Mit nyert, mit veszített a Fidesz és az ellenzék? – hét ábrán az EP- és önkormányzati választás legfontosabb eredményei

Magyar Péter berobbanásáról, ellenzékváltásról, a Fidesz megingásáról beszélnek a vasárnapi választás után. Rég volt ekkora politikai tétje egy választásnak, és még soha nem volt ilyen magas a részvétel az EP- és önkormányzati választásokon (59,26 százalék). A választók 55 százaléka a Fidesz ellen szavazott, az ellenzéki szavazatok fele Magyar Péter pártjáé lett. Karácsony Gergely megtartotta Budapestet, ám a Fővárosi Közgyűlésben nincs többsége. A Mi Hazánk lett a legerősebb ellenzéki erő a vármegyei közgyűlésekben. Hét ábrán mutatjuk meg a vasárnapi választás legfontosabb adatait.

1. Két mandátumot bukott a Fidesz, hetet nyert a Tisza

A vasárnapi EP-választás eredményjelzőjére pillantva csak a Tisza Pártnak és a Mi Hazánk Mozgalomnak van oka örömre. Magyar Péter három hónap alatt akkora támogatottságot tudott felépíteni, amire egyetlen ellenzéki párt sem volt önállóan képes 2006 óta, és 15 százalékkal maradt csak le a Fidesztől. A Mi Hazánk arányaiban javítani tudott a két évvel ezelőtti országgyűlési választáshoz képest, beelőzte a Momentumot, valamint a Kutyapártot, és először küldhet képviselőt az Európai Parlamentbe.

„Nem tudunk mindennap világrekordot úszni” – ismerte el Orbán hétfőn a közmédiának adott interjúban. A világrekordtól valóban messze volt a Fidesz, sőt, az eddigi legrosszabb eredményét érte el az EP-választásokon, ha csak arányaiban nézzük a szavazatokat. Az elmúlt húsz évben csak egyszer néztek be 50 százalék alá EP-választáson, 2004-ben ellenzéki pártként 47,4 százalékot értek el. Az előző EP-választáshoz képest közel 8 százalékot és 2 mandátumot vesztettek Orbánék, és a választók 55,21 százaléka a kormánypárt ellen szavazott.

A DK 16 százalékról bezuhant 8 százalékra, pedig idén közös listán indult a szocialistákkal és Karácsony Gergely pártjával. Dobrevék 2, az MSZP 1 mandátumot vesztett az előző választáshoz képest. Nagyot bukott a Momentum is: 3,67 százalékkal messze voltak a bejutási küszöbtől, így Donáth Anna és Cseh Katalin is búcsúzik az EP-től. A Jobbik és az LMP lényegében megsemmisült vasárnap, Vona Gábor és Márki-Zay Péter pártja pedig az 1 százaléktól is nagyon messze volt.

2. Sok Fidesz-szavazó hiányzott most

A Fidesz mozgósítási világrekordot akart dönteni a kampány utolsó hetében, Magyar Péter gigantikus országjárással adta meg a reményt sok választónak, míg a DK egy baloldali szövetség összeállításával próbált az ellenzék vezető erejévé kiemelkedni.

Most több mint 2 millióan szavaztak a Fidesz EP-listájára. Ez 207 ezerrel több, mint a legutóbbi EP-választáson, amit a kormánypárt akár sikerként is megpróbálhat eladni, ám a részvétel is jóval magasabb volt idén. Aggodalomra adhat okot Orbánéknak, hogy van bő 1 millió választó, aki a 2022-es országgyűlési választáson a Fideszre szavazott, ám most vagy otthon maradt, vagy másik pártra tette le a voksát. Mivel a két választáson eltérő volt a részvétel, érdemes a szavazatarányokat is összehasonlítani: 2022-ben a Fidesz 54,13 százalékot kapott, most pedig csak 44,9-et. Orbán Viktor azt mondja: ez is szép eredmény, sok párt irigykedne erre Európában, és csak a Máltai Munkáspárt előzi meg őket ebben a ligában.

Az ellenzéki szavazók száma azonban nem csökkent, hiába volt alacsonyabb az EP-választáson a részvétel, mint a 2022-es parlamenti választáson. Most is ugyanúgy 2,5 millióan szavaztak a Fidesz ellen, mint akkor, ami így magasabb ellenzéki aktivitást mutat. Fontos változás, hogy az ellenzéki szavazatok mintegy felét a két hónapja még nem is ismert Tisza Párt vitte el. Magyar Péter több mint kétszer annyi szavazatot tudott begyűjteni a vasárnapi EP-választáson, mint a korábbi hatpárti összefogás pártjai összesen.

Rengeteg választót veszített a DK: míg 2019-ben 557 ezren szavaztak Dobrev Kláráékra és 229 ezren az MSZP és Párbeszéd közös listájára, idén csak 366 ezer voksot kapott a három párt szövetsége. A Momentum EP-listájára öt éve több mint kétszer annyian szavaztak, mint idén, a Jobbiknál majdnem ötszörös a különbség.

3. Kiszámíthatatlan viszonyok a Fővárosi Közgyűlésben

Karácsony Gergely nagyon szoros versenyben nyerte meg a főpolgármester-választást: mindössze 324 szavazattal kapott többet, mint ellenfele, Vitézy Dávid. A Fővárosi Közgyűlésben ugyanakkor nem lesz könnyű dolga a főpolgármesternek, mert nincs mögötte többség.

