Ez történt szombatról vasárnapra virradó éjjel az orosz–ukrán háborúban

2022. március 27. – 07:19

Ez történt szombatról vasárnapra virradó éjjel az orosz–ukrán háborúban
Egy hétéves ukrán menekült, Timur Koropeckij játszik egy ideiglenes menedékhelyen a lengyelországi Przemyslben – Fotó: Hannah McKay / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Nyugalmas volt az egy órával rövidebb éjszaka, de nem telt el így sem orosz támadás nélkül: eltalálták másodjára is a harkivi Fizikai és Technológiai Intézet kísérleti reaktorát. Zelenszkij elnök egy újabb Holokauszt-emlékmű elleni támadásról számolt be, Andrzej Duda lengyel államfő pedig már inkább az amerikaiakkal barátkozna a szerinte oroszfüggő magyar kormány helyett.

Ez történt szombatról vasárnapra virradó éjjel:

Lesz felelősségrevonás, ha nem is Nürnbergben

5208 embert sikerült kimenekíteni szombaton az ostromlott ukrán városokból a humanitárius folyosókon keresztül, közülük is a legtöbben, 4331-en a dél-ukrajnai Mariupolból jutottak ki. A városban az emberek kezdenek éhenhalni és kiszáradni – mondta Mariupol alpolgármestere, Szergej Orlov. Vészesen fogynak a víz- és élelmiszerkészletek mellett a gyógyszerek is, és szerinte a városban nincs élelem már sem csecsemők, sem a gyerekek számára.

A britek jelentése szerint továbbra is támadják az oroszok a sűrűn lakott településeket, ukrán becslések szerint pedig a háború kitörése óta 4500 lakóépületet, 100 üzletet, 400 oktatási intézményt és 150 egészségügyi intézményt semmisítettek meg. Egy ukrajnai kutatóintézet szerint az oroszok eddig 148 alkalommal támadták meg az újságírókat és a médiát, a támadásoknak pedig áldozataik is vannak: eddig öt újságíró vesztette életét, hat médiamunkást elfogtak vagy elraboltak. Öt újságíróra lőttek rá, heten megsebesültek, tizenegy tudósítót megfenyegettek, egy riportert pedig eltűntként tartanak számon. „Minden bűncselekményt ellenőriztek és dokumentáltak. Hága várakozik” – írta az intézet igazgatója.

Az ukrán elnök is beszélt szombat este egy nyugat-európai városról, igaz, neki egy másik jutott az eszébe: „Az orosz csapatoknak kiadták a parancsot: pusztítsanak el mindent, ami a nemzetünket nemzetté teszi, a népünket néppé, a kultúránkat kultúrává. Pontosan így akarták elfoglalni a nácik is Európát nyolcvan évvel ezelőtt, és pontosan így viselkednek a megszállók is Ukrajnában.

Senki nem fog megbocsátani nekik, és lesz felelősségrevonás, akárcsak 77 évvel ezelőtt. Valószínűleg nem Nürnbergben, de hasonló fellépéssel. Meglátjátok. Mindenki látni fogja majd, ezt garantálom”

mondta Volodimir Zelenszkij, aki szerint az oroszok mindent megtesznek az orosztalanításért Ukrajnában.

Sokba fog kerülni az a rezsicsökkentés

Közben keleten és nyugaton is támadtak az oroszok, akik megint eltalálták a harkivi Fizikai és Technológiai Intézet kísérleti reaktorát. Legutóbb három hete robbant fel egy másik kísérleti reaktor ugyanitt. Lvivet szintén rakétatámadás érte, a város polgármestere szerint egyenesen az orosz ellenőrzés alatt álló Krím-félszigetről, Szevasztopol városából. Andrij Szadovij szerint egyébként a bombázás Joe Biden amerikai elnöknek szólt, aki Lengyelországba látogatott – Lvivtől pedig mindössze 70 kilométerre fekszik a lengyel határ.

Ahogy arról írtunk, Biden a beszédben arra utalt, hogy szerinte le kéne váltani Putyint – igaz, ezt később a Fehér Ház egyik illetékese pontosította: „Az elnök mondanivalója az volt, hogy Putyin nem gyakorolhatja a hatalmat szomszédai vagy a régió felett. Nem Putyin oroszországi hatalmáról vagy rendszerváltásról beszélt.”

