A kampány, ahol a háború elnyomta a botrányokat – elemzés öt pontban

2022. április 02. – 20:28

Másolás

Vágólapra másolva

Véget ért a 2022-es országgyűlési választási kampány, vasárnap megválasztjuk a következő parlament képviselőit. Egyéni választókerületi jelöltekre és pártlistákra szavazhatunk, emellett pedig – már-már feledésbe merülhet – a kormány által kezdeményezett népszavazáson is részt vehetünk. A 2022-es kampány nem volt átlagos, a terveket az orosz–ukrán háború alaposan felülírta, és február végén lényegében új kampány kezdődött. De mi volt a fő téma? Mi lett a botrányokkal és a belengetett szexvideókkal? És mi alapján dönt a magyar választó? Kit mutatnak a kutatások győztesként? A kampányzáró öt pontban végignézzük, mit hozott a 2022-es kampány.

A választásokig minden hétvégén jelentkezett a választási hírlevél, minden szombaton öt pontban értesülhettek az adott hét legfontosabb kampányhíreiről főszerkesztői magyarázattal és politikai minielemzéssel. A hírlevelekből készült cikkeket később az újságban is olvashatták. Később is jelentkezünk elemzésekkel, érdemes a hírlevélre feliratkozni, ehhez csak ide kell kattintani!

Korábbi ötpontos elemzések:

1. Mi lett a kampány fő témája?

Minden kampánynál meghatározható egy olyan fő téma, amely meghatározza a szavazói választásokat – elsősorban a bizonytalanok pártválasztását. Amelyik pártnak, oldalnak sikerül tematizálnia a kampányt, a tapasztalatok szerint félig nyert ügye van. 2010-ben az „elmúltnyolcév”, 2014-ben a rezsicsökkentésért folytatott „harc”, 2018-ban pedig a migráció volt a kampány legmeghatározóbb témája. Az idei kampánynak úgy mentünk neki, hogy ilyen mindent elsöprő téma nem látszott: sokáig a LMBTQ- és genderkérdés tűnhetett központi témának, a kormány a nemváltásról kezdeményezett népszavazást, ám már ősszel látszott, hogy kevésbé lesz ez meghatározó. Így az ellenzék narratívája (a fő kérdés: Orbán vagy nem Orbán) csatázott a Fidesz által megépített narratívával (Orbán vagy Gyurcsány, „Magyarország előre megy, nem hátra”).

Ebbe a narratívaharcba robbant be a háború február végén, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, és nemcsak a nyilvánosságban, hanem politikai szinten is minden erről szólt. Korábbi ötpontos elemzésünkben kitértünk rá, hogy miért a kampányfőnökök rémálma egy ilyen helyzet: gyakorlatilag az összes felépített kampányterv mehetett a kukába, és a kiszámíthatatlan fordulatokat kellett kiszámítani.

A két nagy tömb két eltérő narratívába igyekezett beágyazni a történéseket: a Fidesz és Orbán Viktor a béke és biztonság képviselőjeként tüntette fel magát, az ellenzéket pedig háborúpártinak bélyegezte; míg az ellenzék és Márki-Zay Péter kisebb-nagyobb elánnal tolta a Nyugat és Kelet közötti választás témáját, és Orbánt igyekezett Putyin „csatlósaként” bemutatni. A Fidesznek a kutatások szerint a kampány szempontjából azért kellemetlen a téma, mert a saját szavazói megosztottak abban, hogy az oroszokat mennyire tekintik agresszornak, míg az ellenzéki oldal nagy része az ukránok pártján áll. Kérdés, hogy a bizonytalanok pártválasztását ez mennyiben befolyásolja.

