A Fidesz már ott tart, hogy a szemkilövetős Gyurcsányból hirtelen Teréz anya lett

Nagy menet volt az idei: a minden évben nagyot gurító Schmidt Mária most épp azt ecsetelte, hogy a Nyugaton egyre kevesebb a szex, Csurka István pedig nem antiszemita volt, csak túl korán lett igaza. Orbán Viktor Arnold Schwarzeneggerrel gyúrt, az ellenzéknek meg szinte az egésze úgy halványult el, mintha sosem lett volna, Lázár Jánosra pedig rászólt az anyja, hogy ne beszéljen csúnyán.

Azt hihetnénk, ezeknél szédítőbb dolog aligha történhet a magyar közéletben, de közel két évtized után idén mégis bekövetkezett a lehetetlen: az eddigi patás ördögöt, azaz Gyurcsány Ferencet a Fidesz szinte már igazmondó juhásznak látja. Ehhez pedig nem kellett más, mint hogy megjelenjen a színen egy új, kompetens(nek tűnő) ellenfél.

Pedig a gyurcsányozás hosszú évek óta meghatározta a közbeszédet és a választási kampányokat. Szinte egy ülésnap se múlhatott el úgy az Országgyűlésben sem, hogy ne hangozzon el a volt miniszterelnök neve a felszólalásokban – természetesen főleg a kormányoldaliakban. Amikor valaki kritikát fogalmazott meg velük szemben, a válaszuk csak annyi volt: Gyurcsány. Amikor valami komoly, a társadalom egy részét felháborító rendelkezést hoztak, akkor is csak annyit mondtak: Gyurcsány. Amikor új ember bukkant fel a színen, csak annyit aggattak rá: ő Gyurcsány embere.

Mindent és mindenkit összegyurcsányoztak

Maga az érintett szerint egyébként már 2004 óta létezik a gyurcsányozás. „Sok energia, sok pénz ment el annak felépítésére, sok közpénzt költött el arra a Fidesz. A Fidesz látszólag vagy a maga szempontjából valóban jó munkát végzett, hiszen a név, a jelenség, az érvelés létezik. [...] ez a fajta jelenség, a gyurcsányozás, a Gyurcsány neve, az én nevem, hiteket, véleményeket mozgat meg, és a politikában, bármilyen furcsa, de a vélelem is valóság, mert hatni képes” – mondta a DK elnöke.

A gyurcsányozás kifejezés első online írásos nyoma mindenesetre 2010-es, így szólt az országgyűlési választás második fordulójának másnapján a Hírcsárda bejegyzése: „Tévedésből »Takarodj!« és »Elkúrtad!« kiáltásokkal fogadták Orbán Viktort. A felelős a párt szóvivője szerint a bemelegítő ember, aki gyurcsányozással készítette fel a tömeget a történelmi pillanatra.” Azóta a gyurcsányozás és az összegyurcsányozás elárasztotta a közbeszédet.

Például 2012-ben, amikor a visszatérésre pályázó Bajnai Gordont gyurcsányozták össze az „Együtt tették tönkre az országot” kampánnyal: egy montázsban Gyurcsány arca fokozatosan Bajnaivá alakult át. Aztán a 2015-ös menekültválság alatt már arról beszéltek, hogy az általuk bevándorláspártinak nevezett Gyurcsány Ferenc hergelte a menekülteket, ezzel pedig a magyar emberek biztonságát veszélyeztette.

De igazán 2020-tól járatták a csúcsra a gyurcsányozást. 2021-ben, amikor már 11 éve tartott a Fidesz korlátlan hatalma, egy telefonos kampányban arról informálták az embereket, hogy „a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal” oltásellenes. Csináltak egy filmet az őszödi beszéd utáni zavargásokról, a Fidesz és a médiája szőnyegbombázással emlékezett meg a beszéd napjáról, de a beszéd kiszivárgásának napjáról is, lejátszották újra a teljes beszédet, mind a 25 percet vágatlanul.