Pedig lennének, akik nagyon örülnének egy orosz rendszerváltásnak: a belarusz ellenzék vezető alakja, Szvetlana Tyihanovszkaja telefonon beszélt Biden elnökkel, akit biztosított arról, hogy a belaruszok élen járnak a szabadságért folytatott küzdelemben, és „félelem nélkül állnak ki” Ukrajna népe mellett.

Azonban míg a belarusz ellenzéki vezető emigrációba kényszerülve beszél erről, Lengyelország valóban élen jár Ukrajna támogatásában. Andrzej Duda lengyel elnök erről is nyilatkozott annak a TVN24 hírtelevíziónak, amit a lengyel kormánypárt hónapokkal ezelőtt még törvénymódosítással űzott volna el az országból. A lengyelek és az amerikaiak egymásra találása miatt úgy tűnik, most már nem nagyon zavarja az sem Varsót, ha a kormánykritikus tévé amerikai tulajdonban van.

Annál inkább lehet most már kellemetlen számukra az, hogy a történelmi jóbarát Magyarország olyannyira függővé lett az orosz energiahordozóktól, hogy azt még Zelenszkij elnök is megemlegette az Európai Tanács ülésén.

Orbán Viktor politikája nagyon sokba fog kerülni a magyaroknak, mondta a lengyel államfő – ennek ellenére úgy tűnik, a magyarok előbb engednének a ’48-ból, mint a rezsicsökkentésből: egy kutatás szerint ugyanis a megkérdezettek 62 százaléka nem fizetne többet a rezsiért, ha megszűnne az orosz import. Persze ettől még hazánk továbbra is barátságtalan országnak számít a Kreml szemében, így a Gazprom várhatóan rubelben kéri majd a rezsicsökkentett gáz árát – igaz, erről hivatalos jelzés még nem érkezett.

Százmillió megy az ukrán polgári védelemnek

Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta szakértők egész hada foglalkozik azzal, hogy miért kapott viszonylag limitált, a vártnál kisebb szerepet az orosz légierő, miközben biztos, hogy harci repülőgépek és helikopterek terén jól felszereltek. Arról, hogy miért „kíméli” Oroszország a légierőt, mennyire hatékony elrettentő erő az ukrán légvédelem, és hogy miért csoda, hogy van még ukrán légierő, ebben a cikkünkben olvashat.

Ha légierőt nem is nyújt, 100 millió dollár értékben ad támogatást Ukrajna polgári védelmi erőinek az Egyesült Államok, írta Twitterén az amerikai külügyminiszter: Antony Blinken szerint a biztonsági támogatást „az alapvető határvédelem biztosítása, a polgári bűnüldözés fenntartása, és a kritikus kormányzati infrastruktúra védelme” érdekében adják az országnak.

Az Ukrajnáról dokumentumfilmet forgató Sean Penn szerint nem kérdés, hogy az ukránok meg fogja nyerni ezt a harcot – igaz, ezt a színész-filmrendező már Lengyelországban mondta a CNN-nek. Míg Varsóban egyébként Biden elnököt fogadták tömegek, Prágában Ukrajnáért vonultak az utcára – vagy éppen az orosz nagykövetség elé, ahol a bejáratot vörös festékkel locsolták be.

Az oroszok nemzetközi renoméján valószínűleg nagyot dobna az, ha bedobnák a törülközőt – és már az Egyesült Királyság is azt ígéri, ha Oroszország visszavonul Ukrajnából, a britek is visszavonják a szankcióikat. Addig viszont tárt karokkal fogadja Törökország a szankciók alá vett orosz oligarchákat a luxusjachtjaikkal együtt, feltéve, ha üzleteikkel megfelelnek a nemzetközi jog szabályainak.

Egy jó hírt hagytunk a végére: ágyúzás ide vagy oda, megtartották a harkivi komolyzenei fesztivált. A zenészek a föld alatt, a menedékként szolgáló metróállomás márványlépcsőjén léptek fel, a vonósötös pedig a klasszikus darabok mellett az ukrán himnuszt is eljátszotta.

Kapcsolódó
Kövess minket Facebookon is!