Nem lesz könnyű dolga Kőnig dokinak, ha javítani akar az egészségügy régóta megoldatlan problémáin

Talán sokakat meglephetett, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán bejelentette: miniszteri biztosnak nevezi ki a Szent János Kórházban gyermeksebészként jelenleg is praktizáló Dr. Kőnig Róbertet, vagy ahogy a közösségi médiából megismerhettük, Kőnig dokit. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a miniszteri biztos feladata a betegtájékoztatás és a betegelégedettség fejlesztése lesz. Hogy miért pont az influenszerként népszerű gyereksebészt választották erre a feladatra, azt a Miniszterelnöki Kabinetirodától próbáltuk megtudni, de a kérdésünkre nem kaptunk választ, és Kőnig Róbert sem szeretett volna most nyilatkozni.

A Magyar Közlönyben a kinevezésről szóló hivatalos értesítő szerint Kőnig Róbert tevékenységét maga a miniszterelnök fogja irányítani, a munkáját a Miniszterelnöki Kabinetiroda szervezetén belül működő ötfős titkárság segíti.

A hivatalos értesítő részletesebben ismertette a feladatait, ez alapján:

• „Intézkedési javaslatokat fogalmaz meg az egészségügyi ellátással kapcsolatos hiteles és szakmailag megalapozott tájékoztatás erősítése érdekében, figyelemmel elsősorban a meglévő erősségekre, fejlődési lehetőségekre és a kitörési pontokra;
• előmozdítja az egészségügyben meglévő és alkalmazott innovatív megoldások és elért eredmények minél szélesebb körű megismertetését;
• javaslatokat dolgoz ki az egészséges életmód támogatásával összefüggésben;
• az egészségügyi témák, az egészségügyi fejlesztések, az egészségügyi innováció eredményeinek közérthető bemutatása érdekében tájékoztató kampányok megvalósításában, tájékoztatási felületek kialakításában vesz részt.”

Kőnignek nem lesz könnyű dolga. Az egészségügy egyik nagy problémája éppen az, hogy a betegek és az orvosok közötti bizalmi kapcsolat sérült, az egészségügyi dolgozóknak gyakran nincs elég idejük a betegeikre, így a páciensek azt érzik: nem jutnak elég információhoz a betegellátás útvesztőjében. A kormány az elmúlt időszakban aktívabban próbált tenni ezek előmozdításáért, de úgy tűnik, még több figyelmet szentelnének a területnek.

Az viszont kérdés, hogy miért van ehhez szüksége a miniszterelnöknek egy külön alá tartozó biztosra, miközben van egy egészségügyet felügyelő Belügyminisztérium, és Takács Péter személyében egy egészségügyi államtitkára is. És az sem világos, hogy miért pont egy közösségi médiából ismert, de eddig a politikai szférától távol maradó orvosra esett a választása.

Fontossá vált a betegek visszajelzése

Ahogy a cikk elején is említettük, az már korábban is látszott a kormány intézkedéseiből, hogy igyekeznek nagyobb hangsúlyt fektetni a betegtájékoztatásra, betegelégedettség felmérésére.

Például az EgészségAblak applikációban tavaly októbertől a betegeknek van lehetőségük értékelni az orvosi ellátás minőségét. A Belügyminisztérium várakozása szerint a visszajelzések segítenek az egészségügyi ellátás további javításában.

Az alkalmazást használóknak egyből a szakrendelésről való távozás után automatikusan felugrik egy kérdőív. Ebben öt szempont szerint értékelhetik az ellátásukat:

• az orvosi ellátás megfelelősége,
• az egészségügyi személyzet hozzáállása,
• az időpontfoglalás folyamata,
• az intézményi tájékoztatás,
• illetve az intézmény tisztasága.

Pontozni 1-től 5-ig terjedő skálán lehet. A beteg azt is vissza tudja jelezni, hogy az ambuláns lapon rögzített ellátásokat teljes egészében megkapta-e. Az elégedettségi kérdőív a tárca közlése alapján anonim.

