Mariupolban egyre kevesebb élelem jut a lakosoknak, Lvivet több rakétatámadás érte

Lviv polgármestere, Andrij Szadovij Twitter posztban írt arról, hogy újabb rakétacsapás érte a nyugat-ukrajnai várost – írja a CNN.

„Újabb rakétacsapás Lvivben” – írta Szadovij egy tweetben, hozzátéve, hogy „frissíti az információt”.

A délutáni rakétacsapásokban öten sérültek meg.

A polgármester szerint két rakéta csapódott be arra a telephelyre, ami azóta nagy lángokkal ég, üzemanyag-tartályokat érhetett találat. A városvezető egyúttal arra kérte a lakosokat, hogy maradjanak biztonságos helyen, és ne osszanak meg a közösségi médiában a csapásról készült felvételeket. Korábban arról számolt be, hogy eddig öt sérültről tudnak. (CNN)

A háború kitörése után egy hónappal gyűltek össze ezrek London városában, hogy szolidaritásukat fejezzék ki Ukrajnával – írja a Guardian.

Az esemény alkalmából a Piccadillyn egy hatalmas hirdetőtáblán megjelent Yoko Ono „Képzeld a békét” üzenete, és sokan érkeztek kék-sárga színű zászlókkal. A tömeg később a Trafalgar téren gyűlt össze, amit erre az alkalomra az ukrán zászló színeibe öltöztettek. A tömeggel sztárok is vonultak, a színésznő Helen Mirren és Julia Walters is. Az eseményen London polgármester, Sadiq Khan bejelentette hogy több mint 1,1 millió fontot adományoznak a menekültek támogatására. A polgármester azt is mondta, hogy az Egyesült Királyságnak sokkal többet kellene tennie az ukrán menekültekért, olvasható a BBC. Khan beszélt arról is, hogy az Egyesült Királyságnak sokkal többet kellene tennie az ukrán menekültekért.

A londonihoz hasonlóan megmozdulások voltak már korábban is Hollandiában, Krakkóban, Szófiában és Mexikóvárosban is például.

A helyi polgármester tájékoztatása szerint eddig összesen öt sérültről érkezett hír, miután szombat délután három hangos robbanást lehetett hallani a nyugat-ukrajnai városban.

A helyszíni felvételek alapján üzemanyag-tartályokat érhetett találat, és félő, hogy továbbiak kapnak lángra, egyelőre az oltást sem tudták elkezdeni. (CNN, Sky)

A Sky újságírói abban az ostromolt ukrán városban, Csernyihivben forgattak, ami a következő Mariupol lehet. A felkavaró felvételeken bombák csapódtak be mellettük. És találkoztak egy szétlőtt, lesántult, szinte megsüketült mentősofőrrel, Jurijjal is, aki az utolsó erejével is a civileket próbálja kimenekíteni a földi pokolból. Részletek itt.

Ukrajna új mezőgazdasági minisztere, Mikola Szolszkij szerint Ukrajna gabonaexport-képessége napról napra csak romlik, amíg véget nem ér az Oroszországgal folytatott háború – írja a Reuters.

Szolszkij azt is mondta, hogy Ukrajna, ami világ egyik legnagyobb gabona termelője, normál esetben havi négy-öt millió tonna gabonát is tud exportálni, ami mára néhány százezerre csökkent.

Joe Biden amerikai elnök szombat délután egy újságírói kérdésre válaszolva mészárosnak titulálta Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

A Kreml egy órán belül válaszolt a megszólalásra. Dimitri Peskov, az orosz kormány szóvivője azt monda, hogy Biden megjegyzései csak „tovább szűkítik a két ország közötti kapcsolat javításának lehetőségeit” – írja a Sky News.

A két ország közötti viszony rossz időket él mostanában: Moszkva nem hajlandó az USA katonai vezetőivel kommunikálni, emellett nemrég kiutasítottak több amerikai diplomatát Oroszországból.

Peskov hozzátette: furcsa ilyen minősítéseket hallani Biden szájából, mikor az amerikai elnök annak idején Jugoszlávia bombázása mellett állt.

(Tass)

A CNN forrásai szerint az Egyesült Államok fontolóra vette, hogy olyan vállalatokat is szankciókkal sújtson, amik az orosz hadsereg számára szállítmányoznak. A csatorna szerint hivatalos döntés még nem született.

