Fact-check: Jön majd 300 millió eurónyi forrás Magyarországra, de nem Orbán Viktor levele miatt

Nem Orbán Viktor kezdeményezése indította be az Európai Unió gépezetét, már a miniszterelnök március 18-i levele előtt is tervben volt a REACT-EU program uniós forrásainak szabadon bocsátása. Röviden így lehetne összefoglalni azt a hírt, ami az elmúlt 24 órában végigpörgött a kormánybarát sajtóban és a kormány hivatalos felületein is, miszerint néhány hét múlva 300 millió eurónyi uniós forrás érkezhet Magyarországra a miniszterelnök levelének köszönhetően.

Az állítás első fele persze igaz, csak a tálalása ferde: ahogy arról beszámoltunk, Orbán Viktor még múlt pénteken küldött levelet az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek, amiben kifejtette, hogy „Magyarország kéri az Európai Bizottságtól a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret lehívását is”. Ez az a hitelkeret, amit tavaly a kormány még visszautasított – mert azt nem költhette volna el csak úgy, ahogy akarja.

Most viszont úgy tűnik, hogy az orosz invázió okozta várható károk már térdre kényszerítik annyira a magyar gazdaságpolitikát, hogy akár némi politikai arcvesztés árán is, de szükség lenne Brüsszel visszatérítendő pénzére. Igaz, írtunk arról is, hogy valószínűleg soron kívül nem fog hozzájutni az ország a hitelkerethez, hiszen a Bizottság még elemzi az egy hete kiküldött levelet.

Ennek ellenére a kormányközeli-kormánypárti sajtó csütörtök délután olyan szalagcímekben számolt be egy uniós döntésről, miszerint:

• Orbán Viktor levele után háromszázmillió eurós forrás nyílhat meg Magyarország előtt – írta az Index,
• Megbukott a baloldal hazugsága: újabb uniós pénzek jönnek Magyarországra – írta az Origo,
• és Orbán Viktor beindította az unió gépezetét, újabb pénzek jönnek Magyarországra – írta a közpénzből fenntartott állami média.

Mindezt a miniszterelnök sajtófőnöke, Havasi Bertalan közleményére hivatkozva: „A baloldal uniós forrásokkal kapcsolatos hazugságainak ékes cáfolata, hogy kevesebb mint egy hét után Orbán Viktor kezdeményezése beindította az unió gépezetét, és a bizottság a REACT-EU-rendelet módosítására tett javaslatot” – írta Havasi, hozzátéve, hogy „ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy néhány hét múlva Magyarország számára mindenfajta előfeltétel nélkül 300 millió euró forrás nyílik meg”.

Ezek a források viszont Orbán Viktor levele nélkül is megérkeztek volna Magyarországra.

Már tíz nappal Orbán levele előtt felvetette a Bizottság

A 444 fejtette ki cikkében részletesen azt, hogy az európai szervek által összerakott nagy kilábalási mentőcsomagnak, a Next Generation EU-nak egy részét jelentik a REACT-EU-ból lehívható források. Ez egy összesen 50 milliárd eurós program, amit az előző (2014-2020 közötti) és a mostani (2021-2027-es) költségvetési ciklus áthidalására hoztak létre. Ennek köszönhetően a tagállamok „különösebb tervezési munka nélkül” juthatnak hozzá újabb uniós forrásokhoz az előző költségvetési ciklus programjainak meghosszabbításával, a REACT-EU forrásait pedig a tagállamok papíron már 2020 decemberében megkapták.

Már közel másfél éve tudni lehetett, ki mennyire jogosult a program forrásaiból, így ez az összeg Magyarország számára sem új pénz.

Az Európai Bizottság már március 8-án kiadott közleményében emlékeztetett arra, hogy a REACT-EU-ból 2022-re előirányzott 10 milliárd euró jelentős részét a tagállamok az ukrajnai menekülteket segítő projektek támogatására is fordíthatják, összhangban a világjárvány utáni helyreállítás általános céljával. Ezzel egyetértett az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács is, ami a március 10-11-i ülése utáni közleményében írt arról, hogy azonnal tegyenek hozzáférhetővé uniós forrásokat a menekültválságban érintett tagállamok számára, többek között a REACT-EU megnyitásával.

