ISZOMM, Huxit, Szocialisták és Demokraták, MERJ, Polgári Válasz, Volner és Duna. Hogy mik ezek? Csak néhány példa a pártokból létrejött pártokra, amelyekről talán csak az igazi politikai fanatikusok hallottak. Egy parlamenti demokráciában teljesen normális, ha sok párt versenyzik a szavazatokért, de Magyarországon szokatlanul sok osztódással létrejött párt, mozgalom és egyszemélyes kezdeményezés jelent meg. Ezek közül több története is kalandos fordulatokat vett. És akkor még nem is beszéltünk a több tucat, nulla teljesítményt felmutató, a kampánypénzt jól zsebre tevő, utólag elszámolni képtelen kamupártról.
A korábban sokkal népszerűbb, de 2026-ra apróra zsugorodó pártokból kiváló új formációk egy része gyorsan a feledés jótékony homályába is merül, de bőven akadnak kitartóbb kezdeményezések. Elővettük a nagyítónkat, felcsaptuk az internetet és összegereblyéztük azokat a pártokat, mozgalmakat, amelyeknél az olvasó a homlokára csaphat, és mondhatja: „Jaj tényleg, hát azok is voltak/vannak!”
78 nap és körülbelül három és fél óra – ennyi idő alatt lett a Humanistákból, a párbeszédesként a Fővárosi Közgyűlésben ülő Barabás Richárd politikai kezdeményezéséből Humanisták. Novemberben, a momentumos Cseh Katalin csatlakozásakor derült ki: ezzel a névvel futnának neki a választásnak. Egy kínosra sikerült Partizán-interjúban azt is közölték, hogy nekik Magyar Péter a miniszterelnök-jelöltjük, csak listán kérik az emberek szavazatait. A végül tiszavirág-életű párt próbálkozott egy 5 igenes aláírásgyűjtéssel, podcastjuk is volt, de egyre nagyobb lett a csend, majd január 29-én 15:00 órakor Cseh Katalin bejelentette: ennyi volt, vége van.
Ahogy a Humanistákra, úgy a többi mikropártra is igaz, hogy valamelyik nagyobb, általában parlamenti párt tagja érezte úgy: nem ért egyet a saját közösségével, és majd az ő hiánypótló ötlete elhozza az országban a változást. De az mindenképpen látszik, hogy minél régebbi egy párt, annál több irányba tudott szakadni. Akad persze olyan opció is, hogy a közélettől visszavonult politikus gondolta, hogy majd az ő kezdeményezése lesz a megoldás, de orvosok és üzletemberek is bátorodtak már fel és vágtak bele a nagypolitikába.
Több új útra lépő képviselőt tudhat magáénak a mérések szerint szintén apróra zsugorodott MSZP. Ezek közül sok valamilyen formában ma is aktív.
Az MSZP egyik nap kilépője, majd rövid időn belül pártot alapító politikusa Szanyi Tibor, aki 2020-ban a saját IGEN nevű mozgalmából alapította meg az ISZOMM-ot, mert „őrületes baloldali vákuum keletkezett az országban”. Az őrületes vákuumot a jelek szerint nem ő töltötte be, a párt idén „nem kíván a milliárdos pártok pénzégető háziversenyében részt venni”. Szanyi Tibor megkeresésünkre azt írta, hogy ők készek lettek volna egy valódi baloldali választási blokkban indulni, de „sajnos, kiváltképp az MSZP húzódozása folytán ez a hajó elment”. Hozzátette: itt elsősorban az anyagiakra gondolt, elég pénze szerinte csak a Fidesz „mutációinak” van. Időközben a 444 írta meg, hogy Szanyi Tibort független jelöltként a budapesti 14. számú egyéni választókerületben (zuglói és XVI. kerületi városrészek) vette nyilvántartásba a Nemzeti Választási Iroda (NVI).
Fiatalabb kezdeményezés, de a Facebookon szintén nagyon aktív a Szocialisták és Demokraták. Na de melyik szocialista képviselő kezdeményezése is ez? Volt az MSZP frakcióvezetője, elnöke és még miniszterelnök-jelöltje is. Igen, Mesterházy Attiláról van szó, aki 2023-ban, 23 év után hagyta ott a pártját, de a politikától ő sem búcsúzott. Mesterházy úgy érezte, hogy szükség van „új keretek” megteremtésére a baloldalon, ezért pártot alapított a korábban szintén MSZP-s Szakács Lászlóval. Mesterházyékat is kerestük, hogy mihez kezdenek az áprilisi választáson, de nem kaptunk választ.
