Az ukránok szerint Oroszországnak annyi tartaléka van, hogy még egy évig folytathatja a háborút

Pénteken is megtartott szokásos beszédét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki ezúttal is leszögezte, hogy a Donyec-medencében továbbra is heves harcok folynak, és újfent hangsúlyozta, hogy az oroszok célja az, hogy minden várost elpusztítsanak a régióban. Mint mondta, az ukrán erők mindent megtesznek, hogy visszaverjék az agressziót, de ismét felhívta a figyelmet arra, hogy ehhez fegyverekre van szükségük a szövetségeseiktől.

Zelenszkij arról is beszélt, hogy már dolgoznak az ország újraindításán, a károk visszafordításán és Ukrajna átalakításán, és hálásak azért, hogy ez a szövetségeseiket is érdekli, és részt is akarnak venni ebben az ukrán győzelem után. Azt viszont kiemelte, hogy a háborúnak még nincs vége, még csak most dől el, hogy mikor jöhet majd el ennek az ideje. Az ukrán elnök azt is elmondta, hogy hálás a brit kormánynak, a Világbanknak és a kanadai kormánynak is a pénzbeli támogatásért –

• a Világbanktól egymilliárd, a britektől 500 millió dollárnyi készpénzt kapott az ország az elmúlt napokban, amit a közszolgák kifizetésére terveznek fordítani,
• Kanada pedig egymilliárd kanadai dollárt küldött az ukrán IMF-számlára.

Emellett az is kiderült, hogy az ukrán kormány már elkezdte megvalósítani azokat a dolgokat, amikről a héten sikerült megállapodni. Törvénytervezetet nyújtottak be a gépjárművek vámkezelésének transzparenssé tételére, és bemutatták azon programok részleteit is, melyekkel az új munkahelyek teremtése és a vállalkozások támogatása lesz a cél. Az orosz nyomás, az orosz légicsapások ellenére mindent meg fogunk tenni, hogy talpra állítsuk az ukrán gazdaságot – mondta Zelenszkij.

Pár nappal azután, hogy Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója egy ukrán végzős osztályról posztolt, amely a szétlőtt, kormos iskolaépület előtt táncolta el a keringőjét Harkivban, Inna Sovsun ukrán parlamenti képviselő is közzétett egy hasonló bejegyzést, melyben egy csernyihivi osztály végzősei szétlőtt tankok, és egy omladozó épület előtt ejtették meg a szokásos ballagási fotózást.

Olena Zelenszka ukrán first lady csütörtökön egy brüsszeli konferencián beszélt többek közt erről is, ahol a nők fegyveres konfliktusokban betöltött szerepe volt a téma. Zelenszka olyan ukrán nőket mutatott be beszédében, akik tevékenyen kivették a részüket a háborúból – egy liszicsanszki nővért, aki egészen addig segítette a sebesülteket, míg maga is el nem vesztette a lábát, egy 15 éves popásznai lányt, aki sérülten ült be egy autó volánja mögé, és saját magán kívül négy másik embert is megmentett, illetve az ukrán Madonna néven elhíresült nőt, akire a Telex képe nyomán figyelt fel a világ.

Az ukrán first lady szerint a háborúval kapcsolatban felesleges számokat és statisztikákat emlegetni, amikor ilyen ikonjaik vannak, és hozzátette, az ukrán nőket nem lehet passzív áldozatoknak nevezni, mert minden fronton kemény küzdelmet folytatnak. Zelenszka aztán arról beszélt, hogy az országban a legtöbb egészségügyi szakember nő, az üzletemberek fele nő, sőt, a hadseregben is 37 ezer nő van, közülük több mint ezren pedig parancsnoki pozícióban vannak. Mint mondta, sokszor kérdezik tőlük, hogy mi a szupererejük, erre pedig mindenki bátran mondhatja, hogy az, hogy ukránok. Zelenszka szerint minden ukrán nő szuperhős, akik a mindennapokban is folyamatosan győzelmeket érnek el.

Vadim Bojcsenko pénteken azt mondta, 50-100 holttest lehet minden rom alatt a városban, melynek ostroma során 1300 épületet romboltak le. Ez azt jelenti, hogy alsó hangon is 65 ezer, a legrosszabb esetben pedig 130 ezer halott is lehet az egykor közel félmilliós városban – sokkal több, mint amire az eddigi becslések alapján számítottak.

