Már mennének oviba és iskolába az ukrán gyerekek, de hogyan?
2022. március 22. – 15:11
frissítve
Egyre több magyarországi internetes fórumon kering a kérdés, hogy a már napok vagy hetek óta nálunk lévő ukrán szülők keresik a módját annak, hogyan járhatnának óvodába vagy iskolába gyerekeik. Utánanéztünk.
Ha egy nem magyar állampolgárságú ukrán család Magyarországon szeretné óvodába vagy iskolába járatni gyerekét, akkor ezt megteheti attól a pillanattól kezdve, hogy beadja a menedékes státuszról szóló kérelmét a menekültügyi hatóságnál, ami az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság. Fontos, hogy nem menekültstátuszért kell folyamodni, hanem menedékesért – ez most az EU-ban a menekülő ukrán emberekre vonatkozó védelmi státusz, így Magyarország is ezt alkalmazza – mondta érdeklődésünkre Bognár Katalin, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület szakmai vezetője.
Menedékesnek hívták azokat az embereket is, akik a délszláv háború idején kaptak védelmet Magyarországtól, de az a státusz csak a nevében hasonlít a mostanira a szakember szerint.
Azok az ukrán gyerekek is járhatnak nálunk óvodába vagy iskolába, akik nem kérnek ugyan menedékes státuszt, de három hónapnál hosszabb tartózkodási engedélyre tesznek szert. Az Ukrajnából érkező magyar és magyar–ukrán kettős állampolgároknak nem kell menekültkérelmet benyújtaniuk, hiszen ők magyar állampolgárok, így megilleti őket minden, ami a Magyarországon élő magyarokat, így az óvodai-iskolai nevelés joga is – „amint Magyarországon lakóhelyet létesítenek”. A hozzánk érkező és bizonytalan ideig itt maradó gyerekekre is 16 éves korig érvényes a tankötelezettség.
Ha valaki mondjuk 15 és féléves korában bekerül egy magyar középiskolába, nem jellemző, hogy kiraknák a születésnapján – mondja Bognár Katalin, aki jól ismer hasonló helyzeteket. Egy 16 éves és egy hónapos menekülő ukrán gimnazista ugyanakkor akár szembesülhet nehézségekkel, esetében az adott iskola igazgatójának egyedi elbírálásán múlhat iskolai karrierje.
De melyik lesz az „adott iskola”?
A menedékes státuszt igénylő szülők humanitárius tartózkodási engedélyt kapnak, és a menekültügyi hatóság kijelöli a szálláshelyüket (a hatóságtól kapnak egy papírt arról, hol laknak – ez azért fontos, mert a menedékes státuszt igénylőknek, de a menedékeseknek sem jár lakcímkártya). Ez alapján dől el, melyik iskolában vagy óvodában kopogtathatnak gyerekükkel. Az persze kérdéses, hogy lesz-e kapacitása minden óvodának és iskolának új gyerekek felvételére. Ha például egy nagyobb szálloda vagy menekült családoknak kialakított szállás lesz egyszerre nagyon sok gyerek lakcíme, akkor az akár azt a kérdést is felvetheti, hogyan helyezi el fizikailag az érintett iskola a gyerekeket.
A nálunk tartózkodó ukrán menekült családok oktatásügyi helyzete ebben a pillanatban még nagyon vegyes:
- vannak még iskolák Ukrajnában, amelyek online oktatást nyújtanak a tanulóiknak, ezek a gyerekek a Covid alatti karanténgyakorlathoz hasonlóan tanulnak tovább a szokásos iskoláikban egy laptop vagy telefon segítségével;
- vannak iskolák Magyarországon, ahol a fenntartó már jelezte az iskolának, hogy felvehet pluszpedagógusokat az ukrán gyerekek miatti többletfeladatokra;
- vannak magyar iskolák, ahova már napok óta járnak ukrán gyerekek;
- és vannak budapesti iskolák, amelyek már március elején jelezték, hogy kinyitják a kapuikat az ukrán gyerekek előtt: több egyházi iskola egymással együttműködve tanítást szervezett a Budapestre érkező menekült diákok számára, és többen vállalták menekült diákok felvételét az intézményükbe.
„A jogszabályok alapján megoldottnak tűnik a dolog, de a finomhangolás miatt nem biztos, hogy minden gördülékenyen megy majd. Eddig az volt a tapasztalatunk, hogy sok esetben az iskolák igyekeztek kibújni a kötelezettség alól, de most lehet, hogy más lesz a helyzet, miután európai gyerekekről van szó” – utal Bognár Katalin arra, hogy menekülő és menekülő gyerekek között papíron nincs különbség, csak a valóságban.
A múlt héten megkérdeztük az Emmit is a menekült- és a menedékes státuszú gyerekek iskolába járásának lehetőségeiről. Csak a menekültstátuszú családok gyerekeiről kaptunk választ – ez megtekinthető keretes írásunkban –, de mint a Menedék Egyesület munkatársától megtudtuk, a jelenlegi ukrán helyzetben ez a fajta státusz nem releváns, mivel a kormány a korábban már említett döntés alapján menedékes – és nem menekült – státuszt biztosít az Ukrajnából menekülőknek.
„Magyarország Kormánya és az Emberi Erőforrások Minisztériuma a köznevelési törvény értelmében, minden olyan nem magyar állampolgárságú gyermek számára biztosítja a nevelés-oktatásban való részvételt, akik menekült státuszt kérnek. A kérelem elbírálása után, a Magyarországon tartózkodó, nem magyar állampolgárságú gyermekek jogosultak lesznek óvodai nevelésre, kollégiumi ellátásra, illetve iskolai oktatásra. A kérelmet benyújtó gyermekeket a tartózkodási helyük szerinti körzetes iskola köteles felvenni, de a szülő vagy a tanuló természetesen választhat más fenntartású iskolát is, egyházi, magán vagy más állami fenntartású intézmény is fogadja a diákokat, a szabad iskolaválasztás joga őket is megilleti. Arról, hogy a gyermek melyik osztályba kerül, az intézmény igazgatója dönt az adott tanuló életkora, korábbi tanulmányai alapján” – írta kérdésünkre az Emmi.
Cikkünk megjelenése után kaptunk egy olvasói levelet ezzel a megjegyzéssel:
„Lehet, hogy az Emmi-nél volt valami félreértés, mert az intézményeknek a menedékes státusz alapján küldték ki a tájékoztatót óvodai / iskolai felvételekkel kapcsolatban a hónap elején.” Olvasónk csatolta is az iskoláknak március 3-án kiküldött, dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár által szignózott levelet. A levél az Ukrajnából érkezett emberek tankötelezettségéről szól, és menedékes státuszú kiskorú személyeket említ. Tartalmilag nagyrészt megegyezik azzal, amit a cikkünkben írunk. Többletinformáció, hogy a pedagógusok megbízást kaphatnak arra, hogy a magyarul nem beszélő gyerekeket heti 5-7 órában felzárkóztató foglalkozáson tanítsák, a karitatív szervezetek pedig iskolán kívüli – részben online – magyar nyelvoktatást szerveznek majd.
Azt is megkérdeztük a minisztériumtól, hogy tervezik-e a délszláv háború idején a menedékesek számára működtetett iskolákhoz hasonló, például az ukrán határ közelében felállított ukrán nyelvű, ukrán tananyag szerint működő iskolák megszervezését. Erre a kérdésünkre nem érkezett válasz.
