Nem valószínű, hogy Magyarország idén hozzájut a 2511 milliárdos uniós támogatáshoz

Az Európai Bizottság (EB) idén már nem fogja jóváhagyni a járvány utáni helyreállítást szolgáló magyar és lengyel tervet – legalábbis ez derül ki a testület gazdasági ügyekért illetékes alelnökének szavaiból. A Népszava azt írja, hogy Valdis Dombrovskis a tagállamok pénzügyminisztereinek idei utolsó ülése után újságíróknak nyilatkozva kifejtette: nem valószínű, hogy a két ország programjáról még az idén megszületik a brüsszeli testület kedvező minősítése. Hozzátette azonban, hogy nem az idő számít, hanem a projektek tartalma és minősége. A tervet a bizottsági jóváhagyás után az EU27-ek tárcavezetőinek kell elfogadniuk, mielőtt megkezdődhetnek a kifizetések.

A késlekedés azzal jár, hogy Magyarország idén már nem jut hozzá a 2511 milliárd forintos uniós támogatás 13 százalékát kitevő előleghez. Ha a magyar terv jövőre zöld utat kap, akkor ez a pénz nem veszik el, csak átalakul: míg 2021-ben az összeget mindenféle előzetes feltétel nélkül folyósítják, addig 2022-től már csak konkrét vállalásokhoz kapcsolódva.

Dombrovskis nem árult el újdonságot a Brüsszel és Budapest között több hónapja folyó tárgyalásokról. Megismételte, hogy azoknak az uniós ajánlásoknak a teljesítését várják, amelyek a korrupció elleni harcra, a döntéshozatal kiszámíthatóságára, minőségére és átláthatóságára, valamint az uniós támogatások szabályos elköltésének megbízható ellenőrzésére vonatkoznak – írja a Népszava. Az alelnök konstruktívnak nevezte az egyelőre technikai szinten zajló megbeszéléseket a felek között.

Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa eddig 22 tagállam helyreállítási tervét (RRF) fogadta el, és 18 tagállamnak összesen 54,2 milliárd eurónyi előleget folyósított. Spanyolország már az előlegen is túl van, az ibériai ország az első a huszonhetek közül, amely már rendes kifizetést kapott.

Az RRF pénzei kifejezetten csak olyan intézkedések támogatására mehetnek el, amelyek az európai jelentőségű, úgynevezett hat pillérre tagolt szakpolitikai területekhez passzolnak. Ezek az alábbiak:

• zöld átállás;
• digitális transzformáció;
• intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, beleértve a gazdasági kohéziót, a foglalkoztatást, a termelékenységet, a versenyképességet, a kutatást, a fejlesztést és az innovációt, valamint az erős kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) magában foglaló, jól működő belső piac;
• társadalmi és területi kohézió;
• egészségügy, valamint gazdasági, társadalmi és intézményi ellenálló képesség, többek között a válsághelyzetekre való felkészültség és a válsághelyzetekre való reagálási képesség növelése;
• valamint a következő generációra, a gyermekekre és a fiatalokra – így például az oktatásra és a készségekre – vonatkozó szakpolitikák.

Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa novemberben járt Magyarországon, akkor is szóba került a Bizottság által még el nem fogadott magyar helyreállítási terv is. Reynders akkor azt mondta, reméli, minden tagállammal sikerül megállapodni majd az RRF-tervről, azonban Magyarország tervéből hiányoznak azok a reformtervek, amelyekkel hatékonyabban lehetne fellépni a korrupció ellen.

„Az uniós források felhasználása kétségeket ébresztett bennünk. Ráadásul most minden eddiginél több pénz sorsa forog kockán, és éppen ezért fontosabb figyelni arra, hova kerülnek a források”

– mondta az igazságügyi biztos.