ezren léptek le Oroszországból, és ha hinni lehet az orosz jóslatoknak, ez még csak a kezdet. Emiatt egyelőre inkább azoknak a nemzetközi cégeknek fájhat a feje, amelyek együtt dolgoztak az orosz informatikusokkal, de ennek a következményeit előbb-utóbb Oroszország is megérzi. A háború pedig a régió utóbbi években jelentős eredményeket elérő techszektorát is jócskán visszavetheti majd.

Derékba törték a dinamikus fejlődést

Ízig-vérig 21. századi háború zajlik Ukrajnában, amely minden elemében egy digitális kor terméke, a régió ismeretében azonban ez nem is annyira meglepő. A Szovjetunió 1991-es felbomlása óta nem sok dolog maradt, ami összetartotta volna az egykori keleti blokk legtöbb országát, az internet azonban ezek közé tartozott. Dacára annak, hogy Putyin vezetése alatt Oroszországban egyre keményebben nyomták el a kritikus hangokat, Kínával ellentétben itt azért nem vágták el teljesen a külvilágtól az embereket.

A régió országaiban az elmúlt évtizedek alatt figyelemre méltó digitális szektor épült ki, ennek pedig láthatóan meg is lett az eredménye. A digitalizációra már a kilencvenes években erőteljesen ráfekvő Észtország néhány évtized alatt a világ egyik legfejlettebb országa lett, és annak ellenére, hogy másfél millióan sem élnek ott, olyan techcégek születtek, mint a Skype és a Bolt. Ilyen mértékű fejlődést rajtuk kívül senki nem tudott összehozni a térségben, de Ukrajna, Belarusz és Oroszország is rengeteg informatikust képzett ki, és a digitális átalakulásban is meghatározó eredményeket értek el.

Ukrajna például mostanra világszinten negyedik a kriptovaluták adaptálásában, és annak ellenére, hogy a techszektor egyelőre az ország éves GDP-jének csupán a 4 százalékát tette ki (összehasonlításképp ez az arány Indiában 8 százalék körül van), láthatóan dinamikusan fejlődik. 2021-ben 6,8 milliárd dollárra rúgott az ukrán IT-szektor által exportált szolgáltatások összértéke, ami még 2020-hoz képest is 36 százalékos növekedést jelentett. Ebben nagy szerepe van annak is, hogy óriáscégek is, mint a Microsoft, a Google és az Oracle,

előszeretettel szervezik ki a munkát ukrán IT-szakembereknek az ország kedvező szabályozása és adózása, illetve a nagy szakértelemmel bíró munkaerő miatt.

Az ukrán informatikusokat korábban jellemzően azért kedvelték a nyugati cégek, mert olcsón elvégezték a kulimunkát, az utóbbi években azonban olyan feladatokat is rájuk bíznak, mint a rendszertervezés. Így tehát nem meglepő, hogy a Business Standard korábbi cikke szerint Ukrajna első helyen áll Kelet-Európában a fejlesztők kiszervezésében, egész Európában náluk végeznek a legtöbben technikumokban, a szoftverfejlesztőik világszinten az ötödikek, és náluk van a legtöbb C++-fejlesztő. Jól látszik tehát, hogy az orosz–ukrán háborúnak akkor is nagy hatása lenne, ha Ukrajna lenne az egyetlen érintett ország, de Oroszország és Belarusz is vastagon érintett a kibontakozó informatikuskrízisben.

A Gartner tanácsadócég becslései szerint a három országban összesen több mint egymillió IT-szakember dolgozik, durván negyedük különféle munkaközvetítő cégeknél, a régión kívüli ügyfeleknek. Ez lényegében azt jelenti, hogy a háború miatt több százezer nemzetközi munkavállalónak egy csapásra bizonytalanná vált a helyzete. Vagy azért, mert elkezdték bombázni az otthonaikat, vagy mert nem tudták tovább tolerálni a hazájuk vezetői által meghozott döntéseket. Az egyre erőteljesebb kiberhadviselés, illetve a félvezetőiparral kapcsolatos problémák mellett – erről korábban itt és itt írtunk – ez is fontos eleme a háború techvilágra gyakorolt hatásainak, ezt pedig sok cég azonnal meg is érezte.

