Ukrajna kettéosztására törekedhetnek az oroszok, Biden Putyin-ellenes kijelentése miatt mosakszik az amerikai diplomácia

Ukrajna szerint Oroszországnak nincs jogalapja népszavazást tartani a megszállt ukrán területen.

Ahogy arról a korábban írtunk, a kelet-ukrajnai, orosz ellenőrzés alatt álló Luhanszk régióban hamarosan népszavazást tarthatnak az Oroszországhoz való csatlakozásról.

„Az ideiglenesen megszállt területeken minden hamis népszavazás semmis, és nem lesz jogi érvényessége” – mondta Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője a Reutersnek adott nyilatkozatában.

„Ehelyett Oroszországnak a nemzetközi közösség még erőteljesebb válaszlépéseivel kell szembenéznie, ami tovább mélyíti globális elszigeteltségét” – mondta a szóvivő.

Emmanuel Macron francia elnök is elhatárolódott Joe Biden amerikai elnöktől, aki szombaton azt mondta, hogy Putyint nem lehet a hatalomban hagyni.

„Nem használnék ilyen kifejezéseket, mert még mindig tárgyalásban vagyok Putyin elnökkel” – mondta Macron a France 3 csatornán.

Biden az elmúlt tíz napban felerősítette a Putyin elleni retorikáját. A múlt héten először „háborús bűnösnek” nevezte, majd később „gyilkos diktátornak, tiszta gengszternek, aki erkölcstelen háborút folytat Ukrajna népe ellen”.

Macron azt is mondta: „A célunk az, hogy megállítsuk az Oroszország által Ukrajnában indított háborút, ugyanakkor elkerüljük a háborút és az eszkalációt”.

Az orosz invázió kezdete előtt Macron többször is tárgyalt Putyinnal, hogy elkerülje a háborút. (CNN)

Az oroszok által megszállt Melitopolban március 26-án, szombaton leállt az ukrán mobilkommunikáció és az internet, írta az Ukrajnai Pravda.

A lakosság jelentése szerint automatikusan csak orosz szolgáltatók érhetőek el. Csak azok használhatják a kapcsolatot, akik rendelkeznek Life szolgáltatással.

A Zaporizzsjai Katonai Igazgatóság ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy továbbra is használható a nemzeti roaming, tehát manuálisan még mindig beállíthatóak az ukrán szolgáltatók, igaz ezzel együtt lassabb lehet az adatforgalom.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a háború kezdete óta először adott interjút orosz újságíróknak.

Vasárnap Zelenszkij három orosz médium képviselőjével ült le. Az ellenzékinek számító Medúza főszerkesztője, Ivan Kolpakov és a Dozsgy Tv főszerkesztője, Tyihon Dzjadko mellett az orosz fősodratú médiába tartozó Kommerszant tudósítója, Vlagyimir Szolovjov is beszélgetett az ukrán elnökkel, csaknem két órán át.

A Medúza azt írta, este cenzúrázatlanul nyilvánosságra hozzák majd a beszélgetést.

A háború nemcsak a jelent, hanem a társadalom jövőjét is elpusztítja Ferenc pápa szerint, aki ismételten a fegyverek letételére szólított fel Ukrajnában a Szent Péter téren mondott beszédében vasárnap.

„Mint minden háború, ez is vereséget jelent mindenki, mindannyiunk számára” – jelentette ki a katolikus egyházfő.

Azt mondta, hogy el kell utasítani a háborút, melyben szülők temetik el gyermekeiket, emberek ölik meg korábban sose látott testvéreiket, hatalmasok hoznak döntéseket, és a szegények halnak meg.

A pápa arról is beszélt, hogy Ukrajna megtámadása óta az országban minden második gyerek elveszítette otthonát. „Ez jövőjük elpusztítását jelenti, drámai traumákat okoznak a legkisebbeknek és legártatlanabbaknak, ez a háború állati arca, mivel barbár és szentségtörő” – mondta Ferenc pápa.

