Példátlan tiltakozási hullám: sorra kerülnek ki az igazságszolgáltatás függetlenségéért aggódó bírók levelei az internetre

2024. december 5. – 16:24

frissítve

Példátlan tiltakozási hullám: sorra kerülnek ki az igazságszolgáltatás függetlenségéért aggódó bírók levelei az internetre
Fotó: Göröntsér Vera / Köztérkép

Másolás

Vágólapra másolva

Az igazságszolgáltatás szervezeti és szakmai függetlensége, valamint a bírók és bírósági dolgozók helyzete iránti aggályokat tükrözik azok a bírák és az igazságszolgáltatásban dolgozók által írt levelek, amelyek felkerültek a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) és a Res Iudicata Egyesület honlapjára.

Az ügy előzménye, hogy a bírói önigazgatás csúcsszerve, a bíróságok szakmai felügyeletét végző Országos Bírói Tanács (OBT) november 20-án elfogadta az Igazságügyi Minisztérium (IM) nagy ellenkezést kiváltó javaslatát, ami több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírók és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére, feltéve, ha a bírói vezetők cserébe belemennek bizonyos szervezeti átalakításokba. A megállapodás a Tuzson Bence által vezetett Igazságügyi Minisztérium, valamint az igazságügyi szervezetrendszer három szereplője, az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Kúria és az Országos Bírói Tanács között jött létre.

A felháborodást csak fokozta az a Hvg.hu-hoz kiszivárgott belső beszélgetés, amiben Szabó Péter OBT-elnök elmondta: nem volt lehetőségük beleszólni a kormánnyal létrejött megállapodásba, és ha nem engednek a minisztériumnak, nem lett volna fizetésemelés. A bírói függetlenséggel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: lehet ugyan miatta kényeskedni, de a megállapodást el kellett fogadni.

A MABIE azt írja, hogy számos bíró, bírósági titkár és fogalmazó juttatta el hozzájuk intézett levelében a véleményét. A nagy érdeklődésre tekintettel a MABIE elhatározta, hogy teret enged annak, hogy a bírósági dolgozók véleménye a széles nyilvánosság számára is megismerhető legyen.

A levelekben közös vonás, hogy a bírósági dolgozók és bírák nemcsak az igazságszolgáltatás szakmai és szervezeti függetlenségét féltik, hanem a hosszú távú stabilitást és tisztességes működést is.

A tiltakozók között vannak vezető bírók, bírósági titkárok, valamint különböző törvényszékek és ítélőtáblák dolgozói, akik egységesen az igazságügy reformjainak alaposabb megvitatását, valamint a bírák és igazságszolgáltatási dolgozók érdekeinek védelmét kérik.

„A bírákat megillető javadalmazás biztosítása az állam alapvető kötelezettsége és nem jószándékának jele. A bírók csak a jogszabályoknak vannak alárendelve, függetlenségüket az állam sem veszélyeztetheti. Azzal sem, hogy javadalmazásukat bármilyen cselekedetükhöz köti, és azzal sem, hogy illetményük reálértékének megtartását évről évre nem garantálja automatikusan”

– írta levelében Vasvári Csaba, a Fővárosi Törvényszék bírája.

„A hatalmi ágak szétválasztása alapérték. A törvényhozásnak, végrehajtó hatalomnak, és igazságszolgáltatásnak a jogállamban el kell válnia egymástól, az Alaptörvény megfogalmazása szerint az állam működése a hatalom megosztásának elvén alapul” – hívta fel a figyelmet Fatalin Judit, a Fővárosi Ítélőtábla bírája.

A Dunaújvárosi Járásbíróságon bíróként dolgozó Bucsi Ágnes levelében arról ír, hogy a bírói függetlenséget veszélyezteti az igazságügyi bérek reformjának politikai feltételekhez kötésével, egyúttal tiltakozásra buzdítja kollégáit is.

Az Országos Bírósági Hivatalba bíróként beosztott Csontos Katalin szerint az OBT feladta az önállóságát. Levelében arra hívta fel a figyelmet, hogy a bírói függetlenség és javadalmazás alkotmányos alapjog, amelyet nem lehet politikai alkuk tárgyává tenni.

A Budai Központi Kerületi Bíróság egyik bírája, Matusik Tamás is levélben tiltakozik a bírósági reformmal összekötött béremelés ellen, amely szerinte súlyosan sérti a bírói függetlenséget.

„Azt gondolom volt fogalmazóként, titkárként és jelenleg bíróként szolgálatot teljesítőként, hogy ezen helyzetben, amikor a bírói függetlenségre történő hivatkozás egyesek szerint ”kényeskedés„, kiemelten fontos hallatni a hangunkat”

– írta Tóth Zsuzsanna bíró, aki szerint a megállapodás megszületésének körülményei, annak szervezetet érintő változásokkal kapcsolatos rendelkezései önmagukban is aggodalomra adnak okot, azok direkt összekapcsolása az illetményemeléssel pedig elfogadhatatlan.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság Családjogi Csoport Titkárainak Levelében kifejtik, hogy a tervezett változtatások megkönnyítenék a kívülről érkező pályázók helyzetét, miközben hátrányba hozzák a hosszú évek óta a bírósági szervezetrendszerben dolgozó titkárokat. A levélírók szerint a bírói hivatás iránt elkötelezett titkárok méltatlan helyzetbe kerülnek, mivel a szakmai fejlődésük érdekében végzett tanulmányokat és munkát nem értékelnék megfelelően.

