Mariupolban egyre kevesebb élelem jut a lakosoknak, Lvivet több rakétatámadás érte

2022. március 26. – 06:29

frissítve

Mariupolban egyre kevesebb élelem jut a lakosoknak, Lvivet több rakétatámadás érte
Lviv városában több robbanás is volt szombat délután – fotó: REUTERS/Vladiszlav Szodel

Másolás

Vágólapra másolva
  • Szombat délután robbanásokat hallottak a nyugat-ukrajnai Lvivben, öten megsérültek, a polgármester szerint légitámadás történt.
  • Joe Biden amerikai elnök „mészárosnak” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Egy későbbi beszédében azt mondta, Putyin nem maradhat hatalmon.
  • Helyi tisztviselők szerint a másfél milliós kelet-ukrajnai városnál, Harkivnál is ellentámadást indítottak az ukrán erők.
  • Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, Mariupolban helyzet továbbra is tragikus. Az orosz hadsereg nem engedi be a segélyszállítmányokat a városba.
  • Ezrek tüntettek Ukrajna mellett Londonban

Pénteken az ukrán-magyar határszakaszon 6037 ember érkezett, a román-magyar határszakaszon az ország területére lépők közül pedig 5425-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek, vagyis egy nap alatt több mint 11 ezren érkeztek az országba Ukrajna felől a háború miatt, közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 638 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. A rendelkezésre álló idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte szombaton a police.hu oldalon, hogy az ukrajnai háború elől pénteken 1364 ember, köztük 620 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A fővárosi és vidéki szálláshelyeken 106 ember, köztük 70 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

A Tiffany & Co amerikai ékszerkereskedő ideiglenesen leállította az oroszországi termékek vásárlását – írta a Marketwatch amerikai gazdasági hírportál a cég képviselőjére hivatkozva.

A márciusban bevezetett amerikai tilalom csak az Oroszországban bányászott és ott vágott gyémántokra vonatkozik. A Tiffany ugyanakkor arra utasította beszállítóit, hogy hagyják abba az orosz gyémántok vásárlását, és válasszák szét az ékszercsiszoláshoz használt orosz és nem orosz kis méretű gyémántokat.

A Tiffany nem részletezte, hogy az orosz gyémántokat továbbra is árusítja-e a boltjaiban, vagy hogy a cég továbbra is vásárol-e az ukrajnai orosz invázió kezdete előtti időszakból szármató gyémántokat, amelyek vágása vagy csiszolása már tart.

(MTI)

Az Anonymous nemzetközi hackercsoport nyilvánosságra hozta az orosz központi banktól megszerzett dokumentumokat – írta az MTI az EFE spanyol hírügynökségre hivatkozva.

Azonban az Anonymous szombat hajnalban közölte Twitteren, hogy a fájlok még nem elérhetőek, de hamarosan elérhetővé teszik a nyilvánosság számára, ám ez még néhány napig eltarthat. Viszont azt hangsúlyozzák, hogy a letöltéssel megvannak. A nemzetközi kibervédelmi szakértői közösség egyelőre óvatos távolságtartással kezeli a hírt.

A hackercsoport két nappal ezelőtt közölte, hogy feltörték az orosz központi bank szervereit, és 48 órán belül közzétesznek 35 ezer, érzékeny információkat tartalmazó fájlt.

Azt írták, a több tízezer dokumentum megállapodásokat, levelezéseket, átutalásokat, az oligarcháik üzleti titkait, eltitkolt gazdasági jelentéseket, más országokkal kötött kereskedelmi megállapodásokat és nyilatkozatokat tartalmaz, valamint információkat a kormány regisztrált támogatóiról, videokonferenciákról és a használt programokról.

Az Anonymous egy videóban arra figyelmeztette Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy minden titkát nyilvánosságra fogják hozni. A hackercsoport a felvételben „hazugnak, diktátornak, háborús bűnösnek és gyermekgyilkosnak” nevezte a moszkvai vezetőt. „Vlagyimir Putyin, egy titok sincs biztonságban, mindenhol ott vagyunk: a palotádban, ahol eszel, az asztalodnál, a hálószobádban” – mondta egy maszkos hacker.

Katar emírje, Tamim bin Hamad Al Thani sejk azt mondta, hogy országa „az igazságtalan háború áldozatai” mellé áll az orosz-ukrán konfliktusban. A dohai fórum megnyitóján a sejk azt is leszögezte, hogy kiállnak az országok szuverenitása ellen irányuló törekvésekkel szemben.