Ezután állt elő az Európai Bizottság egy konkrétabb javaslattal március 23-án, ami szerint megnövelnék a REACT-EU-ból felvehető előfinanszírozás mértékét, tekintettel a háborús helyzet hatásaira.

Ebből következik, hogy a Magyarország által lehívható előfinanszírozás nagyságrendileg 300 millió euróval emelkedhet, ha a javaslatot elfogadja az Európai Parlament és az Európai Tanács is.

A javaslat szerint az Ukrajnával szomszédos tagállamok, és a lakosságarányosan rendkívül sok ukrajnai menekültet befogadó országok előre megkaphatnák a keretből még felhasználható pénz 45 százalékát. Magyarország mindkét feltételnek megfelel, de a fenti két csoportba beletartozik a kelet-közép-európai EU-tagállamok jelentős része – így Románia, Szlovákia, Lengyelország, Ausztria, Bulgária, Észtország és Csehország is.

Szintén benne van a Bizottság március 23-i javaslatában, hogy az előleget nemcsak a 2014-20-as programok meghosszabbítására lehet felhasználni, de olyan feladatokra is, amelyek a menekültválság miatt merültek fel. El lehet költeni így a forrásokat például infrastruktúrára, lakhatásra, felszerelésekre, valamint foglalkoztatási, oktatási, társadalmi befogadási, egészségügyi és gyermekgondozási szolgáltatásokra is.

Orbán levelére még nem reagáltak Brüsszelből

A Next Generation EU-nak tehát része a REACT-EU – ahogyan része a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, azaz az RRF is. Erre Magyarország számára eredetileg egy 5800 milliárd forintos keretet irányoztak elő, aminek 43 százalékát vissza nem térítendő támogatás formájában kapná meg az ország, 57 százalékát pedig kedvezményes hitelben. Ahogyan arról részletesen is írtunk, a magyar kormány tavaly visszautasította a piacinál jobb feltételekkel lehívható hitelkeretet – most viszont Magyarország mégis lehívná azt.

Egyelőre viszont még a támogatások lehívására sem kapott engedélyt az EB-től a magyar kormány, hiszen nem hagyta jóvá a Bizottság a kormány által benyújtott helyreállítási tervet, mert abból hiányoznak azok a reformtervek, amelyekkel hatékonyabban lehetne fellépni a korrupció ellen.

Ennek ellenére Orbán hangsúlyozottan az RRF támogatásainak és hiteleinek megnyitását kérte Ursula von der Leyentől – és ez az, amire még mindig nem reagált a Bizottság.

„Az Európai Bizottság még elemzi azt a levelet, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök küldött múlt pénteken a Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament elnökének” – közölte a Privátbankár kérdésére Andrea Masini, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős szóvivője.

Masini szerint Magyarország eddig még nem nyújtott be külön kérést „hiteltámogatásra” a Helyreállítási Alapon belül annak szabályzatának megfelelően. Ráadásul a kormánynak meg kell indokolnia kérést, és „igazolniuk kell a nagyobb finanszírozási szükségletet, a további reformokat és befektetéseket, amelyekre vonatkozóan mérföldkövekben és célokban kell megegyezni”. A szóvivő szerint a Bizottság ezt követően tudja újraértékelni a tervet, amelyre még az Európai Tanácsnak is rá kell bólintania – ez pedig várhatóan egy elhúzódó folyamat lesz. Így tehát hiába twittelt Kovács Zoltán államtitkár is.

A Bizottság ugyanis csak politikai nyilatkozatként kezeli Orbán levelét, nem konkrét tervként. Ha a miniszterelnök „a lehető leghamarabb és ténylegesen” hozzá szeretne jutni a Magyarország számára előirányzott uniós forrásokhoz az RRF-ből, ahhoz konkrét felhasználási tervekre, és a korábban benyújtott magyar terv módosítására lenne szükség. Orbán Viktor levele önmagában pedig egy jottányit nem fogja előrébb lendíteni ezt a folyamatot.