A katolikus egyházfő úgy vélte, a háború elkerülhető, és mindent meg kell tenni azért, hogy ne szokjunk hozzá, máskülönben „mindannyian bűnösökké válunk miatta”.

Kijelentette, az önpusztítás fenyegetésével szemben az emberiségnek rá kell döbbennie, hogy elérkezett a háború megszüntetésének az ideje: „ki kell törölni az emberiség történetéből, mielőtt a háború törölné ki az embert a történelemből”.

A pápa sürgette az összes politikai felelőst, hogy kötelezze el magát a „mártír Ukrajna”, a fegyverek elhallgattatása, valamint a béketárgyalások érdekében. (MTI)

Az ukrajnai háború társadalom- és természetföldrajzi okait és a várható következményeit elemezte Vasárus Gábor László geográfus a Magyar Humanista Társaság és a szegedi Grand Café rendezvényén. Ukrajna sajátos földrajza és az utóbbi hetek időjárása is akadályozta az orosz hadsereg előrenyomulását. Mint elhangzott, az ukránok és oroszok közötti nemzetiségi megosztottság egyik oka lehet az országrészek különböző fejlettségi szintje, ami a szovjet idők öröksége. Magyarországon többféle gazdasági hatással is számolni kell, a kárpátaljai magyar kisebbség pedig végleg elhagyhatja otthonát, derül ki az eseményről beszámoló cikkünkből.

A Telexen szombaton is elemeztük azt kárpátaljai magyar tudósokkal beszélgetve, hogy milyen átrendeződés várható Ukrajna magyarok lakta részén.

Leszja Vaszilenko ukrán parlamenti képviselő szerint az emberek éheznek és kénytelenek szennyvizet inni Kijevben, miközben a helyzet országszerte romlik.

A Times rádiónak nyilatkozva Vaszilenko azt mondta, hogy Kijev élelmiszerhiánytól szenved, miközben az emberek pincékben és metróállomásokon kénytelenek lakni.

„Az emberek valóban éheznek étel nélkül, és szennyvizet isznak. Mariupolban emberek ezreit toloncolják át erőszakkal a határon Oroszországba, látszólag biztonságba, de aztán ismeretlen irányba küldik őket, és senki sem hall róluk többé. Az atrocitások tehát mindenütt ugyanazok” – mondta Vaszilenko.

(Guardian)

Ukrajna új mezőgazdasági minisztere, Mikola Szolszkji szerint az ország gabona-exportképessége napról napra romlik, és csak akkor javulna, ha az Oroszországgal folytatott háború véget érne.

Egy televíziós tájékoztatón Szolszkji elmondta, hogy Ukrajna, a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, normális esetben havonta 4-5 millió tonna gabonát exportálna, ami mára mindössze néhány százezer tonnára csökkent.

A Nemzetközi Valutalap vezetője, Krisztalina Georgijeva egy katari fórumon azt mondta, hogy élelmiszer-ellátási problémák és az Oroszország ellen bevezetett szankciók miatt destabilizálódhat a Közel-Kelet, és akár újra egy „arab tavasz” játszódhat le.

„Amikor az árak szárnyalnak, és a szegények nem tudják eltartani a családjukat, akkor az utcára mennek” – mondta.

Az IMF ügyvezető igazgatója azt is hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háborút mielőbb meg kell szüntetni, hogy az ország gabonát tudjon szállítani a világpiacra.

„Minél gyorsabban elmennek a tankok, annál gyorsabban jönnek a traktorok. Júliusig be kell takarítaniuk Ukrajnában, hogy biztosítsuk az élelmiszerárak stabilitását” – mondta Georgijeva.

Oroszország megpróbálja kettéosztani Ukrajnát, hogy egy Moszkva által ellenőrzött régiót hozzon létre, miután nem sikerült az egész országot elfoglalnia – mondta az ukrán katonai hírszerzés vezetője.