Katar fontos szerepbe került az orosz invázió megindulása óta, ugyanis a Perzsa-öbölben lévő kicsi ország a világ egyik legnagyobb cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítója, amire sokkal nagyobb szerep hárulhat az európai államok energiaellátása terén. Több ország ugyanis igyekszik alternatívát találni gazdasága számára az évtizedek óta meghatározó orosz gáz helyett. Jelenleg az Európai Unióban felhasznált földgáz mintegy 40%-a Oroszországból jön.

Néhány nappal ezelőtt a német gazdasági miniszter a Közel-Keleten tárgyalt, Robert Habeck Katar mellett az Egyesült Arab Emírségekkel is hosszú távú megállapodást kötött.

Pénteken pedig az EU tagországai döntöttek arról, hogy közösen vásárolnak gázt, cseppfolyósított földgázt (LNG) és hidrogént annak érdekében, hogy lenyomják a fogyasztói árakat.

(CNN)

Németországból 1500 darab Sztrela légvédelmi rakéta és 100 darab MG3-as gépágyú érkezett Ukrajnába pénteken – közölték ukrán kormányzati tisztviselők. A Sztrela rakéták nem mai darabok, ezeket még a '70-es években rendszeresítették az egykori keletnémet területeken.

Az ukrajnai orosz invázió miatt Németország megváltoztatta azt az évtizedek óta meghatározó politikáját, hogy nem küld fegyvereket konfliktusövezetekbe. Németország pár héttel korábban 500 légvédelmi Stinger rakéta leszállításáról is döntött.

Sztrela rakétavető egy 2021-es kirgizisztáni hadgyakorlaton – Fotó: Konstantin Mihalchevskiy / SPUTNIK VIA AFP
Sztrela rakétavető egy 2021-es kirgizisztáni hadgyakorlaton – Fotó: Konstantin Mihalchevskiy / SPUTNIK VIA AFP

(BBC)

Kiadta a szokásos napi helyzetjelentését a brit védelmi minisztérium, amit többnyire hírszerzési információk alapján állítanak össze. Arról írnak, hogy Oroszország valószínűleg továbbra is nagy tűzerőt fog alkalmazni a városi területeken, „miközben igyekszik korlátozni a saját, már így is jelentős veszteségeit”.

Oroszország továbbra is ostromol több ukrán nagyvárost, köztük Harkivot, Csernyihivet és Mariupolt. Az orosz erők vonakodnak attól, hogy nagyszabású városi gyalogsági hadműveletekbe bocsátkozzanak, inkább a légi és tüzérségi bombázások válogatás nélküli alkalmazására támaszkodnak, hogy megpróbálják demoralizálni a védekező ukrán erőket.

A miniszterelnök az EU- és NATO-csúcs után arról beszélt a közmédiának, hogy ugyan segítenünk kell az ukránokat, de a legfontosabb, hogy a magyar érdekek ne sérüljenek.

Azt is kiemelte, hogy szerinte minden emberi számítás szerint ma nincs biztonságosabb hely és ország a Földön, mint a NATO-tagállamok országai, köztük Magyarország.

Sok témát érintett, erről írt cikkünket itt megtalálja.

Az MTI híre szerint a művelet napokkal azután történt, hogy Moszkva az ukrajnai háború miatt hozott japán szankciók következtében megszakította a béketárgyalásokat Tokióval. A hadgyakorlatot több mint háromezer katona részvételével rendezték, és több száz katonai felszerelést próbáltak ki – írta az Interfax orosz hírügynökség a hadseregre hivatkozva. Az orosz fél nem közölte, hol történt a művelet, de a japán média szerint azon a területen, amelyet a Szovjetunió a második világháború végén szerzett meg Japántól, és amelyre Tokió még mindig igényt tart. Ennek hátteréről ebben a cikkünkben írtunk korábban>>>

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szerint az orosz-ukrán háború kezdete óta legalább hetven támadás ért kórházakat, mentősöket, orvosokat országszerte, és ez a szám napról napra növekszik. A WHO információi szerint az egészségügyi létesítményeket ért támadások miatt 71-en haltak meg eddig és 32-en sérültek meg. Jarno Habicht, a szervezet helyi képviselője arról beszélt, hogy ezek a számok ráadásul napi szinten emelkedőben vannak.

