Egymás után jelentik be új pártjaikat a Jobbikból kilépett képviselők

Bár kormányváltásra készült a Jobbik, csak 26 jelöltjük nyert mandátumot a 2018-as országgyűlési választásokon. Még így is ők tudták akkor a legnagyobb ellenzéki frakciót megalakítani, ám az elmúlt három évben jelentős változásokon ment keresztül az egykori szélsőjobboldali párt, és mostanra 17 főre apadt a frakciójuk. A választás után lemondott mandátumáról a párt irányvonalát bő egy évtizedig meghatározó Vona Gábor, aztán nem sokkal később kizárták az elnökválasztáson alulmaradó Toroczkai Lászlót. Toroczkai még nyáron megalapította a Mi Hazánk Mozgalmat, amelyhez azóta sorra csatlakoztak a Jobbik néppártosodási irányát elutasítók.

A következő kilépési hullám Jakab Péter elnökségével és egy kiszivárgott hangfelvétellel kezdődött tavaly tavasszal. Pár hét leforgása alatt egymás után jelentették be kilépésüket a párt meghatározó politikusai. A 2018-as választásokon parlamenti mandátumot nyert

26 képviselőből ma már csak kilencen maradtak a Jobbik parlamenti frakciójában.

Van aki a polgármesteri cím miatt mondott le a mandátumáról 2019-ben – például Pintér Tamás Dunaújvárost vezeti azóta, Mirkóczki Ádám Eger polgármestere lett, míg Gyöngyösi Márton az Európai Parlamentben lett képviselő. Többen pedig egyszerűen csak kiléptek a pártból, Szávay István, Hegedűs Lórántné és Staudt Gábor a mandátumát is visszaadta, így az ő helyüket jobbikosokkal tudták feltölteni.

A Jobbik-frakció mára 17 főre csökkent, kilenc távozó képviselő ugyanis nem mondott le az országgyűlési mandátumáról, és függetlenként folytatta. Megkérdeztük őket, hogy készülnek a jövő évi választásokra.

Pártot alapít Varga-Damm Andrea

Hamarosan új párttal jelentkezik be Varga-Damm Andrea. A független képviselő arról számolt be a Telexnek, hogy már hét hónapja bejegyezték a pártját, csak még azért nem jelentették be nyilvánosan, mert szerinte „egy járvány kellős közepén nem illendő az embereket pártalapítással és bemutatkozással terhelni”.

A nevét nem árulta el, azt viszont hozzátette, hogy háttérben már kész forgatókönyv van az indulásra. „Csak annyi a feladatunk, hogy egy erős üzenettel és programmal szépen kijöjjünk, és megmutassuk az embereknek, hogy kell kormányozni. Nekem elég komoly politikai víziom van arról, hogy mit szeretnék csinálni” – fogalmazott Varga-Damm, aki tavaly májusban hagyta ott a Jobbikot.

Új pártjával saját listát állítana jövőre, és annyi körzetben indulnak, amennyiben csak tudnak. Még nincs meg, hogy ki lesz a miniszterelnök-jelöltjük, Varga-Dammnak két kiszemeltje is van erre a posztra.

Az egyik Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője, a másik Szalma Botond, a Mahart egykori vezetője, a KDNP volt budapesti elnöke.

„Ha ők lesznek a miniszterelnök-jelöltek, egy percet nem gondolkodom azon, hogy nekem annak kéne lennem, értük fogok kampányolni” – mondta Varga-Damm.

Hiába támogatná az LMP volt társelnökét, nem szeretne részt venni az ellenzéki előválasztásban, mert azt a kezdetektől fogva szemfényvesztésnek tartja. Szerinte nincs meg itthon az előválasztás hagyománya, jogi kerete, és a garanciája a tisztaságra. Az előválasztás valódi célja – magyarázta Varga-Damm – hogy „a baloldali kör le tudja uralni a választás eredményét” és „a jobboldali, nemzeti alapokon politizáló képviselők ki legyenek takarítva az első vonalból”.

Az előválasztással szerinte kiszolgáltatottá válnak a komoly politikusok, és olyan jobbikos képviselők szorulnak ki, akiknek a Parlamentben lenne a helye. Példaként Ander Balázst, Steinmetz Ádámot és Csányi Tamást említette. Varga-Damm most is azt állítja, hogy nincs szükség előválasztásra ahhoz, hogy meg lehessen határozni, melyik körzetben kinek van a legnagyobb esélye nyerni.

Ki támogatja Bana Tibort?

