Több ezer milliárdnyi uniós forrást kockáztat a kormány a bírók átverésével

Képzeljük a következő szituációt: apuka megbeszéli a gyerekével, hogy ha rendet csinál a szobájában, akkor kaphat egy szelet csokitortát. A gyerek meg is csinálja, amit kértek tőle, de amikor kivenné a hűtőből a vágyott süteményt, azt látja, hogy már valaki megette. Amikor kérdőre vonja az apját, ő azzal védekezik, hogy szerinte nem arra a konkrét csokitortára gondolt, hanem arra, hogy majd valamikor kaphat tortát, ha jól viselkedik. Na, valami ilyesmit játszott el a kormány az egyik legfontosabb bírói testülettel nemrég. Apuka = kormány, hoppon maradt gyerek = Országos Bírói Tanács.

A befagyasztott 30 milliárd eurónyi uniós forrás érdekében a kormány 2023-ban véghez vitt egy sor igazságügyi reformot. Az Európai Bizottság többek között azt várta el a kormánytól, hogy az igazságügyi reform részeként erősítsék meg a bíróságok szakmai felügyeletét végző Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreit és szerepét. Ez meg is történt, a 2023. május 3-án elfogadott jogszabály értelmében a kormánynak minden, az igazságszolgáltatás működését érintő jogszabálytervezetet véleményeztetnie kell a bírók választott képviselőiből álló OBT-vel. Az EU nyomására végrehajtott igazságügyi reformok következtében mostanra több mint 12 milliárd eurónyi, azaz körülbelül 4900 milliárd forintnyi uniós támogatás vált elérhetővé a korábban befagyasztott forrásokból. Az Európai Bizottság azonban már a reformok elfogadása után arra figyelmeztetett, hogy újra zárolás jöhet, ha visszalépést látnak ezen a téren.

Ezt a törvényi kötelezettségét kerülte meg a kormány, amikor nemes egyszerűséggel átverte az Országos Bírói Tanácsot a bírói kinevezések feltételeinek megváltoztatásával. A fideszes többségű Országgyűlés december 17-én fogadta el az Alaptörvény tizennegyedik módosítását, illetve ezzel összefüggésben az igazságügyi alkalmazottakról, a bírák jogállásáról és a bírói szervezetrendszerről szóló törvény módosítását, amivel 35 évre emelték a bírói kinevezések alsó korhatárát. Az Alaptörvény-módosítás indoklása szerint ez „biztosíthatja a leendő bírák szakmai felkészültségének további erősítését, valamint hozzájárulhat a közbizalom erősítéséhez és a bírói döntéshozatal minőségének javításához”.

Egyáltalán nem elvont kérdés, hogy mikortól és milyen feltételek mellett lehet valakiből bíró, hiszen az átlagembereket is érinti, ha rossz döntéseket hoznak a bíróságok, vagy lassan születnek meg az ítéletek. A módosítás ellenzői attól félnek, hogy a korhatár felemelésétől nem fog jobban működni az igazságszolgáltatás, épp ellenkezőleg. De nem csak ez a tétje a bírókkal való packázásnak.

Uniós forrásokat kockáztat a bírók átverésével a kormány

A módosítást egy ravasz jogtechnikai trükknek köszönhetően tudták átnyomni a parlamenten az OBT véleményének kikérése nélkül. A kormánynak egy pillanatig nem állt szándékában, hogy konzultáljon a bírói testülettel, pedig az EU nyomására megalkotott szabály erre kötelezte volna. Az Amnesty International Magyarország blogposztjában Hacsi Gábor, a civil szervezet kutatási vezetője szemléletesen összefoglalta, hogy mi történt.

A kormány nevében a pénzügyminiszter november 19-én nyújtott be egy salátatörvényt, aminek részeként a bírók jogállására és a bírói szervezetrendszerről szóló törvényt is módosították, de csak annyival, hogy egy helyen az „államtitkár részére” szöveget lecserélték arra, hogy az „államtitkár számára”. Ez a látszólag felesleges változtatás lehetővé tette, hogy törvényalkotási bizottság elé kerüljön a módosítás, majd pedig december 13-án a kormánypárti képviselők indítványára beleírják a törvénymódosításba azt, amit eredetileg is akartak, vagyis például a korhatár felemelését.

