Ukrajna kettéosztására törekedhetnek az oroszok, Biden Putyin-ellenes kijelentése miatt mosakszik az amerikai diplomácia

Az orosz-ukrán legfrissebb híreit új hírfolyamunkban tudja követni, ha idekattint.

Itt pedig összefoglaltuk a legfontosabb esti, éjszakai híreket:

• „Az isten szerelmére, Putyin nem maradhat hatalmon” – mondta Joe Biden amerikai elnök még szombaton, ami után a Fehér Ház és az amerikai külügy is magyarázkodni kezdett, hogy soha nem avatkoznának be senki belügyébe. Biden óvatlan kijelentésétől még Emmanuel Macron francia elnök is elhatárolódott, és figyelmeztetett, hogy nyilatkozatokkal se mélyítse tovább senki a válságot.
• Volodomir Zelenszkij a háború kitörése óta először adott interjút orosz médiumoknak, az ellenzékiek mellett egy kormánypárthoz is idomuló lapnak, de így sem valószínű, hogy sok oroszhoz eljutnak szavai, mert az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság, a Roszkomnadzor vasárnap közleményben figyelmeztette az orosz hírügynökségeket, hogy ne terjesszék a Zelenszkijjel készített interjút.
• Zelenszkij az interjúban többek közt jelezte, hogy hajlandó tárgyalni Ukrajna semleges státuszáról, és a Donbasz régióban is kész a kompromisszumos megoldásra a béke érdekében. Az ukrán demilitalizáció viszont nem lehet tárgyalási alap, és azt is jelezte, hogy ukránoknak népszavazáson kellene dönteniük a semleges státuszról.
• Az ukrán elnök szokásos videóüzenetében azt mondta népének, hogy haladéktalanul helyre kell állítani a békét.
• Hétfőtől Isztambulban folytatódnak majd az orosz-ukrán tárgyalások. Recep Tayyip Erdoğan török elnök a tűzszünet és a humanitárius feltételek javításának fontosságáról beszélt telefonon Putyinnak.
• Az ukrán katonai hírszerzés vezetője, Kirilo Budanov szerint Oroszország célja, hogy Észak- és Dél-Korea mintájára kettéosszák Ukrajnát. Budanov emellett véres gerillaháborúkat is vizionált.
• Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy a volt csernobili atomerőmű területén átjáró orosz csapatok és szállítmányok nukleáris veszélynek teszik ki egész Európát. Szerinte a felelőtlenül viselkedő orosz erők megsérthetik az 1986-ban megsérült negyedik blokk szigetelését.

Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes azzal vádolta Oroszországot, hogy „felelőtlen” és potenciálisan veszélyes cselekményeket követ el a megszállt csernobili erőmű körül.

A világ legsúlyosabb nukleáris balesetének helyszínét már a háború első napján elfoglalták az oroszok, és azóta is az ellenőrzésük alatt tartják.

Verescsuk azzal vádolta Oroszországot, hogy militarizálja a helyszínt, és régi és rosszul karbantartott fegyvereket szállít a közelébe, amelyek szerinte károsíthatják a megsemmisült negyedik reaktor körüli szigetelést.

Azzal is vádolta az orosz csapatokat, hogy megakadályozták a tűzoltókat abban, hogy a területen keletkezett tüzek ellen harcoljanak.

„A nukleáris biztonsággal összefüggésben az orosz katonák felelőtlen és szakszerűtlen cselekedetei nagyon komoly fenyegetést jelentenek nemcsak Ukrajnára, hanem európaiak százmillióira nézve is” – mondta. (Reuters)

Oroszország blokkolja a Maszjanja című animációs sorozat honlapját, mert az utolsó részben az oroszok Ukrajna ellen indított háborújával foglalkoznak.

A 12 perces filmben a két főszereplő, Maszjanja és Hrjundel megvitatják a legfrissebb híreket, és megpróbálják eltitkolni barátjuk, Lohmat elől, hogy Oroszország elindította a háborút. Az epizód végén Maszjanja elmegy Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, nácinak nevezi, és egy japán kardot hagy neki, utalva arra, hogy kövessen el öngyilkosságot. A film angol felirattal itt is megnézhető:

A rajzfilm egyik szerzője, Oleg Kuvajev a médiafelügyeletet ellátó Roszkomnadzortól kapott értesítést, hogy blokkolták az oldalát a legfőbb ügyészség határozata alapján. Igaz, a hivatalos listában még nem szerepel a mult.ru.