Másként gondolkodik az előválasztásról Bana Tibor, a Jobbik egykori Vas megyei elnöke. Bár vannak olyan részletek, amelyekkel nem ért egyet, számára egyértelmű volt, hogy részt szeretne venni az ellenzéki összefogásban. Bölcs döntésnek nevezte, hogy mind a 106 körzetben lesz előválasztás, a feddhetetlenségi nyilatkozatnak pedig külön is örül – mondta a Telexnek.

A független képviselő Vas megye 1. választókerületében indulna, ahol már javában tart a kampánya.

Civil szervezete, a Közösen Vas Megyéért Egyesület mellett Márki-Zay Péter és a Mindenki Magyarországa Mozgalom is támogatja indulását Szombathelyen. Az ugyanakkor még kérdéses, hogy melyik frakcióba ülne be megválasztása esetén. Február végén jelentették be a szövetségre lépett ellenzéki pártok, hogy civilek is indulhatnak az előválasztáson, de feltételként határozták meg, hogy minden jelöltnek előre jeleznie kell, a hat szervező párt leendő frakciói közül melyikhez kíván csatlakozni megválasztása esetén.

Bana arról beszélt a Telexnek, hogy több párttal is tárgyal az indulásáról. „Pár napja volt egy fontos egyeztetésem a szombathelyi momentumosokkal, akikkel régóta jó kapcsolatot ápolunk. A legintenzívebb tárgyalások a Momentummal zajlanak, de konkrét döntés még nincs” – tette hozzá a képviselő. Kérdésünkre a párt sajtóosztálya azt írta, hogy még folynak az egyeztetések, így egyelőre nem szeretnének nyilatkozni ebben a kérdésben. Információnk szerint ugyanakkor nem Banát támogatná a Momentum az előválasztáson, hanem a párthoz novemberben csatlakozott szombathelyi alpolgármester, László Győző indulásában gondolkodnak. Ha nem a Momentum, már csak az MSZP, a Párbeszéd és a Jobbik-frakció marad Banának,

az LMP ugyanis Ungár Pétert, a DK pedig Czeglédy Csabát indítja ebben a körzetben.

Az nem tűnik túl valószínű forgatókönyvnek, hogy a Jobbik beállna Bana mögé, miután távozásakor diktátornak nevezte Jakabot, és úgy fogalmazott, hogy „a Jobbikban jelenleg a tisztességtelenség és a becstelenség uralkodik.” Lapunknak most azt mondta, hogy „több tisztességes jobbikossal” azóta is jó kapcsolatot ápol, ahogy más pártok képviselőivel is.

Kérdésünkre a Jobbik sajtóosztálya pedig azt írta, hogy még nem kezdték el bejelenti jelöltjeiket az előválasztásra, így azt se árulták el, indítanak-e valakit Szombathelyen. Azt ugyanakkor megerősítették, hogy az előválasztás nyerteseit elismerik közös ellenzéki jelöltnek.

Fidesz szavazókat szólítana meg Farkas Gergely

Ha elindul jövőre, akkor pártlogó nélkül, független ellenzéki jelöltként szeretné megmérettetni magát Farkas Gergely a kiskunhalasi választókerületben, ahol három éve 34 százalékos eredménnyel a második helyen végzett Bányai Gábor fideszes képviselő mögött. Kérdésünkre azt írta, az elmúlt időszakban több ellenzéki párt helyi tagjaival is tárgyalt, akik állítása szerint támogatnák indulását.

Ő úgy gondolja, hogy a győzelemre ebben a körzetben csak úgy van esély, ha a Fidesz szavazóinak egy részét is meg tudja szólítani. „Sokak véleménye szerint az ellenzéki pártok által támogatott, de nem az ellenzéki pártok logójával induló jelölt alternatívát nyújthatna azok számára is, akik listán a Fideszre szavaznának, ugyanakkor nem elégedettek a fideszes képviselő munkájával.

Nem kevés ilyen ember van a választókerületünkben”

– indokolta döntését Farkas.

Szerinte a február végi közlemény alapján az ellenzéki szövetség nem veszi figyelembe a választókerületi sajátosságokat, hanem a fővárosból döntenek az irányról, és felülírják akár saját, választókerületi párttársaik elvárásait is.

„Az ellenzéki pártok által meghozott szabály nehezen értelmezhető másképp, minthogy nekik fontosabb a saját érdekük, mint olyan ellenzékiek indulása, akiknek a legnagyobb esélye van legyőzni az adott választókerületben a Fidesz jelöltjét.” Márki-Zay Péterhez hasonlóan Farkas is úgy gondolja, hogy ez a hozzáállás a 2022-es kormányváltást veszélyezteti. „Ha valóban a Fidesz leváltása a célja a hat pártnak, akkor érdemes lenne átgondolniuk ezeket a feltételeket” – tette hozzá.

