Nem nehéz, de érdekes terep, nagyon jól megközelíthető, és szinte nulla kondival, kevés tapasztalattal is bejárható.
Holtak falva, Baglyok-szakadéka, Lidércek fája, láp és farkasember: ez a misztikus Aggteleki-karszthegység.
Vándorlás széles sárga mezőkön és zöld dombokon, az Isten háta mögött, Aprófalva vidékén.
Magas csúcsok, szép kilátópontok, látványos várak, mindez viszonylag civilizációmentes környezetben, ezt nyújtja a hegység, és ezért szeretik is sokan.
30-40 centiméter vastag hótakaró borítja a Börzsöny tetejét, aki most felmegy oda, olyat lát, amit manapság egyre ritkábban látni: teljesen fehér erdőt.
A leggyorsabb kéktúrázó 26 nap alatt teljesítette az 1170 kilométeres távot, a leglassabbnak 38 év kellett.
Adná magát, hogy a hegy neve az egykor itt zuhogó lávabombák ragyogó csóvájából származik, de nem: a csóvány a csalán szó tájjellegű származéka, azaz a név: Csalános.
A Bél-kő tetejét a bányászok gyakorlatilag elhordták: 1963 és 2002 között majdnem hatmillió köbméternyi mészkövet vittek el innen.
Az év egyik legkorábbi teljesítménytúráját január közepe felé rendezik meg minden évben, ha nem a hóval, akkor a sárral kell megküzdeni az indulóknak.
Az ország legmonumentálisabb, ráncos homlokú sziklafala alatt óriási, lebetonozott tárnabejáratok idézik a múltat.