Az MSZP-ből kiváló pártokhoz tartozik természetesen a Demokratikus Koalíció is, de ők egyrészt parlamenti párt, másrészt nagy kérdés, hogy az idei választáson elérik-e majd a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. Az utóbbi időben több kutatás is megjelent, ami szerint már nem, a Medián 1 százalékra mérte őket legutóbb. Dobrev Klára szerint képesek lesznek erre, sőt valójában egy 10 százalékos eredménnyel lenne elégedett.
A korábban az ellenzék vezető erejének számító Jobbik az a párt, amelyik a legtöbb mellékággal büszkélkedhett. A legsikeresebb közülük a Mi Hazánk lett: ők jelenleg is bent ülnek a parlamentben, a kutatások pedig szintén az 5 százalékos küszöb környékére mérik őket. Elnökük, Toroczkai László azt mondta, hogy „nem vagyunk olyan messze attól, hogy választást nyerjünk”. De ennyit a Mi Hazánkról, mert ahogy a DK, jelenleg ők sem tartoznak a most vizsgált törpepártok kategóriába.
A Jobbikból a 2022-es választás után indult önálló útjára a párt korábbi elnöke, Jakab Péter. 2022 végén már saját mozgalma is volt, majd 2023 nyarán párttá is alakult a Nép Pártján. Jakab ekkor azt mondta, egész szakma épült arra, hogyan lehet nulla teljesítménnyel, roncspártokkal életben maradni. A Nép Pártján a 2024-es EP-választáson nem, az önkormányzatin is csak néhány helyen tudott elindulni. Ebből 2026-ra annyi maradt, hogy a Nép Pártján egyetlen ismertebb politikusát, a kezdetben szélsőjobboldali Jobbikból indult Jakab Pétert pártjával együtt felfalta a baloldali DK, ugyanis ő lesz a párt jelöltje Miskolcon és környékén.
A korábbi Jobbik-elnököknél nem ritka, hogy új mozgalom, majd pártalapítás mellett döntenek. Így tett Vona Gábor is, aki 12 évig vezette a Jobbikot. Egy ideig úgy tűnt, hogy Vona 2018-ban be is fejezte a politikai pályafutását, az elbukott választás után lemondott a pártelnöki tisztségéről, nem ült be a parlamentbe majd ki is lépett a Jobbikból. Vona aztán rövid időn belül a YouTube-on tért vissza, megalapította a Második Reformkor Alapítványt, amiből 2023 szeptemberére végül csak párt lett. A választáson végül ők sem tudják megméretni magukat, mert szembesültek azzal, hogy „ez most nem egy normális ország és nem is egy normális választás”.
Nem maradhat ki a szintén a Jobbikból indult két (majdnem) diplomata Volner János és Bencsik János sem. Volner 2010 és 2018 között a párt képviselőjeként ült a parlamentben. 2018-ban ő is ott volt Mi Hazánk alapítói között, de nem bírta sokáig: szűk egy év múlva kilépett, majd a nevét viselő Volner Párttal tért vissza. A 2022-es választáson végül el se indult, de nem sokkal később már a Huxit (magyar EU-kilépésre utalva) néven próbálkozott. Végül Volner Szijjártó Péter felkérésére majdnem külügyi attasé lett, de a nyelvvizsga nélküli politikus ezt végül visszautasította, mert fontosabbnak tartotta a huxit ügyét.
A Jobbikból a saját pártjába, aztán majdnem Kanadába, majd Dániába – így írható le Bencsik János pályája, aki 2020-ban lépett ki a Jobbikból, majd alapított pártot Polgári Válasz néven, ami 2022-ben egyetlen választókörzetben indult el. Aztán jött a fordulat: 2022 decemberében a külügy torontói főkonzullá akarta ki kinevezni Bencsiket, de mivel Kanada hosszú ideig nem adott neki vízumot, végül Dániában lett első beosztott diplomata.
A Mindenki Magyarországa Néppárt talán ismerősebben csenghet, ugyanis négy évvel ezelőtt a Mindenki Magyarországa Mozgalomról egészen sokat hallhattak a választók. Ez bizony Márki-Zay Péter, a 2022-es ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjének mozgalma. Az elbukott választás után ők is párttá formálódtak, de Magyar Péter megjelenése után Márki-Zay gyorsan kijelentette: akkor is támogatja Magyart, ha ő nem kéri, a választáson a Mindenki Magyarországa Néppárt pedig nem indul el, hogy „ne akadályozzák a rendszerváltást”.
Az országot 16 éve kétharmaddal kormányzó Fidesz–KDNP-nél nagyon ritkák a zajos kiválások, de ha valaki mégis így tett, akkor általában a visszavonulást választotta. Gaal Gergely, aki 2025. májusban távozott a KDNP elnökségéből, a másik út mellett döntött. Kilépése után nem várt sokáig, júliusban MERJ Magyarország néven saját pártot alapított, ahova a gondolkodni merő embereket várják egy „normális Magyarországért”. A MERJ azóta programot is összeállított, közösségi oldalán aktív, megkeresésünkre azt írták, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a pártot jelölőszervezetként nyilvántartásba vette.
Bár a Tisza Párt még csak az idén tölti a második születésnapját, egy kispárt azért ilyen rövid idő alatt is ki tudott szakadni belőle. A Tisza Szigetek egykori koordinátora, Farkas Dezső tavaly márciusban „belső viszonyokra” hivatkozva hagyta ott Magyar Péteréket. Bő egy hónappal később alapított is egy mozgalmat, amit párttá is szervezett: IRÁNY a jövő néven. A párt a héten programot hirdetett és bejelentették: néhány egyéni választókerületben állítanak jelöltet, kettejüket már be is bemutatták, de országos listájuk nem lesz.
És ha ennyi párt nem lenne elég, akkor ott van még a szavazólapokon mindig újra és újra megjelenő, de parlamenti helyet nem szerző Magyar Munkáspárt is, ők az idén a Szolidaritás Pártjával közösen futnak neki a választásnak. Bár kettejük megállapodása nem végleges, megkeresésünkre közölték, hogy 80-nál több helyen egyéniben is el akarnak indulni, a listáról pedig annyit közöltek, hogy „arról akkor döntünk, ha tudunk listát állítani”. Abban bíznak, hogy az áprilisi választáson „a kapitalizmus kap egy nagyon mély sebet”.
Nem álmodozik a kapitalizmus megsebesítéséről a Gődény György által vezetett Normális Élet Pártja (NÉP), ami szintén indul. Azt írták, hogy mind a 106 választókerületben lesz emberük, a NÉP pedig „ott lesz a parlamentben a néptől teljesen eltávolodott ingyenélő politikusokkal szemben”. Gődény pártja négy éve egyébként országszerte hamis ajánlásokat adott le, ennek ellenére lehetett rájuk szavazni.
A milliárdos Gattyán György pártja, a Megoldás Mozgalom 2022-ben hiába indult, nem járt sikerrel a választáson, 1 százalékot szereztek. De a furcsa párt nem adta fel, 2024-ben csak elérték, hogy legyen három polgármesterük. Hiába a siker, úgy döntöttek, hogy az idén már ők sem indulnak el. Tagságuknak csak annyit javasoltak a központi pártválasztási utasítás helyett, hogy „a szavazófülke magányában felelős döntést hozzanak, egy egyszerű kérdés megválaszolása után húzzák be az X-et! »Szeretné-e, ha minden így maradna és a jelen állapotában lévő Magyarországon élne gyermeke, unokája?«”
Nem kizárt, hogy a felsorolásból az ön kedvenc pártja kimaradt, de a gyűjtés végére még itt van néhány az utóbbi években alapítottak közül.
- Egy másik egy példa a Jobbik 2018 és 2022 között megfogyatkozott frakciójából indult kezdeményezésre: 2021-ben pártot alapított Varga-Damm Andrea is.
- Rövid ideig volt egy pártja Pálinkás Józsefnek is, az első Orbán-kormány oktatási miniszterének, korábbi MTA-elnöknek: az Új Világ Néppártot 2020-ban alapították, de a 2022-es választás után fel is oszlott.
- Korábban Magyar Péter kezdte el terjeszteni a pletykát, miszerint a parlamenti ellenzéki pártok közösen egy új formáción dolgoznak, ami a Duna Párt nevet viselné. Ezt akkor mindenki tagadta, úgy tűnt, ebből nem is lesz semmi. Végül mégis lett, de váratlan irányból csordogált be a Duna: a DK-ból Gyurcsány Ferenccel való szembefordulása után kizárt Leél-Őssy Gábor alapította.
Hiába a sok kezdeményezés, jelenleg tűnik, hogy az április 12-i választáson minden eddiginél kevesebb párt logója lehet ott a szavazólapon. A kis-, illetve inkább mikropártok az utóbbi időben egymás után jelentették be, hogy a kormányváltás érdekében nem indulnak el. Sokan abban bíznak, hogy a következő választáson már a kisebb pártoknak is lehet esélyük. De ahogy gyűjtésünk is mutatja: versenyzők azért most is akadnak majd, már amennyiben sikerül összegyűjteniük a szükséges aláírásokat.