A Bojcsenko szavait megosztó Stratégiai Kommunikációs és Információs Központ egy Twitterre csütörtökön feltöltött, múlt heti videót is közzétett pénteken, melyen a város egyik temetője látszik, benne több mint háromezer friss sírhanttal. Ez nem is helyi sajátosság, ahogy csütörtökön megjelent helyszíni riportunkban írtuk, Kijev környékén is számos új parcellát kellett nyitni, hogy méltó módon el lehessen temetni a halottakat.

Az ukrán katonai hírszerzés Telegramon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy az oroszok továbbra is nyomasztó fölényben vannak, és van annyi tartalékuk, hogy a jelenlegi tempót megtartva még egy évig háborúzzanak Ukrajnával. Mint írták, a Kreml most valószínűleg átmenetileg jegelni fogja a konfliktust, hogy megpróbálja meggyőzni a Nyugatot a szankciók feloldásáról, de ezután biztos, hogy folytatni fogja az agressziót.

Ez nemcsak azért fontos, mert egy korábbi interjú szerint az oroszok legalább tízszeres túlerőben vannak a tüzérségi eszközök tekintetében, hanem azért is, mert a jelenlegi becslések szerint Ukrajna naponta 100-200 katonát veszít. Ebben az interjúban hangzott el az is, hogy tulajdonképpen minden azon múlik, hogy milyen fegyvereket kapnak az ukránok a nyugati partnereiktől.

(CNN)

A német kancellár pénteken Belgrádban találkozott Aleksandar Vučić szerb elnökkel, a közös sajtótájékoztatón pedig többek közt azt is elmondta, hogy minden olyan országtól elvárja a szankciók támogatását, amelyek csatlakozni szeretnének az Európai Unióhoz. A kancellár szerint borzalmas, értelmetlen háború zajlik, amely mögött Oroszország imperialista víziói állnak, és nagyon fontos, hogy az EU egységesen álljon ki az ukránok mellett, hogy vissza tudják verni ezt a támadást.

Scholz szerint a szankciók nem fognak csak úgy eltűnni, amint elhallgatnak a fegyverek, Oroszországnak dűlőre is kell jutnia Ukrajnával. Scholz egy ugyancsak pénteken, Koszovóban tartott sajtótájékoztatón azt is hangsúlyozta, hogy a 2008-ban függetlennek kikiáltott köztársaság helyzetét is rendezni kell, mert az elképzelhetetlen, hogy két olyan ország legyen az EU tagja, amelyek hivatalosan nem ismerik el egymást.

Vučić eddig rendre elzárkózott a dialógustól, és külső nyomásról beszélt, amikor Koszovó szóba került. Ugyan április végén úgy tűnt, változott az orosz álláspont, az orosz fél néhány nappal később határozottan cáfolta, hogy elismernék Koszovó függetlenségét. Ez azért is lett volna meglepő, mert a szerbekkel viszont jó viszonyt ápolnak, Putyin és Vučić nemrég beszélték meg, hogy Oroszország továbbra is szállít földgázt Szerbiának. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter néhány napja el is akart látogatni Belgrádba, ám több NATO-ország is megtagadta, hogy átengedjék az őt szállító repülőt, így végül online tartott sajtótájékoztatót.

(CNN)

A durván egy kilométeres híd az orosz Blagovescsenszk és a kínai Heihe városait köti össze az Amur folyó fölött, és durván 19 milliárd rubelbe, vagyis nagyjából 129 milliárd forintba került megépíteni. Az oroszok szerint a híd segíteni fog abban, hogy közelebb hozza egymáshoz a két országot, amelyek februárban, a háború kitörése előtt korlátok nélküli együttműködést jelentettek be.

A Kreml küldöttje az átadón azt is elmondta, hogy a mai polarizált világban extrán szimbolikus jelentősége van a hídnak, a kínaiak pedig hangsúlyozták, hogy minden téren szeretnék szorosabbra fűzni az együttműködést az oroszokkal. Vitalij Szaveljev orosz közlekedési miniszter azt is elmondta, hogy a híd segíthet abban, hogy évente egymillió tonnánál is több terméket szállítsanak a két ország között.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter május végén egy nyilatkozatában azt mondta, hogy Moszkva átgondolná a Nyugat esetleges ajánlatát a kapcsolatok visszaállítására, ugyanakkor a Kínával való kapcsolatok erősítésére fókuszál. Azt ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a barátkozás ellenére Kína egyelőre egyáltalán nem segít az oroszoknak a nyugati szankciók kivédésében.

