Előkerült Lázár vasúti fejlesztési listája, amit a kormányzati bürokrácia kihagyott a közlönyből
2024. november 15. – 16:01
Miután Lázár János minisztériuma számos kritikát kapott, hogy a Magyar Közlönyben megjelent beruházási programból hiányzik a vasútfejlesztés, előkerült egy, a forrásokat bőkezűen szóró lista. Vitézy Dávid szerint a listán látható beruházások az IKOP Plusz listán régóta szereplő vasútfejlesztések, amelyekre – függetlenül a beruházási keretprogramtól – akár lehetne uniós pénz, ha azokhoz Magyarország hozzáférne, de nem fér hozzá.
„Egy technikai hiba történt akkor, amikor a kormányhatározatok megjelentek a beruházási programmal, a kormányzati bürokrácia lerövidítette ennek a tartalmát”
– válaszolta lapunk kérdésére az Építési és Közlekedési Minisztérium, amikor a programból hiányzó, ám újabban előkerült vasúti fejlesztési programról érdeklődtünk.
Nagy megütközést keltett ugyanis, amikor egy hónapja a Lázár János minisztériuma által összerakott, következő tíz év állami közlekedési beruházásairól szóló tervezet megjelent a Magyar Közlönyben. A határozat részletezte a közúti fejlesztéseket, de a hazai közlekedés legproblémásabb ágazatáról, a vasútról alig tartalmazott valamit. Pedig egy most előkerült (innen letölthető) lista szerint erre a területre 10 800 milliárd forintot szánna a tárca. Csak az arány kedvéért: a magyar központi költségvetés 2024-es tervezett bevételi főösszege 38 240 milliárd forint.
A projektlistát és a tervezett járműbeszerzési listát egyébként Tordai Bence független országgyűlési képviselő kérte ki az Építési és Közlekedési Minisztériumtól Lázár János gazdasági bizottsági meghallgatása után, amikor miniszter először említette a létezését. A képviselő a projektlista mellé kapott egy másik listát is, „Szükséges járműállomány” címmel (innen letölthető), ami részben megegyezik a Közlönyben megjelent tervekkel, viszont megjelent rajta két új tétel: 54 darab új HÉV-szerelvény (308 milliárd forintért) és 2458 darab autóbusz (260 milliárd forintért).
Tordai szerint a kormány hátralevő másfél évében valószínűleg a tervezett fejlesztések nagy része el se kezdődik a listáról, de pozitívumként értékeli, hogy az 54 darabos HÉV-járműbeszerzés egyáltalán megjelent rajta. Mint közösségi oldalán megjegyezte: nem szabad készpénznek venni a listán leírtakat, mert a kormánynak már csak azt szabad elhinni, ami ellenőrizhetően megvalósult.
Az ominózus projektlista „természetesen nem titok és nem is volt az”, írta a minisztérium sajtóosztálya, amikor arról érdeklődtünk a listát bemutatva, honnan került elő hirtelen ez a dokumentum.
Mint hozzátették, Lázár János parlamenti gazdasági bizottság előtti meghallgatásán ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy egy technikai hiba történt akkor, amikor a kormányhatározatok megjelentek a beruházási programmal, a kormányzati bürokrácia lerövidítette annak a tartalmát. A miniszter szerint mind a közúti beruházásoknál, mint a vasúti beruházásoknál világosan láthatóak a fejlesztési célok és azok összegszerű adatai.
Az előkerült lista lényegében azokat a fejlesztéseket szedi csokorba, amikről már érvényes kormányhatározat van. A fővárost délről elkerülő teherforgalmi vasútvonal, a V0 teljes szakaszának tervezésére és építésére 3302 milliárd jutna, míg a V4 nagy sebességű vasút Budapest és Varsó közötti (magyar) szakaszának tervezésére és kivitelezésére 2280 milliárd forint jutna. Még egy óriástétel szerepel a listán, a nagy sebességű vasút kolozsvári folytatása, ami 1482 milliárd forintba kerülne.
A meglevő vasúthálózaton 11 nagyobb szakaszt fejlesztenének, összesen 2713 milliárd forintból. Ezek: a Zalaszentiván-Nagykanizsa, a Debrecen-Mátészalka, a Debrecen-Berettyóújfalu, a Kiskunfélegyháza-Szeged, a Hatvan-Füzesabony, a Kelenföld-Budaörs, a Rákospalota-Újpest – Vácrátót – Vác, a Hegyeshalom-Rajka, a Hegyeshalom-Szombathely vonalszakasz korszerűsítése, a Szombathely-Kőszeg vasútvonal villamosítása, és a Győr-Sopron vasútvonal kétvágányúsítása. 14,4 milliárd forintból pedig befejezik a 30. sz (dél-balatoni) vasútvonal vasútfejlesztésből kimaradt felvételi épületeinek, utasforgalmi létesítményeinek fejlesztését is – az eredeti dokumentumban ezen a soron 18 000 milliárd szerepelt, de érdeklődésünkre a minisztérium pontosította az összeget.
Budapest se maradna ki a jóból a lista szerint: szerepel benne a Déli körvasút, III. ütem (Ferencváros-Népliget között, 86 mrd) és a Népliget megálló (58,5 mrd); a Déli körvasút, IV. ütem (tájépítészeti rendezés a budai szakaszon, 20 mrd); a Budai fonódó II. ütem (2,8 km, 7 megálló, 50,8 mrd); valamint a gödöllői HÉV korszerűsítés + M2 összekötés előkészítése (7 mrd), a ráckevei HÉV korszerűsítése (5 mrd), a csepeli HÉV korszerűsítése (5 mrd), a Nyugati pu bevezető szakaszok fejlesztése (18 mrd) és a Kis-Gellérthegyi alagút felújítás – (29 mrd).
Vitézy Dávid fővárosi képviselő, aki korábban sokat kritizálta a „kurta” beruházási programot, a cikk megjelenése után kommentálta az előkerült listát. Véleménye szerint ezek a beruházások részben csak tervezések (a HÉV esetében például az összegek előkészítési költségek és jó eséllyel a már a három évvel ezelőtt leszerződött és elvégzett tervezés költségei), részben olyan, az IKOP Plusz listán régóta szereplő vasútfejlesztések, amelyekre – függetlenül a beruházási keretprogramtól – akár lehetne uniós pénz, ha azokhoz Magyarország hozzáférne.
Azonban nem fér hozzá, tette hozzá Vitézy, ezek a befagyasztással érintett projektek. A képviselő szerint az a hivatkozás külön vicces, hogy a kormányzati bürokrácia húzta ki véletlenül csak a vasúti beruházásokat a Lázár-tárca saját anyagából, de az autópályákat nem – ilyen, szakpolitikailag szelektív közlönyszerkesztési munkára soha korábban nem látott példát.