Érdemi vitára ezen a ponton már nem volt lehetőség, így az Országgyűlés vita nélkül fogadta el a módosítást négy nappal később. Ugyanezzel a módszerrel írták bele az Alaptörvénybe is a bírói korhatár módosítását: ott eredetileg azon változtattak, hogy az Országgyűlés már nem csak kizárólag az ügyészek közül választhat legfőbb ügyészt, majd később beszúrták a korhatár felemelésére vonatkozó részeket is. Értelemszerűen az OBT-nek sem tetszett az eljárás, ami gyakorlatilag kiüresítette a véleményezési hatáskörét. Közleményükben úgy fogalmaztak, hogy:

a jogalkotási folyamat „súlyosan sérti a jogállamiság alapelveit és a demokratikus jogalkotási folyamat alapvető szabályait”.

A kormány viszont azt mondta erre, hogy szó sincs ilyesmiről. Azzal érveltek, hogy nincs is közük a korhatár felemelését lehetővé tevő módosításhoz, hiszen nem ők nyújtották be, hanem a kormánypárti képviselők, vagyis nem terjed ki rá az OBT véleményezési jogköre. Másrészt az Alaptörvény nem jogszabály, azaz annak módosítása miatt sem kellett volna egyeztetniük az OBT-vel.

Kockázatos játékba kezdett a kormány, mert az Európai Bizottság már az igazságügyi reformcsomag elfogadásakor jelezte, hogy az intézkedések alkalmazását is monitorozni fogják. Akár még a le nem hívott felzárkóztatási források is veszélybe kerülhetnek az OBT átverése miatt, ami több mint 20 milliárd eurót jelent. Kérdés, hogy a kormány érvelése mennyire győzné meg az Európai Bizottságot, ha előkerülne ez az ügy, amire azért van esély. Január végéig készül el az Európai Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentése, és addig Magyarországra látogat az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózatának (ENCJ) küldöttsége is.

Megígérték, hogy egyeztetnek, aztán nem így lett

Az OBT-vel novemberben kötött kormányzati megállapodás még nyilvánvalóbbá teszi, hogy a kormány átverte a bírókat. Ennek fontos eleme volt a bírói kinevezések alsó korhatárának módosítása is, amiről eddig szó volt. A négyoldalú megállapodást november 20-án írta alá a kormány részéről a Tuzson Bence által vezetett Igazságügyi Minisztérium, valamint az igazságügyi szervezetrendszer három szereplője, az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Kúria és az Országos Bírói Tanács.

A megállapodás tartalma röviden úgy foglalható össze, hogy az OBT rábólint a kormány által tervezett igazságügyi reformokra, cserébe a bírók és az igazságügyi dolgozók megkapják a régóta várt béremelésüket. Erre azért lehetett szüksége a kormánynak, hogy az EU-nak igazolni tudja, hogy az igazságszolgáltatásban tervezett változtatásokat az OBT támogatásával hajtotta végre, hiszen aláírták az erről szóló megállapodást.

Keresztülhúzhatta a kormány számításait, hogy a sietve és titokban előkészített megállapodás váratlanul heves tiltakozást váltott ki a bírók és az igazságügyi dolgozók részéről. A tiltakozók szerint az OBT engedett a kormány zsarolásának, amikor belement az igazságügy függetlenségét veszélyeztető alkuba. Azzal érveltek, hogy az egyébként is régóta esedékes béremelést nem lehet feltételekhez kötni. „A bírói szervezetnek nem kell nyújtania és nem is nyújthat a béremelésért cserébe »ellenszolgáltatást«, mert még ha ez egy megállapodás aláírásában is nyilvánul csak meg, az a harmadik hatalmi ág függetlenségét sértené” – írta közleményében a bírók és igazságügyi dolgozók érdekképviseletével foglalkozó civil szervezet, a Magyar Bírói Egyesület (Mabie).

Ráadásul a kormány által ajánlott béremelés mértéke elmaradt attól, amit az OBT, az OBH, a Kúria és a Magyar Bírói Egyesület közösen javasolt. A bírók átlagosan 48 százalékos, az igazságügyi dolgozók 82 százalékos béremelése papíron nem hangzik rosszul, csakhogy ezt három év alatt kapják meg, másrészt 2022 óta egyáltalán nem kaptak béremelést, pedig közben jelentős volt az infláció is. Ezért is gondolhatták úgy a bírói karban, hogy nagyon rossz üzletet kötött az OBT. A tiltakozás hatására december 3-án lemondott az OBT elnöke, Szabó Péter, aki az egész megállapodást letárgyalta a kormánnyal.