(Sky News)

Pénteken 9,5 százalékra csökkent a jegybanki alapkamat az országban, amit az orosz központi bank azzal indokolt, hogy az infláció és a gazdasági aktivitás jobb, mint amire számítottak, dacára az országot sújtó nyugati szankcióknak.

Ahogy az orosz gazdaság helyzetét boncolgató cikkünkben írtuk, az orosz jegybank az első szankciós körök után 19 százalékra emelte a kamatot, ám azóta fokozatosan csökkentették.

Az év végéig pedig akár még a mostani szintnél is mélyebbre süllyedhet a várakozások szerint. Ezzel együtt azonban arról sincs szó, hogy innentől a nagy orosz talpra állást következne, elsősorban a kamatcsökkentés hátterében is az áll, hogy megpróbálják kicsit élénkíteni a gyenge fogyasztást.

(Sky News)

A minisztérium hivatalos közleménye szerint a találkozót valamikor a héten ejtették meg, Wallace pedig első kézből tudta meg, hogy pontosan mire van szüksége az ukránoknak. Mint írták, Nagy-Britannia így továbbra is garantálni tudja majd a megfelelő segítséget az ukránok számára. Wallace előbb ukrán kollégájával, Olekszij Reznyikovval találkozott a kétnapos útja során, majd az ukrán elnökkel is egyeztetett.

A brit védelmi miniszter végül abban egyezett meg velük, hogy még az eddiginél is szorosabbra fűzik az együttműködésüket, hogy Ukrajna felszabadíthassa magát az orosz megszállás alól. A találkozóról videó is készült, ahol látszik, ahogy Wallace Zelenszkijt méltatja.

Mircea Geoana, a NATO főtitkárhelyettese péntek délelőtt azt mondta, bízik abban, hogy Finnország és Svédország Törökország ellenvetései ellenére is csatlakoznak majd a védelmi szövetséghez.

A pénteki koppenhágai demokráciacsúcson tartott beszédet, néhány órával azután, hogy Vlagyimir Putyin újra arra utalt, hogy Oroszország területének kiterjesztése érdekében tovább haladna a harcokkal. Geoana szerint ugyanakkor nem a két észak-európai ország lesz Putyin célpontja. Szerinte a NATO nem látja jelét annak, hogy Oroszország „képes lenne vagy szándékában állna megtámadni Svédországot és Finnországot”.

(Sky News)

• Csütörtök éjjel derült ki, hogy donyecki oroszbarát szeparatisták halálra ítéltek három, az ukrán seregben szolgáló külföldi férfit. Közülük ketten britek, a harmadik férfi pedig marokkói. A két brit már évek óta szolgált az ukrán seregben, nem a háború miatt érkeztek, a marokkói férfi egyetemre járt Kijevben.
• A két brit évek óta Ukrajnában él, és katonaként szolgálnak. Nem a háború idején érkeztek zsoldosként.
• Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken azt mondta, hogy „az említett perek a Donyecki Népköztársaság jogszabályai alapján zajlanak, mivel a szóban forgó bűncselekményeket ott követték el.”
• Egy brit parlamenti képviselő szerint az egyetlen személy, aki azonnal megoldhatná a helyzetet, az az orosz elnök, Vlagyimir Putyin. Robert Jenrick „háborús bűncselekménynek”, „teljesen felháborítónak” és „a nemzetközi jog durva megsértésének” nevezte az ítéletet. Azt mondta, hogy a két férfit lényegében túszként használták az oroszbarát erők a térségben.
• Egy magas rangú ukrán tisztviselő, Vadim Denysenko belügyminisztériumi tanácsadó szerint Oroszország túszként akarja felhasználni azt a két britet és marokkóit, akiket az orosz erők elleni harc miatt ítéltek halálra, hogy nyomást gyakoroljon a nyugatra a béketárgyalások érdekében. Az ukrán álláspont szerint az ítéletnek nincs jogereje, és hogy a férfiak az ukrán fegyveres erők tagjai voltak, és a genfi egyezmény védelme alá tartoznak.
• Boris Johnson brit miniszterelnök megdöbbentőnek a halálos ítéletét, és utasította a minisztereket, hogy tegyenek meg mindent, ami tőlük telik a szabadon bocsátásuk érdekében, közölte pénteken Johnson szóvivője.
• Liz Truss külügyminiszter telefonon egyeztetett az ukrán külügyminiszterrel, és azt mondta, hogy a páros halálos ítélete „a genfi egyezmény égbekiáltó megsértése”.
• Az orosz és az ukrán delegáció többször tárgyalt online és személyesen is az orosz csapatok február 24-i bevonulása óta, de több mint egy hónapja nem volt ilyen alkalom.

