Hogyan bénulhatott meg közel egy napra Európa legforgalmasabb repülőtere?

06:50 – London LHR – British Airways – BA865 – 2B – Törölve.

Ez a sor volt olvasható pénteken a ferihegyi repülőtér honlapján. A továbbiakban is, ahol az LHR rövidítés állt a London után, a sor végén mindig ott volt a „Törölve” szó. Az LHR ugyanis a London Heathrow rövidítése, ami Nagy-Britannia és Európa egyik legfontosabb reptere, és egy trafótűz miatt péntekre le kellett állnia. A tűz számos magyar járatot is érintett.

Pénteken kora este részlegesen újraindult a forgalom a Heathrow-n. A British Airways egyik Airbus A380-as repülőgépe helyi idő szerint nem sokkal 18 óra után landolt, és jelezték, hogy a brit légitársaság nyolc transzatlanti járata is felszállhat majd. Az első bejelentés szerint a Heathrow pénteken 23:59 óráig zárva tartott volna, később azonban jelezték, hogy a kárelhárító munkálatok eredményeként már pénteken kora este biztonsággal újraindulhatott a forgalom. Ettől még a Heathrow közleménye szerint csak szombatra állhat teljesen helyre a menetrend a reptéren.

Cabin crew, prepare for waiting

Helyi idő szerint csütörtökön 23 óra 23 perc körül riasztották a tűzoltókat egy nagy tűzhöz, ami a repülőtér áramellátásában kulcsfontosságú elektromos alállomáson ütött ki. A közösségi médiába több fotó és videó felkerült a nagy lángokkal égő alállomásról. A Sky News szerint Jonathan Smith, a londoni tűzoltóság helyettes vezetője péntek délben arról beszélt, hogy a tűz 10 százaléka még égett, főleg mert a 25 ezer liter hűtést szolgáló olaj is lángra kapott.

Tíz tűzoltóautó és 70 tűzoltó oltotta a lángokat, 150 embert evakuálni kellett a környékről, 200 méteres sugarú körben lezárták a térséget. Több közeli lakóházból is el kellett hagyniuk az otthonukat lakosoknak Nyugat-London Hayes kerületében, és arra is kérték az embereket, a füst miatt tartsák csukva a nyílászárókat. Az eset során senki sem sérült meg.

Az áramkimaradás persze nemcsak a repteret, hanem a nyugat-londoni háztartásokat is sújtotta. Pénteken kora estére 62 ezer fogyasztónál már visszajött az áram, de 4900 embernél még mindig nem.

A Flightradar24 szerint a Heathrow kiesése 1351 járatot érintett, 120 ráadásul már a levegőben volt, amikor lehalt a légikikötő. A Sky News szerint 290 ezer utasnak okozott gondot a leállás, a légitársaságok között pedig a British Airways járt a legrosszabbul.

Sean Doyle, a British Airways vezérigazgatója közleményt adott ki délután, amiben példa nélküliként írta le a történteket. A 670 törölt járatuk miatt több repülőjük már nem tudott leszállni a kijelölt londoni repülőtéren. Az egyik fő gondjuk, hogy a légi személyzet korlátozott óraszámot dolgozhat egyhuzamban, egyes esetekben ezt is meg kell oldaniuk. „Emellett a műszaki és karbantartási műveleteinkhez sem volt áram” – folytatta a nehézségek sorolását.

A repteret kiszolgáló vasút, a Heathrow Express is visszafogta szolgáltatását, félóránként ment ki egy üres vonat a terminálokra, hogy elhozza onnan az embereket. A Gatwick reptér közölte, készen áll kisegíteni a Heathrow-t, de akár Manchester, sőt Frankfurt vagy Amszterdam is szóba jöhetett több légitársaságnak, mint alternatív desztináció ebben az esetben. Más országok reptereire átlag 6-7 járatot irányítottak át Londonból. A Ryanair és a Londont Párizzsal összekötő vonatokat üzemeltető Eurostar is több olyan pénteki járatot jelentett be, amikkel el tudták vinni más városokba a Londonban ragadt utasokat.

Az áramellátás egyes terminálokra késő délutánra visszatért, délután még dolgoztak a rendszerek újraindításán, a Guardian percről percre közvetítése szerint ezek az erőfeszítések délután 5 környékére értek be. Ekkor bejelentették az újranyitási folyamat kezdetét, miután a National Grid elektromos rendszerirányító talált egy átmeneti megoldást az áramellátásra.

A leállás a szombati teljes újranyitás után azonban még napokig érzékelhető lesz, és persze kihat minden más reptérre, amelyik légi kapcsolatot tart fenn a Heathrow-val.

De valójában mi történt?

Egy helybéli lakos azt mondta a Guardiannek, hogy egy „fényes fehér villanást” észlelt, majd szinte azonnal elment az áram a térségben. Mathew Muirhead azt mondta, éjjel dolgozott, és egy munkatársa mutatta neki, hogy füst látszik a fák közt. „A feleségem megcsörgetett, és azt mondta, nincs áramunk. Pár órával később láttam, hogy a Heathrow is teljesen leállt” – mondta a férfi.

A közelben élő emberek a BBC-nek hatalmas, a házakat is megrengető robbanásokról számoltak be. Egy 64 éves nő azt mondta, hogy éppen lefeküdni készült, amikor „váratlanul egy óriási durranás volt, amibe beleremegett a ház”, és azt hitte, valaki belehajtott a házába, de amikor kinyitotta az ajtót, „az utca végén minden lángolt”.

Ed Miliband brit energiaügyi miniszter azt mondta, hogy az elektromos alállomás tartalékgenerátora „úgy tűnik, megadta magát”. A BBC szerint a reptérnek van ugyan tartalékrendszere ilyen komoly meghibásodások esetére, de egy ekkora méretű repteret átállítani időbe telik. Egy forrás azt mondta, nem is volt lehetséges azonnal visszakapcsolni az áramot. Ráadásul ha sikerült is volna, rengeteg, az áramkimaradás miatt leállt informatikai rendszert újra kell indítani, és tesztelni kell, hogy rendesen működnek-e.

Milliband szerint kiderült, hogy a Heathrow hálózata sérülékeny, ebből le kell vonni a megfelelő tanulságokat. Egy másik műsorban azt mondta, nincs arra utaló jel, hogy szándékosság állna a tűz mögött.

A londoni rendőrség, azaz a Metropolitan Police nyomoz az ügyben, azt a pletykát pedig nem kommentálták, miszerint a terrorellenes egység is érintett lenne. Később azonban elismerték, hogy a terrorelhárítók is részt vesznek a vizsgálatokban, ekkor már több lap használta sok kérdőjellel a „szabotázs” szót is. Az elektromos rendszerirányító közölte, nincs abban a pozícióban, hogy ilyesmit kommentáljon.

„Az alállomás helyszíne és az incidens kritikus nemzeti infrastruktúrájára való hatása alapján a Met [londoni rendőrség] Terrorellenes Parancsnoksága vezeti a vizsgálatokat” – mondta aztán egy rendőrségi szóvivő. Szerinte ennek oka, hogy a parancsnokság rendelkezik a megfelelő erőforrásokkal.

Robin Preece, a Manchesteri Egyetem szakértője azt mondta a Guardiannek, hogy nagyon ritkák az ilyen elektromos balesetek, mivel folyamatosan mérik eszközökkel, milyen állapotban vannak az alállomások egyes elemei, és ha az elöregedés jelét mutatják, lecserélik őket. Találgatásokba a vizsgálati eredmények publikálásáig nem akart belemenni. Annyit azért hozzátett, ezeken az alállomásokon olajat is igénybe vesznek, ezért égett akkora lánggal az egész. A tűzoltók pedig addig nem is kezdhettek munkához, amíg nem kapcsolták le a hálózatról a lángoló trafót.

Zheng Lei, a Swinburne Egyetem repülésügyi tanszékvezetője a Politicónak „nagyon szokatlannak” nevezte a történteket, hozzátéve, nem ismeri a részleteket, nem akar spekulálni. Julia Lo Bue-Said, a The Advantage Travel Partnership vezérigazgatója a Skiftnek arról beszélt, mennyire rossz volt az időzítés: „A péntek tipikusan a legforgalmasabb nap utazásilag az üzleti utakról hazatérő, üdülni utazó, családot és barátokat meglátogató emberekkel, tehát minden repülőtér extrém forgalmas.”

A Nemzetközi Légiszállítási Szövetség (IATA) értetlenül állt a történtek előtt, azzal vádolva a repteret, hogy nem volt felkészülve egy ilyen vészhelyzetre. Willie Walsh, az IATA főigazgatója feltette a kérdést, hogy hagyatkozhat egyetlen áramforrásra egy olyan „nemzeti és globális fontosságú” infrastruktúra, mint ez a repülőtér. A Heathrow vezetősége azzal védekezett, hogy a tartalékrendszereik a nagy áramszünet után egyből működésbe léptek, így a leszállásra készülő gépek biztonságosan földet értek, valamint az utasokat is evakuálni tudták a terminálokról. A reptér egyik szóvivője így fogalmazott a Politico szerint:

„Mint Európa legforgalmasabb repülőtere, a Heathrow annyi energiát használ, mint egy kisváros, ezért nem lehetséges, hogy mindarra legyen tartalékunk, amivel biztonságosan tudunk működni.”

Azonban a Politicónak Olivier Jankovec, az ACI Europe repülési lobbiszervezet főigazgatója azt mondta, korlátozott volt a Heathrow-leállás hatása Európa többi repterére.

Drága lesz ez

Paul Charles utazási tanácsadó azt mondta a Sky Newsnak, így is fontmilliókba fog kerülni a pénteki leállás a légitársaságoknak és a reptérnek is. Ő akár 20-30 millió fontos (kb. 9,5-14,3 milliárd forintos) veszteséget is el tud képzelni. Charles szerint legutóbb ekkora leállás akkor volt a Heathrow-n, amikor az európai légi közlekedés az izlandi Eyjafjallajökull vulkán kitörése miatt napokra leállt 2010-ben.

A leállás a British Airways anyacégének, az IAG-nek sem tett jót, pénteken 2 százalékot esett a részvényeinek értéke – a CNN szerint a nap elején az esés még az 5 százalékot is elérte. A többi légitársaság sem úszta meg, a Lufthansa, az Air France-KLM és a Qantas részvényei is 2 százaléknál nagyobbat bucskáztak.

Simon Geale, a Proxima cég ellátási láncokra szakosodott szakértője azt mondta az Independentnek, a reptér leállásának az ellátási láncokra is hatása lesz. A Heathrow saját számításai szerint az ott megforduló áruk teszik ki a brit kereskedelem 40 százalékát, a légi kereskedelemnek pedig a 90 százalékát. Geale szerint az importáló cégeknek most – ha csak egy napra is – új útvonalak után kellett nézniük, ez sok esetben késéseket fog okozni. Főleg azok a cégek lesznek veszélyben, amiknek azonnal, késedelem nélkül leszállítandó árura van szükségük. Mindenesetre a teherszállítás esetében is napokba fog telni szakértők szerint, amíg helyreáll a rendszer, megszűnnek a torlódások.

John Grant szakértő négy napot jósolt a menetrend szerinti működés helyreállítására a CNN-nek, a légitársaságoknak ugyanis precízen ki van számolva, mikor mennyi repülőt és személyzetet hova irányítanak, ez most borult. A lap megjegyezte, hogy a gazdasági hatások ilyenkor messzebbre is gyűrűznek, ugyanúgy érintik a reptéri boltok forgalmát, mint az üzemanyag-szállítások kiesését is.

A CNN számokban is összefoglalta a Heathrow jelentőségét. Tavaly 482 143 repülőgép fordult meg itt, ebből 479 506 személyszállító, 2637 teherszállító. Ez azt jelenti, hogy napi átlagban 1300 repülő szállt le és fel. A járatok 56 százalékát brit cég üzemeltette, 18 százalékát az EU-ban bejegyzett vállalat, 26 százaléka pedig a világ többi részén bejegyzett légi vállalkozás.

2024-ben a Heathrow volt Európa legforgalmasabb reptere személyforgalomra vetítve, ami 234 úti célt szolgál ki 85 országban.

Tavaly 198,5 milliárd font, azaz nagyjából 10 ezer milliárd forint értékű áru haladt át a reptéren – csak összehasonlításképpen, a magyar központi költségvetés 2024-es tervezett bevételi főösszege 38 240 milliárd forint volt.