A Fővárosi Ítélőtábla bírái is nyílt levelet írtak, tiltakozva a bíróságokat érintő négyoldalú megállapodás ellen. Levelükben aggályosnak tartják a megállapodás jogszabályi hátterét és a bírósági igazgatás szabályainak megkerülését. Csatlakoznak egy másik nyílt levél tartalmához, amelyben kritikával illetik a bírósági szervezeti átalakításokat és a központi igazgatás problémáit. Arról is írnak, hogy a központi régió bírói túlterheltek.

Levelében Léhmann Zoltán, a Budapest Környéki Törvényszék bírája is csalódottságát fejezi ki a bírói függetlenség aláásásával kapcsolatban. Ő is elutasítja azokat a megállapodásokat, amelyek a bírók függetlenségét kompromittálják. Szerinte erkölcsi kötelesség ezek ellen tiltakozni. Levelében arról is írt, hogy a bírói hivatás tisztessége nem váltható pénzre, és ő is hangsúlyozza, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége a társadalom alapvető joga.

„Bíróként nagyon sok mindenhez nincs jogunk, törvény vette el a sztrájkhoz való jogunkat, politikai nyilatkozatot nem tehetünk, de azt gondolom a véleménynyilvánítás szabadsága minket bírókat is megillet”

– írta levelében Hirtling Ibolya, a Fővárosi Törvényszék bírája. Szerinte az őket érintő lényeges kérdésekben a „csendes hatalmi ágnak” is nevezett bírói karnak nemhogy joga, de kötelessége is megszólalni és véleményének hangot adni.

Örkényi László bíró szerint az OBT döntése nem csupán egy jogilag, szakmailag vagy erkölcsileg hibás döntés, hanem súlyosan és szégyenletesen rontja az egész bírói kar becsületét. Örkényi szerint laikus közönség számára úgy tűnhet, hogy ez a döntés az egész bírói kar álláspontját tükrözi, és azt sugallja, hogy a bírói függetlenség nem fontos, hanem alkupozícióvá válhat. Ez pedig a bírók munkájába vetett bizalom gyors és súlyos csökkenéséhez vezethet. Az OBT döntése mélyen sérti minden olyan bíró becsületét, aki elhivatottan végzi munkáját, és súlyos árnyékot vet minden bírói tevékenységre.

„Számomra nem világos, hogy az OBT és az OBH miért lépett vissza korábbi, a bírói kar többségi támogatását biztosan élvező javaslatától egy olyan ”Megállapodás„ érdekében, amely a bírói jövedelmek korábbi reálértékének helyreállítására is alkalmatlan” – írja levelében Ágoston Zoltán bíró, aki következetesen idézőjelbe teszi a megállapodást.

A tiltakozás érdekessége, hogy nem csak Budapestet, de gyakorlatilag a teljes országot lefedik. Össze is szedtük a jelenlegi állást. A levélírók ezekről az intézményekből kerültek ki:

  • Kúria

Budapesti bíróságok

  • Fővárosi Törvényszék
  • Budai Központi Kerületi Bíróság
  • Budapest Környéki Törvényszék
  • Pesti Központi Kerületi Bíróság
  • Fővárosi Ítélőtábla
  • Budapest II. és III. Kerületi Bíróság
  • Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság
  • Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság

Vidéki városok és járásbíróságok

  • Dunaújváros (Dunaújvárosi Járásbíróság)
  • Székesfehérvár (Székesfehérvári Járásbíróság és a Székesfehérvári Törvényszék bírái)
  • Győr (Győri Ítélőtábla bírái, köztük az elnök és az elnökhelyettes, Győri Járásbíróság bírái, Győri Járásbíróság 51 igazságügyi alkalmazottja, Győri Törvényszék bírái)
  • Esztergom (Esztergomi Járásbíróság)
  • Gyula (Gyulai Törvényszék)
  • Kaposvár (Kaposvári Törvényszék)
  • Keszthely (Keszthelyi Járásbíróság)
  • Marcali (Marcali Járásbíróság)
  • Monor (Monori Járásbíróság)
  • Nagyatád (Nagyatádi Járásbíróság)
  • Pécs (Pécsi Törvényszék, Pécsi Járásbíróság)
  • Szeged (Szegedi Járásbíróság)
  • Szekszárd (Szekszárdi Törvényszék)
  • Szolnok (Szolnoki Törvényszék)
  • Tatabánya (Tatabányai Törvényszék)
  • Vác (Váci Járásbíróság)
  • Veszprém (Veszprémi Járásbíróság)
  • Zalaegerszeg (Zalaegerszegi Törvényszék)
Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!