Ha a jövőben visszagondolunk a 2022-es kampányra, egyértelműen a kiszámíthatatlanság jut majd eszünkbe, és hogy a háború felülírt minden tervet, és sok olyan történést tett zárójelbe, amely más kampányokban vezető téma lett volna: például olyan gazdasági történések, mint a 400 forintos euró, a benzinpánik vagy az infláció miatti drágulás, de idetartoznak a politikai botrányok is, amelyekkel a következő pontban foglalkozunk.

2. Mi lett a botrányokkal?

A kampányoknak nemcsak fő témájuk, hanem botrányaik is vannak – gondoljunk csak a 2010-es választás előtti BKV-s korrupciógyanús ügyekre, Simon Gábor titkos bankszámlájára (2014), vagy akár Borkai Zsolt szexvideójára (2019). 2018-ban az ellenzéki körökben Simicska Lajos „atombombájára” számítottak, amely arra utalt, hogy a Fidesz egykori gazdasági háttérembere esetleg bedob a nyilvánosságba az Orbán Viktorral való szakítás után valami igazán kellemetlent a miniszterelnök számára. Atombomba végül nem hullott, Simicska Lajos pedig az újabb fideszes kétharmad után kivonult a gazdasági és politikai életből.

Hasonló pletykák voltak ebben a kampányban is arról, hogy számíthatunk botrányvideókra: Az ördög ügyvédje nevű Facebook-oldal Varga Judit miniszter magánéletéről ígért videót (semmi nem lett ebből), aztán sajtóhírek voltak arról, hogy valamilyen szexvideót találtak a nyomozók egy közszereplőről a Schadl-ügy nyomozása közben. Márki-Zay Péter pedig egyenesen arról beszélt, hogy egy blog három fideszes miniszter meleg kapcsolatáról közöl majd részleteket. Ezekből mind nem lett semmi. Valószínűleg sosem tudjuk meg, hogy léteznek-e ilyenek, vagy csak jól felépített illúziókról van szó.

Érdemes kitérni viszont azokra a botrányokra, amelyek ugyan kirobbantak, de a háború vagy egyéb okok miatt miatt kevesebb figyelmet kaptak. Ilyen például az óriási számlagyár ügye, amely miatt állami és NER-es cégeknél volt házkutatás, de ismert MSZP-s politikusok is belekeveredtek. MSZP-s politikusok ellen házkutatás és gyanúsítás is történt. Ebből a számlagyáros ügyből egyik oldal sem csinált nagyobb botrányt.

Szintén egynapos hírek voltak a kormányközeli Anonymous hangfelvételei, amelyeknél a botrány dagadását leginkább az gátolta, hogy olyan hangfelvételek voltak bizonyítékként tálalva, amelyek valójában semmit nem bizonyítottak. Egy más jellegű kampányban feltehetően az is nagyobb visszhangot kapna, hogy pár nappal a választások előtt Marosvásárhely mellett kidobott és elégetett szavazólapokra bukkantak. Egyelőre nem tudjuk, kik és miért helyezték el azokat ott, ám mindenképp a választás tisztaságát veszélyeztető jelenségről van szó.

Voltak tehát botránynak nevezhető történések, ám összességében megállapíthatjuk, hogy egyik sem szólt akkorát, hogy befolyásolta volna tömegek pártpreferenciáját.

3. Mit mondanak a kutatások?

Minden kampányban kedvelt sportág a különböző közvélemény-kutatások elemzése, felemlegetése vagy éppen ignorálása, meghazudtolása. Érdemes azonban mégis összesítenünk, mit mondanak az utolsó adatok a pártpreferenciákról.

