Összegyurcsányoztuk magunkat, hogy utánajárjunk: honnan ered ez a szó, és hová lehet még cifrázni

„Valakit vagy valamit (személyt, pártot stb.) Gyurcsány Ferenc nevével összekapcsol – negatív jelentéssel”

– ezt a nem hivatalos definíciót adja meg az „összegyurcsányoz” szóra a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda oldala, az E-nyelv.hu.

Kétségtelen, hogy magának Gyurcsány Ferencnek is sokat köszönhet a magyar nyelv, de a szó, amely manapság is sláger a közbeszédben, nemcsak nélküle, de a Fidesz nélkül sem létezne. Mivel az összegyurcsányozás különféle alakjait az épp mögöttünk hagyott választási kampányban is sűrűn használták a politikusok és a média is, felmerült bennünk a kérdés, hogy vajon mikor is bukkanhatott fel és terjedhetett el ez a kifejezés a magyar nyelvben.

Összegyurcsányozások és összegyurcsányozódások

Az ősforrást természetesen lehetetlen utólag azonosítani, pláne, hogy minden bizonnyal nem is egy volt belőle: valószínűbb, hogy az összegyurcsányozás sok kis buzgár formájában törhetett fel, hogy aztán teljesen elárassza a közbeszédet, még akkoriban, amikor a Tisza áradása sehol sem volt.

A mára közkinccsé vált kifejezés első online írásos nyomát már valamivel könnyebb felkutatni. Az imént idézett szócikkben az E-Nyelv arra jutott, hogy az összegyurcsányozás először 2017. augusztus 18-án, egy Soproni Tamás-interjúban jelent meg a 24.hu-n, és a saját kutakodásom is azt erősítette meg, hogy a szó bármilyen alakjának ez a legkorábbi fellelhető online előfordulása. A cikknek már a címe is az, hogy „Soproni: Nem akarjuk összegyurcsányozni magunkat”, és a Momentum politikusa arról beszél benne, hogy pártja önállóan indul a 2018-as országgyűlési választáson:

„Nem állunk be az Új Pólusba és nem gyurcsányozzuk össze magunkat”

– mondta.

(Kis kitérő: Soproni két évvel később, 2019-ben már az ellenzéki összefogás jelöltjeként, a DK támogatását is élvezve nyerte meg a VI. kerületi polgármester-választást, pártja pedig a 2022-es országgyűlési választáson is elkövette az összegyurcsányozódás minősített esetét, hogy aztán a 2024-es önkormányzati és EP-választás kampányára újra teljes gyurcsánytalanításon essen át. Maga Soproni idén júniusban csak a Momentum támogatásával, bár koordinált indulással, ellenzéki kihívó nélkül nyert nagyon simán. Januárban azt mondta, az önkormányzati politika „az a terep, ahol kevésbé látszanak a pártlogók színei, innen lehet begyógyítani azokat a sebeket, amelyeket a nagypolitika ejt. […] Én nagyon-nagyon magasról teszek helyben arra, hogy ki DK-s, ki LMP-s”.)

Kerestük Sopronit, hogy megkérdezzük, mit szól a hét évvel ezelőtti interjúja utóéletéhez, egyáltalán tisztában van-e azzal, hogy az online nyomok alapján amolyan nyelvújítóként tartja őt számon az internet, és emlékszik-e még, mikor kezdte el használni ezt a szót. A válaszából kiderült, hogy már hallott arról, hogy hozzá kötik az összegyurcsányozás megszületését.

„Nyelvészként és fordítóként rendkívül megtisztelő az, hogyha az ember egy olyan nyelvi formát alkot, amelyet aztán sokan használnak, de őszintén nem emlékszem, hogy ezt én találtam-e ki az adott pillanatban. Azt gyanítom, hogy a Momentumban, az elnökségben használtuk az ettől való félelmet kifejezendő, de nem emlékszem erre pontosan”

– mondta Soproni. „Egyébként nem szép kifejezés, hiszen mégiscsak egy ember nevét használjuk arra, hogy negatív értelemben beszéljünk arról, ha ő valakihez közel áll” – tette hozzá.

Cikkünk megjelenése után egy olvasónk hívta fel a figyelmünket, hogy ha nem csak a nyílt interneten keresgélünk, fellelhető egy még korábbi említés: az Arcanum szabadon kereshető, de csak előfizetéssel olvasható adatbázisa szerint Lakner Dávid már kilenc hónappal korábban, 2016. november 23-án azt írta a Magyar Nemzetben: „A 2014-es választáson viszont a teljes baloldali ellenzék összegyurcsányozta magát, így még akkor is hiteltelenek lennének, ha végre megemberelnék magukat, és kijelentenék: nincs többé közösködés bukott erőkkel.”