Az orosz informatikusok is megindultak

Az elmúlt hetekben rengeteg cikk született arról, hogy pontosan milyen hatásai voltak a háborúnak a techcégekre és az ott dolgozókra – ukránokra és oroszokra egyaránt. Ha nagyon röviden kellene összefoglalni ezeket, nagyjából úgy lehetne leírni a helyzetet, hogy a vállalatok logisztikai rémálomba kerültek, az ukrán programozóknak az életüket kellett menteniük, az oroszok pedig vettek egy egy útra szóló repülőjegyet, és nem is néztek vissza.

A helyzetet remekül illusztrálja a Bordio nevű lett startup helyzete, amit az orosz származású, gyerekkorában Belaruszban élő, lett állampolgárságú Jacob Udodov alapított, az alkalmazottai pedig orosz és ukrán programozók.

Udodov a Washington Postnak elmondta, hogy február 24-én reggel a felesége azzal keltette, hogy bombák hullanak Ukrajnára, így rögtön azt kérte az ukrán beosztottjaitól, hogy minél előbb utazzanak a lehető legbiztonságosabb helyre. Kollégái azonban hamar tájékoztatták arról, hogy Lvivtől Harkivig hullanak a bombák, így gyakorlatilag sehol sincsenek teljes biztonságban az országban. Egy hónappal később az ukrán programozói már óvóhelyeken voltak kénytelenek meghúzni magukat, gyakran áram és internet nélkül, így nyilvánvalóan nem tudtak teljes értékű munkát végezni. Udodov nem vált meg tőlük, hiszen pontosan tudta, hogy ezzel végleg megpecsételné a sorsukat.

Tömeg a kijevi főpályaudvaron a háború második napján – Fotó: Huszti István / Telex
Tömeg a kijevi főpályaudvaron a háború második napján – Fotó: Huszti István / Telex

Az oroszok esetében sem volt egyszerűbb a helyzet. A bankrendszert érintő szankciók miatt az Oroszországban maradó programozókat egyre nehezebben lehetett kifizetni külföldről, azoknak pedig, akiknek sikerült elmenekülniük az országból – ami egyébként egyre nehezebbé vált a háború kitörése utáni hetekben –, mindent hátra kellett hagyniuk, ráadásul a háború miatt fellángoló oroszellenességgel is szembe kellett nézniük. Grúziába például sok orosz menekült, köztük egy, a Washington Postnak nyilatkozó orosz informatikus, aki a lapnak arról beszélt, hogy sokan nem várták tárt karokkal őket. Mint mondta, az oroszok által 2008-ban lerohant országban sokan gondolják úgy, hogy

az oroszok nem azért léptek le, mert nem értenek egyet Putyin agressziójával, egyszerűen csak el akarták kerülni a gazdasági szankciókat.

Az mindenesetre biztos, hogy rengeteg orosz döntött a távozás mellett. Az Orosz Elektronikus Kommunikációs Szövetség (RAEC) bő egy hónapja úgy becsülte, hogy a február végétől március végéig tartó időszakban 50-70 ezer IT-szakember menekült el, a szövetség vezetője, Szergej Plugotarenko pedig arra figyelmeztette az orosz képviselőket, hogy április végéig további 100 ezer informatikus hagyhatja el az országot. Az orosz Interfax hírügynökség akkori beszámolója szerint Plugotarenko arról is beszélt, hogy a második hullámot nem a szándék hiánya fogja vissza, hanem a drága – és a járattörlések miatt bizonytalan – utazás, a költséges külföldi szállás és a határon kívüli tranzakciók lebonyolításának nehézsége.

Egy 2021-es felmérés szerint Oroszországban az IT-szektor a teljes GDP kevesebb mint egy százalékát teszi ki ugyan, az ország vezetése egyértelműen tart az agyelszívástól. Vlagyimir Putyin már március elején több olyan rendeletet írt alá, amelyek a techcégeket, illetve az egész szektort voltak hivatottak támogatni – beleértve ebbe az adócsökkentést, a kamattámogatott hitelek bevezetését és a hadkötelezettség eltörlését az IT-szakemberek körében. Egy Kreml-közeli oligarcha, Jevgenyij Prigozsin azt is pedzegette, hogy limitálni kéne az informatikusok utazását és külföldi munkavállalását, április végén pedig több orosz lap is arról írt, hogy egy új terv alapján az oroszok a börtönökben fogvatartott rabokkal töltenék be a megüresedett informatikusi pozíciókat.

