Az atlétikai vb-k első magyar érmese a koronavírus áldozata lett
2023. augusztus 12. – 08:52
Atlétikai Európa-bajnokságot már 1934-ben rendeztek, világbajnokságra viszont még közel fél évszázadot várni kellett: 1976-ban döntöttek úgy, hogy a sportág legjobbjai az olimpia mellett egy másik nagy versenyen is rajthoz állhassanak, és először 1983-ban, Helsinkiben rendezték meg az eseményt. Az idei, augusztus 19-én kezdődő vb-t Budapest rendezi. A rajtig végigvesszük a magyar atlétika tíz nagy pillanatát a világbajnokságokról.
Az atlétikai világbajnokságok történetének első magyar érmét Horváth Attila diszkoszvető szerezte, aki a Németh Pál vezette szombathelyi dobóiskola első vb-érmes versenyzője is egyben. Kőszegen járt iskolába, Németh az első találkozásukat, ami egy serdülőbajnokságon történt, korábban így elevenítette fel:
„A versenyzőim ott ücsörögtek a padon, elmentem valahová, mire visszajöttem, egy idegen srác ült a mieink között. Kérdezem, ki vagy, mi vagy. Elmondja. Olyan egyszálbelű, inkább magasugró típus. Kiderült, hogy az apjával együtt röplabdáztunk, és mondja, hogy Szombathelyen szeretne továbbtanulni. Mondom erre, te vagy az én emberem, majd szólok a testnevelődnek, küldjön el hozzám szeptemberben. Ez volt vasárnap. Hétfőn már itt volt az edzésen. Azóta is.”
Az, hogy Horváth ígéretes tehetség, már 1985-ben kiderült, amikor megnyerte az ifjúsági Európa-bajnokságot a keletnémet Cottbusban. 23 évesen jutott ki az első nagy versenyére, az 1990-es spliti Európa-bajnokságon nyolcadik lett 62 méteres dobással. Egy év alatt három métert fejlődött, és megcélozta a tokiói világbajnokság döntőjét. Két hónappal előtte az Európa Kupában megnyerte a diszkoszvetést, magabiztosan verte a német világcsúcstartót, Jürgen Schultot.
A világbajnoki selejtezőben 64,54-et dobott, és a két német, Lars Riedel, valamint Schmidt mögött a harmadik helyen jutott be a döntőbe. Az átállás nem ment nála mintaszerűen, ettől még kihozta magából a maximumot.
A döntőben nagy dobással kezdett, és Riedel mögött egy 64,36-os dobással mindjárt elfoglalta a második helyet. Ahogy jöttek a sorozatok, érezhető volt, hogy Riedelre nem veszélyes senki, a mezőny előtt jár. Horváth előbb kettő, majd huszonnyolc centit javított az eredményen, az ötödik sorozatban pedig 65,26 centire hajította a diszkoszt, amivel megszilárdította a második helyét.
Az utolsó sorozatban az ötödik helyen álló holland Eric de Bruijn 65,82-t ért el, amivel a második helyre került, és ott is maradt, Horváthnak meg kellett elégednie a bronzéremmel. Emiatt nem értékelt csalódottan, nem számított ugyanis vb-éremre. Edzője, Németh Pál azt emelte ki, hogy a mezőnyből ő dobott a legbiztosabban.
Egy évvel később, a barcelonai olimpián, ha megismétli a Tokióban elért eredményét, bajnok lehetett volna, de akkor nemcsak ő, hanem például a vb-győztes Riedel is gyengébben teljesített. Riedel a tizenkettes fináléba sem jutott be, míg Horváthnak ez a negyedik helyen sikerült, a döntőben pedig ötödik lett 62,82-vel. Valamennyi dobása 62 méter felett volt, de a 63 méteres határt nem tudta átlépni. A litván Ubartas 65,12-vel győzött.
Az 1993-as vb-t kihagyta, edzőt váltott, 1994-ben 68,38-as budapesti dobásával megjavította a 17 éve fennálló magyar csúcsot. Akkor ő volt a világranglista vezetője is. 1995-ben, Göteborgban 16 centi hiányzott neki ahhoz, hogy ismét felkerüljön a dobogóra. A belarusz Kaptyuh azonban elvitte előle a bronzérmet 65,88-as dobásával.
Horváth az atlantai olimpián a tizedik helyen zárt, 30 éves kora felett a selejtezőkből nem tudott bejutni a döntőkbe. Az 1998-as hazai Európa-bajnokságra nagyon készült, de egy sérülés megfosztotta attól, hogy a Népstadion dobókörébe állhasson. A sydney-i olimpia előtt pedig jelezte, nem kívánja folytatni a pályafutását.
„Tudomásul kellett vennem, hogy nem bírja tovább a vállam, amely hosszú éveken keresztül nagy terhelésnek volt kitéve, hiszen a kétkilós diszkoszt egy 60 méteren felüli eredményhez 80-90 km/h-s sebességgel kell kidobni. Ha azt nézzük, eddig is sokat kibírt, a múltkor kiszámoltam, legalább 12 ezer edzést, ahol rendszeresen négy-ötféle igénybevételnek volt kitéve” – nyilatkozott a Vas Népének 2000-ben.
Horváth nem maradt a sportágában, kevés hír jött róla. 2020. novemberében a halálhírét közölte a Magyar Atlétikai Szövetség, amely a saját halottjának tekintette. A koronavírus-járvány egyik áldozata lett.
Az első részben Szalma László karrierjét néztük át, akinek egy centi hiányzott a vb-bronzhoz távolugrásban. A másodikban Kovács Attila döntőjét elevenítettük fel, aki 100 méteren Ben Johnson és Carl Lewis mellett futott.