Egyébként az „összegyurcsányozódni” változat is ehhez az interjúhoz kapcsolódóan bukkant fel először az interneten, a Pesti Srácok követte el egy héttel később. A szó eredetének kutatása közben további érdekességeket is találtunk. A Mandinernek például van egy „összegyurcsányoz” címkéje, de egyetlen cikk sem található alatta, ami arra utalhat, hogy egyszer egy cikkük megkapta ezt a címkét, aztán valamiért mégis jobbnak látták levenni róla.

Ha már így benne voltam, megnéztem azt is, hogy a összegyurcsányozás előképe, a sima gyurcsányozás hol lelhető fel először az interneten. A legkorábbi említés, amit találtam, egy Hírcsárda-cikk 2010-ből, abból a letűnt időből, amikor még meg lehetett különböztetni egy Hírcsárda-cikket egy valódi belpolitikai hírtől. A cikk egy „élő közvetítés” a 2010-es országgyűlési választás második fordulójáról, annak másnapján. Ebben az egyik bejegyzés így szól: „Tévedésből »Takarodj!« és »Elkúrtad!« kiáltásokkal fogadták Orbán Viktort. A felelős a párt szóvivője szerint a bemelegítő ember, aki gyurcsányozással készítette fel a tömeget a történelmi pillanatra.”

Az összegyurcsányozás ötven árnyalata

Az összegyurcsányozás használata kisebb-nagyobb, a kampányok idején természetesen fokozott intenzitással azóta is tartja magát, sőt tapasztalataink szerint magánbeszélgetésekben is rendszeres szereplő. Jelenkori reneszánszát viszont valószínűleg Magyar Péter hozta el, amikor május végén az ATV-n arról beszélt, hogy Gyurcsány Ferenc pártja, a DK megpróbálta összegyurcsányozni a Tisza Párt demonstrációját.

Legutóbb alig néhány napja gyurcsányozódott össze a közbeszéd, amikor Márki-Zay Péter beszélt arról a Telexnek, hogy a 2021-es ellenzéki előválasztási kampányban a kormánypropaganda összegyurcsányozta őt. Talán még emlékeznek a Mini Feri-plakátokra, amelyek azért is foglalnak el különleges helyet az összegyurcsányozási eszköztárban, mert ez volt az első alkalom, amikor Gyurcsány Ferenc keresztnevét használták fel, tehát itt szigorúan véve nem is annyira összegyurcsányozásról, mint inkább összeferizésről van szó.

Mára már különféle jelentésárnyalatok is megfigyelhetők a szó használatában, hiszen míg a klasszikus értelemben vett összegyurcsányozást arra értjük, hogy az összegyurcsányozó azzal próbál lejáratni valakit, hogy összefüggésbe hozza Gyurcsánnyal; Magyar Péter fentebb idézett szavai már inkább arra vonatkoznak, hogy maga Gyurcsány (vagy legalábbis pártja, a DK) járat le valakit azzal, hogy valóban kapcsolatba kerül vele. Azaz ebben a szóhasználatban Gyurcsány a rágalmazás passzív eszköze helyett már az összegyurcsányozás aktív szereplőjeként tűnik fel.

Az összegyurcsányozás-történet egészen különleges metapillanata volt, amikor 2022-ben maga a névadó, Gyurcsány Ferenc beszélt arról, hogy egyesek szerint a DK összegyurcsányozza az ellenzéket. Cikkünk megjelenése előtt természetesen kerestük magát Gyurcsányt is, hogy mit szól önmaga köznevesüléséhez. Nevében a DK-tól kaptunk választ, de csak annyit írtak, hogy a pártelnök szerda délután hosszabb videót tesz közzé, amelyben „a DK jövője mellett többek között a gyurcsányozás jelenségéről is beszélni fog”.

Ez aztán valóban így is történt, a több mint negyvenperces videóban 8:13-tól beszél Gyurcsány a gyurcsányozásról – sajnos már eleve nem az összegyurcsányozásról, és maga a mondandója sem arról szól, ő hogy éli meg a jelenséget, inkább politikai összefüggésekről beszél. „A gyurcsányozás 2004 óta létezik, húsz éve. Sok energia, sok pénz ment el annak felépítésére, sok közpénzt költött el arra a Fidesz. A Fidesz látszólag vagy a maga szempontjából valóban jó munkát végzett, hiszen a név, a jelenség, az érvelés létezik. [...] ez a fajta jelenség, a gyurcsányozás, a gyurcsány neve, az én nevem, hiteket, véleményeket mozgat meg, és a politikában, bármilyen furcsa, de a vélelem is valóság, mert hatni képes” – mondja. (Akit az érdekelne a videóból, hogy Gyurcsány szerint mi a DK jövője: Gyurcsány.)

Az összemagyarpéterezés egyelőre nem elterjedt fogalom (bár említést már találni rá), de ha egyszer szélesebb körben használni kezdenék, arra is a többértelműség lenne jellemző. Az idei kampányban alapvetően Magyar Péterre nézve pozitív előjelű jelenség volt, hogy egyes politikusok bőszen igyekeztek összemagyarpéterezni magukat, akár kéretlenül mellette kampányolva, akár úgy, hogy saját magukat tüntették fel alaptalanul a Tisza Párt jelöltjeként. Ugyanakkor negatív kontextusra is találni példát: Borbély Lénárd frissen újraválasztott csepeli polgármester épp a napokban beszélt arról a Telexnek, hogy miután egy helyi konfliktus miatt kizárták a Fideszből, és elindítottak ellene egy fideszes jelöltet, a kampányban igyekeztek őt minden eszközzel összemagyarpéterezni – bár ő úgy fogalmazott, „összemosni Magyar Péterrel”.

Véletlenül jelöltük az év szavának

Mivel az összegyurcsányozás már évek óta visszatérően meghatározza a közbeszédet és a különböző választási kampányokat, megkérdeztük Balázs Géza nyelvészt, egyetemi tanárt, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága tiszteletbeli elnökét, hogy felmerült-e már ez a kifejezés az év szava szavazáson, amelyen ő is részt vesz.

„Az év szava szavazás/választás többfordulós, a legvégén egy ötfős nyelvész társaság szavaz. Alapvető szempont, hogy az adott évben valóban sokat szerepeljen az adott szó (esetleg akkor tűnjön fel), de mivel sok jelölt szokott lenni, válogatunk – írta válaszában Balázs Géza. – A szavazást/választást mindig az év végén rendezzük meg, emlékezetem szerint korábban még nem került szóba az összegyurcsányozás, a 2024. évi szóversenyben indulhat, ha többen is jelölik. Ezt a fölvetést jelölésnek is elfogadjuk.”

Év szavát egyébként sok szervezet választ rendszeresen, változatos nyelveken, tavaly például a Collins szótárnál az AI (az MI, azaz mesterséges intelligencia angol rövidítése), míg az Oxfordnál a rizz lett az év szava. Itthon rögtön év szavai vannak: az év szava mellett az év antiszavát, ifjúsági szavát és irodalmi szavát is megválasztja a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport és a Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhely. A hazai év szava rendszerint jó lenyomata annak, épp miben is van az ország: tavaly a ChatGPT lett a befutó, a megelőző években az ársapka, az oltakozik, illetve a koronavírus.

Egyébként a közmédia is választ már év szavát – tavaly a gyermek volt a befutó –, de mivel ők elég aktív gyakorlói az összegyurcsányozásnak, nem számítunk rá, hogy náluk ez a szó esélyes lenne.

Gyurcsányferencing

Vajon válhat-e az összegyurcsányozás olyan általános, a konkrét személytől elvonatkoztatott kifejezéssé, mint mondjuk a választási határok átrajzolására az angolban elterjedt, de itthon is használt gerrymandering? (Ennek az az eredete, hogy Elbridge Gerry 18. századi massachusettsi kormányzó a saját szavazatai maximálása érdekében olyan fura alakban rajzolta át a választókerületeket, hogy arról sokaknak egy szalamandra jutott eszükbe – Gerryből és a salamanderből pedig egy csapásra megszületett a gerrymandering). Vagy mint a frissebb, egyben jóval kevésbé szalonképes amerikai példa: Rick Santorum amerikai szenátor nevének megtöltése új és nem túl hízelgő tartalommal.

„Alapvető nyelvi jelenség, hogy személynévből valamilyen fogalom lesz. Ennek alapesete az egyszerű többes szám: Kossuth – Kossuthok (pl. nem születnek ma Kossuthok), a személynévhez kapcsolt valamilyen képző (sztálinizmus, kádárizmus, esetünkben gyurcsányozik, illetve igekötővel és további képzővel bővülve: összegyurcsányozás), a személynévnek egy köznévvel való kapcsolata (pálfordulás), de a teljes személynév is válhat köznévvé, ez a köznevesülés: ferencjóska (ruhaféleség), háryjános (nagyot mondó ember). Tehát a válaszom az, hogy lehetséges, hogy a név vagy önmagában vagy valamilyen módosult formában leválik az eredeti viselőjéről, és önálló fogalommá válik” – írta kérdésünkre Balázs Géza.

Ezek alapján akár az is elképzelhető, hogy az összegyurcsányozás egyszer majd általánosan fogja azt jelenteni, hogy „egy politikus lejáratása azáltal, hogy összefüggésbe hozzák egy épp akkoriban népszerűtlen vagy leszerepelt másik politikussal”. Ennél azonban valószínűbbnek tűnik, hogy egyszerűen az adott politikus nevéből képződik majd új fogalom az összegyurcsányozás mintájára. Ha viszont a gyurcsányferenc valaha a ferencjóska mintájára köznevesül, akkor csak remélni merem, hogy a Converse cipő és a farmer kombinációját fogja jelenteni. Mint láttuk, a „nagyot mondó ember” jelentést a háryjános már amúgy is stoppolta.

Cikkünket frissítettük egy olvasói észrevétellel, miszerint az Arcanum adatbázisában fellelhető egy korábbi találat is az összegyurcsányozás említésére.