Mariupolban egyre kevesebb élelem jut a lakosoknak, Lvivet több rakétatámadás érte

Az orosz–ukrán háború vasárnapi eseményeit ebben a tudósításban követjük percről percre.

Eltaláltak másodjára is egy kísérleti reaktort Harkivban, Zelenszkij elnök egy újabb Holokauszt-emlékmű elleni támadásról számolt be, a lengyel államfő pedig már inkább az amerikaiakkal barátkozna a szerinte oroszfüggő magyar kormány helyett. Itt olvashatja összefoglalónkat az elmúlt órák eseményeiről.

Nem kérdés, hogy Ukrajna meg fogja nyerni ezt a harcot – mondta a CNN-nek Sean Penn. A színész-filmrendező még hónapokkal ezelőtt utazott Ukrajnába, hogy dokumentumfilmet forgasson az országról, időközben viszont kitört a háború, így március elején végül gyalog hagyták el Lengyelország felé az ukrán határt.

Ukrajnai útja során viszont Penn találkozott Volodimir Zelenszkijjel is: szerinte „nem lehet elképzelni, hogy bármelyik emberi lény teljes mértékben tudta volna, hogy erre a pillanatra született, amíg ez a pillanat meg nem történt”, utalva a színész-komikus elnöki szerepvállalására. Penn reméli, hogy az ukrán elnök felszólalhat majd az idei Oscar-díjkiosztó gálán is, amit magyar idő szerint hétfő hajnalban tartanak majd meg.

„Nem adhatna nagyobb dolgot neki a Filmakadémia annál, mint egy lehetőséget arra, hogy mindannyiunkhoz szóljon”

– mondta a rendező. Sean Penn egyébként elismerően szólt Ukrajna „rendkívüli bátorságáról és egységéről”, és szerinte csak az a kérdés, „mi hol leszünk”, amikor az ukránok megnyerték az oroszok elleni háborút.

100 millió dollár értékben nyújt támogatást Ukrajna polgári védelmi erőinek az Egyesült Államok, írja az amerikai külügyminiszter Twitter-bejegyzése alapján a BBC.

Antony Blinken arról írt, hogy a biztonsági támogatást „az alapvető határvédelem biztosítása, a polgári bűnüldözés fenntartása, és a kritikus kormányzati infrastruktúra védelme” érdekében adják az országnak.

Lengyelországi látogatása után telefonon beszélt egymással Joe Biden amerikai elnök, és a belarusz ellenzék vezető alakja, Szvetlana Tyihanovszkaja, írja a CNN. Bár a volt belarusz elnökjelölt is jelen volt az amerikai elnök varsói beszédénél, végül a beszéd után hívta fel az elnöki különgép fedélzetéről Biden Tyihanovszkaját személyes találkozó helyett.

A Fehér Ház közleménye szerint Biden továbbra is támogatja a belaruszok törekvéseit az emberi jogok, a véleményszabadság, valamint a szabad és fair választások iránt. Tyihanovszkaja pedig arról számolt be, hogy megköszönte az amerikai elnök beszédét, és az Egyesült Államok vezetését „a szabadságért folytatott nagy harcban”.

„Biztosítottam Biden elnököt arról, hogy a belaruszok élen járnak ebben a küzdelemben – és félelem nélkül állnak ki Ukrajna népe mellett. Biztos vagyok benne, hogy a szabadság és az emberség győzni fog”

– mondta Tyihanovszkaja, aki arra kérte még az amerikai elnököt, tartsa napirenden Belarusz kérdését.

Ameddig tiszteletben tartják a nemzetközi jogot, addig semmilyen akadályt nem görget az orosz oligarchák üzletei elé Törökország – erről Mevlut Cavuloglu török külügyminiszter beszélt a szombati dohai fórumon.