A megállapodásból az derül ki, hogy a kormány alaposan átalakítaná az igazságszolgáltatás rendszerét, mivel az alsó korhatár felemelése mellett egyúttal azt is megkönnyítették, hogy külsősök is pályázzanak a bírói kinevezéseknél. A jövőben hangsúlyosabban veszik figyelembe a más jogi területen szerzett tapasztalatot: nem lehet bíró ezentúl, aki nem töltött el legalább két évet „bíróságon kívüli joggyakorlattal”. Ez azt jelenti, hogy könnyebben lehetnek bírók, akik, mondjuk, korábban kormánytisztviselőként dolgoztak, akár egy minisztériumnál.

A kormánynak ez a két ötlete váltotta ki a legnagyobb ellenkezést. Sokan ugyanis attól tartanak, hogy az alsó korhatár felemelésével még kevésbé lesz vonzó a bírói pálya, hiszen az amúgy is alulfizetett bírósági fogalmazóknak és titkároknak ezentúl öt helyett tíz évet kell várniuk a kinevezésükig, miközben így is súlyos létszámhiánnyal küzd az igazságszolgáltatás. „Aki 25 évesen befejezi a jogi egyetemet, 35 éves korára valószínűleg már felépített valamit. Miért hagyná ezt ott a bírói pulpitus kedvéért, ami rengeteg nehézséggel jár? Nagy valószínűséggel nem a legtehetségesebbek jelentkeznek majd bírónak” – mondta erről korábban a Telexnek Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának tanácselnöke és a Res Iudicata Egyesület elnökségi tagja, aki nem sokkal az OBT-s botrány kirobbanása után mondott le bírói tisztségéről.

Hasonló aggályokat fogalmazott meg a Telexnek adott interjújában Pecsenye Csaba, az OBT új elnöke is. Ez akkor is probléma lehet, ha a törvénymódosítás szerint marad a 30 éves korhatár azoknál, akiket már kineveztek bírónak, akiket egy már kiírt pályázat alapján neveznek ki, illetve akik már most bírósági titkárként vagy fogalmazóként dolgoznak.

A mozgóbírók ötletéről pedig azt mondják bírói körökben, hogy „dermesztő hatást” válthat ki a bírók körében, mert ott lebeghet a fejük felett, hogy bármikor áthelyezhetik őket egy másik bíróságra, ha rossz döntéseket hoznak. Még konkrét nyomásgyakorlásra vagy zsarolásra sem lenne szükség ahhoz, hogy megfeleljenek az esetleges (politikai) elvárásoknak. A kormánynak nincsenek ilyen félelmei, Tuzson Bence igazságügyi miniszter úgy tálalta a megállapodást, hogy hatékonyabbá teszik az igazságszolgáltatás működését. A várható reformokról pedig azt mondta: olyan szervezeti változások várhatók, aminek következtében „egyenletesebbé válik a bíróságok terhelése”.

A megállapodásban csak nagy vonalakban szerepeltek a kormány javaslatai. Ezért sem tudni még, hogyan nézne ki például, hogy a járásbírók a jövőben „mozgóbírók” lennének, akik kirendelés helyett a törvényszék teljes illetékességi területén dolgoznának. És ezért mondják azt a megállapodás kritizálói, hogy az OBT tulajdonképpen egy biankó csekket írt alá, mert úgyis az lesz a lényeg, hogy milyen konkrét jogszabályokkal áll majd elő a kormány. A történtek eddig őket igazolták.

A kormány azzal söpörte le ezeket az aggodalmakat az OBT-vel való egyeztetéseken, hogy úgyis véleményezhetik az elkészült törvényjavaslatokat. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára az OBT november 6-i ülésén egyenesen azt mondta, hogy „formálisan az OBT-nek meg fogja küldeni a miniszter a javaslatait és természetesen arra is van lehetőség, hogy akár formális tanácsülésen, vagy informálisan egyeztetést folytasson az OBT ezekről a javaslatokról. Erre eddig is volt lehetőség és a jövőben is lesz lehetőség.”

Azóta kiderült, hogy ebből egy szó sem volt igaz, a kormány a megállapodás aláírása után mindent megtett azért, hogy ne kelljen egyeztetnie az OBT-vel.

Igaza lett tehát az OBT távozó elnökének, aki kiszivárgott információk szerint még a megállapodás aláírása előtt azt mondta egy belsős beszélgetésen, hogy a reformokhoz és a fizetésemeléshez szükséges jogszabályok olyan gyorsan át fognak menni a rendszeren, hogy azok véleményezésére már nem lesz idő, és beleszólásuk sem lesz.

Semmi nem garantálja, hogy a kormány nem veri át újra a bírókat

Ilyen előzmények után jutottunk el addig, hogy a január 15-i ülésén az OBT érvénytelenítette a kormánnyal kötött megállapodást. Pecsenye Csaba, az OBT új elnöke a Telexnek azt mondta, arra hivatkozva érvénytelenítették a megállapodást, hogy annak aláírásakor a kormány több ponton is megtévesztette a testületet. Egyrészt az OBT annak tudatában hatalmazta fel az előző elnököt a kormánnyal való tárgyalásra, hogy a megállapodás nélkül nem kapnak béremelést a bírók és az igazságügyi dolgozók. Másrészt a kormány megígérte, hogy bevonja az OBT-t a készülő reformjavaslatok véleményezésébe, amihez egyébként is törvényileg joga lenne az OBT-nek. A harmadik ok, amiért az OBT megtévesztésről beszél, az a kormány és a Kúria titkos különmegállapodása.

A napokban derült ki, hogy Kúria elnöke, Varga Zs. András és Tuzson Bence igazságügyi miniszter a négyoldalú megállapodás megkötésének napján megegyezett arról, hogy a Kúrián dolgozó bírák jóval nagyobb fizetésemelést kapjanak, mint az alacsonyabb szinten dolgozó társaik. Ezzel az lehetett a célja a kormánynak, hogy a bírói társadalom megosztásával elejét vegye a tiltakozásoknak.

Pecsenye Csaba szerint az OBT döntése nem befolyásolja a bírók és az igazságügyi dolgozók béremelését, mivel az OBH és a Kúria részéről továbbra is érvényes a megállapodás. Az OBT lépése inkább egyfajta deklarációnak tekinthető, amire azért is volt szükség, mert a megállapodásban nem csak az alsó korhatár felemelése szerepelt a kormány javaslatai között, valószínűleg még más ponton is fogják módosítani az igazságszolgáltatás rendszerét. Szimbolikusnak is tekinthető az OBT lépése, mert a döntés során figyelembe vették a megállapodással szembeni tiltakozás mértékét is, tette hozzá az OBT elnöke.

Az OBT az Alkotmánybírósághoz is fordulhatott volna, mert akár törvénysértő is lehet, hogy a kormány az OBT-vel való egyeztetés nélkül verte át a parlamenten a bírói kinevezésekre vonatkozó módosításokat. Ezt a lehetőséget végül azért vetették el, mert az Alkotmánybíróság nagy valószínűséggel elutasította volna a kérvényüket, arra hivatkozva, hogy nem a kormány módosítójavaslatáról van szó. Pecsenye Csaba szerint ettől függetlenül van még mozgástere az OBT-nek. Élhetnek a jogszabály-kezdeményezési jogukkal: javasolhatnák például, hogy az OBT is kezdeményezhesse az Alaptörvénynek való megfelelés vizsgálatát.

Maga a megállapodás érvénytelenítése jogilag úgy néz ki, hogy a polgári törvénykönyv alapján az OBT egy éven belül bírósághoz fordulhat, amennyiben a kormány nem fogadja el az OBT döntését. Márpedig Tuzson Bence igazságügyi miniszter legutóbbi közleményében azt írta, hogy a kormány továbbra is érvényesnek tekinti a megállapodást. „Ez a helyzet mindannyiunkat átgondolásra késztet, hiszen az egymásnak ellentmondó döntések komolytalanságot tükröznek, ami nehézséget okoz abban, hogy megfelelő együttműködés alakuljon ki az igazságszolgáltatás jövőjét érintő kérdésekben. Mindazonáltal, kormányzati oldalról a megállapodást továbbra is hatályosnak tekintjük.” Az OBT elnöke erre azt reagálta: „Akkor teljesítse is azt. Örömmel vesszük, ha a kormány a jövőben tartja magát a megállapodáshoz, és megküldi az OBT-nek a törvénymódosításokat.”

Pecsenye Csaba azt mondta, a kormány nyitottnak mutatkozott a megállapodás újratárgyalására, azonban az elmúlt hetek történései alapján az OBT nem látta indokoltnak a korábban megkötött megállapodás módosítását. Új alapokon, új formában készek együttműködni a kormánnyal, mondta az OBT elnöke. Ugyanakkor szerinte semmi nem garantálja, hogy a kormány nem fogja eljátszani ugyanazt a trükköt az OBT-vel, ha egy újabb törvényjavaslatot akar elfogadtatni. „Legfeljebb az adott szó lehet a garancia” – tette hozzá.