Erre utalhatott Dimitro Kuleba ukrán külügyminiszter mai megszólalása is. Kuleba szombaton Varsóban találkozott magas rangú amerikai tisztségviselőkkel, később pedig azt mondta, hogy szerinte a Biden-kormány „szívesen tovább lépne a szankciókat illetőleg.”

Joe Biden amerikai elnök „mészárosnak” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, miután szombaton ukrán menekültekkel látogatott Varsóban – írja a CNN.

Az elnökkel utazó riporterek kérdésére, hogy a menekültek láttán milyen gondolatok jutottak eszébe Biden azt válaszolta, hogy Putyint egy mészárosnak gondolja.

Biden azt is mondta, hogy élete során járt már olyan helyeken, mint a mostani menekülttábor, de mindig meglepi „az emberi lélek mélysége és ereje”, és legszívesebben megölelné a menekült gyerekeket, akik büszkévé teszik őt. Az elnök arról is beszélt, hogy szinte az összes gyereken érződött a háború hatása, arra kérték őt, hogy imádkozzon a szüleikért, testvéreikért, akik Ukrajnában maradtak harcolni.

Több robbanás rázta meg Lviv városát – írja a Sky News.

A városvezetés szerint három robbanást lehetett hallani, ezt a CNN helyszíni tudósítója, John Berman is megerősítette. Berman szerint a városban egyelőre nem látni jelét támadásnak, de tőle nem messze, az egyik domb mögül füstfelhő gomolyog. Az ukrán tisztviselők szerint a helyi tévétornyot akarták kilőni.

Sorin Cimpeanu román oktatási miniszter bejelentette, hogy jövő héttől 1140-re emelkedik a menekült diákok száma az iskola tanórákon. Szombat hajnalig 546 223 ukrán állampolgár érkezett Romániába a háború kezdete óta. A miniszter arról is beszélt, hogy jelenleg 79 000 menekült van Romániában, és közülük több mint 24 000 iskolás korú gyermek. (Nemrég a Telex is utánajárt, hogy hogyan járhatnak iskolába és óvodába Magyarországon az Ukrajnából érkező menekült gyerekek.)

Eddig több mint ezer ukrán diákot írattak már be a romániai iskolákba, akik a román tanrend szerint tanulnak. A miniszter azt is hozzátette, hogy a menekült családok túlnyomó többsége viszont azt szeretné, ha gyerekek az ukrán tanrend szerint tanulhatnának tovább, ehhez viszont tantermekre és felszerelésre lenne szükségük, hogy online be tudjanak csatlakozni az ukrajnai iskolák óráira, mivel így tudják teljesíteni a tanévet.

(MTI)

Az Egyesült Államok biztosítékot adott arra, hogy még több védelmi támogatást nyújt Ukrajnának – közölte szombaton Varsóban Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. Szerint „egyetlen más ország sem nyújtott Ukrajnának több támogatást, mint az Egyesült Államok. (…) Az ukránok kitartása és a nyugati, főként amerikai fegyverek a siker receptje a harctéren” – mondta.

Kuleba beszélt arról is, hogy „van néhány európai ország, amelyeket meg kell győzni”, ezért megállapodott Varsóban Anthony Blinken amerikai külügyminiszterrel arról, „hogyan fognak ezekkel az országokkal együtt dolgozni”.

(CNN)

Európa stabilitása fontos az Egyesült Államoknak – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök szombaton Varsóban. Kétnapos lengyelországi látogatásának zárónapján Biden Andrzej Duda lengyel elnökkel találkozott.

Az Egyesült Államok „az egységes Európára és az európai biztonságra támaszkodva” képes vállalni a világ más részeiben betöltött szerepét – mondta. Az USA elnöke szerint a két világháború tapasztalata megmutatta, hogy Washingtonnak nemcsak Európával kapcsolatos, hanem globális érdekei szempontjából is „rendkívül fontos” Európa stabilitása.

Hangsúlyozta a NATO egységének szükségességét is. Biden szerint Putyin arra számított, hogy megosztja az észak-atlanti szövetséget, hogy ennek keleti szárnyát „széttördeli és leválasztja a Nyugatról”. „Ez viszont nem sikerült neki, mindnyájan együtt vagyunk” – húzta alá.