„Természetesen amennyiben legális, és nem ütközik a nemzetközi jogba (…) Ha a nemzetközi jogba ütközik, akkor az már egy másik történet”

– idézi a miniszter szavait a BBC. Bár Törökország NATO-tagként aktívan segíti Ukrajnát harci eszközökkel, szoros kapcsolatokat ápolnak Oroszországgal is, így nem is csatlakoztak az oroszországi oligarchákat célzó nyugati szankciókhoz. Ennek köszönhetően nemrég az orosz milliárdos, Roman Abramovics két szuperjachtja is kiköthetett a török partokon. Egyikük, az Eclipse most épp Marmarisban horgonyzott le:

Feloldhatják a szankciókat az orosz oligarchák, bankok és vállalkozások ellen az Egyesült Királyságban – amennyiben Vlagyimir Putyin visszavonja a csapatait Ukrajnából, és kötelezi magát arra, hogy nem lép fel a jövőben agresszorként. Erről Liz Truss brit külügyminiszter beszélt a Sunday Telegraphnak, írja a BBC.

Persze ha az orosz elnöknek eszébe jutna megint megtámadni egy országot, életbe lépnének úgynevezett „visszacsapó szankciók” Oroszországgal szemben. Azonban a diplomáciai megoldásokban bízva Truss hivatala nemrég felállított egy „tárgyalási egységet”, hogy a brit külügyminisztérium kész legyen koordinálni a jövőben béketárgyalásokat.

Az oroszok mindent megtesznek az orosztalanításért Ukrajnában, ráadásul „történelmi bűnöket” követnek el a Holokauszt-emlékművek elleni támadásokkal – erről beszélt szombatról vasárnapra virradó éjjel közzétett beszédében Volodimir Zelenszkij. Szerinte nincs nyelvi probléma Ukrajnában, és soha nem is volt, de

„az orosz megszállók most mindent megtesznek azért, hogy a nép ne beszéljen többé oroszul, mert a nyelvet egyből a robbantásokkal és gyilkosságokkal azonosítják”.

Az ukrán elnök szerint amíg a nyugati partnerek egymás között „ping-pongoznak” a fegyverszállításról, addig Európa lakóinak többsége szerinte egyértelműen amellett van, hogy szállítsanak harci repülőket Ukrajnának.

Fegyvereikkel ugyan tartani tudják még a frontot, de Zelenszkij szerint Mariupol felszabadításához tankokra lesz szükség. Ehhez pedig nem lesznek elegek azok az elhagyott orosz tankok, amelyeket folyamatosan szállít a védelmi erőknek az ukrán „traktoros hadosztály”. Az ukrán elnök beszédéről részletesen itt olvashat.

5208 embert sikerült kimenekíteni szombaton az ostromlott ukrán városokból a humanitárius folyosókon keresztül, írja az ukrán elnöki hivatal tisztviselője, Kirilo Timosenko közleménye alapján a Sky News. Ez a szám alacsonyabb, mint a pénteken közölt 7331-es adat, de így is magasabb a csütörtöki 3343 menekültnél.

A szombati menekültek közül is a legtöbben, 4331-en a dél-ukrajnai Mariupolból jutottak ki – az oroszok által ostromolt városban egyes beszámolók szerint már „kezdenek éhenhalni és kiszáradni az emberek”, ukrán források szerint ugyanis az orosz hadsereg nem engedi be a kijevi kormány segélyszállítmányait. A városban még mindig több mint 100 ezer ember rekedt óvóhelyekre és pincékbe menekülve, áram, gáz és víz nélkül.

Az ukrajnai Tömegmédia Intézet 148 alkalommal dokumentált újságírók és média elleni bűncselekményt az orosz invázió kezdete óta – írja a Guardian.

Eddig öt újságíró vesztette életét, hat médiamunkást elfogtak vagy elraboltak. Öt újságíróra lőttek rá, heten megsebesültek, tizenegy tudósítót megfenyegettek, egy riportert pedig eltűntként tartanak számon.

Az intézet szerint emellett az oroszok közel húsz kiberbűncselekményt dokumentáltak, tízszer lőttek rá tévétornyokra, és többször akadályozták az ukrán műsorszórást.

„Minden bűncselekményt ellenőriztek és dokumentáltak. Hága várakozik” – írta Okszana Romanjuk, az intézet igazgatója a Facebook-oldalán.