„Valójában ez egy kísérlet arra, hogy Észak- és Dél-Koreát hozzanak létre Ukrajnában” – mondta Kirilo Budanov.

Budanov szerint Ukrajna hamarosan gerillaháborút indít az oroszok által megszállt területen. (Sky News)

• Az ukránok legfrissebb adatai szerint legalább 139 gyerek halt már meg a háború kezdete óta.
• Az orosz védelmi minisztérium részletes jelentést tett közzé a szombati Lvivet ért légicsapásról. Egy az ukrán erőket kiszolgáló üzemanyagraktárat és egy hadiipari üzemet is lőttek. Az ukránok eközben arról beszéltek, hogy már élelmiszerraktárak is orosz célponttá váltak.
• Joe Biden „Putyin nem maradhat hatalmon” kijelentése az Egyesült Államokban is hullámokat vet, egy veterán amerikai diplomata szerint még a háború elhúzódásához is hozzájárulhat, miközben Antony Blinken külügyminiszter is tompítani igyekszik a kijelentés élét.
• Az önhatalmúlag kikiáltott Luhankszi Népköztársaság vezetője arról beszélt, hogy szavazáson dőlhet el, csatlakoznak-e Oroszországhoz.
• Vasárnap két humanitárius folyosóról egyeztek meg a szembenálló felek, az ostromlott Mariupolból Zaporizzsjába autózhatnak a civilek, míg Rubizsnyéből Bahmutba mehetnek a menekülök.
• Az Európai Tanácsban Orbán Viktor is támogatta, hogy vonják felelősségre az orosz háborús bűnösöket.

Koncertet rendeztek a hadirokkantaknak, és megemlékezést a háború kiskorú áldozatainak. Az amerikai elnök Lengyelországba látogat, a szomszédba pedig rakétát lőnek az oroszok. Képekben foglaljuk össze a szombati eseményeket ebben a cikkünkben.

Joe Biden „Putyin nem maradhat hatalmon” kijelentése után az amerikai külügyminiszter Antony Blinken is igyekszik tisztázni az álláspontjukat.

„Úgy gondolom, hogy az elnök, a Fehér Ház, tegnap este kifejtette.
hogy Putyin elnök egyszerűen nem kaphat felhatalmazást arra, hogy háborút folytasson vagy agressziót indítson Ukrajna vagy bárki más ellen” – mondta Blinken jeruzsálemi látogatása során.

„Mint tudják, és ahogyan azt már többször hallották tőlünk,
nincs rendszerváltási stratégiánk Oroszországban vagy bárhol máshol” – jelentette ki.

Az Oroszország által támogatott, önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaság Kelet-Ukrajnában hamarosan népszavazást tarthat az Oroszországhoz való csatlakozásról – idézte ma a köztársaság hírportálja Leonyid Paszecsnyik helyi szakadár vezetőt.

A szakadárállamot néhány nappal a háború kezdete előtt Oroszország önálló államként ismerte el, pedig az Ukrajnához tartozik.

Luhanszk a régió legnagyobb városa és fővárosa. A köztársaság lakossága mintegy 1,5 millió fő, jelenlegi államfője Leonyid Paszecsnyik.

(via Sky News)

Az ukránok rendszeresen tesznek közzé olyan nyilatkozatokat, amelyek az orosz haderő moráljának csökkenéséről szólnak, és most a Sky News-on futó Sophie Ridge on Sunday című műsorban egy újabb ilyen állítás elhangzott az ukrán védelmi minisztériumtól.

Azt állították, hogy a Belaruszban állomásozó orosz csapatoknál rendszeres, hogy a katonák üzemanyagot és élelmiszert adtak el, vagy katonai felszerelést cseréltek alkoholra.