Kétszer is nyomatékosította: az észak-atlanti szerződés ötödik, a kollektív védelemről szóló cikkelye „szent kötelességvállalást” jelent Washington számára. „Tessék elhinni, hogy számíthattok ránk” – fogalmazott.

(MTI)

Mariupol polgármestere, Vadim Bojcsenko a francia nagykövettel egyeztetett a civilek evakuálási tervéről, írja a Reuters. Emmanuel Macron francia elnök görög és török segítséggel akarja meggyőzni az orosz elnököt, hogy elhagyhassák a civilek Mariupol városát. A francia elnök a következő napokban beszél Putyinnal erről humanitárius mentőakcióról.

Bojcsenko az országos televízióban arról is beszélt, hogy a városban továbbra is kritikus a helyzet, a központban utcai harcok folynak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szokásos éjszaka beszédében külön kitért Mariupolra, Zelenszkij is azt mondta, hogy a városban tragikus a helyzet, és azt is hozzátette, hogy az orosz katonák továbbra sem engedik be a segélyszállítmányokat a városba, ahol még mindig sokan tartózkodnak.

Behatoltak az oroszok Szlavuticsba, vagyis abba a városba, ahol a csernobili atomerőmű dolgozói laknak, és át is vették az irányítást a település fölött, közölte Olekszandr Pavljuk ukrán regionális kormányzó a BBC szerint. A várost az 1986-os csernobili atomkatasztrófa után, Pripjaty pótlására építették Csernobiltól kicsit arrébb, a Dnyeper túlpartján.

Az ENSZ pénteken azt közölte, hogy a csernobili atomerőműben négy napja dolgozik ugyanaz a műszak.

• Kárpátaljai magyarokkal, a politikus, író, egyetemi tanár Zubánics Lászlóval és az ungvári egyetem magyar intézetének vezetőjével, Spenik Sándorral beszélgetett a Telex újságírója arról, hogy mi várhat a kárpátaljai magyarokra a háború után.
• Az oroszok állítják, hogy innentől a Donyec-medencére fókuszálnak, de az erőik eloszlása nem ezt mutatja. Rácz András biztonságpolitikai szakértő a Telexnek azt mondta, nagyjából egy hét múlva látszódna, ha az oroszok tényleg elkezdenének elvonulni. A jelenlegi helyzet alapján viszont furcsa lenne, ha így tennének.
• Videón beszélt az orosz védelmi miniszter, akiről azt mondták az ukránok, szívinfarktust kapott. Azt mondta, hogy az oroszok prioritása a nagy hatótávolságú, nagy pontosságú fegyverek és a légi eszközök biztosítása, valamint a stratégiai nukleáris erők harckészültségének fenntartása.
• Az ukránok szerint ma visszafoglalják Herszont. Harkivnál is ellentámadást indítottak az ukránok, helyi tisztviselők szerint.
• Katonai célpontok elleni rakétacsapásokat jelentettek be az oroszok.
• Mariupolból csak autóval tudnak eljönni a civilek, mert az oroszok nem engedik át a buszokat az ukránok szerint.
• A Kreml az invázió kezdete óta nyolc magas rangú katonatisztet vesztett el nyugati tisztviselők szerint.
• A brit védelmi minisztérium szerint az oroszok vonakodnak a városi gyalogsági hadműveletektől, inkább válogatás nélküli légi és tüzérségi bombázásokkal operálnak.
• Orbán Viktor szerint Magyarország Magyarország oldalán áll. A miniszterelnök az EU- és NATO-csúcs után arról beszélt a közmédiának, hogy ugyan segítenünk kell az ukránokat, de a legfontosabb, hogy a magyar érdekek ne sérüljenek.
• Az ukrán helyzetre és Brüsszelre reagáló interjúja után a zalaegerszegi Lynx harcjárműgyár épületének és elkészült moduljainak ünnepélyes átadóján beszélt Orbán Viktor, aki ekkor nagyrészt kerülte az ukrán konfliktus elemzését, és elsősorban a biztonságról beszélt. Szerinte az a legjobb háború, amelyet sikerül elkerülni.