(via Ukrajinszka Pravda)

Az orosz erők elhagyták az ukrajnai Szlavutics városát, amely a legtöbb Csernobilban dolgozó munkás otthona is.

Jurij Fomicsev azt közölte hétfőn hajnalban, hogy az oroszok felmérési munkákat végeztek, majd miután ezeket befejezték, távoztak Szlavuticsból.

Szlavutics a volt csernobili atomerőmű biztonsági zónáján kívül eső első város, az orosz erők szombaton vették át az ellenőrzést a településen.

Az Európai Unió és Ukrajna két kis zászlója előtt ülő Fomicsev azt is közölte, hogy dolgozik, és nem működik együtt az oroszokkal. A múlt héten a regionális kormányzó, Olekszandr Pavljuk azt mondta, hogy az orosz erők elrabolták a polgármestert.

(Reuters)

Fél perces néma csenddel adóztak az Oscar-gálán az Ukrajnában folyó háború áldozatainak, miközben több feliratot is kivetítettek.

„A pillanatnyi néma csenddel szeretnénk kifejezni támogatásunkat Ukrajna népe iránt, amely jelenleg saját határain belül invázióval, konfliktussal és előítéletekkel néz szembe.”

„Miközben a film fontos lehetőség számunkra, hogy kifejezzük emberségünket a konfliktusok idején, a valóság az, hogy Ukrajnában családok milliói szorulnak élelmiszerre, orvosi ellátásra, tiszta vízre és sürgősségi szolgáltatásokra.

”Az erőforrások szűkösek, és mi, mint globális közösség együttesen többet tehetünk.

„Arra kérünk benneteket, hogy támogassátok Ukrajnát bármilyen módon, ahogy csak tudjátok.” – szóltak a feliratok.

Az Oscar-gáláról szóló közvetítésünket itt követhetik.

Az ukrajnai háború eddig több mint 61 milliárd dollárnak megfelelő kárt okozott az infrastruktúrában, állapította meg a Kijevi Közgazdasági Egyetem.

A becslés február 24. óta megsérült, elpusztított 4431 lakóházat, 92 gyárat és áruházat, valamint 378 iskolát vett figyelembe, amihez hozzáadtak 12 repülőteret és hét erőművet ért kárt is.

A tanulmány megállapítja, hogy az iskola előző, március 17-én közzétett becslése óta összesen 3,5 milliárd dollárnyi kár keletkezett. (BBC)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap késő este szokása szerint ismét rövid videóüzenetet intézett a követőihez a közösségi médiában.

Videójában elmondta, hogy sűrű hétnek néz elébe, hiszen hétfőn kezdődik Isztambulban az oroszokkal tartott tárgyalások következő köre.

„Ukrajna szuverenitása és területi integritása kétségtelen. Országunk biztonságára garanciák kellenek. Célunk nyilvánvaló: a béke és a normális élet mielőbbi helyreállítása szülőföldünkön” – mondta.

Az ukrán elnök emellett megköszönte azoknak a nagyobb ukrán városok lakóinak és a fegyveres erőknek az ellenállást, illetve megígérte, hogy továbbra is küzdeni fog a többi országnál azért, hogy segítsék Ukrajna védekezését.

Németország rakétavédelmi rendszer vásárlását fontolgatja, hogy megvédjen egy esetleges orosz támadást – írja a BBC.

„Ez minden bizonnyal egy olyan téma, amit meg fogunk beszélni, ennek pedig jó oka van” – mondta Olaf Scholz kancellár az ARD közszolgálati műsorszolgáltatónak, amikor arról kérdezték, hogy Németország vásárolna-e egy olyan rendszert, mint az izraeli vaskupola. Azt nem részletezte, hogy milyen típusú rakétavédelmi rendszerben gondolkodnak.

„Tisztában kell lennünk azzal, hogy van egy szomszédunk, aki kész erőszakot alkalmazni érdekérvényesítéséhez” – mondta Scholz.