Az ukrán hadsereg azt is állította, hogy Oroszország 582 harckocsit, 1664 páncélozott járművet, 294 tüzérségi löveget, 93 többszörös rakétakilövő rendszert (MLRS), 52 légvédelmi rendszert, 1144 egyéb szárazföldi járművet és 73 üzemanyagtartálykocsit veszített.

Orbán Viktor leginkább csak arról beszél, hogy ki kell maradnia Magyarországnak a háborúból, jórészt az orosz energiafüggés miatt, de nem mindenben különutas, például a csütörtöki európai csúcson ő is támogatta azt a döntést, amely az orosz háborús bűnösök felelősségre vonásáról rendelkezik.

A magyarul is elérhető dokumentumban ez áll:

„Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja súlyosan sérti a nemzetközi jogot, valamint rengeteg emberéletet követel, és annak következtében polgári személyek szenvednek sérüléseket. Oroszország támadásokat intéz a polgári lakosság ellen, és támadásaival polgári javakat – többek között kórházakat, egészségügyi létesítményeket, iskolákat és menedékhelyeket – céloz meg. Ezeknek a háborús bűncselekményeknek azonnal véget kell vetni. A felelősöket és azok bűntársait a nemzetközi joggal összhangban felelősségre fogják vonni.”

(via 444.hu)

„Oroszország nagy pontosságú robotrepülőgépekkel csapást mért katonai célpontokra a lengyel határ közelében fekvő nyugat-ukrajnai Lviv városában” – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

Az oroszok azt írták, hogy egy az ukrán erők által használt üzemanyagraktárra nagy hatótávolságú rakétákkal mértek csapást, míg robotrepülőgépekkel egy olyan üzemre lőttek, amelyek légvédelmi rendszerek, radarállomások és harckocsik célzóberendezéseinek javítására használnak.

„Az Orosz Föderáció fegyveres erői folytatják a támadó akciókat a különleges katonai művelet keretében” – áll a közleményben, amelyben arról is írtak, hogy Kijev közelében Sz-300-as rakéták és BUK légvédelmi rakétarendszerek raktárát is megsemmisítették, és számos drónt is elpusztítottak.

(Sky News)

Joe Biden amerikai elnök megjegyzése, miszerint orosz kollégája, Vlagyimir Putyin „nem maradhat hatalmon”, erős bírálatot váltott ki Richard Haass veterán amerikai diplomata részéről.

A megjegyzések „még nehezebbé tettek egy nehéz helyzetet, és még veszélyesebbé egy veszélyes helyzetet” – írta Haass, az amerikai Külkapcsolatok Tanácsának elnöke.

„Ez nyilvánvaló. Kevésbé nyilvánvaló, hogyan lehet visszafordítani a károkat, de azt javaslom, hogy a fő tanácsadói érjék el a kollégáikat, és tegyék világossá, hogy az USA kész elfogadni ezt az orosz kormányt.”

A Fehér Ház később ugyan tompítani akarta Biden kijelentését, de Haass szerint ez már nem sokat számít, Putyint megerősíthette abban, amit mindig is hitt, miszerint az amerikaiak állnak a háttérben. A diplomata úgy véli, Biden fegyelmezetlen kijelentése kiterjesztheti és elnyújthatja a háborút.

(via BBC)

Orbán Viktor miniszterelnök Kossuth rádióban kezdte a napot, ahol többek között az orosz-ukrán válságról, a szankciókról, illetve az ukránok részéről érkező kritikákról beszélt.

„Magyarország számára nem az a kérdés, hogy hajlandó-e valamivel több pénzt fizetni az energiáért, és ezzel segíteni Ukrajnát, mert akkor erre készen állnánk. Hanem arról van szó, hogy jön-e egyáltalán” – mondta.

A miniszterelnök rádiós interjújáról itt olvashat bővebben.

Ukrajna arra kérte a Nemzetközi Vöröskeresztet, hogy ne nyissa meg tervezett irodáját az oroszországi Rosztovban, mert ezzel legitimálná Moszkva humanitárius folyosóit, amit ukránok elrablására és deportálására használnának.