Szijjártó Péter külügyminiszter szombati Facebook-bejegyzésében a péntekihez képest enyhébb hangnemet ütött meg azután, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök stílusát kritizálta.

„Nekünk nem Volodimir Zelenszkij elnökkel van vitánk. Ő Ukrajna elnöke, természetes, hogy neki Ukrajna és az ukrán emberek érdeke az első” – írta Szijjártó, de egyből hozzá is tette, hogy ha nem Zelenszkijjel, akkor kivel van vitájuk:

a magyar baloldallal.

Méghozzá azért, mert annak „vezetői világossá tették: ők végrehajtanák Zelenszkij elnök összes követelését, ezzel pedig bele is vinnék Magyarországot a háborúba, annak árát pedig a magyar emberekkel fizettetnék meg.” Hogy akar-e ilyet a baloldal vagy sem, azt ebben a cikkünkben néztük meg. Spoiler: csak a közösen meghozott NATO-döntéseket támogatná az ügyben.

Az ukrán erők ellentámadást indítottak Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv környéki területeken is – közölték helyi tisztviselők szombaton. A Telegramon azt írta Oleh Szinyehubov, a harkivi régió vezetője: „Nemcsak védjük az állásainkat, hanem felszabadítjuk az ideiglenesen megszállt területünket. Több települést felszabadítottunk, Rohan irányában pedig harcok folynak a területeinkért. Folytatódnak a harcok Izium és Csuhuiv irányában is”.

Néhány órával ezelőtt ukrán tisztviselők azt közölték, hogy az Ukrajnába betörő orosz csapatok által az elsők között elfoglalt Herszont szombaton visszafoglalják az ukrán erők. A nyugati lapok még nem tudták ellenőrizni az infók hitelességét.

(CNN)

Törökország szombaton ideiglenesen lezárta a teherforgalmat a Boszporuszon, hogy begyűjtsön és megvizsgáljon egy úszó tárgyat, amelyről azt feltételezi, hogy az ukrajnai partokról elszabadult tengeri akna.

A török védelmi minisztérium a Twitteren azt írta: egy polgári kereskedelmi hajó aknához hasonlító, úszó tárgyat észlelt a Boszporusz vizein március 26-án reggel. Azonnal a helyszínre küldtek egy búvárcsapatot, amely megtalálta a szóban forgó tárgyat, és megkezdte semlegesítését. A tárca nem közölte egyértelműen, hogy aknáról van-e szó. Az NTV török tévécsatorna ugyanakkor valamivel később arról tájékoztatott, hogy az első vizsgálatok szerint egy régi típusú orosz aknát találtak. A televízióban közzétett képeken egy kerek, lebegő tárgy látszott, kiemelkedésekkel a felületén.

A művelet során a hatóságok mindkét irányba lezárták a hajóforgalmat a Boszporuszon. A feltételezett aknát Sariyer körzetben találták meg, a Boszporusz és a Fekete-tenger csatlakozásánál.

Hétfőn a török hatóságok felhívták a figyelmet, hogy a tengeri áramlatok Törökországig sodorhatják azokat a tengeri aknákat, amelyeket az orosz ostrom alatt álló ukrán kikötőváros, Odessza partjainál telepítettek, és amelyek közül többet a vihar kiszakított a helyéről. A bolgár hatóságok is figyelmeztetést adtak ki az elszabadult aknák miatt.

(MTI)

Az ukrán főváros polgármestere Vitalij Klicsko a Telegramon közölte, hogy a kijárási tilalom szombaton este 8-kor kezdődik, és hétfőn reggel 7 óráig tart. Ezalatt csak a különleges engedéllyel rendelkező járművek közlekedhetnek, a tömegközlekedés, az üzletek, a gyógyszertárak és a benzinkutak nem lesznek nyitva – mondta.

Frissítés

Klicsko pár órával később eltörölte a hosszúra tervezett kijárási tilalmat. A szokásos hosszúságúra módosította, vagyis este 8-tól másnap reggel 7-ig nem lehet majd az utcára menni, tehát vasárnap napközben lehet mozogni Kijevben.

(Sky)

A Guardian szerint róluk van szó, héttel az ukránok végeztek, egyet pedig kirúgtak az orosz hadsereg kötelékéből.

