„Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt eltűnhet Kárpátaljáról a magyar nemzetiség”

2022. március 27. – 12:26

„Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt eltűnhet Kárpátaljáról a magyar nemzetiség”
Kárpátalja zászlaja. Forrás: Wikipédia.
Móra Ferenc Sándor
Móra Ferenc Sándor
Szegedi tudósító

Másolás

Vágólapra másolva

Az ukrajnai háború társadalom- és természetföldrajzi okait és a várható következményeit elemezte Vasárus Gábor László geográfus a Magyar Humanista Társaság és a szegedi Grand Café rendezvényén. Ukrajna sajátos földrajza és az utóbbi hetek időjárása is akadályozta az orosz hadsereg előrenyomulását. Mint elhangzott, az ukránok és oroszok közötti nemzetiségi megosztottság egyik oka lehet az országrészek különböző fejlettségi szintje, ami a szovjet idők öröksége. Magyarországon többféle gazdasági hatással is számolni kell, a kárpátaljai magyar kisebbség pedig végleg elhagyhatja otthonát.

Az előadó a Szovjetunió szétesésétől kezdve elemezte a két ország viszonyát. Mint elmondta, Ukrajna 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét, de Oroszország már akkor vitatta a Krím-félsziget hovatartozását. 1994-ben Bill Clinton amerikai és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök egyezményt kötött Ukrajna nukleáris fegyvereinek leszereléséről, továbbá Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok, valamint Nagy-Britannia aláírták a Budapesti egyezményt az ország területi egységének szavatolásáról. Ukrajna ezért 1994-96 között leszerelte – a világon a harmadik legnagyobbnak számító – nukleáris fegyvertárát.

Az ország a szocializmus után kezdetben viszonylag jó helyzetben volt, ám az elmúlt harminc évben a lakosság lélekszáma nagymértékben csökkent: a népesség az 1990-es évek eleji 52 millióról 41,5 millió alá esett vissza. Sokan munkát keresve mentek külföldre. Az országrészek területi fejlettsége felemás. Ukrajna nyugati része gazdaságilag gyengébben fejlett, de a társadalma jobban közelít Európához. A keleti-délkeleti részen ott a nyersanyag, és a szovjet ipar maradéka, ám a társadalom hanyatló jeleket mutat: nagyarányú az abortusz, gyakori az alkoholizmus, utóbbi még a fiatalok között is – mint egy felmérésből kiderült, a középiskolások harmada naponta iszik szeszt.

Az orosz anyanyelvűek aránya Ukrajnában a legutóbbi, 2001-es népszámlálás alapján. Forrás: Wikipédia, készítő: Tovel.
Az orosz anyanyelvűek aránya Ukrajnában a legutóbbi, 2001-es népszámlálás alapján. Forrás: Wikipédia, készítő: Tovel.

Az etnikai megosztottság leképezi a gazdasági-társadalmi viszonyokat: a keleti és dél-keleti részeken kellett a szovjet iparba a munkaerő, így sok volt az orosz betelepülő, ma ott élnek a leszármazottaik. Körükben viszonylag hatásos volt az ukránok elleni orosz propaganda, amelynek célja az orosz befolyás növelése volt. Az ukránok védekezni próbáltak Oroszország hatalmi térnyerése ellen, és ebben is gyökerezik a Putyin által nácizmusnak nevezett oroszellenesség – ám kérdés, ez az érzelmi alapállás kinél-kinél mennyire nemzetiségi alapú, és mennyiben az orosz birodalmi terjeszkedés elutasítása.

Éppen így az is előre kiszámíthatatlan volt – ebben tévedtek a megszállók – hogy az Ukrajnában élő oroszok hogyan fogadják az orosz hadsereget. Az ukrajnai oroszok egy része sokkal inkább támogatja Ukrajnát, mint Putyin országát, ez abban is meglátszik, hogy a harcok során ki mellé állnak. A legutóbbi népszámlálás során a lakosság majdnem 30 százaléka mondta magát orosz anyanyelvűnek, de nem érte el a 18 százalékot a magukat orosznak tartók aránya.

Az ukránoknak nem kellett Putyin barátsága

Az oroszok a politikában már a független Ukrajna kikiáltását követően megpróbálták a saját érdekeiket érvényesíteni. A kezdeti demokratikus fejlődés után az ukrán vezetők egyre inkább Putyin kiszolgálására törekedtek. 2013 novemberében tüntetések kezdődtek Kijevben, mert az ukrán elnök, Janukovics visszalépett az EU társulási szerződéstől, miután egy ajánlatot kapott Putyintól.

