Senki sem repült a gátak felett a vb-döntőben úgy, mint Baji Balázs, övé lett az egyetlen magyar sprinterérem
2023. augusztus 18. – 10:11
Atlétikai Európa-bajnokságot már 1934-ben rendeztek, világbajnokságra viszont még közel fél évszázadot várni kellett: 1976-ban döntöttek úgy, hogy a sportág legjobbjai az olimpia mellett egy másik nagy versenyen is rajthoz állhassanak, és először 1983-ban, Helsinkiben rendezték meg az eseményt. Az idei, augusztus 19-én kezdődő vb-t Budapest rendezi. A rajtig végigvesszük a magyar atlétika tíz nagy pillanatát a világbajnokságokról.
Pár éve Baji Balázs még azon gondolkozott, hogy meghosszabbítja a karrierjét, és kitart a budapesti világbajnokságig, de a 110 méteres gátfutónak jórészt egy sérülés miatt újra kellett terveznie, így 2021-ben visszavonult a magyar atlétika utolsó világbajnoki érmese. A vb nagyköveteként és a szervezőbizottság tagjaként azért így is ott lesz az új atlétikai stadionban.
Baji először nem is kiugró eredménye miatt vésődhetett be a sportszerető nézőknél, hanem egy sportszerű gesztusával. A 110 gát egy kicsit mindig szerencsejáték is, ha nincs meg a ritmus, az időzítés, néhány centivel elméri a lépését a futó, dőlnek-borulnak az akadályok és maguk az atléták is. Ez persze kellemes adrenalinlöket is lehet.
„A gátfutókon nagy a teher, nagy a feszültség is, izgalmas. Számomra vonzó, hogy ennyire összetett és túlfeszített egy-egy verseny” – vallotta Baji.
A 2012-es londoni olimpián szinte az egész mezőny nagyon feszült volt, Baji előfutamában is többen buktak, a 2004-es olimpiai bajnok és korábbi világcsúcstartó Liu Hsziang is a földre került. A futam után Baji odasétált hozzá, és magasba emelte a kínai futó karját. Később azt mondta, hogy úgy érezte, így kell kifejeznie az elismerését egy nagy bajnok iránt.
Baji már 18 évesen is nyert felnőtt magyar bajnokságot, majd egy-két évet leszámítva a 110 gát hazai egyeduralkodója lett. A Békéscsabáról indult sportoló szinte minden számot kipróbált, még dobóatléta is volt, de aztán gyorsan kiderült, hogy az alkata, sebessége és a mozgáskoordinációja miatt a gátfutás az ő igazi száma.
„Kicsit sután csinálom, de nagy hiba azért nincs benne, és van egy-két erős elemem, ami felgyorsítja a mozdulatokat. Kiemelkedően erős a lendítő lábam, és a gátvétel után gyorsan támadom a talajt” – mondta korábban Baji.
A 2011-es világbajnokság még csak tapasztalatszerzés volt számára, nem jutott tovább az előfutamából, de két évvel később már tudott egy kört menni a moszkvai vb-n. 2014-től kezdett meredeken emelkedni a pályaíve. A zürichi Európa-bajnokságon kétszer is megjavította az országos csúcsot, és végül a negyedik helyen zárt. 2015-ben nem tudott számottevően előrelépni, bár a vb-re kijutott, megint búcsúzott az elődöntőben.
2016 viszont már újra az ő éve volt, az amszterdami Európa-bajnokságon az elődöntőben beállította saját országos csúcsát, majd nem sokkal később a döntőben még egy századot lecsípett belőle (13,28), és ez eredmény ezüstérmet is ért. 110 gáton nagyjából a 13,30-as idő a vízválasztó, aki azon belül tud, jó eséllyel pályázhat éremre. Mindig van egy-két kiemelkedő alakja a számnak, de a 110 gát sokszereplőssé vált, miután a sík sprintek gyakorlatilag lezárultak az európai atléták előtt, egyre többen kezdtek specializálódni a gátfutásra, ahol a technika is nagy szerepet kap, és lehet vele kompenzálni fizikai elmaradást is. Baji az Eb-siker után joggal bízhatott egy erős olimpiai szereplésben, de Rióban nem sikerült bejutnia a döntőbe.