Tovább támadja az orosz légierő a sűrűn lakott civil településeket – állapította meg szombati jelentésében a brit védelmi minisztérium.

A britek szerint Oroszország továbbra is az orosz légtérből indítja a csapásait, hogy csökkentse repülőgépeinek az ukrán légvédelemmel szembeni kitettségét.

A közlemény az Egyesült Államokra hivatkozva azt írja, hogy "az ilyen fegyverek 60 százaléka meghibásodik, és ez tovább fogja bonyolítani az Oroszország felszereltségével adódó problémákat. Valamint ez arra is kényszerítheti az orosz erőket, hogy visszatérjenek a kevésbé kifinomult rakétákhoz, vagy nagyobb kockázatot vállaljanak repülőgépeikkel szemben.

Az orosz légierő visszafogott működéséről, illetve az ukrán légvédelem helyzetéről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

(Sky)

Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta szakértők egész hada foglalkozik azzal, hogy miért kapott viszonylag limitált, a vártnál mindenképpen kisebb szerepet az orosz légierő, miközben az biztos, hogy harci repülőgépek és helikopterek terén jól felszereltek.

Miért „kíméli” Oroszország a légierőt? És mennyire hatékony elrettentő erő az ukrán légvédelem? Ezekről a kérdésekről, és arról, hogy miért csoda, hogy van még ukrán légierő, ebben a cikkünkben olvashat.

Az orosz csapatok a háború kitörése óta becslések szerint 4500 lakóépületet, 100 üzletet, 400 oktatási intézményt és 150 egészségügyi intézményt semmisítettek meg – számolt be az ukrán közösség- és területfejlesztési miniszter az Ukrajnában eddig elkövetett pusztításokról szóló legfrissebb összesítésben.

(Guardian)

HELYESBÍTÉS 2022.03.27-én: A Hvg.hu cikkének szemlézésekor a cikkben szereplő fordítási hibát is átvettük, amiért elnézést kérünk. Cikkünkben korábban úgy szerepeltek a lengyel elnök által egy interjúban elmondottak, hogy „nehezen értem a helyzetet. Orbán volt az, aki függővé tette Magyarországot az orosz energiától. Ezzel nemcsak Budapestnek van baja, hanem más európai országoknak is. A politikája nagyon sokba fog kerülni a magyaroknak”.

Ám mint kiderült, és a hosszú interjú lengyel összefoglalójából is látható, Andrzej Duda arról beszélt ugyan, hogy „nehezen értem Orbán Viktor hozzáállását az ukrajnai háborúhoz, ahol emberek ezrei halnak meg”, és ez a politikai sokba fog kerülni Magyarországnak, de hozzátette, hogy Orbán „nehéz helyzetben van”, mert eredetileg nem ő tette függővé az országot teljesen Oroszországtól, ami a gáz- és áramellátást illeti, mert van egy orosz atomerőmű Magyarországon, aminek bővítésére egyébként Orbánék néhány éve az oroszokkal kötöttek szerződést.

Eredeti cikkünk:

Miután az amerikai elnök Joe Bidennel tárgyalt Varsóban a lengyel elnök, Andrzej Duda, interjút adott a lengyel tévének, ahol Orbán Viktor politikájáról is kérdezték, és a következőket mondta.

„Nehezen értem a helyzetet. Orbán volt az, aki függővé tette Magyarországot az orosz energiától. Ezzel nemcsak Budapestnek van baja, hanem más európai országoknak is. A politikája nagyon sokba fog kerülni a magyaroknak” – jelentette ki a TVN24-nek, amit a Hvg vett észre. Duda 2016-ban Orbán vendége volt az október 23-i nemzeti ünnepen, beszédet is mondott.

A lengyel kormánypárt elnöke, Jaroslaw Kaczynski már egy nappal korábban azt mondta, nem boldog a magyar miniszterelnök óvatos hozzáállását látva.