A Vöröskereszt vezetője, Peter Maurer csütörtökön Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel egyeztetett, és arra kérte, hogy Rosztovban is működhessen a segélyszervezet.

Mihajlo Raduckij, az ukrán parlament közegészségügyi bizottságának elnöke a fent említett indokokra hivatkozva szólította fel a Vöröskeresztet, hogy változtassa meg terveit.

Oroszország a múlt héten közölte, hogy több százezer embert evakuált Ukrajnából mióta megkezdődött a háború, illetve az általuk különleges katonai műveletnek nevezett akció.

Ukrajna ezt árnyalva azt állítja, hogy az oroszok a mentőakciókban nemcsak embereket mentenek, hanem illegálisan ki is toloncolják őket. Csak Mariupolból 15 ezer civilt telepítettek ki. (Reuters)

Vasárnap két humanitárius folyosón evakuálhatnak civileket ukrán konfliktusövezetekből, írta Telegramján Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.

Az ostromlott Mariupolból a lakosok autóval juthatnak el a 250 kilométerre fekvő Zaporizzsjába.

A Luhanszk megyében zajló harcok elől menekülni próbáló embereket Rubizsnye városából az onnan 80 kilométerre található Bahmutba evakuálhatják.

A brit védelmi minisztérium friss jelentése szerint az észak-ukrajnai hadszíntér továbbra is nagyrészt statikus, és helyi ukrán ellentámadások akadályozzák az orosz erők újjászervezésére tett kísérleteket.

Az ország keleti részén az oroszok arra összpontosítanak, hogy bekerítsék azokat az ukrán erőket, amelyek közvetlenül a szakadár területekkel állnak szemben. Az oroszok északon Harkiv, délen Mariupol felől nyomulnak előre.

Oroszország megkezdte az ukrán üzemanyag- és élelmiszerraktárak megsemmisítését, ami azt jelenti, hogy a kormánynak a közeljövőben szét kell osztania készleteit – közölte vasárnap Vagyim Gyeniszenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója.

Gyeniszenko az egyik helyi tévének nyilatkozva arról is beszélt, hogy az oroszok rotálni kezdték a csapataikat, új erőket vetnek be, ami szerinte arra utal, hogy újabb kísérleteket tesznek az előretörésre. (Reuters)

Az ukrán legfőbb ügyészség azt írta, hogy legfrissebb adataik szerint legalább 139 gyerek halt már meg a háborúban, és emellett 205-en megsérültek. A legtöbben, 65-en Kijevben vesztették életüket elsősorban az ágyúzások és bombázások következtében.

A tüzérség 733 oktatási intézményt károsított, közülük 74 teljesen megsemmisült. A legrosszabb a helyzet Donyeck, Harkov, Mikolajiv, Szumi, Kijev, Herson, Csernyihiv régiókban és Kijev városában, írta a legfőbb ügyészség, ami megjegyezte, hogy az adatok nem véglegesek, mert a megszállt területeket nem tudták ellenőrizni.

Az ukrán légierő azt állítja, hogy az oroszok szombaton összesen hat rakétát lőttek ki a Nyugat-Ukrajnában található Lvivre. A jelentés nem tesz említést személyi sérülésről. (Korábban egyébként öt sérültről szóltak a híradások.) Azt írják benne, hogy a rakéták üzemanyagraktárat és egy hadsereghez tartozó létesítményt céloztak.

(via NEXTA)

Nem kérdés, hogy Ukrajna meg fogja nyerni ezt a harcot – mondta a CNN-nek Sean Penn. A színész-filmrendező még hónapokkal ezelőtt utazott Ukrajnába, hogy dokumentumfilmet forgasson az országról, időközben viszont kitört a háború, így március elején végül gyalog hagyták el Lengyelország felé az ukrán határt.