E mellett 2024. nyarán elindult az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) új betegjogi tájékoztató kampánya, Értsük jól egymást! címmel, melynek célja a tájékoztatás/tájékozódás és az orvos-beteg kommunikáció javítása volt. A Belügyminisztérium szerint a kampányban a betegek kötelezettségeire és tájékoztatáshoz való jogára, és az egészségügyi dolgozók jogaira és tájékoztatási kötelezettségére hívták fel a figyelmet.

Idén februárban pedig azt is bejelentették, hogy a kampány folytatásaként gyerekeknek is indul egy hasonló jogtudatosító plakátkampány, Értsük mi is jól egymást! címmel. Novák Krisztina jogvédelmi biztos szerint az egészségügyi ellátásnál fontos, hogy a gyerekeket életkoruknak és egészségi állapotuknak megfelelően tájékoztassák, és a gyerekek minél hamarabb megismerjék az őket megillető jogokat és kötelezettségeket. Ezért a plakátok segítségével egyfajta párbeszédre hívják az ellátásban résztvevőket, és felhívják a figyelmüket a kölcsönös tiszteletadás fontosságára – írják az IJSZ-honlapján.

Az új ügyeleti rendszer elindulásával az Országos Mentőszolgálat bejelentette: az ügyeleti pontokon egy szubjektív elégedettségi felmérésen a betegeknek lehetőségük lesz személyesen véleményezni az ellátásukat.

Az orvosok leterheltsége is az oka az információhiánynak

A változtatásokra pedig szükség van. Az alábbi, Integrált Jogvédelmi Szolgálathoz tartozó ábrán az látszik, hogy a betegjogi panaszok száma fokozatosan ugyan, de növekszik. Míg 2013-ban 9959 betegjogi megkeresés érkezett a képviselőkhöz, addig 2023-ban ennek több mint a duplája, 23877.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény hatályba lépése óta a tájékoztatáshoz való jog az egész egészségügyi rendszerben megilleti a betegeket. Egy tavaly novemberi, az Integrált Jogvédelmi Szolgálat által készített kutatás szerint az egyik leggyakrabban sérült betegjog éppen a tájékoztatáshoz való jog. Erre a betegjogi képviselők napi munkájából lehet következtetni: az elmúlt három évben készült, és az Integrált Jogvédelmi Szolgálat weboldalán is elérhető beszámolók szerint a tájékoztatáshoz való jog sérelme a harmadik leggyakoribb jogsérelemnek számít az egészségügyi ellátáshoz való jog és a betegelégedettséghez szorosan kapcsolódó, emberi méltósághoz való jog után.

Azt valószínűleg senki sem vitatja, hogy miért fontos a betegek megfelelő tájékoztatása az egészségügyben. A beteg csak akkor tud egyenrangú félként fellépni saját érdekében, ha tisztában van a betegségével, annak lefolyásával, idő tartamával, a rendelkezésre álló terápiás lehetőségekkel, azok kockázataival, és mindezeknek az életkörülményeire kiható következményeivel. A kutatás szerint fontos azt is hangsúlyozni, hogy a tájékoztatásban részt vevő másik félnek, így az orvosnak is joga van tudni a beteg kórelőzményeiről, az életviteléről, az eddig használt gyógyszereiről, és minden olyan tényezőről, ami a gyógyítást és a gyógyulást elősegíti. Tehát az információátadásnak kölcsönösnek kell lennie.

A visszajelzések alapján a tájékoztatáshoz való jog hiányát jelző páciensek azt kifogásolták, hogy nem kaptak teljeskörű tájékoztatást az állapotukról. Ez a betegjogi képviselők tapasztalata alapján visszavezethető volt az orvosok leterheltségére is.

