Hét centiméteren múlt a pályaatlétika magyar világbajnoki aranya és mesterhármasa
2023. augusztus 17. – 10:07
Atlétikai Európa-bajnokságot már 1934-ben rendeztek, világbajnokságra viszont még közel fél évszázadot várni kellett: 1976-ban döntöttek úgy, hogy a sportág legjobbjai az olimpia mellett egy másik nagy versenyen is rajthoz állhassanak, és először 1983-ban, Helsinkiben rendezték meg az eseményt. Az idei, augusztus 19-én kezdődő vb-t Budapest rendezi. A rajtig végigvesszük a magyar atlétika tíz nagy pillanatát a világbajnokságokról.
Pars Krisztián a magyar pályaatlétika egyetlen kétszeres világbajnoki érmese. A kalapácsvető 2012-ben olimpiai bajnoki címet szerzett, előtte és utána egy évvel viszont ezüstéremmel kellett beérnie a világbajnokságokon. 2011-ben csak hét centin múlt neki az arany, két évvel később viszont esélye sem volt egy lengyel fenomén ellen.
Magyarországon évtizedek óta Szombathely számít a dobószámok centrumának, a Németh Pál által alapított műhely szinte futószalagon szolgáltatja a vb- és Európa-bajnoki érmeseket. Innen indult az 1993-as vb-n bronzérmet szerző Gécsek Tibor is, ahogy fia, Németh Zsolt is, aki 1999-ben második lett a világbajnokságon, és a korábbik cikkünkben már bemutatott Annus Adrián és Fazekas Róbert is. A szentgotthárdi Pars is a dobópápához került középiskolás korában, és a közös munkájuk gyorsan komoly eredményekhez vezetett. Pars 17 évesen, 1999-ben már ifjúsági világbajnok volt, majd junior és U23-as Európa-bajnoki címet is begyűjtött, 2001-ben pedig junior világcsúcsot állított fel.
Minden adott volt tehát egy fényes felnőtt karrierhez is, és Pars már elég korán berúgta az ajtót, 21 évesen kijutott a 2004-es olimpiára, ahol az éles versenyben ötödik lett, majd utólag, Annus aranyának elvétele után lépett előre a negyedik helyre. Négy évvel később is ott volt az olimpián, és már egyértelműen éremesélyesként számoltak vele, amire ráerősített azzal, hogy a pekingi selejtezőben neki volt egyedül 80 méter feletti dobása. A döntőben 81 méter közelébe került, de ellenfelei még többet javultak, végül csak a negyedik lett. Egy darabig úgy nézett ki, hogy utólag még ezüstérmes is lehet, mert két belarusz kalapácsvető megbukott a doppingteszten, de végül jogi csatározások után a pályán elért eredményeket hagyták meg.
Pars már a 2005-ös és 2007-es világbajnokságon is ott volt, hetedik és ötödik volt, majd 2009-ben már világbajnoki esélyesként emlegették. A formája alapján teljes joggal. Abban az évben senki sem győzte le, a világ tíz legjobb eredményéből nyolc az övé volt, és 81,43 méterrel vezette a világranglistát. Ehhez képest a vb-döntőben Pars teljesen szétesett, csak két érvényes dobása volt a hatból, és 78 méter alatt maradt, csak negyedik lett.
2010-ben az Európa-bajnokságon már bronzérmes lett, és ezzel egy négy éven át tartó sikersorozat vette kezdetét: minden világversenyről éremmel tért haza. A 2011-es vb-re is úgy utazott ki, hogy megszerezheti a magyar pályaatlétika első vb-aranyát, és végül csak nagyon kevésen múlt, hogy úgy is legyen, és megcsinálja az Eb, vb, olimpia mesterhármast.
A mezőnyben csak egyetlen olyan versenyző volt, aki abban az évben túldobta, de a dél-koreai Teguban kiderült, nem kell félni a belarusz Pavel Krivickijtől, helyette egy olyan kalapácsvető került előtérbe, aki évek óta nem rendelkezett komoly eredménnyel. A japán Murofusi Kódzsi 2004-ben nyert olimpiát, de utána nem tudott érmeket szerezni.