• Andrej Mordvics vezérőrnagy,
• Oleg Mityaev vezérőrnagy,
• Jakov Rezansztev altábornagy,
• Vitalij Geraszimov vezérőrnagy,
• Andrej Suhovetszkij vezérőrnagy,
• Andrej Kolesznyikov vezérőrnagy,
• Magomed Tuszajev tábornok
• és Vlagyiszlav Jerszov tábornok, ő az, aki kényszerűségből leszerelt, már ha stimmelnek a nyugati értesülések.

Az állítólag Ukrajnába küldött, összesen húsz magas rangú katonai parancsnokból egyes hírek szerint már hatan, a mostani infók szerint nyolcan meghaltak, az pedig arra utalhat, hogy több orosz csapat „képtelen önállóan döntéseket hozni, hiányzik a helyzetfelismerés, vagy félnek előrenyomulni, ezért rangidős tisztek lépnek elő, hogy a frontvonalról irányítsanak” – elemezte korábban egy brit katona a helyzetet arra a konklúzióra jutva, hogy nem a tervek szerint halad az offenzíva.

Itt írtunk arról bővebben, hogy mennyi magas rangú katonai vezetőt veszthettek az oroszok, és hogy kikről lehet szó pontosan.

Az orosz hadsereg szombaton újabb rakétacsapásokat jelentett be Ukrajna nyugati, középső és délnyugati részén lévő katonai célpontok ellen.

Igor Konaszenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy a tengerről indított Kalibr robotrepülőgépek megsemmisítettek egy lőszerekkel és fegyverekkel teli raktárat a Zsitomír megyei Velijki Korovincsi település közelében.

„Egy nagy pontosságú” Onyx rakéta pedig megsemmisített egy üzemanyagraktárat Mikolajiv térségében, mondta.

(CNN)

Rácz András biztonságpolitikai szakértő a Telexnek azt mondta, nagyjából egy hét múlva látszódna, ha az oroszok tényleg elkezdenének elvonulni. A jelenlegi helyzet alapján viszont furcsa lenne, ha így tennének. A részleteket itt lehet elolvasni.

A mostani hozzáállás és együttműködés fogja megalapozni, hogy a háború utáni Ukrajnában hol lesznek a magyarok, és milyen jogosítványokkal rendelkeznek majd, mondja Zubánics László kárpátaljai politikus, író, egyetemi tanár, aki szerint százezer alá megy most a magyarság száma Kárpátalján.

Spenik Sándor, az ungvári egyetem magyar intézetének vezetője pedig arról beszélt, ha elhúzódik a háború, sok ukrán fog Kárpátaljára költözni, és ennek hatása szerinte nem is attól függ elsősorban, aki odamegy, hanem „rajtunk, hogy elmegyünk-e innen”. Részletek itt.

A nemzetközi intézmények reformjára szólított fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton a dohai fórumon egy videóüzenetben. Azzal érvelt a változtatások szükségessége mellett, hogy ezek az intézmények képtelenek voltak megakadályozni az orosz inváziót.

Zelenszkij szerint „egyetlen ország sem használhatja az energiát fegyverként a világ zsarolására”. Egyúttal arra kérte a fórum házigazdáját, Katart, hogy növelje az olaj és a gáz kitermelését.

Az ukrán elnök egy háborúellenes koalíció létrehozását is szorgalmazta. Zelenszkij az orosz csapatok által romba döntött szíriai városhoz, Aleppóhoz hasonlította Mariupolt.

„Meg kell védenünk a nemzetközi rendet, nemcsak Ukrajna, hanem Afganisztán, Szíria, Jemen és Szomália, a világ minden népe számára. A béke érdekében” – mondta.

(MTI)

A reggeli, az ukrán helyzetre és Brüsszelre reagáló interjúja után a zalaegerszegi Lynx harcjárműgyár épületének és elkészült moduljainak ünnepélyes átadóján beszélt Orbán Viktor Miniszterelnök, aki ezúttal – az MTI beszámolója alapján – nagyrészt kerülte az ukrán konfliktus elemzését, elsősorban a biztonságról beszélt.