Több megkeresés érkezett a cselekvőképtelen betegek hozzátartozóitól, akik azt kifogásolták, hogy nehezen jutottak információhoz az érintett beteg állapotáról. Ez abban nyilvánult meg, hogy a hozzátartozók a kórházat nehezen vagy egyáltalán nem tudták elérni, ha sikerült is elérniük az intézményt, csak az ápolókkal tudtak beszélni, akik a beteg egészségügyi állapotáról nem adhattak tájékoztatást. A kórházak gyakran nem jelezték a hozzátartozóknak, ha a súlyos állapotú beteg állapota romlott, így többször is előfordult, hogy a rokonok nem tudtak elbúcsúzni a családtagjuktól, és arról sem kaptak időben tájékoztatást, hogy átszállították hozzátartozójukat egy másik kórházba.

A tájékoztatáshoz való jog hiánya a legtöbb esetben valamilyen módon kapcsolódott más betegjoghoz, mint például az orvosi titoktartáshoz való joghoz: előfordult olyan, hogy az orvos a beteget a folyosón, a többi páciens előtt tájékoztatta a vizsgálat eredményéről, vagy a beteg állapotáról olyanok is kaptak információt, akik erre nem voltak jogosultak, például szomszéd, munkáltató. És olyan is előfordult, hogy nem küldték ki a szülőket a kórházban fekvő gyerekek mellől a vizit idejére, így mindenki hallotta, hogy a másik gyereke milyen egészségügyi állapotban van.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) tavaly február közepén tett közzé egy közel száz oldalas munkaanyagot. A dokumentum célja az volt, hogy az elnökség visszajelzést adjon a tárcáért felelős miniszternek az egészségügyi átalakítás hatásairól. A közel ötezer orvos által kitöltött munkaanyagban felmérték, hogyan érzik magukat a dolgozók. A felmérés szerint az orvosok motivációja leromlott: a válaszolók több mint fele csak közepes mértékben, vagy annál kevésbé motivált. Ennek egyik oka lehet, hogy csökken a bizalom érzése. A MOK szerint a pandémia után az egészségügyi dolgozók 82 százaléka orvosellenes hangulatot érzékel. Ez a kommunikáció megbontja az orvos és beteg közti bizalmat.

Hasonló tapasztalatokról számoltak be nekünk orvosok, amikor háromrészes cikksorozatban néztünk utána annak, miért annyira embertelen az orvos–beteg–hozzátartozó közti bánásmód. „A magyar egészségügyet orvosként, de sokszor tudatosan felülről szemlélve azt látom, hogy a betegek és az orvosok sokszor elvesztik egymást” – írta nekünk egy kórházi szakorvos, aki kiégéskutatóként is vizsgálja az egészségügyet. Van, aki azt mondta:

• „Az orvosok elfáradtak abban, hogy a betegek türelmetlenek, nem felkészültek az alapvető személyes információikból, nem osztják meg aggályukat, de később kiderül, hogy nem követik az orvosi javaslatokat.”
• „Ezzel szemben a betegek elégedetlenek, hogy az orvosok egyre kevesebbet beszélnek, feszültek, nem adnak információkat.”

Azt tapasztaltuk, hogy az orvosok gyakran szabályosan rejtőzködnek a betegek elől, a reggeli viziten alapból nem lehet kérdezni, utána pedig már nem lehet, így végső soron sosem lehet.

„Igazából a hozzátartozókkal való kommunikációra nincs kijelölt időkeret a napban, így mindenki máshogy próbálja megoldani. Nálam például az vált be, hogy szólok a betegnek, másnap 3-ra hívja be a hozzátartozókat, mert szeretnék velük beszélni. De van olyan kolléga is, aki az ebédje közben szokta felhívni a hozzátartozókat” – írta nekünk egy orvos.

Ebből a külvilág annyit érzékel, hogy nagyon nehéz információt szerezni a kórházban fekvő hozzátartozóról. „Bár igyekszünk minden hívásra válaszolni, ha minden egyes telefont azonnal felvennénk, gyakorlatilag nem tudnánk érdemi munkát végezni” – magyarázta az egyik orvos.