Szombaton többen megjelentek a prágai orosz nagykövetség bejáratánál, és vörös festékkel locsolták be a konzulátus bejáratát – a festék a háború ukrán áldozatainak vérét szimbolizálta a tüntetők szerint.

A városban egyébként a napokban zöld utat kapott az a kezdeményezés, hogy az orosz nagykövetséget övező egyik utcát Ukrán hősök utcájára nevezzék át, számolt be erről a Szabad Európa Rádió helyi híradása.

Harkiv valószínűleg Ukrajna második legtöbb ágyúzott városa Mariupol után, ám ez nem akadályozza meg a szervezőket abban, hogy megtartsák a március 26-ára betervezett programokat.

A zenészek a föld alatt, a menedékként szolgáló metróállomás márványlépcsőjén léptek fel. A vonósötös egyéb klasszikus darabok mellett az ukrán himnuszt is eljátszotta.

A harkivi Zenefesztivál békeidőben a város legjobb nemzetközi klasszikus zenei fesztiválja.

Tatiana Choukh hegedűművész azt mondta, hogy „ez volt élete legjobb koncertje”. Egy fesztiválon fellépő csellóművész, Denis Karachevtsev azt mondta, hogy reményt kíván adni a harkoviaknak:

„Azt üzenem, hogy nincs félelem, erősek vagyunk, és a maga módján mindenki hasznos lehet az országunk számára”

(BBC)

A napi.hu megbízásából a Pulzus közvélemény-kutató arra volt kíváncsi, hogy a magyar lakosság hajlandó lenne-e többet fizetni a rezsiért és az üzemanyagért, ha ezzel megszűnne az orosz import.

A válaszadók 62 százaléka nemmel válaszolt, 24 százalék pedig úgy, hogy igen, de legfeljebb 10 százalékkal. A diplomások közül mindössze 33 százalék ellenzi, ha drágul a rezsi vagy az üzemanyag.

Lviv polgármestere szerint a várost szombaton érő bombázás Joe Bidennek szólt – írja a BBC.

„Úgy gondolom, hogy a mai légicsapásokon keresztül az agresszor üdvözletét küldte Biden elnöknek, aki jelenleg Lengyelországban van” – mondja Szadovij, a polgármester. Lviv csak 70 kilométerre van a lengyel határtól.

A rakéták két kritikus infrastrukturális létesítményt találtak el, amelyek közül az egyik Lviv egyik lakónegyedében lévő olajraktár, a másik pedig egy szintén lakónegyedben található katonai üzem volt. Senki sem halt meg, de öten megsérültek. – írja a BBC.

Az orosz légierő háborúban játszott szerepéről és az ukrán légvédelemről itt írtunk bővebben.

Az oroszok eltalálták a harkivi Fizikai és Technológiai Intézet kísérleti reaktorát – írja a Kyev Independent.

Az ukrán hatóságok a folyamatos ágyúzás miatt még nem tudták felmérni a helyszínen keletkezett károkat.

Az intézetet már másodszorra találta el orosz lövedék. Legutóbb három hete robbant fel egy másik kísérleti reaktor ugyanitt. A neutrongenerátor megsemmisült az orosz támadás során, de viszonylag kevés radioaktív anyag volt a helyszínen, és nem észleltek megemelkedett sugárzási szintet a robbanás után.

„Az isten szerelmére, ez az ember nem maradhat hatalmon”

– jelentette ki Biden Putyinról, Varsóban mondott beszédében.

Biden kijelentését a Fehér Ház hamar korrigálta. „Az elnök mondanivalója az volt, hogy Putyin nem gyakorolhatja a hatalmat szomszédai vagy a régió felett. Nem Putyin oroszországi hatalmáról vagy rendszerváltásról beszélt” – mondta a CNN-nek Fehér Ház egyik illetékese.

A Kreml már korábban reagált Biden kijelentésére. „Ezt nem Biden dönti el. Erről csak Oroszország lakossága dönthet” – mondta Dimitrij Peszkov, orosz kormányszóvivő.

Az amerikai elnök beszédéről itt olvashatja el összegzésünket.