A Fidesz a Mi Hazánk közreműködésével fél évvel a választás előtt átírta a szabályokat, és visszaállította a listás választási rendszert Budapesten. A régi rendszerben a Fővárosi Közgyűlés tagjainak többségét a kerületi polgármesterek adták, idén pártlistákról kerülnek be a képviselők.

Az elmúlt öt évben Karácsony mögött kényelmes többség volt: 18 mandátuma volt az ellenzéknek, és 15 a Fidesznek, ha az általa támogatott két független polgármestert, Szabados Ákost és Bese Ferencet is ide számoljuk.

Októbertől senkinek nem lesz többsége, koalíciókra, alkalmi szövetségekre lesz szükség. A következő közgyűlésben 10-10 mandátuma lesz a Fidesznek és a Tisza Pártnak, 7 a DK–MSZP–Párbeszéd szövetségnek, és 3-3 képviselője a Vitézy Dáviddal Egyesület–LMP listájának, valamint a Kutyapártnak.

4. A Kutyapárt tarolt a XII. kerületben, a Fidesz az I. kerületet hódította vissza

A 23 budapesti kerület közül négy helyen választottak új polgármestert vasárnap. Egy kerületben a Fidesz, egyben az ellenzék tudott fordítani. A fideszes Böröcz László visszahódította az ellenzéktől a Karmelitának is otthont adó I. kerületet, a XII. kerületben pedig Pokorni Zoltán 18 év után a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnökének, Kovács Gergelynek adja át hivatalát. Orbán Viktor szerint a Fidesz döntetlenre hozta az állást Budapesten, valójában azonban 14-8-ra nyert az ellenzék.

A Fidesz elvesztette Csepelt is (XXI. kerület), Borbély Lénárd polgármester és Németh Szilárd háborújából előbbi jött ki győztesen. Miután a polgármestert másfél éve kiszorították a Fideszből, az idei választáson egy civil szervezet támogatásával indult a választáson a Fidesz és az ellenzéki szövetség momentumos jelöltje ellen. Borbély kiütéses győzelmet aratott, és a 18 tagú képviselő-testületből 13 képviselőt az ő civil szervezete delegál. Zuglóban (XIV. kerület) a Momentum nyerte az ellenzéki derbit: Rózsa András leváltotta a kerület MSZP-s polgármesterét, Horváth Csabát, és a képviselő-testületben is a mögötte álló pártok szereztek többséget.

5. Miskolcon és Győrben is váltottak

A 25 megyei jogú város vezetését nézve a Fidesz javított, és 15-10-re nyert. A kormánypártok négy város vezetését szerezték vissza, az ellenzék pedig három helyen váltotta le a kormánypárti vezetést. A Fidesz visszahódította az ellenzéktől Baját, Egert, Miskolcot és Salgótarjánt. Az ellenzéki jelöltek pedig leváltották a fideszes polgármestert Győrben, Nagykanizsán és Szolnokon.

A legutóbbi önkormányzati választáshoz képest eggyel növelte a polgármesterei számát a Fidesz a megyei jogú városokban. Szekszárdon a kormánypárti és ellenzéki képviselők közösen vonták meg a bizalmat a fideszes polgármestertől, Ács Rezsőtől tavaly tavasszal. Ennek ellenére meg tudta őrizni a várost a Fidesz, csak épp jelöltet váltottak az idei választásra.

6. Októberben 58 polgármester csomagolhat

A kisebb városokban is jó pár helyen volt földindulásszerű eredmény vasárnap. Pápán 34 év után nyert az ellenzék, Solymáron 18 év után váltották le a fideszes polgármestert. A 10 ezer fő feletti településeken és a fővárosi kerületekben összesen 58 helyen új polgármester kezdi meg a munkát októbertől. Ebből 12 helyen ugyanaz a politikai oldal marad hatalmon, csak más jelölttel vágtak neki az idei választásnak.

7. Gyengült a vármegyei közgyűlésekben a Fidesz

Bár bejött a papírforma, és mind a 19 vármegyében a Fidesz nyerte a vármegyei választásokat, a kormánypárt összességében itt is rosszabbul szerepelt, mint öt éve. A vármegyei közgyűlések tagjairól listás választási rendszerben döntenek a falvak és a kisebb városok választói. Budapest és a 25 megyei jogú város lakói, mintegy másfél millió választó nem kapott ilyen szavazólapot. A vármegyei közgyűlések választása arról ad képet, hogy mekkora bázisuk és erejük van a pártoknak a kisebb településeken.

A Fidesz vármegyei listája 9,75 százalékkal esett vissza Komárom-Esztergom vármegyében, de Hevesben is 8,09 százalékkal csökkent a támogatottsága. A legkisebb vesztességet Jász-Nagykon-Szolnok (-0,66 százalék) és Somogy vármegyében (-0,71 százalék) szenvedték el. A legjobb eredményt Szabolcs-Szatmár-Bereg (62,49 százalék) megyében érték el, a legrosszabbat Pesten (45,67 százalék).

Az ellenzéki pártok közül messze a Mi Hazánk szerepelt a legjobban: 17 vármegyében Toroczkai Lászlóék lettek a másodikok a Fidesz mögött. Csongrád-Csanádban a szavazatok 24 százalékát a Mi Hazánk listája kapta, Békésben 21, Bács-Kiskun megyében 20 százalékot értek el. Csak Pest és Somogy megyében szorultak a dobogó harmadik fokára: Pesten a Momentum lett a második, Somogyban pedig a Függetlenek listája. A Tisza Párt az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy nem állít vármegyei listákat, így az nem derült ki, hogyan szerepelt volna Magyar Péter pártja a kisebb településeken.