Németország az ukrajnai orosz inváziót követően átalakította védelmi politikáját: több tízmilliárd dollárnyi plusz pénzt kapott a hadsereg.

Az oroszoknak sikerült elszigetelnie Ukrajnát a nemzetközi tengeri kereskedelemtől – írja a BBC a az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának közleménye alapján.

Az orosz fegyveres erőknek sikerült ellenőrzésük alá vonni Ukrajna Fekete-tengerhez tartozó partszakaszának nagy részét. A britek szerint az orosz haditengerészet továbbra is szórványos rakétacsapásokat mér Ukrajnára.

• Több mint 3,8 millióan menekültek el Ukrajnából az orosz invázió kezdete óta az ENSZ összesítése szerint, de a menekültáradat március 22. óta egyértelműen lassult.
• Az amerikai NATO-nagykövet szerint egyelőre semmi nem utal arra, hogy az oroszok a Donyec-medencére korlátoznák a hadműveleteiket.
• A mariupoli áldozatokra emlékezve aktivisták demonstrációt szerveztek a budapesti Cipők a Duna-parton emlékműhöz. Az akció szervezői és az ukrán nagykövetség szerint Mariupol ostroma és az ukrán háború náci stílusú népirtás.
• Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi biztos szerint több mint tízezer hektár erdő lángol a csernobili atomerőmű körüli, úgynevezett tiltott zónában a térségben zajló harcok miatt.
• Az orosz médiafelügyelet letiltotta azt az interjút, amelyet Zelenszkij független orosz újságíróknak adott. Zelenszkij több fontos kijelentést tett, például, hogy hajlandóak tárgyalni Ukrajna semlegességéről és a Donbasz régió státuszáról.
• Hétfőtől Isztambulban folytatódnak majd az orosz-ukrán tárgyalások. Recep Tayyip Erdoğan török elnök a tűzszünet és a humanitárius feltételek javításának fontosságáról beszélt telefonon Putyinnak.

Meredeken emelkedik Ukrajna egyes területein a koraszülések száma – írja a BBC.

Lviv és Harkiv városok koraszülöttekkel foglalkozó klinikái szerint az elmúlt hetekben megduplázódott, de az is lehet, hogy megtriplázódott a koraszülések aránya a háborúhoz kapcsolódó stressz és egészségügyi problémák következtében.

„Fertőzések, orvosi ellátás hiánya, rossz táplálkozás – a háború magában hordozza a koraszülés kockázatát” – mondja Iryna Kondratova, az egyik kórház igazgatója.

Nem minden ukrán kórház számol be növekedésről, de a lvivi szülészeten a koraszülések száma duplájára nőtt a korábbihoz képest, minden ötödik gyerek idő előtt jön a világra.

A kórház megkezdte egy speciális földalatti bunker építését, ahol légicsapások esetén az intenzív osztályon lévő csecsemőket helyezik el. A szintén sokat ágyúzott Harkivban a dolgozók az osztályon maradtak a legkisebb csecsemőkkel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap arról beszélt, hogy az orosz erők több mint 2000 gyermeket vittek el erőszakkal az ostrom alá vont Mariupolból – írja a CNN.

Az ukrán elnök szerint amellett, hogy az oroszok körbezárták Mariupolt, és nem engedik be a humanitárius konvojokat, embereket deportálnak a városból, köztük gyerekeket is.

Zelenszkij szerint az oroszok „ellopták” a gyerekeket, akikről nem lehet tudni, hogy a szüleikkel vitték-e el őket, és hogy egyáltalán hol vannak.

A CNN szerint egy oroszbarát szeparatista vasárnap azt mondta, hogy naponta mintegy 1700 embert „menekítenek” Oroszországba Mariupolból és más városokból.

Vlagyimir Putyin két részre akarja osztani Ukrajnát, utánozva az Észak- és Dél-Korea közötti háború utáni megosztottságot – jelentette ki az ukrán katonai hírszerzési vezetője.

Kirillo Budanov tábornok, aki már novemberben orosz megszállást vizionált, most véres gerillaháborúra figyelmeztetett a konfliktus jövőjét illetően. Viszont szerinte az ukrán erők képesek lesznek visszaverni az oroszokat.

Budanov spekulációja Ukrajna szétszakításáról épp akkor jön, amikor Leonyid Pasecsnik, aki magát kelet-ukrajnai Luhanszki Népköztársaság vezetőjének tekinti kijelentette, hogy a területen szerinte nemsokára népszavazást tarthatnak az Oroszországhoz való csatlakozás kérdéséről. Erről a Krímben is szavaztak 2014-ben, ám azt a referendumot a világ országainak nagy része nem ismerte el.

Az ukrán külügyminisztérium szóvivője elutasította a kelet-ukrajnai régió népszavazásának legitimitását. „Az ideiglenesen megszállt területeken minden népszavazás semmis, jogilag érvénytelen” – mondta Oleg Nikolenko a Reutersnek.

(Reuters, Guardian)

Ukrajna hajlandó kompromisszumot kötni Donbasz régió státuszát illetően egy esetleges békemegállapodás részeként – mondta vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Zelenszkij arról is beszélt, hogy készek arra is, hogy tárgyaljanak a Ukrajna esetleges semleges státuszáról. Ezt azonban csak egy harmadik fél garanciájával vállalnák, és előtte népszavazásra bocsátanák a kérdést.

Az ukrán elnök vasárnap adott egy 92 perces interjút több ismert orosz független újságírónak. A videóbeszélgetést az orosz médiafelügyelet letiltotta, és figyelmeztette a sajtót, hogy ne terjesszék a felvételt.

(Reuters)

Volodimir Zelenszkij nemrég videóinterjút adott orosz független újságíróknak. A beszélgetésről készült felvételek terjesztését az orosz médiafelügyelet letiltotta, az azt megosztó médiumokat közleményben figyelmeztette a lehetséges következményekre.

Zelenszkij elmondta, hogy szinte biztos abban, hogy Putyin egészen más fogadtatásra számított Ukrajnában, lényegében egy győzedelmeskedő bevonulást képzelt el. „Azt hiszem azt mondták neki, hogy virággal és mosollyal várunk benneteket, oroszokat…” – mondta hozzátéve, hogy az ő támogatottságával se lehetett tisztában az orosz elnök. Azt mondta, hogy még vicces is lehetne az elképzelés, ha nem lenne olyan tragikus a jelenlegi helyzet.

Zelenszkij arról is beszélt, hogy az orosz és ukrán emberek holttestei halomban hevernek Mariupolban. Állítása szerint az oroszok nem szedik fel saját embereik holttestét, és azt sem engedik, hogy az ukránok felszedjék saját sebesültjeiket és halottaikat – írja Bianna Golodryga, a CNN elemzője. Zelenszkij azt mondta: azért is ijesztő ez számára, mert nem tudja, hogy ha mások halottaival így bánnak az oroszok, akkor a sajátjaikat hogyan kezelik.

„Még a döglött macskával és kutyával is jobban bánnak. Utálom őket, mert megszállók, de közben embernek kell maradnunk. Mit gondolnak ezeknek az embereknek a szülei?” – mondta Zelenszkij.

„Mélyen csalódtam az oroszok nagy részében, akik számos különböző okból támogatják a háborút” – tette hozzá az ukrán elnök. Szerinte a propaganda befolyásával együtt is tudnia kéne az embereknek, hogy a háború semmi jót nem hozhat, és szerinte amellett se lehet szó nélkül elmenni, hogy a háborút nyolc év állandó feszültség előzte meg, és nem egyetlen támadásról van szó.

Zelenszkij arról is beszélt, hogy hajlandóak tárgyalni Ukrajna semleges státuszáról. Ezt népszavazás formájában vitatná meg az ukrán néppel, mielőtt bekerülne az oroszokkal kötött lehetséges békemegállapodásba. Az is feltétel, hogy ezt a státuszt egy harmadik félnek kellene garantálnia.

(Guardian)

Az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága hírszerzési értesülésre hivatkozva arról számolt be, hogy öngyilkos lett az orosz csapatok egyik harckocsiezredének parancsnoka, miután az ukrán hadsereg visszafoglalta az északkeleti Szumi megyében lévő Trosztyanec települést – írja az MTI.

Az ukrán északi hadműveleti parancsnokság pedig azt jelentette, hogy katonái megsemmisítették az orosz erők egy hadoszlopát, és megszereztek két Ural Tornádó típusú páncélozott teherautót.

Tűz alá került még szombaton autójával Ruszlan Marcinkiv, a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk polgármestere az északi Csernyihiv közelében, ahová humanitárius szállítmányt kísért. Erről a polgármester maga számolt be vasárnap a Facebookon. Neki nem esett baja, de a kíséretében lévők közül többen megsérültek.

Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye katonai adminisztrációjának vezetője a Telegramon arról számolt be, hogy az ukrán légvédelem Izjum város közelében lelőtt egy orosz Szu-34-es taktikai bombázó repülőgépet.

Több mint tízezer hektár erdő áll lángokban a csernobili atomerőmű körüli, úgynevezett tiltott zónában a térségben zajló harcok miatt – írja Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi biztos közleménye alapján az MTI. Az ombudsman azt mondta, hogy 31 tűzesetet jegyeztek fel.

„A tüzek megfékezése és oltása lehetetlen, mivel az orosz csapatok elfoglalták a tiltott zónát. Az égés következtében radioaktív anyagok kerülnek a légkörbe, amelyeket a szél jelentős távolságokra visz el. Ez sugárzással fenyegeti Ukrajnát, Fehéroroszországot és az európai országokat”

– fogalmazott.

A tisztségviselő kiemelte, hogy a szeles és száraz időjárás miatt nő a tüzek intenzitása és területe.

„A lángok a csernobili zóna területén található kiégett nukleáris fűtőelemek és nukleáris hulladékok tárolására szolgáló létesítményeket is elérhetik”

– figyelmeztetett.

A biztos ezért a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez fordult azzal a felhívással, hogy a lehető leghamarabb küldjenek szakértőket és tűzoltó felszereléseket Ukrajnába.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök vasárnap telefonhívásban beszélt arról Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy szerinte tűzszünetre és jobb humanitárius feltételekre van szükség Ukrajnában – írja a Reuters.

A török és orosz elnök megállapodott, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalások következő fordulóját Isztambulban tartják. Vasárnap David Arakhamia ukrán tárgyaló azt mondta, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalások következő fordulójára március 28-án és 30-án kerül sor Törökországban.

Zelenszkij a Roszkomnadzor által letiltott interjújában azt mondta, hogy hajlandóak tárgyalni Ukrajna semleges státuszáról – írja a Reuters.

Az ukrán elnök arról beszélt, hogy ezt a kikötést népszavazás formájában vitatná meg az ukrán néppel, mielőtt bekerülne az oroszokkal kötött lehetséges békemegállapodásba. Az is feltétel, hogy ezt a státuszt egy harmadik félnek kellene garantálnia.

Az ukrán delegáció az orosz nyelv használatáról is tárgyalt az oroszokkal, de arról a kérdésről nem volt hajlandó beszélni, hogy Ukrajnát demilitarizálják.

Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság, a Roszkomnadzor vasárnap közleményben figyelmeztette az orosz hírügynökségeket, hogy ne terjesszék azt a Volodimir Zelenszkijjel készített interjút, amelyben az ukrán elnök először szólalt meg orosz sajtónak az háború kitörése óta.

„Oroszországnak tudnia kell az igazságot. A Zigar YouTube csatorna, a Dozsgy Tv, a Meduza portál, valamint a Kommerszant és a Novaja Gazeta kiadványok orosz újságírói minden kérdésükre választ kaptak” – mondta Zelenszkij.

A Roszkomnadzor ezt követően a Telegramon közleményt adott ki, amelyben megjegyezte, hogy egyes médiumokat az orosz kormány hivatalosan „külföldi ügynöknek” minősített.

„A Roszkomnadzor figyelmezteti az orosz médiát, hogy ne tegyék közzé ezt az interjút. Az interjút készítő médiatermékeket megvizsgálják, hogy felmérjék a felelősségük mértékét és a megfelelő válaszreakciót”

– áll a közleményben.

(CNN)

Vitalij Klicsko kijevi polgármester vasárnap Telegramon jelentette be, hogy a fővárosban hétfőn újraindul az online oktatás – írja a CNN.