Baji Balázs csúcséve minden kétséget kizáróan a 2017-es lett, már a fedett pályás szezon is jól kezdődött neki, 60 méteren kétszer is országos rekordot javított, majd a nyáron szabadtéren is szórta a jobbnál jobb időket, háromszor is megjavította az országos csúcsot, a júliusi Gyulai Memorialon már 13,15-re faragta le a legjobb idejét. Igaz, ezzel ott csak negyedik tudott lenni a bombaerős mezőnyben, de a vb előtt egy hónappal nem kellett ennél jobb előjel.
A londoni világbajnokság Usain Bolt búcsújáról szólt, de a magyar sikerekről is, hiszen a súlylökő Márton Anita is ezüstérmet szerzett.
Baji magabiztosan versenyzett. Az előfutamban kiengedve lett második a jamaicai olimpiai bajnok Omar McLeod mögött, majd az elődöntőt úgy nyerte meg, hogy a világcsúcstartó Aries Merrittet is leelőzte. Száztíz gát vb-döntőjében korábban csak egyszer futott magyar, Bakos György 1983-ban lett hatodik.
A döntőben az ötös pályán futó Baji nagyon jól elkapta a rajtot, igaz utána nem tudta a lépést tartani az élen állókkal, a táv felénél az ötödik helyen futott. A nyolcas pályán Merritt, a hatoson Garfield Darien is előtte volt, McLeod és a címvédő Szergej Subenkov már látványosan ellépett mindenkitől. Baji az utolsó gátvétel és célvonal között alakított hatalmasat, néhány lépés alatt előnybe került, és szerezte meg a harmadik helyet McLeod és Subenkov mögött. Új korszakot is nyitott ezzel a magyar atlétikai történelmében, hiszen sprintszámban korábban nem volt még vb-érmesünk. A korábbi legjobb sprinteredmény Kovács Attiláé volt, aki 1987-ben lett negyedik százméteres síkfutásban.
Baji edzője, ifj. Tomhauser István azt mondta tanítványáról, hogy olyan jó fizikai formában volt, hogy csak mentális kérdéssé vált, futhat-e döntőt. Szerinte az igazán nagy tét az elődöntő volt, utána már nem volt veszíteni valója, felszabadultan futhatott, és több nagy sztár is tartani kezdett tőle.
„Jól csinálta, hogy a sodrásból visszafogta magát, a stadionnak és a döntőnek olyan atmoszférája van, ami ha elkap, akkor 110 százalékra pörgeted magad, de görcsössé válsz. Ő most először futott döntőt, és ezt is jól megoldotta” – mondta az edző, aki ezt a futást sem látta hibátlannak, viszont a végét zseniálisnak minősített, ami a hideg fejnek és az összpontosításnak köszönhető.
Baji a célba érkezéskor hirtelen nem is tudta, hogy hol jött meg, McLeodot és Subenkovot tisztán látta maga előtt, de hogy a többiek merre voltak, azt inkább csak sejtette, csak néhány pillanattal később fogta fel, hogy ő a bronzérmes.
A világbajnoki döntő után egy évvel még egy dolog kiderült, hogy Baji miben volt jobb, mint bármelyik ellenfele. Egy a vb-ről készült biomechanikai tanulmány arra jutott, hogy a gátfutók közül Baji repült leghosszabban a levegőben, az elrugaszkodásától a leérkezésig négy métert tett meg, amivel 12 centit vert az utána következőre.
Korábban Baji is fontolgatta, hogy a budapesti világbajnokságig elnyújtja karrierjét, de egy sérülés miatt végül már a 2021-re tolódott tokiói olimpiát sem vállalta be. Egy másik szerepben viszont ő is részese lesz a budapesti versenyeknek, hiszen a gátfutó a világbajnokság nagykövete.
Az első részben Szalma László karrierjét néztük át, akinek egy centi hiányzott a vb-bronzhoz távolugrásban. A másodikban Kovács Attila döntőjét elevenítettük fel, aki 100 méteren Ben Johnson és Carl Lewis mellett futott. A harmadikban az első magyar érmes, Horváth Attila pályáját vettük számba. A negyedik fejezetet a rúdugró Bagyula István küzdelmének szenteltük, akit csak Szergej Bubka győzött le. Az ötödik epizód Ináncsi Ritáé, aki a nők közül az első vb-érmes. Hatodszorra Annus Andrián és Fazekas Róbert szomorúságát idéztük fel a vb-ezüstjeik után. A hetedik részben Zsivoczky Attila tízpróbázó könnyfakasztó éremszerzésének történetét idéztük fel. A nyolcadik történet hőse Pars Krisztián volt, aki csak hét centire volt kalapácsvetésben aranyéremtől, de aztán nyert egy másik ezüstöt is.