A nyugat-ukrajnai várost ért szombat délutáni légicsapásokkal kapcsolatban Andrij Szadovji polgármester azt mondta, információik szerint a rakétákat az orosz ellenőrzés alatt álló Krím-félszigetről, Szevasztopol városából lőtték ki.

Halálos áldozata nem volt a légi csapásnak, viszont többen megsérültek. Egy üzemanyag-tároló telepet és egy védelmi állást ért találat (Sky)

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán fenyegetőzött azzal a lépéssel, hogy a barátságtalan országok rubelben fognak fizetni euró vagy dollár helyett. A magyar kormány hivatalos értesítést még nem kapott a Gazpromtól. Bővebben itt olvashat a helyzetről.

‘Mariupolban az emberek kezdenek éhenhalni és kiszáradni’ – mondta a város alpolgármestere, Szergej Orlov. Mariupolban vészesen fogynak a víz- és élelmiszerkészletek mellett a gyógyszerek is, Zelenszkij ukrán elnök szerint a segélyszállítmányokat nem engedi be az orosz hadsereg.

Orlov arról is beszélt, hogy az anyáknak sem tudnak segíteni, és a városban nincs élelem sem csecsemők, sem a gyerekek számára.

Mariupol hetek óta óta orosz támadásoknak van kitéve, a város kórházainak nagy részét elpusztították az orosz támadások. Több mint 100 000 ember rekedt Mariupolban, akik óvóhelyeken és pincékben rejtőzködnek áram, gáz és víz nélkül. A nagyszabású evakuálásra tett erőfeszítések kudarcba fulladtak, bár az elmúlt napokban több ezer embernek sikerült elhagynia a várost személygépkocsikkal. A Mariupolban ragadt civileken Emmanuel Macron francia elnök mentőakciója segíthet, akik görög és török segítséggel akarja rávenni az orosz elnököt, hogy a civilek elhagyhassák a várost.

(BBC)

• A nyugat-ukrajnai Lviven légitámadás történt szombat délután, a polgármester szerint több rakéta is becsapódott a város területére. Eddig összesen öt sérültről tudni.
• Joe Biden amerikai elnök Lengyelországban tartott beszédet, arról beszélt, hogy Putyin nem maradhat hatalmon, és nem teheti be a lábát a NATO-területére. Az amerikai elnök szerint hosszú harcra lehet számítani Ukrajnában.
• Ukrajna budapesti nagykövete azt mondta, „Nem akarjuk, hogy az ukrán-magyar határ magyar-orosz határrá változzon”.
• Behatoltak az oroszok Szlavuticsba, abba a városba, ahol a csernobili atomerőmű dolgozói laknak, és át is vették az irányítást a település fölött, közölte Olekszandr Pavljuk ukrán regionális kormányzó.
• Az Egyesült Államok azokat a vállalatokat is szankcionálná, melyek az orosz hadseregnek szállítanak.

Ukrajna budapesti nagykövete, Ljubov Nepop legújabb interjújában elmondta, hogy a magyar kormánytól Oroszország agressziójának határozott elítélését várja, és a segítségnyújtást annak megállításához. Nem kérnek katonákat, nem kérik, hogy az ukránok helyett is harcoljanak. Bővebben itt olvashatóak Nepop gondolatai.

A NATO-tagság „véglegesen növelné az Oroszországgal fennálló feszültséget” Finnország és Oroszország közötti határ mentén – mondta Sauli Niinistö finn elnök szombaton.

Niinistö szerint a NATO-tagság a „megelőzés” szempontjából lenne hasznos, ugyanakkor orosz fenyegetést vonhat maga után. Az elnök azt is elmondta, hogy a NATO-tagság előnyei felülmúlják a negatív következményeket, és a legfontosabb, hogy biztonságosabbá tegyék Finnországot.

„Az elégséges biztonság az, amikor a finnek úgy érezhetik, hogy nincs és nem is lesz vészhelyzet” – mondta, hozzátéve, hogy a szövetség a lehető legkielégítőbb biztonságot tudja nyújtani.