  • Medián: Fidesz–ellenzék 50-40 (választani tudók)
  • Závecz Research: 50-46 (biztosan résztvevő)
  • Századvég: 49-44 (a választási részvételüket biztosra vagy valószínűre ígérők körében)
  • Nézőpont: 49-41 (aktív szavazók)
  • IDEA: 50-45 (biztos szavazó pártválasztók)
  • Republikon: 35-33 (összes megkérdezett)
  • Publicus: 33-31 (összes megkérdezett)

A felmérések közötti eltérések – erről már volt szó egy korábbi elemzésben – sok oknak tudhatók be: látható például, hogy az egyes intézetek nem is ugyanarról a sokaságról közölnek adatokat, és a kutatás módszertana is okozhat különbségeket. Közös azonban, hogy mindegyik kutatóintézet a Fidesz–KDNP előnyét mutatja. Ez alapján állítható, hogy a Fidesz a választás esélyese, és az ellenzéki győzelem számítana meglepetésnek. Ami miatt nem lefutott a meccs: nem láthatjuk előre a valódi részvételt, a mozgósítás mértékét az egyes pártoknál, illetve azt, hogy milyen lesz a szavazatok eloszlása az egyes választókerületekben.

Márpedig a végleges mandátumszámok ettől függnek, ráadásul mindezeket befolyásolja a nemzetiségi listás szavazás (itt várhatóan egy német képviselő lesz, a Fidesszel mindig együtt szavazó Ritter Imre), illetve a határon túli levélszavazatok (itt az elmúlt választások alapján fideszes tarolás várható). A választási rendszer – többször írtunk erről – olyannyira a Fidesznek kedvez, hogy egy egy-két pontos ellenzéki listás győzelem is fideszes mandátumtöbbséget eredményezhet. Vasárnap este választ kapunk minden kérdésre, addig viszont megtippelheti és ki is posztolhatja előre, milyen eredményre számít: itt érheti el a Telex Választási Tippjátékát.

4. Mennyire lett Orbán–Márki-Zay-csata?

Várható volt, hogy a kampány nem a különböző programokról, megközelítésekről, szakpolitikai álláspontokról szól majd, hanem lényegében a miniszterelnök és az ellenzéki miniszterelnök-jelölt személyéről. Maga az ellenzéki előválasztás sem véletlenül az egy közös listavezető miniszterelnök-jelölt személyére lett kihegyezve. Ennek megfelelően a kampányt az utolsó hetekben már nem a pártok, hanem a miniszterelnök-jelöltek személye határozta meg. A Fidesznél ez nem is volt meglepő, a kormánypárt rendre beveti az utolsó napokban a húzónevét, az önálló brandet is képviselő Orbán Viktort – bár a mostani kampányhajrában némileg meglepő volt, hogy a sajtó elől folyamatosan elrejtették a nagyban kampányoló kétharmados „utcai harcos” kormányfőt.

Az ellenzéki oldalon már nagyobb változás, hogy a pártok és vezetőik az utolsó időszakban a háttérbe húzódtak, a helyi kampányokban vettek részt, és az országos politikát Márki-Zay Péter uralta. Ebből következett, hogy a rengeteg megszólalásából a Fidesz könnyebben tudott rosszul megfogalmazott mondatokat is kiválasztani, ami miatt később a jelölt magyarázkodásra kényszerült. Márki-Zay mindenesetre az ország számos választókerületében megfordult – nemcsak billegőkben –, és még Erdélybe is ellátogatott, volt, hogy naponta tucatnyi interjúja, nyilatkozata, Facebook-megnyilvánulása volt, vagyis azt a taktikát választotta, hogy minél többször, minél több helyen beszél – nem pedig a ritkán szól, de akkor újat mond taktikát. Márki-Zay egyik fő célja volt, hogy vitára kényszerítse Orbán Viktort, és szemtől szemben megvívjon vele. Kimondhatjuk most már, hogy ez nem sikerült – kérdés, hogy a bizonytalan választók ezt hiányként élik-e meg.

Orbán Viktor és Márki-Zay Péter kampánya mindenesetre annyira dominálta a politikai és média napirendet, hogy a kisebb pártoknak alig maradt tér. A Mi Hazánk az úgynevezett Covid-diktatúra ellen építette fel a kampányát – ezt gyakorlatilag kiüresítette egy húzással a kormány, amikor feloldott szinte minden korlátozást. A Kétfarkú Kutya Párt pedig nem tudott olyan üzeneteket kitalálni, amelyekre odafigyeltek volna a választók. A kutatások alapján kevés esély van, hogy átlépik az 5 százalékos határt, és parlamentbe jutnak – főleg, ha magas lesz a részvétel.

