Havi 1,2 milliót kapott a Megafontól egy fideszes EP-képviselő

Akad olyan magyar az Európai Parlamentben (EP), aki majdnem 4,5 millió forint mellékjövedelemmel számol, de több fideszes és ellenzéki politikus sem vallott be jövedelmet a képviselői juttatásai mellé az összeférhetetlenségi nyilatkozataiban. Bár a Tisza Párt tagjairól külön belinkelték a dokumentumokat a honlapjukra (itt írtunk róluk, Magyar Péter eddigi munkahelyeiről pedig itt), a bevallásokat az EP-n keresztül kellett nyilvánosságra hozni és ezt már korábban megtették.

A magánérdekeltségekről szóló nyilatkozatoknak többek között az a céljuk, hogy kiderüljön:

• a képviselők mivel foglalkoztak a parlamenti feladataik megkezdését megelőző három évben, milyen szervezetekben (például egyesületekben) voltak tagok és ezekből – nem feltétlenül egyszerre – mennyi jövedelmet szereztek;
• milyen tevékenységből van még mindig jövedelmük és mennyi (ha legalább ötezer eurót keresnek);
• és milyen „vállalatban vagy társulásban fennálló tulajdonrészük” van, ami „befolyást gyakorolhat a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre”.

László András 1,2 milliót kapott a Megafontól

A Fidesz delegációjában a júniusi EP-választások után már nem folytatja a munkát Trócsányi László, aki uniós szinten is kimagasló bevételeket számolt be. A küldöttséget vezető Deutsch Tamás eddig is dolgozott az EP mellett ügyvédként és a mostani nyilatkozata alapján havi 1,5 millió forintot kap erre. A HVG-nek korábban azt válaszolta, hogy ügyvédi tevékenységét a kezdetektől fogva és változatlanul egyéni ügyvédként folytatja. Hozzátette: ennek során kizárólag polgári jogi ügyekkel foglalkozik – amennyire azt ideje engedi –, perbeli képviseletet pedig nem lát el. Az MTK elnöke és egykori sportminiszter emellett számos, sporthoz kötődő munkát sorolt fel, de ezekből nincs feltüntetett bevétele.

A HVG akkori összesítése szerint a fideszes delegációvezető kereste a második legtöbbet a 2024-ig tartó időszakban a magyarok közül, de hiába nem folytatta az EP-ben Trócsányi, Deutsch a Fideszen belül sem lépett az első helyre. Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökeként havi közel hárommillió forintot írt be az EP-képviselőség mellé, a nyilatkozat szerint ebből a képviselősége előtti három évben nem volt jövedelme. A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kurátora is, amit korábban havi egymillió forintért vállalt, de a képviselőség mellett már 1,5 milliót kap érte a dokumentum szerint, így összesen kis híján 4,5 millió forint érkezik be hozzá havonta. A többi tevékenységéért – a Gabért 2003. szövetkezet igazgatósági tagságától Nemesgörzsöny református egyházközségének főgondnokságán át a Veszprém megyei település német nemzetiségi táncegyütteséig – nem tüntetett fel bevételt.

Az első EP-ciklusát kezdő László András is bőven hét számjegyű jövedelmet szerzett a korábbi feladataiból. A Megafon Inkubátor Központnál havi 1,2 millió forintot keresett – annyit, mint amennyit a Fidesztől kapott. Az Országgyűlés Hivatalától jött be 850 ezer forint havonta, valamint kicsit több, mint 110 ezer forint a XI. kerületi önkormányzattól külső bizottsági tagságra. Képviselőként már csak ez utóbbit írta be a nyilatkozatba. (A Megafon korábban több pert is indított a Telex ellen, hogy írjuk ki, nem közpénzből működik, de elbukta az eljárásokat.)

Cikkünk megjelenése után László András a Facebook-oldalán azt írta: „A Telex tévesen értelmezte a korábbi jövedelmeimről tett képviselői nyilatkozatomat és annak nyomán számos balos médium átvette és tovább cifrázta azt az álhírt, hogy én egyszerre kaptam jövedelmet az Országgyűlés Hivatalától, a Fidesztől és a Megafontól. A valóság ezzel szemben az, hogy az elmúlt 3 év munkahelyeit és ottani jövedelmeket kell feltüntetni, és ezek szerepelnek a nyilatkozatban. A felsorolt jövedelmek a munkahelyváltásaimból fakadnak. Időben egymást követték, nem pedig összeadódtak.” Bár a cikk sem állította, hogy egyszerre kapta volna ezeket a jövedelmeket, egy „mellette” kötőszó és egy közcím valóban félreértésre adhatott okot és ezt sugallhatta, ezeket töröltük a cikkből, illetve a bevezetőben is külön jeleztük, hogy nem feltétlenül egyszerre kapták a képviselők ezeket a jövedelmeket.