Az ukrajnai orosz invázió óta Finnország fontolóra vette, hogy csatlakozik a katonai szövetséghez.

(CNN)

Hosszú küzdelem volt legyőzni a kommunista diktatúrákat – mondta Joe Biden Varsóban.

Beszédében felhozta az 1956-os forradalmat és Magyarországot, az 1950-ben történt lengyel forradalmat és az 1968-as prágai tavaszt is.

„A szovjet tankok leverték a demokratikus felkeléseket, de az ellenállás addig tartott, míg végül 1989-ben leomlott a berlini fal és a szovjet uralom összes fala. Elestek, és a nép győzött. A demokráciáért folytatott harc azonban nem zárulhatott le. Nem zárult le a hidegháború végével” – mondta Biden.

Szerinte az elmúlt harminc évben az autokrácia erői újjáéledtek szerte a világon. Ezek a rendszerek semmibe veszik a jogállamiságot, a demokratikus szabadságot, és az igazságot – jelentette ki.

(Sky)

„Az isten szerelmére, ez az ember nem maradhat hatalmon”

– jelentette ki Joe Biden amerikai elnök Putyinnal kapcsolatban.

Biden azt is mondta: nem akarja elhinni, hogy a hétköznapi orosz emberek támogatják a háborút, ami szerinte nem méltó hozzájuk. Leszögezte viszont, hogy nem viszonyul ellenségesen az orosz emberekhez, és arra kérte őket, hogy ne féljenek.

Biden arról is beszélt, hogy egy diktátor soha nem tudja eltörölni az emberekből a vágyat, hogy szabadok legyenek. „A legsötétebb pillanatokban történik a legnagyobb előrelépés” – mondta, a berlini fal 1989-es lebontására is utalva.

A Kreml azonnal reagált Biden azon kijelentésére, hogy Putyin nem maradhat elnök. „Ezt nem Biden dönti el. Erről csak Oroszország lakossága dönthet” – mondta Dimitrij Peszkov, orosz kormányszóvivő.

(Sky, CNN)

Az amerikai elnök Varsóban mondott beszédében figyelmeztette Vlagyimir Putyint, hogy „a NATO területére még az ujját sem teheti be” – írja a Sky News.

Biden arra is kitért, hogy a pénzügyi büntetés az egyetlen, ami arra késztetheti Moszkvát, hogy irányt váltson. A szankciók mellett Oroszországot az is sújthatja, hogy az értelmiség, és a szakértők elvándorolnak majd az országból – tette hozzá.

A világ összes demokráciája kötelessége segíteni Ukrajnát – mondta.

Biden arról is beszélt, hogy a mostani háború „stratégiai kudarc volt Oroszország számára”, és hogy azzal, hogy Putyin elszámolta az ukrán válaszreakció mértékét, megmutatta, hogy nem tanult a történelemből. A háború visszavezeti Oroszországot a 19. századba, és Európának „el kell vetnie az orosz fosszilis energiától való függőségét” – mondta.

Hozzátette: Ukrajna megszállása nem egy nagy nemzet tette volt, és az orosz állami média csak propaganda.

Hosszú harcra számíthatunk a jövőben – mondta Joe Biden amerikai elnök Varsóban tett látogatásakor szombat este.

Biden arról beszélt, hogy a jelenlegi ukrajnai háború nem fog gyorsan véget érni, hozzátéve, hogy az embereknek meg kell acélozniuk magukat a hosszúra nyúló küzdelemhez.

Az amerikai elnök emellett a kommunizmus és a Nyugat közötti hidegháborús konfliktust idézte fel beszédében. „Szabadságharc” volt a „szabadság és az elnyomás között” – monda. Arról is beszélt, hogy Oroszország „megfojtotta a demokráciát”, valamint arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök állítása Ukrajna nácimentesítéséről szerinte „obszcén”.

A NATO-val kapcsolatban kijelentette, hogy egy védekezésre felállt szövetségről van szó, és soha nem törekedtek arra, hogy Oroszországot megtámadják.

„Veletek állunk, és kész” – üzente Biden az ukránoknak.

(Sky)