Murofosi már az első sorozatban az élre állt egy 79,72 méteres dobással, és a szlovén Primož Kozmus is ledobta a magyar versenyzőt. A harmadik Pars a következő három dobásával felfelé araszolt a centiméterekben, de eközben két ellenfele is javított. A harmadik sorozat végén Murofosi 81,24-gyel vezetett, a szlovén 79,39-cel volt második. Őt Pars a negyedik körben 79,97-tel tolta eggyel hátrébb. Az ötödik körben a japán újra 81,24-et dobott, míg a magyar kalapácsvető saját elmondása szerint is majdnem egy hátast dobott ebben a sorozatban, egy rossz forgás miatt kis híján elesett, csak 60 méterig jutott. Az utolsó körben viszont összekapta magát, és dobása után körömrágós másodpercek következtek, nagyon közel került Murofusihoz, 81,18 métert mértek neki. Ha hét centivel nagyobbat dob, övé az arany.
„A technikám nem volt rendben. Iszonyú volt, tudtam, hogy jó erőben vagyok, de nem éreztem a mozgást. Kísérletről kísérletre kellett felépítenem a technikát, szerencsére lépésről lépésre javult az eredményem, éreztem, jó úton vagyok. De egészen más lett volna ezt hetvenkilenc méterről kezdeni. Bevallom, arra nem számítottam, hogy Murofusi és a szlovén Primož Kozmus ennyire jó formában lesz, de valójában magammal kellett megküzdenem” – értékelt később Pars, aki érmét a 2009-ben meghalt edzőjének, Német Pálnak ajánlotta.
A hatcentis különbségről is megemlékezett: „Tavaly ugyanennyivel maradtam le az Európa-bajnokságon az ezüstéremről, remélem, jövőre Londonban ezt a tizenkét centit visszakapom.”
Pars a sokszorosát visszakapta, több mint egyméteres előnnyel nyerte meg a 2012-es olimpiát, amire már Európa-bajnokként utazott ki. Már csak a világbajnoki cím hiányzott neki, amire megint joggal pályázhatott. A moszkvai vb előtt több mint egy éven át, 22 versenyen maradt veretlen. 81,02 méterrel vezette a világranglistát. A döntőben is minden jól kezdődött, a hatodikként dobó Pars 80,30 méterre hajította a kalapácsot. Három dobóval később viszont jött az óriási sokk, a lengyel Pavel Fajdek elsőre 81,97 métert dobott, pedig 2013-ben egyszer sem került 80 fölé.
A magyar atléta és a többiek is megpróbáltak kapaszkodni, de a verseny eldőlt. Pars formájára nem lehetett sok panasz, a másik négy sikeres kísérlete is 79-80 méter körül volt.
„Nekem sajnos kiújult a vállsérülésem, nem tudtam kinyújtani a karom. Úgy érzem, ha ez nem akadályoz, tudtam volna javítani, egy métert biztosan, de talán többet is” – mondta később a második vb-ezüstjét szerző kalapácsvető.
Fajdekről aztán kiderült, hogy a vb-k állócsillaga lett, öt egymást követő világbajnokságon nyert aranyat, és ilyen bravúrra csak a rúdugró Szergej Bubka volt képes az atlétika történetében.
Pars 2014-ben újra megnyerte az Európa-bajnokságot, 82,69 méteres egyéni rekorddal vágott vissza Fajdeknek, akinek csak ezüst jutott, de ezután az egyre több sérüléssel küzdő magyar dobó nem tudta megismételni korábbi sikereit. A 2015-ös vb-n fájó derékkal küzdött, és az utolsó sorozatban dobták le a harmadik helyről. A riói olimpián még egy hetedik hely összejött neki, de 2017-ben már csak 14. volt a vb-n, majd 2019-ben egy kokainozás miatti eltiltás után már csak a 22. helyet tudta megszerezni a világbajnokságon. Még az év elején is fontolgatta, hogy 41 évesen ott lesz a budapesti világbajnokságon, de egy márciusi versenyen a 70 méteren is alig jutott túl, nem volt esélye, hogy a magyar csapat tagja legyen.
Az első részben Szalma László karrierjét néztük át, akinek egy centi hiányzott a vb-bronzhoz távolugrásban. A másodikban Kovács Attila döntőjét elevenítettük fel, aki 100 méteren Ben Johnson és Carl Lewis mellett futott. A harmadikban az első magyar érmes, Horváth Attila pályáját vettük számba. A negyedik fejezetet a rúdugró Bagyula István küzdelmének szenteltük, akit csak Szergej Bubka győzött le. Az ötödik epizód Ináncsi Ritáé, aki a nők közül az első vb-érmes. Hatodszorra Annus Andrián és Fazekas Róbert szomorúságát idéztük fel a vb-ezüstjeik után. A hetedik részben Zsivoczky Attila tízpróbázó könnyfakasztó éremszerzésének történetét idéztük fel.
