Háromból háromféle bajt lát a magyar ellenőrző hatóságoknál az EU számvevőszéke

A korábbi évekhez hasonlóan ismét nőtt a szabálytalanul elköltött uniós források aránya az Európai Számvevőszék csütörtökön közzétett éves jelentése alapján. Az uniós pénzek őrének kijelölt szervezet szerint a becsült arány a 2021-es három százalékról 5,6-ra nőtt tavaly, ezért elutasító véleményt adtak a 2023-as uniós kiadásokra. A számvevők arra figyelmeztettek, hogy az infláció, Ukrajna támogatása és a közös kölcsönfelvétel is növeli a nyomást a költségvetésen. (Utóbbinál az eddigi adósság mellé nemrég újabb hiteltervet lengettek be.)

A becsült hibaszint azt saccolja meg, hogy mennyi pénzt használtak fel az uniós vagy a nemzeti jogszabályokat megszegve. Nem jelent csalást, a hatékonyság hiányát vagy a források pazarlását.

Volt, hogy a magyar hatóságok kiszúrták a hibát, mégsem korrigálták megfelelően

A teljes dokumentum több tagállami, köztük magyar esetet is említ. A testület négy országban, köztük Magyarországon talált nem támogatható projektet. Hazánk abban a négyesben is szerepelt, ahol az uniós vagy nemzeti közbeszerzési szabályokat figyelmen kívül hagyó esetet találtak, és a három tagállam közé is bekerült, ahol legalább egy esetben „csak” súlyosan megsértették az ilyen előírásokat.

„Mindezek a szabálytalanságok vagy elkerülték az ellenőrző hatóságok figyelmét, holott ugyanazokat a tranzakciókat ők is megvizsgálták, vagy pedig feltárták ugyan, de nem korrigálták megfelelően azokat.” Utóbbira zárójelben egyetlen példát sorolnak fel: Magyarországot.

Az indokolatlanul odaítélt támogatásokra egy konkrét magyar példát is hoznak, ahol egy közbeszerzési eljárás sok kicsire bontásával trükköztek. Magyarországon egy három cégből álló konzorcium vissza nem térítendő támogatást kapott arra, hogy ingyenes jogi segítséget nyújtson munkavállalóknak és munkáltatóknak. Először nyílt közbeszerzési eljárás indult, mert az érintett összeg meghaladta az uniós értékhatárt. A nemzeti ellenőrző szerv azonban arra jutott, hogy az ajánlattevők magatartása jogellenesen torzíthatta a versenyt, ezért kedvezőtlen véleményt adott az eljárásról.

„Ezt követően a kedvezményezett az eredeti szerződést több alacsonyabb értékű szerződésre osztotta fel. Az egyes szerződések külön-külön nem érték el az uniós közbeszerzési irányelvben meghatározott küszöbértéket, ezért azokat közvetlen odaítélési eljárások keretében, nem pedig nyílt pályázat útján kötötték meg.

A kedvezményezett e szerződések egyikét egy, az eredeti pályázati eljárás kapcsán feltételezett összejátszásban részt vevő ajánlattevőnek ítélte oda. Megítélésünk szerint az ezekhez a szerződésekhez kapcsolódó kiadások az uniós közbeszerzési irányelvnek megfelelő közbeszerzési eljárás hiánya miatt nem
támogathatóak.”

A jelentés egy olyan magyar esetet is felhoz, ahol a polgármester egyszerre járt el az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő nevében. Egy önkormányzat közbeszerzési eljárást indított a bölcsődéje felújítására, mert a beruházás értéke meghaladta a nemzeti küszöbértéket, de nem tett közzé az eljárást megindító hirdetményt. A magyar hatóságok kiszúrták, hogy „az önkormányzat polgármestere részt vett a közbeszerzési eljárás előkészítésében és a döntéshozatali eljárásban, ugyanakkor egy teljes egészében az önkormányzat tulajdonában lévő vállalat nevében is eljárt és a nyertes vállalat felett tulajdonosi jogokat gyakorolt. Így mind az ajánlatkérő, mind a nyertes ajánlattevő nevében eljárt, anélkül, hogy megfelelő intézkedéseket tett volna az összeférhetetlenség enyhítésére.”