Száz-százötven évvel ezelőtt az orvosláskultúrában az volt az alap, hogy az orvos mindent tud, nem kell elmagyaráznia semmit; a betegnek amúgy is csak gyógyulni van joga, kérdezni nem.

Tőlünk nyugatabbra az orvoslás már nem alá-fölérendeltségi viszonyként működik, sokkal inkább szolgáltatásként értelmezik, és ekképp is kezelik, ehhez igazodik a kommunikáció is. Ez partnerséget és kölcsönös tiszteletet hoz magával. Nálunk lassú az átmenet, aminek több oka is van. Egyrészt az idősebb orvosgeneráció és betegek még a korábbi szellemiséget képviselik, másrészt a partnerségen alapuló orvos-beteg kapcsolatot nálunk hosszú időn át megakadályozta a hálapénz rendszere. Magyarországon 2021-től tilos hálapénzt adni és elfogadni a kórházakban, a tisztulás folyamata jelenleg is tart.

Itthon és külföldön is több kutató kiszámította már, milyen költségekkel jár, ha egy beteget nem vesznek emberszámba, nem beszélnek vele méltó módon, megalázzák vagy infantilizálják; és mennyivel gyorsabban gyógyul az, akivel szeretetteljesen vagy legalább csak normálisan bánnak. A kommunikáció minősége tehát nemcsak etikai, hanem milliárdokban mérhető népegészségügyi kérdés.

Kőnig doki helyre teszi

Mivel Kőnig nem kívánt nyilatkozni, a Miniszterelnöki Kabinetiroda pedig nem válaszolt ezekre a kérdéseinkre, az egyik magánrendelő honlapján fellelhető önéletrajzi adatok és a közösségi média segítségével próbáltuk összerakni, miért eshetett rá a miniszterelnök választása.

Ezek alapján Kőnig orvosi családból származik, anyja gyermekgyógyász, neonatológus, óvoda- és iskolaorvos. Saját bevallása szerint már négyévesen tudta, hogy orvos lesz. Az volt a vágya, hogy egyszer sebész legyen. Általános orvosi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen végezte, ahol mentőtiszti diplomát is szerzett. Gyermeksebész szakorvosi képesítését pedig a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerezte meg. Több évig dolgozott Angliában, különböző magánkórházakban. Jelenleg az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház gyermeksebész adjunktusaként dolgozik.

A magánrendelő honlapja szerint a „Dr. Kőnig Róbert féle gyerekellátás családközpontú. Kőnig Doki a gyerekekkel kivételesen megtalálja a közös hangot az ellátás gyermekbarát hangulata minden kis paciensének kedvence. Meggyőződése, hogy a betegség mellett a gyermekek és a család lelkével is foglalkoznia kell, hogy a gyógyulás teljes és gyors legyen”.

A Facebookon 52 ezer követője van, tavaly megjelent Ilyen egy kórház című könyve, amit több díjra is jelöltek. A YouTube-on ismeretterjesztő videóival vált ismertté, amikben Kőnig doki helyre teszi címmel jár körül egy-egy egészségügyi témát.

Annyi az eddigi pályafutásából is látszik, hogy egy szakmailag felkészült, jó kommunikációs készségű orvosról van szó, aki népszerű a betegek körében, ráadásul képes a közösségi médián keresztül sokakat megszólítani. Ezek alapján a miniszterelnök ideális választásnak gondolhatta a betegtájékoztatás és betegelégedettség fejlesztésére. Még akkor is, ha korábban Kőnig maga is nyíltan felszólalt az orvosok leterheltsége miatt, amikor 2023 nyarán a János Kórháznak egyedül kellett ellátnia a gyereksebészeti ellátást, és nála 24 óra alatt 163 gyerek járt.