Otto von Bismarckra utalva azt mondta, hogy „Bismarcktól tanultuk még a 19. század végén, hogy minél erősebbek vagyunk, annál kisebb az esély a háborúra”. És a vaskancellárnak igaza volt: minél erősebbek vagyunk, annál kisebb az esély, hogy belekeveredünk egy háborúba, folytatta, hozzátéve, hogy

a magyarok pontosan tudják, hogy az a legjobb háború, amelyet sikerül elkerülni.

A magyar-német hadiipari együttműködés keretében létrejött gyár átadóján arról is beszélt, hogy beigazolódott, hogy ebben az évtizedben a biztonság lesz a legfontosabb ágazat, és hogy fontos, hogy „egy Magyarországot megvédeni képes, a magyar érdekeknek érvényt szerezni tudó, Magyarországon, de ha kell, azon kívül is bármikor bevethető haderő álljon rendelkezésre.”

Orbán kiemelte, hogy míg korábban vásároltak, addig most már gyártanak a hadsereg számára, a következő cél pedig a fejlesztés lesz, ahogy az is fontos a jövőbe nézve, hogy olyan jó katonák legyenek, mint amilyen jók az eszközeink.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter március 11-én eltűnt a nyilvánosság elől, és csak majdnem két hét után, csütörtökön szerepelt ismét az orosz médiában. Az ukrán belügyminiszter egyik tanácsadója szerint szívrohama volt, ezért nem lehetett róla tudni semmit. „Sojgu azután kapott szívrohamot, hogy Putyin keményen meggyanúsította az ukrajnai invázió teljes kudarca miatt” – írta korábban Anton Gerascsenkó. (Hogy ennek a kijelentésnek mennyi valóságalapja volt, nem tudni.) Aztán előkerült, de csak egy rövid ideig lehetett látni egy hangtalan videón.

Most viszont már egy olyan videót adtak ki az oroszok, amin Sojgu az orosz hadvezetésnek fegyverellátási ügyekről beszélt a Guardian szerint. Azt mondta, hogy az oroszok prioritása a nagy hatótávolságú, nagy pontosságú fegyverek és a légi eszközök biztosítása, valamint a stratégiai nukleáris erők harckészültségének fenntartása.

A találkozón részt vettek az orosz hadsereg vezető tisztségviselői, köztük a vezérkari főnök, Valerij Geraszimov is, akit szintén nem láttak a nyilvánosság előtt az utóbbi időben.

Tegnap este amerikai védelmi tisztviselők azt állították, hogy Oroszország elvesztette az ellenőrzést Herszon felett. Ez volt az első város, amelyet Putyin csapatai elfoglaltak.

Most egy ukrán tisztviselő azt mondta, hogy ma visszafoglalják a várost. Markian Lubkivszkij, a védelmi miniszter tanácsadója a BBC Radio 4 Today című műsorában beszélt erről.

„Az elmúlt két napban befejeztük a Kijev környéki hadműveletet, így a fegyveres erőink most a déli részre összpontosítanak, és megpróbálják felszabadítani Herszont és néhány más ukrán várost”.

(Sky)

10 humanitárius folyosó létrehozásáról állapodtak meg a háborús felek szombaton, hogy a fronton lévő városokból evakuálhassák a civileket – közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.

Az országos televízióban elmondta, hogy az ostromlott Mariupolból személygépkocsikkal kell távozniuk a civileknek, mivel az orosz erők nem engedik át a buszokat a déli kikötőváros körüli ellenőrzőpontjaikon.

(Guardian)

Az Ukrajnából Lengyelországba menekülő emberek száma az elmúlt napokban csökkenni kezdett, pénteken 30 500-an keltek át, ami 6,4%-kal kevesebb az előző napinál – közölte a lengyel határőrség. És szombaton a hajnali órákban is 11 százalékkal kevesebben jöttek, mint egy nappal korábban ugyanabban az időszakban.

A háború kezdete óta mintegy 2,2 millióan érkeztek Lengyelországba Ukrajnából, ezeknek az embereknek egy jelentős része már elhagyta az országot, a Varsói Egyetem migrációs szakértője, Maciej Duszczyk professzor becslése szerint még mintegy 1,2-1,3 millió ukrajnai menekült maradt a lengyeleknél.

(BBC)