Az előző ciklusban Szájer Józsefet váltó Schaller-Baross Ernő a Millenáris Alapítvány kuratóriumából havi 600 ezer, a Habsburg Ottó Alapítvány felügyelőbizottságából havi 400 ezer forintot szerzett, és ezek a jövedelmei továbbra is megmaradnak. Mellette többek között a Magyar Golf Szövetség elnökségi tagja, de ezért nem kap díjazást.

Szekeres Pál olimpikon és paralimpikon a fogyatékkal élők társadalmi integrációjáért felelt miniszteri biztosként és esélyteremtési referensként dolgozott (előbbiként havi 1,3 millió, utóbbiként 800 ezer forintért). Képviselőként már csak a FŐKEFE felügyelőbizottsági elnökeként kap a fizetése mellé mindössze havi 51 ezer forintot – amellett, hogy díjazás nélkül több hazai és nemzetközi szervezetnek is tagja.

Győri Enikő a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársaként kap kicsit több mint havi 300 ezer forintot. Emellett az EU Tanácsának előző, 2011-es magyar elnökségéért még államtitkárként felelő politikus évi közel 600 ezer forintért tartott felkészítő képzést a mostani elnökségről tisztviselőknek. Vicsek Andrea vajdasági képviselő csak havi 45 eurót (nagyjából 18 ezer forintot) írt be felügyelőbizottsági tagság miatt az újvidéki Európa Kollégiumban olyan jövedelemként, amit képviselőként továbbra is kap.

Gál Kinga, a fideszes delegáció elnöke és a párttal megalakult Patrióták Európáért EP-frakció alelnöke nem vallott be mostani jövedelmet a képviselői fizetése mellé, akárcsak Gyürk András, a Fidesz stratégiai igazgatója, Ferenc Viktória vagy a KDNP-s Hölvényi György sem.

A nem tiszás ellenzékiek nem írtak be jövedelmet a képviselőség mellé

A DK két képviselőjéből egyik sem vallott be jövedelmet az EP-képviselői fizetésén kívül. Molnár Csabának nem is volt más munkája a közelmúltban. Dobrev Klára az Altus Zrt.-ben tulajdonosként (a korábban uniós támogatásokat kapó cég miatt a fideszes Budai György 2021-ben az EU csalásellenes hivatalánál tett bejelentést) és az Új Köztársaságért Alapítvány kuratóriumi elnökeként sem vett fel fizetést, állította a dokumentumban.

Borvendég Zsuzsanna a Magyarságkutató Intézetnél dolgozott, mielőtt a Mi Hazánk képviselője lett. Itt havi 900 ezer forintot keresett, de képviselőként már nem kap külső jövedelmet, a Magyarságkutatók Egyesületénél díjazás nélkül alelnök.

A Fidesz és a Transparency International is kritizálta az EP rendszerét

A kifejezetten „magánérdekeltségekről” szóló dokumentumokban nem kell annyi adatot megjeleníteni, mint a magyar országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozataiban, például az ingatlanokról nem kell beszámolni (bár sokáig elég volt egy gépileg kezelhetetlen, kézzel írt dokumentum). A Fidesz 2022-ben az EP-éhez hasonló rendszert próbált bevezetni, de ezt uniós nyomásra elvetették. Később azzal trollkodták meg a testületet, hogy javasolták a magyar minta átvételét, és kritizálták az EP rendszerét. Problémásnak látja a helyzetet a Transparency International is, ami egy májusi jelentésében arra figyelmeztetett: az EP-képviselők kevés felügyelet mellett vállalhatnak mellékállásokat, akár cégek is alkalmazhatják őket, miközben uniós jogszabályokon dolgoznak.

A rendszer ahhoz sem bizonyult elég szigorúnak, hogy megakadályozza: a gyanú szerint külföldi országok kenőpénzért szerezhessenek befolyást. 2022-ben robbant ki a Katargate, idén pedig felmerült, hogy Oroszország EP-képviselőket pénzelhetett.

A botrányok miatt a képviselők szigorítottak, így például a nyilatkozatokban már nem csak jövedelmi kategóriákat jelölnek, mint 2019-ben, hanem pontos összeget kell beírni.

Cikkünket pontosítottuk László András reakciójával.