Küszöbön a demográfiai katasztrófa

Az oroszok tehát láthatóan tettek erőfeszítéseket, hogy gátat szabjanak a szakemberek kiáramlásának, és a techszektor bezuhanásának, de ebben egyelőre nem igazán jártak sikerrel. Emiatt okkal fájhat Putyin feje, az orosz elnök ugyanis már tavaly is egyértelművé tette, hogy súlyos problémának tartja az orosz népességcsökkenést, és ennek gazdaságra gyakorolt hatásait. Putyin tavaly novemberben úgy fogalmazott, hogy a demográfiai helyzet az egyik legfontosabb probléma Oroszország számára.

Ennek fényében igazi katasztrófa az Ukrajna elleni invázió, amely a koronavírus okozta többlethalálozás után rengeteg fiatal katona halálával rontja a demográfiai helyzetet, plusz azzal, hogy rengeteg fiatal és magasan képzett orosz menekült el miatta az országból.

Arról nem is beszélve, hogy mindez a gazdasági szankciókkal kiegészülve évtizedek óta nem tapasztalt recesszióhoz vezethet, a gazdasági mélyrepülés pedig nem szokta növelni a gyerekvállalási kedvet.

Az orosz kormány korábban nem igazán aggódott az emigrálók miatt, és az orosz elemzők sem érezték fontosnak a problémát. Amikor egy tavaly októberben megjelent tanulmány az orosz statisztikai hivatal által közzétett adatok alapján arról írt, hogy Putyin húszéves uralma alatt 5 millióan léceltek le Oroszországból, egy elemző a Moscow Timesnak azt mondta, hogy ez csak egy túlzó becslés, amelybe azokat az oroszokat is belevették, akiknek külföldön van ingatlanjuk. Azt is hozzátette, hogy a politikai indíttatású emigráció szabad szemmel alig látható, a legtöbben a jobb élet reményében mennek el az országból.

Egy másik, 2019-es amerikai tanulmány 1,6 és 2 millió közé tette a 2000 és 2019 között távozó oroszok számát, ezeknek több mint fele Nyugaton telepedett le, kihasználva a diákcsereprogramokat, a munkaszerződéseket vagy éppen a politikaimenekült-státuszt. A Bloomberg szerzője, aki maga is oroszként menekült el a hazájából a családjával együtt, egyértelműen ideológiai-politikai okokkal indokolta a 2010-es évek közepén kezdődött kivándorlási hullámot. Mint írta, az akkor távozók azt a szabadságot keresték, amibe rövid időre ugyan, de belekóstolhattak Dmitrij Medvegyev elnöksége alatt.

Ukrajna inváziója az akkorihoz képest is új szintet hozott, és sok orosz számára minden reményt kioltott, de meg kell jegyezni, hogy egy tavaly nyáron közzétett független felmérés szerint már akkor is tíz éve nem látott szinten volt a kivándorláson gondolkodók száma. Akkor az derült ki, hogy minden ötödik orosz fontolgatja a kiköltözést, a fiatalabbak kétszer nagyobb eséllyel, mint az idősebb oroszok. Ezt egyébként a fent említett orosz tanulmány is alátámasztotta: a válaszadók 55 százaléka 20 és 40 éves kora között távozott. Az is kiderült, hogy 92 százalékuknak volt diplomája, 14 százalékuknak pedig tudományos fokozata, vagyis egyértelműen a tanult, magasan képzett oroszok döntöttek a költözés mellett. Az országot elhagyó informatikai szakemberek számából ítélve pedig most is ez a helyzet, méghozzá olyan mértékben, hogy az már az orosz kormányt is aggasztja.

A cég, ami orosz és ukrán oldalról is megszívta

Ahogy arról korábban írtunk, a háború egyre közelebb sodorta Oroszországot ahhoz, hogy leszakadjon a globális internetről, többek közt azzal, hogy a digitális infrastruktúra és a fogyasztók szemszögéből is kulcsfontosságú szolgáltatásokat nyújtó techcégek vonultak ki az országból, és a nemzetközi gerinchálózat is elkezdett szűkülni. Ez a szankciókkal megspékelve az ottani techcégeknek sem tett jót, a Yandex például néhány napja a bizonytalanságra hivatkozva visszavonta a 2022-es pénzügyi előrejelzéseit, és azt is jelezte, hogy visszafogja a tervezett befektetéseit.

A nemzetközi cégek kivonulása nagyobb problémának tűnik, ezek a vállalatok ugyanis vagy megszakították a kapcsolatot a helyi partnereikkel, vagy ha volt ott saját irodájuk, egyszerűen máshol folytatták tovább a munkát, és az alkalmazottaikat is megpróbálták kivinni. Vagy legalábbis azt tanácsoltak nekik, hogy mielőbb távozzanak az országból. Így tett többek közt az amerikai központú és tulajdonú, de magyar gyökerekkel is bíró és Magyarországon is működő techcég, az EPAM, amely meglehetősen szorult helyzetbe került a háború miatt.

