Hát minket meg ki pénzel? Beszállok!

Figyeli a magyar igazságügyi átalakításokat az Európai Bizottság

2025. január 28. – 15:16

Másolás

Vágólapra másolva

333

Továbbra is jogállamisági gondokat lát Magyarországon az Európai Bizottság, jelentette ki kedden Michael McGrath. Az uniós testület jogállamiságért felelős biztosa az EU-ügyi miniszterek ülésén vett részt, ahol négy tagállam, köztük Magyarország helyzetét tekintették át.

A közvetlen tét nélküli jogállamisági párbeszédnél csoportokban, rotálva veszik sorra a tagállamokat. Magyarországról tavaly az év második felében lett volna szó, de akkor volt épp soros elnök a miniszteri testületben, ezért cserélt a mostani elnök lengyelekkel, hogy egyikük se a saját vezetésével tárgyaljon magáról. (A magyar jogállamiságról német kérésre így is egyeztettek tavaly.)

McGrath szerint az Európai Bizottság éves jelentései alapján tartott párbeszédnél mind a négy országban láttak lépéseket előre és vissza is. Magyarországot viszont külön megemlítette a 2018-ban indult „hetes cikkes” eljárás miatt, és itt

„továbbra is fennállnak fontos aggályok”.

Adam Szłapka a soros elnökség nevében elárulta, hogy a miniszterek főleg Magyarországról tettek fel kérdéseket, különösen a szólás- és médiaszabadságról, civil szervezetekről és az igazságügyről.

A Szabad Európa arra volt kíváncsi, hogy az Európai Bizottság hogyan akarja megtörni a jeget az elakadni látszó párbeszédben a magyar kormánnyal. McGrath emlékeztetett rá, hogy az Európai Bizottság az elmúlt években több eszközt is használt Magyarországnál a jogállamiság betartatására, de nem akarják ezeket arra használni, hogy pénzeket tartsanak vissza. Szívesebben látná, hogy a támogatások eljussanak a tagállamokhoz és az állampolgáraikhoz. Hangsúlyozta: a cél, hogy eredményeket érjenek el és haladjanak. A biztos korábban azt üzente a magyar kormánynak, hogy sosem késő visszalépni a szakadék széléről.

Befagyasztott összegre a legnagyobb ilyen eszköz az igazságügyi horizontális feltétel volt, ami 2022-ben a 22 milliárd eurónyi (közel 9000 milliárd forintnyi) felzárkóztatási források szinte egészét blokkolta, és a 10,4 milliárdos helyreállítási alap rendes kifizetéseihez is kell. A kért reformokat, köztük az Országos Bírói Tanács (OBT) szerepének erősítését 2023 decemberében pipáltatta ki a kormány az Európai Bizottsággal, de 2024 végén épp az egyik feltételt kerülte meg, és egy fizetésemelés ígéretével igyekezett lenyeletni az OBT-vel átalakításokat az igazságügyi rendszerben.

Nem volt erről szó az ülésen, árulta el Szłapka a Népszava kérdésére. McGrath viszont arra figyelmeztetett: fontos, hogy nyíltan és átláthatóan vezessék be a reformokat. Az Európai Bizottság figyeli a fejleményeket, amiket az idei jogállamisági jelentésben értékelnek.

A decemberben hivatalba lépett biztos megismételte az „állásinterjúján” tett ígéretét, hogy szorosabban összekapcsolná a jogállamisági jelentéseket a pénzekkel. Ebből a célból együtt fog működni a költségvetésért felelős kollégájával a következő, 2028-tól induló többéves büdzsénél. (Az egyhangú döntést igénylő költségvetésnél a magyar kormány vétófenyegetéssel készül a befagyasztott és elvesztett források „reparálására”.)

Az ülésen az EU miniszteri Tanácsának lengyel elnökségi programját is bemutatták az uniós ügyekkel foglalkozó tárcavezetőknek. Szłapka magyar kollégája, Bóka János már január közepén elégedetlen volt a két héttel korábban indult lengyel elnökséggel. A keddi ülésre érkezve Bóka a magyar elnökség „történelmi sikereinek” utókövetését várta a lengyel program bemutatásától, azaz a novemberi informális EU-csúcson elfogadott budapesti nyilatkozat végrehajtását és a bővítési lendületet a Nyugat-Balkánon. Azt is szerette volna, hogy a lengyel elnökség kiterjessze az átláthatósági és korrupcióellenes intézkedéseket az uniós intézményekre, amit a Didier Reynders volt biztos elleni pénzmosási nyomozás miatt is fontosnak tartott.

Nem elvárások, hanem tettek kérdése – válaszolta Szłapka a Népszavának arra, számít-e rá, hogy a magyar kormány a lengyel elnökséget akadályozó erő lesz. „Eltökéltek vagyunk, hogy együttműködjünk a tagállamokkal” – hangsúlyozta.

Az elnökség átadása előtt nem sokkal derült ki, hogy menedékjogot kapott Magyarországon Marcin Romanowski volt lengyel miniszter-helyettes, akit több ügyben vádolnak a hazájában, és aki ellen európai elfogatóparancsot adtak ki. Válaszul a lengyelek nem kívánatosnak tartották, hogy a magyar nagykövet részt vegyen az elnökségi megnyitón. A keddi ülésen nem tárgyaltak az ügyről, közölte Szłapka, amit főleg kétoldalúnak tartott, de arra figyelmeztetett, hogy minden tagállamnak követnie kell az uniós szabályokat és jogállamiságot.

Vágólapra másolva
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!