Ukrajnai útja során viszont Penn találkozott Volodimir Zelenszkijjel is: szerinte „nem lehet elképzelni, hogy bármelyik emberi lény teljes mértékben tudta volna, hogy erre a pillanatra született, amíg ez a pillanat meg nem történt”, utalva a színész-komikus elnöki szerepvállalására. Penn reméli, hogy az ukrán elnök felszólalhat majd az idei Oscar-díjkiosztó gálán is, amit magyar idő szerint hétfő hajnalban tartanak majd meg.

„Nem adhatna nagyobb dolgot neki a Filmakadémia annál, mint egy lehetőséget arra, hogy mindannyiunkhoz szóljon”

– mondta a rendező. Sean Penn egyébként elismerően szólt Ukrajna „rendkívüli bátorságáról és egységéről”, és szerinte csak az a kérdés, „mi hol leszünk”, amikor az ukránok megnyerték az oroszok elleni háborút.

100 millió dollár értékben nyújt támogatást Ukrajna polgári védelmi erőinek az Egyesült Államok, írja az amerikai külügyminiszter Twitter-bejegyzése alapján a BBC.

Antony Blinken arról írt, hogy a biztonsági támogatást „az alapvető határvédelem biztosítása, a polgári bűnüldözés fenntartása, és a kritikus kormányzati infrastruktúra védelme” érdekében adják az országnak.

Nyugalmas volt az egy órával rövidebb éjszaka, de nem telt el így sem orosz támadás nélkül: eltalálták másodjára is a harkivi Fizikai és Technológiai Intézet kísérleti reaktorát. Zelenszkij elnök egy újabb Holokauszt-emlékmű elleni támadásról számolt be, Andrzej Duda lengyel államfő pedig már inkább az amerikaiakkal barátkozna a szerinte oroszfüggő magyar kormány helyett.

Többek között ez történt szombatról vasárnapra virradó éjjel:

• 5208 embert sikerült kimenekíteni szombaton az ostromlott ukrán városokból a humanitárius folyosókon keresztül, közülük is a legtöbben, 4331-en a dél-ukrajnai Mariupolból jutottak ki.
• A britek jelentése szerint továbbra is támadják az oroszok a sűrűn lakott településeket, ukrán becslések szerint pedig a háború kitörése óta 4500 lakóépületet, 100 üzletet, 400 oktatási intézményt és 150 egészségügyi intézményt semmisítettek meg.
• „Az orosz csapatoknak kiadták a parancsot: pusztítsanak el mindent, ami a nemzetünket nemzetté teszi, a népünket néppé, a kultúránkat kultúrává. Pontosan így akarták elfoglalni a nácik is Európát nyolcvan évvel ezelőtt, és pontosan így viselkednek a megszállók is Ukrajnában. Senki nem fog megbocsátani nekik, és lesz felelősségrevonás, akárcsak 77 évvel ezelőtt. Valószínűleg nem Nürnbergben, de hasonló fellépéssel” – mondta Volodimir Zelenszkij szombat éjjeli beszédében.
• Orbán Viktor politikája nagyon sokba fog kerülni a magyaroknak, mondta a lengyel államfő – ennek ellenére úgy tűnik, a magyarok előbb engednének a ’48-ból, mint a rezsicsökkentésből: egy kutatás szerint ugyanis a megkérdezettek 62 százaléka nem fizetne többet a rezsiért, ha megszűnne az orosz import.
• 100 millió dollár értékben ad támogatást Ukrajna polgári védelmi erőinek az Egyesült Államok, írta Twitterén az amerikai külügyminiszter.
• Az Egyesült Királyság azt ígéri, ha Oroszország visszavonul Ukrajnából, a britek is visszavonják a szankcióikat.

Részletesen az éjszaka eseményeiről itt olvashat.

Itt találja percről percre tudósításunkat a háború előző, 31. napjáról.