Putyin a 20. születésnapját ünneplő Yandex központjában 2017. szeptember 21-én – Fotó: Alexei Druzhinin / Sputnik / AFP
Putyin a 20. születésnapját ünneplő Yandex központjában 2017. szeptember 21-én – Fotó: Alexei Druzhinin / Sputnik / AFP

Az EPAM-ot kifejezetten érzékenyen érintette a kialakult helyzet, mert nagyban támaszkodtak a régióra. Ukrajnában, Belaruszban és Oroszországban összesen több mint 30 ezer munkavállalójuk van, így a háború súlyos hatással volt a cégre, a részvényárfolyamuk egy nap alatt majdnem a felére csökkent február végén. A cég kommunikációs vezetője a Telexnek azt mondta, mindent megtettek, hogy megvédjék az alkalmazottaikat, és továbbra is fenntartsák a szolgáltatásaikat az ügyfeleknek. A vállalat március 4-én jelentette be, hogy nem biztosítja tovább a szolgáltatásait orosz ügyfeleknek, bő egy hónappal később pedig teljesen beszüntették a működésüket Oroszországban. A szóvivő kérdésünkre azt írta,

a már létező programjainak köszönhetően az EPAM viszonylag gyorsan ki tudta menteni az alkalmazottait a háború által érintett ukrán területekről, és az Oroszországban dolgozó szakemberek jelentős része is elhagyta már az országot.

Arra a kérdésre, hogy megnehezítette-e a háború az orosz IT-szakemberek helyzetét – például, hogy előfordult-e olyan, hogy le kellett venni őket projektekről, mert az ügyfél nem volt hajlandó együtt dolgozni velük –, kitérő választ kaptunk: nem tudnak az orosz informatikusok nevében nyilatkozni, de együttéreznek mindenkivel, akinek az életére hatással van ez a krízis. Az EPAM szóvivője azt is hozzátette, hogy az EPAM mindent megtesz azért, hogy tájékoztassa az orosz alkalmazottait a kialakult helyzetről. A céget egyébként nem érte teljesen felkészületlenül a helyzet, korábban is dolgoztak azon, hogy kiterjedtebb legyen a hálózatuk – most csak ezeket a folyamatokat gyorsították fel még jobban.

A magyar EPAM-nál egyébként közvetlenül is segítették az Ukrajnából menekülőket, az önkéntesek elsődleges küldetése az volt, hogy biztonságba helyezzék, majd később is segítsék őket. Pataki Hajnalka, az egyik önkéntes elmondása szerint sokszor a családfő az EPAM-os, aki hadköteles férfiként nem tud elmenni Ukrajnából, így a hozzátartozókról kell gondoskodniuk. A kisgyerekeknek gyermekmegőrzőt alakítottak ki a cégnél, ukránul beszélő óvodapedagógusokkal, a nagyobbaknak pedig helyet keresnek az iskolákban. A maradás mellett döntő feleségeknek, anyáknak albérletet, munkát próbálnak találni, a kollégáknak pedig megszervezik, hogy folytathassák a munkájukat – akár Magyarországon, akár máshol.

„Egy nap már korán reggel érkezett egy telefonhívás, egy családapa vette fel velünk a kapcsolatot. Felesége, a gyerekei és a sógornője a vonaton ülnek, szállásra van szükségük, segítsünk nekik. Ő maga nem tud jönni. Marad, harcolni fog, érte nem kell aggódni, túl fogja élni a háborút. Míg beszéltünk küldött egy fotót, a képen a család”

– mesélte Pataki, hozzátéve, hogy egyszeriben egészen közel került hozzá a háború, hiszen a vonalban egy kollégája volt. Épp olyan, mint bármelyik itteni fejlesztő, de máról holnapra katona lett belőle, aki egy háborúban harcol.

Felhasznált források

  • Russia’s Brain Drain Becomes a Stampede for the Exits (Bloomberg);
  • ’A Nail In The Coffin’: Tech Workers Are Fleeing Russia And The Impact Will Last For Years (Radio Free Europe/Radio Liberty);
  • Tech was creating a new economy in Eastern Europe. Then came the war in Ukraine (Washington Post);
  • Not just energy and markets, Russia’s war on Ukraine disrupts tech industry (Business Standard)
Kövess minket Facebookon is!