Március 8-án a Harkivtól délre található Izjumban bombázták a helyi kórházat, melyet nem sokkal korábban adtak át. Az ukrán hatóságok szerint tüzérségi támadásban pusztult el az épület. A támadásnak nem volt halálos áldozata, mert a betegek és a személyzet az alagsorban tartózkodott. (BBC)

Az izjumi kórház, amit március 8-án ért találat – Fotó: State Emergency Service Of Ukrai
Az izjumi kórház, amit március 8-án ért találat – Fotó: State Emergency Service Of Ukrai

Az ukrán hadsereg napi beszámolója szerint az oroszok továbbra is próbálják rendezni soraikat, hogy folytathassák az offenzívát, de nem kimondottan sikeresek. Azt írják, hogy azért nem tudják összeszedni magukat, mert nincs elég szakképzet emberük, ezért az oroszok drogosokat és alkoholistákat toboroznak.

Megjegyzik, hogy az oroszok minden keleti, délkeleti egységet bevetnek, hogy meg kordában tudják tartani az elfoglalt régiók lakosságát. Azt írják, hogy Kijevben szabotázzsal akarják destabilizálni az államigazgatást.

Úgy látják, hogy a 2022-es orosz toborzási időszak, ami április elsején indul nehézkes lesz, mert most is sok újoncot vetettek be, és emiatt kevesebben akarnak majd csatlakozni.

„Emellett a felszerelés, amit raktárakból és fegyvertárakból kapnak az orosz egységek, hogy visszaszerezzék az ütőképességüket rossz technikai állapotban van, mert óvatlanul kezelték és sokáig tárolták”

– írják.

Az ukrán hadseregről is beszámolnak, leginkább azt, hogy hatékonyan zajlik a védelem. Donyecknél elvileg 8 tankot, 17 egységnyi páncélozott járművet és 11 járművet pusztítottak el az ukrán katonák. Az ellenfél veszteségeit 170-re tippelik, valamint azt írják, hogy három repülőt és három UAV-t is lelőttek. A légierő elvileg 3 repülőt, 3 UAV-t, egy helikoptert és 5 rakétát lőtt ki pénteken.

Fontos kihangsúlyozni, hogy ahogy az oroszok sem teljesen őszinték, amikor a veszteségeikről számolnak be, úgy az ukrán jelentéseket is érdemes fenntartásokkal kezelni.

Szívrohamot kaphatott az orosz védelmi miniszter, a vezérkar átrajzolhatta a célvonalat, az offenzíva akadozik – ez történt az orosz-ukrán háborúban a péntek esti összefoglalónk óta >>>

Nagy-Britannia kétmillió font (kb. 900 millió forint) értékben próbál élelmiszerszállítmányokat eljuttatni olyan ukrajnai térségekbe, amelyeket az orosz hadsereg bekerített, ezt Liz Truss brit külügyminiszter jelentette be.

Truss szerint az élelmiszersegélyeket az ukrán kormány kérte. A brit finanszírozással gyorssegélyként összeállított csomagban szárított és konzervélelmiszer, valamint ivóvíz van. A szállítmányok eljuttatására lengyelországi és szlovákiai raktárakat készítenek fel, a munka a jövő hét elején kezdődik, ezekből a raktárakból 25 teherautórakományt juttatnak el közúton és vasúton a leginkább rászoruló ukrajnai közösségeknek. (MTI)

Csütörtök este posztolta Twitterre Jana Černochová cseh védelmi miniszter, hogy nem jön Magyarországra a jövő heti V4-es miniszteri találkozóra, mert nem akar részt venni a magyar kampányban, és egyébként is sajnálja, hogy „az olcsó orosz olaj most fontosabb a magyar politikusoknak, mint az ukrán vér”.

Erre egy lakossági fórumon reagált Benkő Tibor honvédelmi miniszter, aki szerint kollégája a NATO-csúcson sem volt, és egyébként sem tud angolul. Részletek itt>>>

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szokásos éjszakai beszédében külön kitért Mariupolra, ahonnan százezreknek kellett elmenekülniük, viszont még mindig sokan vannak a városban.

„A helyzet a városban továbbra is tragikus. Az orosz hadsereg nem engedi be a segélyszállítmányokat a városba. Mariupol lakóit csak a propagandagépezetük hazugságaihoz használják fel”

– mondta. A beszédének további részletei itt.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!