Párttá alakult Bencsik János mozgalma

Ugyancsak kimarad az ellenzéki összefogásból Bencsik János, aki épp a napokban jelentette be, hogy párttá alakul a decemberben alapított mozgalma. Bencsik a Telexnek azt mondta, hogy

céljuk, hogy mind a 106 választókerületben és listán is lehessen a Polgári Válasz jelöltjeire szavazni a jövő évi választásokon.

„Egybehangzó közvélemény-kutatások szerint már most is több százezer olyan honfitársunk van, akik sem a Fideszre, sem pedig a hiteltelen politikai szereplőket felvonultató ellenzéki összeolvadásra nem szavaznának. Egyre többen vannak azok, akik nem csupán ikszelni szeretnének jövőre, hanem választani különböző jövőképek közül. Mi nekik nyújtunk alternatívát a polgári Magyarország programjával” – fogalmazott Bencsik.

Kérdeztük, hogy keresnek-e ehhez szövetségest. Erre annyit mondott, hogy egyelőre egyik párttal sincs ez napirenden, de a közös gondolkodásra nyitottak mindenkivel, „aki nem a Fidesz által kitartott álellenzéki párt, és nem vesz részt abban az előválasztásban, amely mára egyértelműen a politikai zsákmányszerzésről és a hiteltelenné vált baloldali politikusok pozíciójának bebetonozásáról szól.”

Vannak persze olyan ellenzéki képviselők, akik politikai teljesítményét és emberi kvalitásait a Polgári Válasz is elismeri. „A 2022-es választáson sok szempontot lehet majd mérlegelni, főleg akkor, ha a hatpárti ellenzéki jelölt személye elfogadható, de mi most arra készülünk, hogy minden körzetben alkalmas jelöltekkel jelenítsük meg a polgári alternatívát” – fogalmazott Bencsik. A Polgári Válaszhoz csatlakozott februárban Sneider Tamás, a Jobbik egykori elnöke is, aki Varga-Damm Andreával egy időben lépett ki a pártból.

Fülöp Erik nem indul a választáson, a Mi Hazánkból is kilépett

A Mi Hazánk Mozgalomban politizál Apáti István és Dúró Dóra, ők március 1-jén jelentették be, hogy Toroczkai László lesz a párt miniszterelnök-jelöltje. Radikális programmal készülnek. Eltörölnék a képviselők mentelmi jogát, népszavazást írnának ki az uniós tagságról, betiltanák „az iskolai homoszexuális propagandát”, hatályon kívül helyeznék a trianoni békeszerződést és szegregált oktatást vezetnének be.

Biztosan nem indul a Mi Hazánk színeiben a pártból január végén kilépett Fülöp Erik. Távozását azzal indokolta az egykori jobbikos képvisselő, hogy az elmúlt időszakban a párt vezetőségének egyre több döntésével nem tudott azonosulni, és nem kapott támogatást a szakterülete, az állatvédelem.

Közleménye szerint van aki „zöldülésnek”, van aki pedig „szélsőliberális ámokfutásnak” tartotta szakpolitikai munkáját a Mi Hazánkban.

Kérdésünkre azt írta, hogy nem tervez elindulni a jövő évi választásokon, a hátralévő időben pedig az állatvédelmet kívánja képviselni. „A jelenlegi pártpolitikával nem kívánok foglalkozni a jövőben, kizárólag az állat- és környezetvédelemmel kapcsolatos szakpolitikában kívánok megnyilvánulni.”

Még jóval korábban, 2019 szeptemberében távozott a Mi Hazánkból Volner János, rá egy évre pedig új pártot alapított, amit magáról nevezett el. A Polgári Válaszhoz és a Mi Hazánkhoz hasonlóan Volner is azokat a választókat szeretné megcélozni, akik se a Fideszre, se az ellenzéki összefogásra nem szeretnének szavazni. A Mi Hazánkhoz hasonlóan Volner is jóval gyakrabban szerepel a közmédiában, mint más ellenzéki politikusok, így nem véletlen, hogy többen is azzal vádolják, hogy valójában a Fidesz malmára hajtja a vizet. Volt párttársa, Bencsik János a napokban élő adásban határolódott el tőle, amikor nem akart mellé ülni. Volner megosztó személyiségével és pályafutásával egy nagyobb cikkben külön is foglalkoztunk.

A hat ellenzéki párt azt szeretné, hogy a Fidesz jelöltjei mellett csak egy ellenzéki jelölt legyen a szavazólapokon, de nagyon úgy tűnik, hogy Szanyi Tibor pártja, az ISZOMM és az MKKP mellett négy volt jobbikos képviselő is bezavarhat egykori pártjuk és szövetségesei terveibe.