Szintén lesz országos listája Gődény György és Gattyán György pártjának, ám meglepetés lenne, ha 1 százalék közelébe jutnának. A közvélemény és a politika – ahogy korábban a kamupártoknál tapasztalható volt – gyorsan átlendült azon a kérdésen, hogy sikerült összegyűjteniük a szükséges aláírásokat, pedig nem egy gyanús eset volt.

A kisebb pártok indulása azokban a választókerületekben befolyásolhatja majd a választást, ahol pár száz szavazaton múlik a végeredmény. A felmérések szerint nem egy ilyen billegő körzet lehet.

5. Mi alapján döntenek vasárnap a szavazók?

Az előzőekben nagy vonalakban vettük végig, milyen kampányt hagyunk magunk mögött. A nagy kérdésre, hogy mi lesz a végeredmény, majd csak vasárnap este tudunk válaszolni, nem tisztünk megjósolni. Érdemes azonban összefoglalni, hogy akkor mégis mi befolyásolja a legjobban a választókat a vasárnapi ikszelésnél.

Közhely, hogy nem a programok alapján döntenek a választók, sőt, a két nagy tömb választóinak jó része megingathatatlan a választásában. A kampány éppen arról szól, hogy a saját szavazókat meggyőzze, mozgósítsa, az ellenfél szavazóit elbizonytalanítsa, a bizonytalanokat pedig a saját tábor felé terelje egy adott politikai oldal. Mindenki gondolja végig, melyik oldal volt most ebben hatékonyabb.

A választást befolyásolja az erőforrások mértéke: a Fidesznek ebben hatalmas előnye volt, ugyanis vég nélkül tudta használni a kormányzati erőforrásokat. Eleve a nemváltós népszavazást a kormány javaslatára írták ki, így állami pénzből folyt a kampány. De a Fidesz több kampányelemét (13. havi nyugdíj, családtámogatások, fiatalok szja-mentessége) is közpénzből finanszírozták. A közmédiában pedig folyamatosan a Fidesznek kedvező álláspontok jelentek meg: jól jelzi, hogy aznap, amikor Márki-Zay Péter öt percre bejutott a köztévébe, előtte és utána is Orbán Viktor március 15-i beszédét sugározták. Erről a kampányról egyértelműen kijelenthető, hogy nem kicsit lejtett a Fidesznek a pálya.

A választást befolyásolják a helyi jelöltek és kampányok is – és a 106 különféle kampányra aligha lehet rálátásunk. Egy jelölt szereplése átlagosan 3-4 százalékponttal is eltérhet a pártja eredményétől – jó jelölt esetén felfelé, rosszul kiválasztott jelölt esetén fordítva. Ha pedig az országos szoros eredmény lesz a Fidesz és az ellenzék között, akkor a jelöltek személye kimondottan fontossá válik.

A választási eredményeket éppen ezért majd érdemes lesz azzal a szemmel is átnézni, hogy az egyes jelöltek mennyire tudtak hozzátenni az adott oldal szerepléséhez. Ez ugyanis alapvetően meghatározza, kinek lesz kormánytöbbsége. A Telexen természetesen ilyen szemmel is nézni fogjuk az adatokat. Vasárnap egész nap percről percre közvetítjük a választási történéseket, folyamatosan elemzésekkel jelentkezünk, déltől kezdődően többször is jelentkezünk politikai elemző műsorral – este Török Gábor politológus elemzéseivel. És persze nem marad el az ötpontos elemzés a választási eredményről sem.

Vasárnap is válasszák a Telexet!

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom