Az orosz-ukrán háborúban Magyarország Magyarország oldalán áll – írja Orbán Viktor az EU- és NATO-csúcs után a közmédiának adott interjúja alapján az MTI. A miniszterelnök azt mondta, hogy minden ilyen alkalommal „kiáll a magyar érdekek mellett”.
„Ezért nem mindegy, hogy milyen kormánya van Magyarországnak. Olyan kormánya van-e, amely kiáll a nemzeti érdekek mellett vagy olyan, amelyik a nagyokkal vagy az éppen számára tekintélyt sugárzó más országokkal akar alárendelt szerepben együtt úszni”
– fogalmazott.
Ezeket a fontosabb témákat érintette:
- Nem lehetünk közömbösek a háborúval szemben, de magyar fejel magyar nézőpontból tekint erre a helyzetre.
- Vannak tagállamok, amik sajátjuknak érzik a háborút, és vannak olyanok – mint például Magyaroroszág –, amik nem. Egyelőre az utóbbiak akarata érvényesül, de senki nem akadályoz meg senkit, hogy saját felelősségre többet tegyenek.
- A szankciók kiterjesztése az energiarendszerre alkalmatlan eszköz arra, hogy ezáltal lépéseket tegyünk a béke irányába, azt diplomáciai tárgyalásokon lehet elérni.
- Támogatja a békét, de attól tart, hogy az orosz energiára kivetett szankciók Magyarországnak jobban fájna, mint az oroszoknak, nekik ez „feltehetően meg sem kottyan”.
- Úgy látja, hogy a korábban kritizált Lengyelországról és Magyarországról ma a „legnagyobb elismerés hangján” beszélnek – bár pénteken az ukrán elnök pont arra kérte Orbánt, hogy döntsön Putyin és Ukrajna között, és több külföldi kritika is érte a kormányt az oroszbarát politikája miatt.
- Méltatta az önkéntesek, civil szervezetek, valamint egyházak menekülteket segítő munkáját és azt mondta, hogy most nem számít, hogy milyen vitáink voltak korábban az ukránokkal például a magyar kisebbség ügyében, mert ők most bajban vannak, ezért segítünk nekik.
- Megemlítette, hogy kérésére Brüsszel 300 millió eurót tesz elérhetővé Magyarország számára. Erről pénteken megírtuk, hogy valójában ennek semmi köze Orbán leveléhez, ezt az összeget már régebben kértük.
- Megérti, hogy Zelenszkij bírálja őt, mert hasonló helyzetben ő is azt szeretné, ha az egész világ nemcsak osztozna a fájdalmában, nemcsak a menekülteken segítene, hanem magáévá tenné az ukrán pozíciót és azonnal beavatkozna. „Ez egy szívfacsaró, nagyon nehéz érzés lehet” – mondta.
- „Arra a kérdésre, hogy hol áll Magyarország, az a válasz, hogy Magyarország Magyarország oldalán áll” – jelentette ki. Megérti, hogy az ukránok komolyabb NATO-beavatkozást szeretnének, de „mi nem ukránok vagyunk, meg nem oroszok, hanem magyarok”.
- Azt gondolja, hogy ha szüksége, és a magyar haderő felsorakozik a határon, akkor a szövetségeseink segítenek majd.
„Így együtt mindenki másnál erősebbek vagyunk ma a világon”
– jelentette ki, hozzátéve, hogy ennél nagyobb biztonsági garancia ma nem létezik.
Szerinte minden emberi számítás szerint ma nincs biztonságosabb hely és ország a Földön, mint a NATO-tagállamok országai, köztük Magyarország.
- Fontos „a stratégiai nyugalom, a higgadtság, a kiszámíthatóság, a magyar érdekek pontos meghatározása és az aszerint történő cselekvés”.
- Az energiaárakról kifejtette, hogy a háborútól függetlenül is felfelé mentek már az elmúlt hónapokban, erre pedig a háború „rátett még egy lapáttal”. Szerinte ezt nem lehet tétlenül nézni, ezért a magyar kormány korlátozta az üzemanyag és a legalapvetőbb élelmiszerek árát, védi a rezsicsökkentést.
- Ugyanakkor a kormányfő úgy véli, hogy a nemzeti alapon adott válaszok nem lesznek elegendőek, közös európai válaszra is szükség van. Az energiaárak emelkedésének egyik oka szerinte ugyanis az a politika, amit „Brüsszelben csinálnak”, azaz szándékosan emelik az árakat, hogy az emberek kevesebbet fogyasszanak, így „védjék a klímát”. Ettől függetlenül megszavazta az EU-s közös energiabeszerzést.
- Szerinte nem szabad büntetni se a szénből, se az olajból, se a gázból származó energiát, mert „ma nem az a kérdés, hogy mi lesz a klímával, hanem az a kérdés, hogy mi lesz a családjainkkal”.