A tüntetést 2014 februárban a rendfenntartó erők véres összecsapásokban próbálták elfojtani, ám a tiltakozások Nyugat-Ukrajna több városára is átterjedtek. A tüntetők Janukovics lemondását követelték, akit végül a parlament leváltott. Ugyanebben az évben – egy máig vitatott hitelességű népszavazás után, az eredményre hivatkozva – Oroszország megindította a Krím-félsziget megszállását, majd bejelentették a Krím egyesülését Oroszországgal. A Krím orosz többségű lakossága nem állt ellen.

A 2014-es krími válság idején az Egyesült Államok jelezte, hogy az orosz beavatkozás a Budapesti megállapodás megszegésének minősül, és megsérti Ukrajna függetlenségét, területi egységét. Ugyanakkor a Donyecki területen orosz félkatonai szervezetek indítottak akciókat, majd kikiáltották a Donyecki Népköztársaságot, továbbá a Luhanszki Népköztársaságot. Ukrajna kormánya katonai akciókkal próbálta visszaállítani országa területi egységét, ám a NATO és az EBESZ nyomására a harcok viszonylag szűkebb keretben maradtak, de így is több ezer halálos áldozat volt, és mintegy egymillió ember menekült el otthonából, közülük ötszázezren Oroszországba mentek.

Dr. Vasárus Gábor László geográfus előadása. Fotó: Móra Ferenc Sándor/Telex.
Dr. Vasárus Gábor László geográfus előadása. Fotó: Móra Ferenc Sándor/Telex.

Ezek a közvetlen előzményei a mostani háborúnak. Vasárus Gábor László arról is beszélt, hogy a korábbi orosz-ukrán ellentétek egyik eredője a Holodomor, magyarul éhhalál: 1932-33-ban a becslések szerint 7 millió – más adatok 10 milliót közölnek – ukrán halt éhen, mert a szovjet-orosz hatóságok teljesen kifosztották az akkori Szovjetunió élelmiszertermelő tagköztársaságát, Ukrajnát, minden ehetőt elvittek a parasztoktól, sőt a pénzüket is. Erre a tragédiára – az ukránok szerint népirtás volt – emlékeztet Szegeden a 2018-ban emelt Holodomor-szobor, amely a Dóm téren áll, és a háború kitörése óta többször is tartottak ott tiltakozást.

Háborúellenes tiltakozás a Holodomor emlékműnél 2022. március 1-én a szegedi Dóm téren. Fotó: Móra Ferenc Sándor/Telex.
Háborúellenes tiltakozás a Holodomor emlékműnél 2022. március 1-én a szegedi Dóm téren. Fotó: Móra Ferenc Sándor/Telex.

A dombok az ukránokat segítik

A mostani háborúban az orosz hadsereget Vasárus Gábor László szerint a földrajzi és az időjárási körülmények is gátolták. Ukrajna területének nagy része dombos, sokfelé erdős vidék, ami a rejtőzködő hadviselést segíti, míg délen, a síkvidéken az oroszok gyorsabban teret nyertek. Közben azonban korán kiengedett a fagy, azután a sártenger miatt csak a főutak járhatók, és az orosz menetoszlopokat az úton nehezebb megvédeni. Mint Vasárus elmondta, többször is járt Ukrajnában, és ami nálunk itthon rossz útnak számít, az ott szinte autópálya lehetne, így az ottani átlagos utak sem tesznek lehetővé gyors csapatmozgásokat. A nagyobb településeken pedig a sűrűn lakott városszéli részek, a szuburbanizáció miatt akadtak el az oroszok, hiszen a szövevényes utcákat jól védhetik az ukránok.

A háborúnak a magyar gazdaságra nézve többféle következménye is lesz, mindet aligha lehet röviden felsorolni. Mivel az ukrán férfiak a háborúval vannak elfoglalva, nem tudnak vetni, ezért hiány várható gabonából és étolajból is – Ukrajna mindkettőnek világviszonylatban is nagy termelője volt. Ez áremelkedést hozhat, ami a magyar mezőgazdaságnak akár kedvező is lehet, ám a fogyasztóknak kellemetlen. Az építőiparban pedig számítani kell a faanyagok hiányára, mert Ukrajnából sokféle faipari termék jött hozzánk, de a katonák most nyilván nem érnek rá fát vágni, így áremelkedés várható.

A háború más borzalmain és szenvedésein túl az is előfordulhat, hogy Kárpátaljáról nagyrészt eltűnik az eddig ott élő magyarság. A háború miatt már milliók elmenekültek Ukrajnából, naponta százezrek kelnek útra, hogy a saját maguk és a családtagjaik életét mentsék. Ha az oroszok tovább támadnak, és a harcok Ukrajna nyugati részére is kiterjednek, várható, hogy még többen – köztük a kárpátaljai magyarok is – elhagyják majd az ottani falvakat-városokat. Kárpátalján gyakorlatilag megszűnhet a mintegy 150 ezer fős magyar kisebbség jelenléte – mondta Vasárus Gábor László.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom