Kicsöngetésre belehúzott az EU bővítésénél a soros magyar elnökség

Az Európai Unió bővítése ismét sínen van és hosszú ideje nem látott módon dinamikus, jelentette ki kedden Bóka János. Az EU-ügyi miniszter utoljára ült össze a tagállami kollégáival az uniós Tanács elnökeként, év végén a magyar kormány átadja a stafétát a lengyelnek.

Az elmúlt két napban a csatlakozási fejezetek közül (amikre a teljes uniós joganyagot felosztják és amiket mind át kell vennie a jelölteknek) a tagállamok

• hármat zártak le Montenegróval hétfőn;
• kedden Albániával nyitottak meg egy újabb csoportot a fejezetekből (miután októberben már egyet szintén megkezdtek);
• Szerbiának elküldtek egy levelet, ami „kikövezi az utat” egy csoport teljes megnyitásához a közeljövőben;
• elfogadták a tárgyalási álláspontjukat arról, hogy Moldovának közel 300 millió eurónyi támogatást és 1,5 milliárd eurónyi hitelt adjanak (az ottani elnökválasztás előtt ígért pénzről az Európai Parlamenttel kell majd végső alkut kötnie a Tanácsnak);
• és a kedden elfogadott bővítési következtetéseikben elkötelezték magukat többek között amellett, hogy az EU „teljes mértékben és egyértelműen elkötelezett a Nyugat-Balkán, Ukrajna és Moldova uniós tagsági perspektívája mellett”.

Mindez jól illeszkedik a magyar elnökség céljaihoz, hangsúlyozta Bóka.

Marta Kos bővítési biztos megköszönte a magyar elnökségnek, hogy lehetővé tette a sikereket már az első 17 napjában. (Az Európai Bizottság szlovén tagja december 1-én váltotta Várhelyi Olivért, aki a megújult testületben az egészségügyért és állatjólétért felel.) Kos új bővítési dinamizmusról beszélt, az elmúlt hónapokban néhány jelölt nagy lépéseket tett évek óta nem látott tempóban, jövőre pedig további csoportokat is meg tudnak nyitni. Montenegró, Albánia és Szerbia jelezte, hogy 2026-2027-re lezárná a csatlakozási tárgyalásokat. Reális lehetőségnek tartotta, hogy legalább egy országot a célvonalig juttathatnak a mostani (alapesetben öt évig hivatalban lévő) Európai Bizottság alatt.

Bosznia-Hercegovinát és Észak-Macedóniát is támogatja a reformjaikban, Törökországgal fokozatosan újra felvették a kapcsolatot, Ukrajnának és Moldovának pedig egyértelmű jelzést adtak, hogy megnyithassák a januárban induló féléves lengyel elnökség alatt az első fejezetcsoportot. Grúziában viszont a kormány cselekedetei miatt veszélybe került a haladás, a gyakorlatban leállították a csatlakozási tárgyalásokat, az elmúlt hetekben a rendőri erőszak a tüntetőkkel szemben csak rontott a helyzeten. Már az októberi választások előtt visszatartottak több mint 120 millió eurót. Grúziának sürgősen dolgoznia kell a tanácsi ajánlásokon, főleg az alapjogokról szólókon.

A miniszterek a csütörtökön kezdődő állam- és kormányfői csúcs végkövetkeztetéseit is előkészítették. Bóka elárulta, hogy itt az ukrajnai háborúról – többek között az ország folytatódó támogatásáról –, a Közel-Keleten Izraelről, Libanonról, Szíriáról és Gázáról, valamint az EU világszínpadon játszott szerepéről is szó lesz.

Az ülésen üdvözölték a következő három tanácsi elnökség közös programját. A végéhez közeledő féléves magyar elnökségnek Bóka szerint sikerült változást hoznia azzal, ahogyan kormányozta az egyeztetéseket az európai integráció jövője szempontjából számító területeken. Az eredmények közül kiemelte a budapesti versenyképességi nyilatkozatot, a teljes bolgár-román schengeni csatlakozást, a kézzelfogható haladást a bővítési folyamatban, valamint egy, a zsidó életmód védelméről szóló állásfoglalást.

Címlapkép: Európai Unió Tanácsa / Európai Unió