Elindították a „Stop Gyurcsány! Stop Karácsony!” aláírásgyűjtésüket, aztán amikor Karácsony Gergely az ellenzéki előválasztásban visszalépett „a Mini Feri”, azaz Márki-Zay Péter javára, a petíciót pillanatok alatt átváltoztatták „Stop Gyurcsány, Stop Márki-Zay!” feliratúra. Kocsis Máté ezt azzal indokolta, hogy „Márki-Zay Péter lesz az, akinek a hátán Gyurcsány Ferenc visszatérne a hatalomba”. Úgy, hogy egészen addig azt mondták róla, ő nem Gyurcsány embere, de ez persze akkor már nem sokat számított. Így lett még 2022-ben is Gyurcsány Ferenc Orbán Viktor politikai ellenfele, a választás tétje pedig nem kevesebb lett, mint Gyurcsány végleges leléptetése a politika színpadáról, „hogy senkinek ne kelljen többet gyurcsányozni”.

Ekkoriban még maga Gyurcsány és a DK politikusai is azt kérték, hogy ha békét akarnak a családi asztal felett, karácsonykor semmiképp se hozzák fel otthon Gyurcsány Ferenc nevét.

Bár Kocsis Máté azt mondta, nekik a gyurcsányozás nem okoz kéjes örömet, még az az újabb kétharmados választási győzelmük után sem hagyták azt abba. Azokban az időkben, amikor (az akkori) történelmi mélyponton járt a forint (416 forintba került egy euró), és rekordot döntött az infláció, a kormány pedig bejelentette a rezsicsökkentés részleges eltörlését, a Fidesz inkább arról beszélt, mi volt a Gyurcsány-kormány alatt, vagy mi lenne akkor, ha a volt miniszterelnök lenne hatalmon.

Felépítettek egy disztópiát, amiben Gyurcsány Ferenc vezette Magyarországot, amiben „már nyomorba taszították volna a lakosságot a megszorításokkal”, „belerángatták volna Magyarországot a háborúba”, „eltörölték volna a rezsicsökkentést”, „el akarták zárni az olajat és a gázt a magyarok előtt”, vagy épp „a magyar nyugdíjasoknak már nagyon fájna”.

A fideszesek az évek alatt a DK elnökét többször nevezték „szemkilövető Gyurcsánynak”, aki lovasrohammal támadt rá a saját nemzettársaira, az emberekre lövetett, véresre ütlegelte őket viperával, és aki a koronavírus-járvány alatt „akár emberéletek árán térdre kényszerítené a kormányt csak azért, hogy politikai haszna legyen”.

2023-ban és 2024-ben „háborúpárti” plakátokkal árasztották el az országot, amiken a Gyurcsány Ferenc melletti Márki-Zay Péter menet közben Magyar Péterre cserélődött le. A Fidesz később visszaléptetett főpolgármester-jelöltje, Szentkirályi Alexandra megállás nélkül gyurcsányozott a kampányában, már amikor nem távirányítós kisautózott vagy villanykörtét csavart be.

Már nem elég a múlttal riogatni

Közben a Tisza Párt elnöke – feltehetőleg az addigi ellenzéki pártok példájából is tanulva – igyekszik távol tartani magát Gyurcsánytól, aki szerinte egyértelművé tette, hogy jelenlétével 2026-ban is segíteni akarja Orbán Viktor hatalomban tartását. Magyar tavasszal már arról beszélt, hogy a DK megpróbálta összegyurcsányozni a Tisza Párt demonstrációját. A Tisza a fővárosban sem hajlandó megszavazni főpolgármester-helyettesnek a DK-s Kiss Ambrust. Közben Gyurcsány is folyamatosan beszól Magyarnak: hol tőről metszett fideszes politikusnak, hol árulónak nevezi.

A Fidesz a kegyelmi botrány óta nem találja magát, ezt Lázár János építési és közlekedési miniszter is elismerte. Idén egyre több jele volt annak, hogy miközben Orbán a külpolitikával volt elfoglalva, a kormánypárt elkezdett belekényelmesedni a 14 éve tartó kétharmados kormányzásba. Közben Magyar Péter leuralta a közbeszédet, és olyan sok embert mozgat meg a rendezvényein, a fővárosban és vidéken is, amire évek óta nem volt példa. A Fidesz eddigi jól bejáratott kampányszlogenjei – no migration, no gender, no war – vagy az ellenfél összegyurcsányozása már egyre kevésbé működik. Néhány felmérés szerint a Tisza már megelőzte a Fideszt.

Így aztán Orbán Viktor Kötcsén kiadta az új útmutatást. A miniszterelnök szerint mára megváltozott a belpolitikai tér: eddig könnyebb volt, mert azt lehetett mondani, hogy „van a múlt és vagyunk mi, és a múlt ne térjen vissza”, de 2026-ra már az lesz a kérdés, hogy ki milyen jövőt ígér. „A jövők versenyét kell megnyerni”, a szakpolitikai, az egészségügyi és oktatási vitákat, mondta Orbán.

Ezzel pedig ő maga is elismerte, hogy a tíz-tizenöt-húsz éve bevált recept, azaz a gyurcsányozás ide már kevés, bár Szentkirályi Alexandra utolsó legényként még próbál kitartani a gáton. A kormánypárt azóta több mindennel próbálkozott, legutóbb a kommunikációs igazgatóját küldte kocsmai stílusú szócsatába a pécsi gyerekotthon elé. Sőt, az új képletben már nem Gyurcsány, hanem maga Brüsszel áll Magyar Péter mögött, ami a Tisza elnökével akarja megbuktatni a magyar kormányt.

A régi ellenfél újrapozicionálása

És mivel új az ellenfél, a régi nála semmiképp sem lehet rosszabb. Így aztán a kormánypárt narratívájában Magyar Péter szép csendben átvette Gyurcsánytól a legfőbb gonosz szerepét. Belőle lett az agresszív hőbörgő.

Odáig jutottunk, hogy Orbánék már-már dicsérik Gyurcsány Ferencet. „A brüsszeli kormánybuktatási célok nem változtak, de a formák meglepők. A Gyurcsány–Dobrev-féle irányvonalról semmi jót nem tudok mondani, de stílusát tekintve legalább a civilizáltság bástyáin belül maradt, még ha a tartalma időnként bántó és rókalelkű volt is. Most azonban a stílus is brutálissá vált. Ez új fejlemény, amivel egész Magyarországnak szembe kell néznie” – mondta a miniszterelnök.

Kövér László szerint Magyar magán kívül mindenkit gyűlöl. A házelnöktől azért Gyurcsány is megkapta a magáét, róla azt mondta, hogy a gyűlöletből felállított politikai dobogójáról egy ismeretlen nímand lökte le. A házelnök szerint az ellenzéki szavazók a gyűlöletet keresik, így semmi problémájuk nincs azzal, ha egyik nap még Gyurcsány áll a dobogón, a másik nap pedig már Magyar. Kövér szerint a Fidesz nem gyűlöl senkit: „Én még a Magyar Pétert sem gyűlölöm, pedig sokkal rosszabb, mint a Gyurcsány. Azt hittem, hogy annál nincs lejjebb, de hát ez is egy tanulság: mindig van lejjebb.”

Hogy a Fidesz az elmúlt másfél évtizedben csak a választási győzelmeket elősegítő kommunikációs fogásként használta a gyurcsányozást, azt Orbán Viktor mutatta meg leginkább. A miniszterelnök az egyik év végi nyilatkozatában egyenesen azt mondta: Magyar Péterhez képest Gyurcsány Ferenc egy Adenauer volt. Konrad Adenauer a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárja volt, aki a tartós béke zálogát egy egyesült Európában látta, és akit 2003-ban „minden idők legnagyobb németjének” választottak.

A Fidesz kommunikációs igazgatója, Menczer Tamás pedig már addig ment, hogy a korábban szemkilövetőnek, nemzetét elárulónak, háborúpártinak, oltásellenesnek nevezett Gyurcsány Ferenc Magyar Péterhez képest „egy igazmondó juhász, akár Teréz anya is lehetne”.