A történetnek mégsem ez a vége, és innentől már nem csak az önkormányzatnál lát gondot a jelentés. Hiába vette észre az ellenőrző hatóság, miben sántikál a polgármester, a teljes támogatás korrekciója helyett – amit alkalmazni kellett volna – megelégedett a pénz tizedével. (A korrekció azt jelenti, hogy az érintett összeget nem fizethetik ki uniós forrásból.)

„A bizottsági iránymutatásokban meghatározott 100%-os pénzügyi korrekció alkalmazása helyett” az „ellenőrző hatóság csak 10%-os korrekciót alkalmazott a szabálytalanság által érintett költségekre. Véleményünk szerint az ellenőrző hatóság helytelenül járt el,

amikor enyhítő körülményekkel indokolta az összeférhetetlenség kapcsán alkalmazott elégtelen mértékű korrekciót.”

Jelentős rendszerhiányosságot is találtak a számvevők

Az ellenőrzések hiányosságainál nem csak a magyar hatóságok felelősségét firtatja a dokumentum. Négy olyan magyar közbeszerzési eljárást is megnéztek, amelyekre tíz százalékos átalánykorrekciót alkalmaztak. Ezekre azért volt szükség, mert maga az EU kvázikormánya, az Európai Bizottság talált hiányosságokat az irányítási és kontrollrendszerben. Az uniós testület viszont „azt ajánlotta az ellenőrző hatóságnak,
hogy ne ellenőrizze az átalánykorrekció tárgyát képező eredeti szerződéseket, hanem ellenőrzéseinek hatókörét e szerződések későbbi módosításaira korlátozza. Ezzel a megközelítéssel nem valószínű, hogy sikerülne feltárniuk az eredeti szerződésekkel kapcsolatos esetleges csalásokat és összeférhetetlenségeket.” A jelentés szerint az uniós számvevőszék is megvizsgálta az eljárásokat, és a szervezet tíz százaléknál nagyobb arányú hibákat talált – vagyis kevesebb pénzre szabtak ki korrekciót, mint amennyit szabálytalanul költöttek el.

„Általában véve fennáll annak a kockázata, hogy a 10%-os korrekció nem elegendő, és csalárd esetek észrevétlenek maradhattak, ami kockázatot jelent az Unió pénzügyi érdekeire nézve.”

A dokumentumhoz az Európai Bizottság magyarázatát is mellékelték, amiben igyekezett megvédeni ezt az átalánykorrekciót. A testület szerint a
rendeletben előírt tíz százalék a saját ellenőrzési eredményei alapján megfelelőnek bizonyult, és több mint egymilliárd eurós korrekcióhoz vezetett.

A jelentés egy olyan magyar esetet is részletez, ahol a hatóságok nem végeztek ellenőrzést. „Magyarországon egyik ellenőrzésünk feltárta, hogy az ellenőrző hatóság nem vizsgálta meg a személyi költségek bizonyos vonatkozásait. A probléma a
személyzet képesítésével, a fizetésemelésekkel és a vezetők által ledolgozott
órákkal kapcsolatos szempontokat érintett.” Itt „a nemzeti hatóságok egy bizottsági
ellenőrzés eredményei alapján átalánykorrekciót alkalmaztak”, de „ettől függetlenül
ellenőrizniük kell, hogy a költségek jogszerűek és elszámolhatók voltak-e”. A jelentés megállapítja: „az ellenőrzés és visszafizettetés elmulasztása hátráltatja annak megelőzését, hogy a kedvezményezettek ismét megsértsék az alkalmazandó jogszabályokat.

Az ellenőrző hatóság személyi költségekkel kapcsolatos ellenőrzési munkájának hiányát ezért jelentős rendszerhiányosságnak minősítjük.”

Ebben az esetben az Európai Bizottság hozzáfűzött magyarázata viszont amellett érvel, hogy „az ellenőrző hatóság megfelelően kezelte az érintett kiadásokat érintő kockázatokat”.

Az ellenőrző hatóságok szintjén feltárt hiányosságokat három típusra osztotta a számvevőszék. A magyar intézményeknél mindháromban, az ellenőrzések tervezésénél, minőségénél és dokumentálásánál is akadtak gondok.

Az áfán keresztül csorgott pluszpénz a költségvetésbe

Találtak egy olyan egymillió eurós, száz százalékban uniós társfinanszírozású projektet is, amivel a Schengeni Információs Rendszert korszerűsítették Magyarországon. (Ezen keresztül figyelmeztethetik egymást a tagállamok, ha például valakit kitiltottak a belső határellenőrzés nélküli övezetből, nehogy egy másik országon keresztül be tudjon jönni.) „E projekt esetében megállapítottuk, hogy a kifizetési kérelem nem volt összhangban a Bizottság korábbi ajánlásunk nyomán kiadott iránymutatásával, miszerint az uniós társfinanszírozás nem haladhatja meg az összes elszámolható kiadás” áfa nélküli összegét. Azért nem, mert

a felszámított áfa „automatikusan a nemzeti költségvetésbe kerül, ez költségvetési többletbevételt eredményez a tagállamok számára.”

„A közjogi szerv által bejelentett összeg azonban ebben az esetben meghaladta a projekt” áfa nélküli összköltségét. Magyarul egy állami intézmény úgy kért támogatást, hogy azzal az állam többletbevételhez jutott. A jelentés megjegyzi, hogy már sokadszor találtak hasonló esetet, de arról nem ír a dokumentum, hogy csak Magyarországról-e.

A projektet a magyar hatóságokkal megosztva irányította az Európai Bizottság belügyi főigazgatósága. A testület azt a megjegyzést fűzte az esethez, hogy a bevallott áfa támogathatósága „nem kérdőjelezhető meg”, a magyar hatóságok pedig úgy ítélték meg, hogy „mind az uniós, mind a nemzeti jogszabályokat helyesen
alkalmazzák”.

Kiemelkedő arányban költi az uniós pénzeket a magyar kormány

A jelentésből az is kiderül, hogy – januári állapot szerint – Magyarország használta fel a második legnagyobb arányban, 98 százalékban az uniós strukturális és befektetési támogatásokat az előző, 2014-2020-as időszakban. A 2021 óta elérhető, kormányon keresztül lehívható pénzek felhasználásával is kiválóan állt az idei év elején. 5,3 százalékot fizettek ki januárig, így Luxemburgot leszámítva magunk mögé utasítottuk az összes többi tagállamot. (Az ilyen források miatt jelentette ki Kötcsén Orbán Viktor, hogy nincs uniós pénzhiányunk. Arról, hogy miért állíthatta ezt a forráskifizetések részleges felfüggesztése ellenére és hogy valójában miért riasztó a teljes kép, itt írtunk.)

A dokumentum azt is megjegyzi: az infláció miatt fennáll a kockázat, hogy az uniós alapok nem képesek ugyanannyira elérni a célkitűzéseiket, mint korábban. Ez a számvevők szerint nem érintett minden tagállamot ugyanannyira, de utána mellékeltek egy grafikont az éves adatokkal, köztük Magyarország messze kiugró EU-rekorder 17 százalékával.

Az Európai Számvevőszékben minden uniós országból van egy-egy tag. A magyar kormány 2017-ben Pelczné Gáll Ildikó volt fideszes európai parlamenti (EP-)képviselőt küldte hat évre. 2023-ban ugyan az EP illetékes szakbizottsága elutasította, hogy újabb hat évre meghosszabbítsák a magyar számvevő megbízatását, de a teljes testület végül kis többséggel megszavazta ezt.