Kicsit hozzáigazítják majd a távoktatást a jelenlegi helyzethez, és más platformokat is alkalmaznak majd – tette hozzá a polgármester. „Fontos feladat ezekben a napokban, hogy a város még ilyen szigorú hadiállapot mellett is éljen és működjön. Meg akarnak minket félemlíteni. De nem fog menni! Nem adjuk fel!” – írta Klicsko.

Katar felülvizsgálja az oroszországi befektetéseit, és egyelőre nem is invesztál több pénzt orosz üzletekbe, amíg nem stabilizálódik a helyzet – mondta el Katar külügyminisztere, Mohammed bin Abdulrahman Al-Thani sejk a CNN-nek.

A Qatar Investment Authority (QIA) jelentős befektetésekkel rendelkezik a Rosznyefty orosz olajipari óriáscégben.

„Jelenleg a jelenlegi helyzetben nem gondolkodunk új beruházásokon. Európában se, amíg nem tisztázzuk a helyzet stabilitását – mondta Al-Thani a CNN-nek. Európával kapcsolatban csak azokon a területeken nem mennek bele az üzletkötésekbe, ahol az a benyomásuk, hogy politikai kockázata lehet egy befektetésnek.

Míg Katar minden szuverén ország elleni agresszió vagy hatalomhasználat ellen tiltakozik, ugyanakkor nyíltan kommunikálnak mindkét féllel és felajánlották már a segítségüket a helyzet rendezésében. A katari emír nemrégiben Moszkvában találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.

Katar gyakran játszott közvetítő szerepet egyes konfliktusok enyhítésében és az ellenfelek asztalhoz hozatalában, például a tálibok és az Egyesült Államok, valamint a Nyugat és Irán között.

Volodimir Zelenszkij magyarokhoz is címzett beszéde után Jednyst (Egység) Ukrán Egyesület demonstrációt szervezett a Cipők a Duna-parton holokauszt-emlékműhöz – írja a 444.

A Mariupolban elhunyt áldozatok emlékére szervezett akcióról a budapesti ukrán nagykövetség is beszámolt. A posztban azt írják, hogy az Ukrajna ellen indított háború nem csupán „katonai művelet” hanem náci stílusú népirtás.

„Amíg ez népirtás folytatódik, új cipők jelennek meg itt a Duna-parton, emlékeztetve arra, hogy Putyin minden nap újabb háborús bűnöket követ el, és még nem állítottuk meg” – írta a nagykövetség a Facebook-oldalán.

„Láttam a cipőket a Duna-parton, ahol tömeggyilkosság történt. Ott voltam a családommal. Figyelj, Viktor, tudod, mi megy most Mariupolnál? Kérlek, menj a rakpartra, nézd meg azokat a cipőket, és akkor rájössz, hogy megint megtörtént a népirtás a világban. És ez az, amit Oroszország művel” – mondta Zelenszkij az Európai Tanácshoz intézett videójában csütörtök este.

A beszédet magyar felirattal itt lehet megtekinteni. Orbán Viktor azóta visszautasította a Zelenszkij által elmondott követeléseket.

„Kollektív bűntudat” ébredhet az bennünk, ha nem teszünk semmit Mariupol megsegítésére – mondta Jean Yves Le Drian francia külügyminiszter a dohai fórumon.

„Mariupol az új Aleppo. (…) Van egy megszálló hatalom, amely a saját céljai érdekében túszul ejtette Mariupol lakosságát. Ez egyszerűen elfogadhatatlan” – jelentette ki Le Drian a CNN-nek.

„Úgy gondolom, hogy egy olyan fordulóponthoz értünk, ahol az ukrán válságon túl Európa stabilitásának és biztonságának paraméterei is megkérdőjeleződnek” – tette hozzá.

(CNN)

Ezt az ukrán delegáció egyik tagja, David Arakhamia közölte Facebookon, hozzátéve, hogy a tervek szerint március 30-ig, vagyis szerdáig tárgyalnak majd Törökországban. További részleteket egyelőre nem közölt.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pénteken azt mondta, hogy a tárgyalások nehezen haladnak, és cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, melyek szerint hat kulcskérdés közül négyben megállapodtak már. Ez utóbbit egyébként egy orosz forrás és a török elnök is állította a médiának, Kuleba szerint tévesen.

Az ukrán hadsereg jelentése szerint az északi fronton harcoló orosz csapatok Belasruszba járnak át élelemért, lőszerért és üzemanyagért, valamint, hogy pótolják az elvesztett katonákat. Az orosz hadsereg így tudja rotálni az egységeit és új csapatokat beküldeni.

A Kijev körüli harcokban megsérült katonákat is Belaruszba szállítják. Egy hete írtuk meg, hogy homeli kórházi dolgozók szerint már több mint 2500 orosz katona holttestét szállították a belarusz kórházba és onnan tovább Oroszországba.

Az offenzíva a legtöbb fronton megakadt, sőt, az ukránok visszaszereztek néhány települést.

Julianne Smith a CNN-nek azt mondta, nem gondolja, hogy ezt ezen a ponton bármi is alátámasztaná, de az Egyesült Államok és szövetségesei szorosan nyomon fogják követni a dolgot. Smith szerint, arra viszont egyértelműen van bizonyíték, hogy az oroszok nem érték el az eredetileg kitűzött céljaikat, vagyis máshogy mondva nem foglalták el pár nap alatt Kijevet.

Szerinte emiatt logikusnak tűnik, hogy az oroszok átértékelik a terveiket, de érdemes még várni egy kicsit, hogy kiderüljön, tényleg elvonulnak-e.

Ez szinte pontosan egybevág azzal, amit Rácz András biztonságpolitikai és Oroszország-szakértő nemrég elmondott a Telexnek. Ő úgy fogalmazott, hogy nem lehet megmondani, hogy igazat mondanak-e az oroszok, és kiemelte, hogy az erők eloszlása jelenleg nem azt mutatja, amit most bejelentettek. Mint mondta, meg kell várni, hogy az oroszok ténylegesen elvonuljanak, és kérdésünkre hozzátette, hogy nagyjából egy héten belül látszana, ha ezt tényleg megtennék.

Smith a NATO és az Egyesült Államok által bevezetett szankciókat is megvédte, arra a kérdésre pedig, hogy adnak-e vadászgépeket az ukránoknak, azt felelte, hogy ez egy képlékeny téma, de végső soron egyelőre nemmel válaszolt. Mint mondta, sokat beszéltek Zelenszkijjel az elmúlt hetekben, a légvédelmi eszközök terén teljesítették is a kéréseit.

A lengyelek által korábban felvetett ötletet, melynek keretében MiG–29-eseket juttatnának el Amerikának, hogy az Ukrajnának adja őket, viszont megvalósíthatatlannak tartja. Azt viszont hozzátette, hogy ha egy másik NATO tagállam vadászgépeket akar adni az ukránoknak, annak nem fognak gátat szabni, ez az ő önálló döntésük.

Az Auchan áruházlánc bojkottjára szólított fel vasárnap az ukrán külügyminiszter, miután a vállalat vezérigazgatója egy interjúban azt mondta, hogy a cég nem vonul ki az orosz piacról az invázió miatt – írja az MTI.

Yves Claude, az Oroszországban 231 áruházzal és mintegy 30 ezer alkalmazottal működő Auchan vezérigazgatója a Journal du Dimanche című vasárnapi lapnak azt mondta, hogy gazdasági szempontból elképzelhető lenne a távozásuk Oroszországból, az emberi szempontokat figyelembe véve viszont nem. A cég attól tart, hogy ha bezárnák oroszországi üzleteiket, azzal rengeteg embertől megvonnák a fizetését, a munkahelyét, a vevőiktől pedig azokat az élelmiszereket, amelyeket nap mint nap náluk vásárolnak.

Az Ukrajnában működő 43 áruházukat is fenntartják, még azokon a háború sújtotta területeken is, ahol „szélsőséges körülmények” között tudnak csak nyitva tartani.

„A legfontosabb számunkra, hogy megtartsuk az alkalmazottainkat és továbbra is élelemmel lássuk el ennek a két országnak a lakosait”

– fogalmazott.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter erre reagálva a Twitteren az Auchan áruházlánc és összes termékének bojkottjára szólított fel.

„A jelek szerint az oroszországi munkahelyek esetleges megszűnése fontosabb, mint az emberek halála Ukrajnában. Ha az Auchan nem vesz tudomást arról a 139 gyerekről, akit az orosz invázió során öltek meg márciusban, akkor mi se vegyünk tudomást az áruházról és annak termékeiről. Bojkottáljuk az Auchant”

– fogalmazott Kuleba, aki szerint az Auchant birtokló Mulliez család érdekeltségébe tartozó Leroy Merlin és Decathlon áruházakat is bojkottálni kellene.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a francia nemzetgyűlés és szenátus tagjaihoz intézett videoüzenetében arra szólította fel a francia vállalatokat, hogy hagyják el az orosz piacot. Név szerint a Renault-t, az Auchant és a Leroy Merlint kiemelve azt hangoztatta, hogy a francia cégeknek fel kell hagyniuk „az erőszak, a gyerekek és a nők gyilkolásának finanszírozásával”.

Több mint 3,8 millióan menekültek el Ukrajnából az orosz invázió kezdete óta az ENSZ vasárnapi összesítése szerint, de a menekültáradat március 22. óta egyértelműen lassult – írja az MTI.

Összesen több mint 10 millióan – azaz több mint a lakosság egynegyede – kényszerült otthona elhagyására, ezek az emberek vagy külföldön, vagy az ország más részeiben kerestek menedéket. Az ENSZ becslése szerint a belső menekültek száma megközelíti a 6,5 milliót. A menekülők száma az utóbbi napokban pedig ötvenezer alá csökkent.

Európában a második világháború óta nem volt ilyen mértékű menekülthullám. Az Ukrajnát elhagyók 90 százaléka nő és gyermek. Az UNICEF szerint a menekültek között több mint másfél millió gyermek van.

Lengyelország fogadta be az összes menekült több mint felét – az UNHCR adatai szerint 2 267 103-at. A válság előtt már mintegy 1,5 millió ukrán élt és dolgozott Lengyelországban.

Romániába az UNHCR adatai szerint 586 942-en menekültek március 26-ig. Számos menekült tovább kíván utazni az országból. A 2,6 millió lakosú Moldovába, Európa egyik legszegényebb országába 381 395 menekült érkezett, egy részük továbbutazik Romániába vagy Magyarországra. Magyarországnak öt határállomása van Ukrajnával, eddig 349 107 ukránt fogadott március 26-ig, Szlovákiába pedig 272 012 menekült érkezett.

A legutolsó rendelkezésre álló – március 22-i – adat szerint 271 254 ukrán menekült Oroszországba. A UNHCR szerint február 21. és 23. között 110 ezer ember utazott a donyecki és luhanszki szakadár területekre. Az ukrán vezetés szerint ezek az emberek nem saját akaratukból indultak meg kelet felé, az oroszok hurcolták el őket. Belarusz március 24-i adatok szerint 6341 embert fogadott.

A UNHCR már nem vezet statisztikát a többi európai országba távozókról. Azon Ukrajnával szomszédos országok esetében, amelyek tagjai a schengeni övezetnek (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia) a határt átlépők és az országokba belépők számáról készült jelentésekből dolgozik. A szervezet becslése szerint a menekültek nagy része továbbutazik más országok felé. A szervezet tájékoztatása szerint a statisztikákban azok sem szerepelnek, akik a szomszédos országok állampolgárai, és most Ukrajnából hazatértek.

• Az ukrán katonai hírszerzés vezetője szerint Oroszország megpróbálja leválasztani Ukrajna egyik felét. Ha ez sikerülne, akkor hasonló helyzet alakulna ki, mint Észak- és Dél-Korea esetén.
• A luhanszki szakadárállam vezetője népszavazást írna ki az Oroszországhoz való csatlakozásról, de Ukrajna szerint ennek nincs jogalapja.
• Ferenc pápa újra felszólalt a háború ellen, a gyerekeket látja legártatlanabb áldozatoknak, és szerinte az emberiség is veszélybe kerül, ha nem hagyják abba a háborúzást.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök orosz médiumoknak adott interjút, először a háború kitörése után, és egy az orosz fősodorba tartozó lapnak is nyilatkozott. Hogy miről beszélt velük, az vasárnap este lesz nyilvános.
• Egy ukrán parlamenti képviselő szerint Kijevben már olyan súlyos a helyzet, hogy vannak, akik szennyvíz ivására kényszerülnek, és éheznek.