Új ügyeleti ellátás Budapesten: Eddig 261 háziorvos csatlakozott a 860-ból, az államtitkár szervezettebb rendszert ígér

Péntek reggelig a nagyjából 860 háziorvosból 261-en csatlakoztak a fővárosban az új ügyeleti rendszerhez – derült ki azon a sajtótájékoztatón, amit Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára és Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója tartottak a Budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetben.

A tájékoztató apropóját az adta, hogy októbertől Budapest is csatlakozik az új ügyeleti ellátáshoz.

Budapesten a háziorvosi ügyelet jelenleg úgy működik, hogy a betegek a nap 24 órájában hívhatják a kerületek által működtetett ügyeleteket, az orvosok pedig, ha szükséges, házhoz is mennek. Ez a kerületi ügyeleti rendszer megszűnne, és októbertől az önkormányzatok helyett a mentőszolgálat lesz a felelős az ellátásért.

A gyakorlatban ez úgy fog kinézni, hogy hétköznap 16:00-20:00-ig, hétvégén és ünnepnapokon pedig 08:00-14:00 között a körzetekben dolgozó háziorvosokat osztják be ügyeleti pontokra. Este 10 után ezeken a helyeken a lakosságot az úgynevezett non-doktorok – egyetemi végzettségű szakápolók – mentőápolók, mentőtisztek látják el.

Az ügyeleti rendszer hatálybalépésével Budapesten 13 helyszínen lesz felnőtt ügyelet és 3 speciális gyermekellátóhelyet hoznak létre. Gyermekügyelet a Heim Pál gyerekkórházban, a Szent János kórházban, valamint a XIII. kerület Révész utcai rendelőjében lesz.

Eddig sokszor későn kerültek a betegek orvoshoz, az új rendszerben szervezettséget ígérnek

Az államtitkár a pénteki sajtótájékoztatón azt mondta: mikor az egészségügy átkerült a Belügyminisztériumhoz, az látszott, hogy az ügyeleti rendszerben van a legnagyobb káosz. A kormány januárban alakította át az orvosi ellátás első vonalát.

Hajdú-Bihar vármegyében volt az új ügyeleti ellátás teszt időszaka, a rendszer jól vizsgázott – mondta Takács Péter. Az államtitkár szerint a visszajelzések alapján a betegek elégedettek voltak az új működéssel.

Azért az OMSZ-t bízták meg az ügyelet megszervezésével, mert a mentőszolgálat kiválóan szervezett, jó a szakmai gárdája és nagy a társadalmi megbecsültsége – mondta az államtitkár.

Az átalakítással október 1-től Budapesten is hívható lesz a 1830-as központi diszpécserszám, ami hétköznap délután 4 órától másnap reggel 8 óráig lesz elérhető, hétvégén és ünnepnapokon pedig 24 órában. Az 1830-as számon a mentőszolgálat munkatársa telefonon tud tanácsot adni a betegnek, és javaslatot tesz a megfelelő ellátásra:

• vagy elküldi a beteget egy ügyeleti helyre,
• dönthet úgy, hogy orvost küld a beteghez,
• vagy akár egyből riaszthatja a mentőket is, ha a beteg állapota súlyos.

Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója szerint minden esetben, ahol eddig nem működött jól az ügyelet, az emberek a mentőszolgálatot hívták. Ez azt jelentette, hogy kapacitást foglaltak le azok a betegek is, akiknek nem volt súlyos az állapota.

Csató Gábor szerint eddig sokszor későn kerültek orvoshoz a betegek, de egy jól szervezett betegúttal életeket lehet menteni. A hívásokat 30-40 másodpercen belül fel fogják venni a diszpécserek. Bár korábban érte terheléses támadás az 1830-as központi ügyeleti számot, de ezek kivédésére is felkészültek. A rendőrség is figyelni fogja, hogy ne legyen szervezett túlterhelés – mondta Takács Péter államtitkár.

Az OMSZ azt ígéri: nem kell attól tartani, hogy kevés lesz a kapacitás

Az októbertől Budapesten hatályba lépő ügyeleti rendszert több kritika is érte. Például azért, mert innentől a háziorvosoknak olyan eseteket is el kell ellátniuk, amik túlmutatnak a kompetenciájukon. Csató Gábor szerint egyrészt háziorvosi ügyeletre továbbra is azokat a betegeket fogják küldeni, akik alapellátást igényelnek. „A betegek 93 százaléka az enyhe, helyben kezelhető panaszokkal fordul az ügyeleti ellátáshoz. Ez bőven háziorvosi kompetencia” – mondta. Másrészt, ha a helyszínen kiderül, hogy a beteg állapota mégis súlyos, a háziorvos kérhet segítséget a szakorvosi konzultációs rendszeren keresztül, és tovább tudja küldeni a betegeket a sürgősségire.

A Magyar Orvosi Kamara álláspontja szerint időre van szükség a szakmai és szervezési aggályok tisztázására, ezért még augusztus végén az orvosi ügyeleti rendszer októberi bevezetésének elhalasztását kezdeményezték. A MOK elnöke azzal támasztotta alá a szervezet álláspontját, hogy nem jelentkezett sok háziorvos az ügyeleti ellátásra. Szerinte jelentős a kockázata annak, hogy többen inkább visszaadják majd praxisukat a budapesti háziorvosok közül, így a fővárosban élők még nehezebben jutnak hozzá a szükséges ellátáshoz.

Csató Gábor szerint hiába van 860 háziorvos Budapesten, amiből 261 háziorvos csatlakozott eddig az ügyeleti ellátáshoz, nem kell attól tartani, hogy kevés lesz a kapacitás. Például Hajdú-Bihar vármegyében a háziorvosok fele csatlakozott az új ügyeleti rendszerhez, de sok külsős szakember lát el ügyeleti munkát. A főigazgató szerint Budapesten is folytatják az ügyeletet a külsős munkavállalók, tehát a jelenlegi létszámmal már tudják működtetni a rendszert. Csató Gábor szerint jellemző, hogy egy új rendszer elindulásakor sokakban félelem van, de ez később el fog oszlani.

A háziorvosoknak alapesetben havonta maximum két napon kell ügyeleti munkát vállalniuk. Ezt akkora kell időzíteniük, amikor nincs délutáni rendelésük. Azokat a háziorvosokat, akik idősek vagy nem szeretnének ügyeleti munkát vállalni, helyettesíthetik. Az államtitkár nem tart attól, hogy ne tudnák megoldani a helyettesítéseket. Februártól az egész országban három alkalommal volt szükség kirendelésre, amikor egy adott délutáni idősávot nem sikerült betölteni – mondta Takács Péter.

A rendszer elindulása után monitorozni fogják az új működést, és ha szükséges, bővíteni fogják a kapacitásokat – ígérte az államtitkár. Ezen kívül az ügyeleti pontokon egy szubjektív elégedettségi felmérésen a betegeknek is lehetőségük lesz véleményezni az ellátásukat.