Az OBT lemondott elnöke szerint a kormányzattal kötött megállapodás nem sérti a bírói függetlenséget

Az Országos Bírói Tanács elnöki tisztségről való lemondása politikai felelősségvállalásként értelmezhető – mondta a HVG-nek adott interjújában Szabó Péter, az OBT nemrég lemondott elnöke. Szabó szerint a kormányzattal kötött megállapodás a bírósági rendszer szereplőinek érdekét szolgálta, és nem sértette a bírói függetlenséget.

Az ügy előzménye, hogy bírói önigazgatás csúcsszerve, a bíróságok szakmai felügyeletét végző Országos Bírói Tanács november 20-án elfogadta az Igazságügyi Minisztérium nagy ellenkezést kiváltó javaslatát, ami több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírók és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére, feltéve, ha a bírói vezetők cserébe belemennek bizonyos szervezeti átalakításokba. Ilyen átalakítás lenne az, hogy a bírók 70 éves korukig is fenntarthatnák a jogviszonyukat, egyúttal 35 évre emelnék az alsó korhatárt a bírók kinevezésénél. A kormány elképzelései szerint könnyebben pályázhatnának külsősök, mert a kinevezéseknél hangsúlyosabban vennék figyelembe a más jogi területen szerzett tapasztalatot. Valamint bizonyos feltételek mellett kirendelhetik őket másik bíróságra.

A megállapodás a Tuzson Bence által vezetett Igazságügyi Minisztérium, valamint az igazságügyi szervezetrendszer három szereplője, az Országos Bírósági Hivatal, a Kúria és az OBT között jött létre. A bírók és igazságügyi dolgozók érdekképviseletével foglalkozó civil szervezet, a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) már az elfogadás napján élesen bírálta az alkut, mert az szerintük veszélyezteti a bírói függetlenséget. Honlapjukon több mint száz tiltakozó nyilatkozatot tettek közzé: ezekben bírók, fogalmazók és bírósági titkárok írták meg névvel és titulussal, hogy miért ellenzik a megállapodást.

A HVG-nek adott interjújában Szabó Péter hangsúlyozta, hogy a bírói illetmények rendezése hosszú évek óta elhúzódó probléma, szerinte ez vezetett a „lappangó frusztrációhoz, ami most felszínre tört”.

Bírótársai közül sokan elégedetlenek az illetményalap 15 százalékos növelésével, és bizonytalannak érzik a kormányzat 2027-ig tett ígéreteit. Több mint ezer tiltakozó nyilatkozat érkezett, ám Szabó szerint „nagyon sokan nem csatlakoztak a tiltakozáshoz.” Igaz, azt Szabó is elismerte, hogy „több százan, sőt, talán ezres nagyságrendben fejezték ki kollégák tiltakozásukat, ami érzékelhető többségi álláspontként”.

Megemlítette Laczó Adrienn bíró nyilatkozatát, aki nem nevesítve egy konkrét ügyet, de arról nyilatkozott, hogy egy évekkel ezelőtti ügyben érzékelt politikai nyomást. „Én azt gondolom, hogy hat év elteltével az ilyen jellegű tényközlés már nem tekinthető hitelesnek, ráadásul, ha így volt, a minden bíróra kötelező Integritási Szabályzat alapján ezt köteles lett volna igazgatási úton jelenteni” – mondta ezzel kapcsolatban Szabó.

Elmondta, hogy az elnöki tisztségről lemondással szerinte kifejezésre juttatta, hogy a kialakult helyzetért, tehát hogy a bírói kar számottevő része nem fogadja el a kormányzattal kötött megállapodást, politikai jellegű felelősséget vállal.

Az OBT által aláírt megállapodás és a bírói függetlenség sérülésének vádja kapcsán Szabó azzal védekezett, hogy ő semmiféle jogszabályi rendelkezést nem sértett, és nem sértett az Országos Bírói Tanács nyolc tagja sem, aki igennel szavazott a megállapodásra.

Szabó szerint lemondásának egyik oka az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány volt: „November 28-án öt tagtól bizalmatlansági indítvány érkezett ellenem. Az OBT többségi döntéssel nem biztosította a tisztességes eljáráshoz fűződő jogomat, ezért nem kívántam tovább az eljárás hatálya alatt maradni.”

„A bírói függetlenség a bírói működés fundamentuma, amely nélkül nem képzelhető el jogállam” – mondta az interjúban, de határozottan elutasította azokat kritikákat, amelyek szerint a megállapodással sérült a bírói függetlenség.

Szabó szerint a kormány által kezdeményezett megállapodás célja az igazságszolgáltatás hatékonyabbá tétele volt, a megállapodás jogi kereteiről pedig elmondta: „Semmilyen jogszabályi rendelkezés nem zárja ki, hogy az OBT hasonló jellegű megállapodást kössön.”

Az interjúban szóba került egy kiszivárgott leirat, ami szerint Szabó azt mondta, nem kell kényeskedni a bírói függetlenség miatt. Ezzel kapcsolatban Szabó elmondta, hogy bírókkal és bírósági titkárokkal folytatott kötetlen megbeszélést, amelynek előzménye a bíróság elnökétől származó több hónappal korábbi meghívása volt. „A beszélgetés elején tisztáztuk, hogy feljegyzés nem készül, ennek ellenére valaki jogellenesen hangfelvételt készített.” De szerinte semmilyen, a bírói függetlenséget csorbító kijelentést nem tett: „Ugyanazt mondtam el, amit mindig is hangoztattam: alapérték, hogy a bírói függetlenség nem sérülhet.”