Ahogy azt korábbi cikkeinkben bemutattuk (például ebben), Mariupolban az orosz támadások következtében az épületek nagy része megsemmisült, és jelentős hányadukat nem is lehet újjáépíteni. Habár már nagyon sokan elmenekültek, Szerhij Orlov alpolgármester szerint 100 000 lakos még mindig ott él.

A BBC tudósítása szerint a városban az elmúlt napokban kolerajárvány kockázata merült fel, mivel a harcokban elhunytak holttestei közül sokakat a romok maguk alá temettek, és az így beszennyeződhettek a fő vízellátó láncok.

Petro Andriuscsenko, a város polgármesterének tanácsadója hétfőn az ukrán televízióban azt mondta, hogy a humanitárius helyzet egyre rosszabb Mariupolban, ahol élelmiszer- és vízhiány van, és megjegyezte, hogy a város lezárása a legcinikusabb módja bármilyen járvány kezelésének.

(BBC)

Vasárnap nyitnak a McDonalds oroszországi verziói, miután egy helyi licencvevő megvásárolta a gyorséttermeket. Pénteken bemutatta új logóját az új étteremlánc, az újranyitást az ország függetlenségét ünneplő Oroszország Napjára időzítették, ugyanazon a helyen, a moszkvai Puskin téren, ahol a McDonald's 1990-ben először nyitott meg Oroszországban.

Akkor a régi szovjet gazdaság nyugati cégek előtti megnyitásának erőteljes szimbólumaként tekintettek rá, most azonban több mint 1000 korábbi oroszországi McDonald's étterem egy új lánc része lesz, részben az Oroszországgal folytatott gazdasági tevékenységre vonatkozó nyugati szankciók következtében.

Az új logót is bemutatták, az egy hamburgert és két sült krumplit ábrázol egy „M” alakban, bár az új márka nevét viszont még nem hozták nyilvánosságra.

Itt írtunk részletesen arról május közepén, hogy a háború miatt eladta minden oroszországi érdekeltségét a McDonald's.

Az Egyesült Királyság minden diplomáciai csatornát igénybe vesz annak a két britnek az ügyében, akiket az orosz erők elleni harc miatt oroszbarát szeparatisták Ukrajnában halálra ítéltek – mondta Robin Walker brit külügyminiszter a Sky Newsnak. Így fogalmazott:

„Mindvégig teljesen egyértelmű volt számunkra, hogy ezeket az embereket a genfi egyezmény értelmében hadifogolyként kell kezelni, nincs olyan jogalap, amely alapján bíróság elé lehetne állítani őket. Egy látszatkormány illegális bírósága tartotta ezt a tárgyalást, és nem ismerjük el, hogy nekik bármilyen jogosítványuk lenne az ítélkezésre. Továbbra is minden diplomáciai csatornát felhasználunk, hogy kifejezzük, hogy ők hadifoglyok, akiket ennek megfelelően kell kezelni. Teljes mértékben elítéljük az itt alkalmazott megközelítést, és minden rendelkezésünkre álló módszert fel fogunk használni, hogy ezt az ügyet megoldjuk.”

Ahogy azt írtuk, csütörtökön a donyecki oroszbarát szeparatisták halálra ítéltek három ukrán seregben szolgáló külföldi férfit. Közülük ketten britek, a harmadik férfi pedig marokkói. A két brit már évek óta szolgált az ukrán seregben, nem a háború miatt érkeztek. De ki ez a két férfi, akiket a donyecki bábkormány „zsoldos tevékenységekért, valamint a hatalom megszerzésére és a Népköztársaság alkotmányos rendjének megdöntésére irányuló tevékenységért” ítélt el? És akik miatt valószínűleg komoly diplomáciai felhördülés lesz a következő napokban.

Aiden Aslin

A 28 éves Aslin eredetileg ápoló, a nottinghamshire-i Newarkból származik, és 2018-ban költözött Ukrajnába, ahol megismerkedett menyasszonyával. A déli Mikolajivban telepedett le, megszerezte az ukrán állampolgárságot a brit mellé. 2018-as bevonulása óta ukrán tengerészgyalogosként szolgál. Korábban, 2015-17 között Szíriában is harcolt az Iszlám Állam ellen a YPG kurd fegyveres alakulatokkal.

A család többször is nyilatkozott, a nagymamája a BBC-nek például azt mondta, hogy Aslin „Ukrajnát a fogadott otthonának érezte”, így „mint minden ukránnak, az ő életét is felforgatta Putyin barbár inváziója”, és meg akarta védeni „Ukrajna önrendelkezési jogát”.

A férfi a Twitteren @cossackgundi néven rendszeresen tweetelt a háborúról.

Shaun Pinner

A 48 éves Pinner 2018 óta él Ukrajnában, és azóta egy ukrán dandár tagja katonaként, ahol aknákat és fel nem robbant lőszereket takarít. Amúgy Bedfordshire-ből származik, de évek óta feleségével Mariupolban élt.

Aslinhoz hasonlóan ő sem idegenlégiós önkéntes, hivatásos ukrán katona és a Guardian úgy tudja, hogy a Szíriai Demokratikus Erőkben is harcolt. Pinner korábban a brit hadseregben is szolgált, számos bevetésen, többek között Észak-Írországban és az ENSZ kötelékében Boszniában.

A Mail on Sunday című lapnak januárban adott interjújában Pinner arról is beszélt, hogy miért harcol: „Itt vagyok, hogy megvédjem a családomat és a választott városomat. Oroszország kezdte ezt a háborút. Oroszország finanszírozza és Oroszország irányítja, de mi harcolni fogunk ellenük!”

Brahim Saadoun

A marokkói Saadunt még áprilisban fogták el, egyelőre annyi információt lehet róla tudni, hogy a Kijevi Politechnikai Intézet (KPI) aerodinamikai és űrtechnológiai karán folytatta tanulmányait, amikor Ukrajnában kitört a háború.

(BBC, Guardian, Morocco World News)

Mivel a Kreml villámháborús tervei kudarcba fulladtak, immár negyedik hónapja tart az Ukrajna ellen indított orosz invázió. Kijev közeléből március végén vissza is vonultak az orosz erők, Kelet-Ukrajnában fokozva a nyomást, bár ott sincs meggyőző fölényük. A főváros körüli orosz fenyegetés most jóval enyhébb, de miközben a helyiek szeretteiket gyászolják, házaik újjáépítését tervezik, azért tartanak attól, hogy a háború Kijevbe is visszatérhet, hacsak nem segít a külvilág.

Helyszíni riport Nyilas Gergelytől és Huszti Istvántól Bucsából, Irpinyből és Borogyankából.

Vlagyimir Putyin még csütörtökön fiatal orosz vállalkozókkal beszélgetve jelentette ki, hogy a nyugati szankciók ellenére sem gördül le a gazdasági vasfüggöny.

Miután a nagy amerikai és európai vállalatok, befektetők sorozatban hagyták el Oroszországot, az orosz vezetés jelezte, hogy a Nyugattól való elfordulás jegyében saját hazai iparának fejlesztésére összpontosít majd, és partnerséget alakít ki Kínával, Indiával és a közel-keleti hatalmakkal. Most erről kérdezték Putyint a tévében is sugárzott rendezvényen, és ekkor mondta az orosz elnök, hogy:

„Nekünk nem volt zárt gazdaságunk – pontosabban a szovjet időkben volt, amikor elzárkóztunk, létrehoztuk az úgynevezett vasfüggönyt, saját kezűleg hoztuk létre. Nem fogjuk még egyszer elkövetni ugyanazt a hibát – a gazdaságunk nyitott lesz.”

(Guardian)

Vlagyimir Putyin orosz elnök Nagy Péter előtt tisztelgett, a cár születésének 350. évfordulója alkalmából, párhuzamot vonva az orosz földek visszaszerzéséért folytatott kettős történelmi törekvéseik között.

Putyin megnézett egy Nagy Péternek szentelt kiállítást, és utána az orosz állami tévében azt mondta:

„Nagy Péter 21 éven át vívta a nagy északi háborút. Úgy tűnik, hogy háborúban állt Svédországgal, elvett tőlük valamit. Nem vett el tőlük semmit, hanem visszaadta [azt, ami Oroszországé volt]. Úgy tűnik, nekünk is az jutott, hogy visszaadjuk [ami Oroszországé] és megerősítsük [az országot]. És ha abból indulunk ki, hogy ezek az alapértékek képezik létünk alapját, akkor biztosan sikerül megoldanunk az előttünk álló feladatokat!”

(Guardian)

A brit kormány komolyan aggódik az Ukrajnáért harcoló brit Aiden Aslin és Shaun Pinner halálos ítélete miatt – írta a Guardian.

A miniszterelnöki iroda együttműködik az ukrán hatóságokkal a férfiak szabadon bocsátásának érdekében.

Ahogy azt írtuk, csütörtökön a donyecki oroszbarát szeparatisták halálra ítéltek három ukrán seregben szolgáló külföldi férfit. Közülük ketten britek, a harmadik férfi pedig marokkói. A két brit már évek óta szolgált az ukrán seregben, nem a háború miatt érkeztek.

Az donyecki bábkormány a férfiakat „zsoldos tevékenységekért, valamint a hatalom megszerzésére és a Népköztársaság alkotmányos rendjének megdöntésére irányuló tevékenységért” ítélte el.

„Nyilvánvalóan komolyan aggódunk emiatt. Folyamatosan hangoztattuk, hogy a hadifoglyokat nem szabad politikai célokra kihasználni” – mondta a brit kormány szóvivője.

„Tudvalevő, hogy a genfi ​​egyezmény értelmében a hadifoglyokat mentelmi jog illeti meg, és nem szabad ellenük vádat emelni ellenséges cselekményekben való részvétel miatt. (…) Tehát továbbra is együtt fogunk dolgozni az ukrán hatóságokkal annak érdekében, hogy biztosítsuk az ukrán fegyveres erőknél szolgáló és hadifogságban tartott brit állampolgárok szabadon bocsátását” – közölte a kormány.

Volodimir Zelenszkij és Emmanuel Macron francia elnök telefonhívásban tárgyaltak arról, hogy Ukrajna milyen úton csatlakozhat az Európai Unióhoz – jelentette be Zelenszkij a Twitteren.

A beszédtémák között szerepelt Ukrajna védelmének további, fokozott támogatása, biztonságának garanciái és a front helyzete is.

Előző napi percről percre tudósításunkat itt tudja visszapörgetni, de egyébként ezek voltak a legfontosabb történések:

• Az EU további 205 millió eurós humanitárius segélyt nyújt Ukrajnának.
• A Kreml nem számít rá, hogy a Gazprom még több országba leállítaná a gázszállítást.
• Az orosz megszállás alatt lévő Melitopolból elindultak az első gabonaszállítmányok a Közel-Keletre, az ukránok szerint az oroszok 600 ezer tonna gabonát loptak el tőlük.
• Épületenként ötven-száz holttestet találnak Mariupolban, „a halál végtelen karavánjában” a testeket halottasházakba viszik, állítja a városvezetés.
• Az ENSZ orosz nagykövete szerint „nagyon hamar fel fogják szabadítani” Donyecket és Luhanszkot.
• 1,2 millió dollárt ad Dél-Korea Ukrajnának azért, hogy biztonságosan tudja működtetni az atomerőműveit.
• Andrzej Duda lengyel elnök bírálta azokat az országvezetőket, akik telefonon egyeztetnek Putyinnal, és Oroszországot az arcvesztéstől féltik.
• A donyecki szakadárok halálra ítéltek három férfit, két britet és egy marokkóit, akik Mariupolban az ukrán hadseregben harcoltak az oroszok ellen.
• Zelenszkij főtanácsadója szerint az ukrán sereg naponta 100-200 katonát veszít.
  Luhanszk régió kormányzója szerint az oroszoknak súlyosabbak a veszteségeik, mint az ukránoknak.
• Egy BBC-nek nyilatkozó nyugati tisztségviselő szerint Szeverodonyeck el fog esni, az ukránok viszont kisebb előretörésekről számoltak be csütörtökön.
• Volodimir Zelenszkij és Emmanuel Macron francia elnök telefonhívásban tárgyaltak arról, hogy Ukrajna milyen úton csatlakozhat az Európai Unióhoz.