Fact-check: Tényleg a magyar politikusok vagyonnyilatkozati rendszere a legszigorúbb Európában?

„A magyar vagyonnyilatkozati rendszer, ami ráadásul ebben a formában az Unió kritériumainak megfelelően szabályozott, az egyik, sőt, talán a legteljeskörűbb vagyonnyilatkozati rendszer Európában"

– mondta Gulyás Gergely a február 1-jei kormányinfón (a videón 1:19:54-nél).

Javaslom önöknek – még ha vannak is bizonyos kétségeim a bemutatásával kapcsolatban –, hogy egy európai parlamenti képviselőnek nézzék meg a vagyonnyilatkozatát, abban garantáltan semmit nem találnak. Ehhez képest Magyarországon én a lakásom méretétől kezdve a jövedelmemen át a bankszámlámon található pénzemig kell hogy nyilatkozzak mindenről”

– tette hozzá.

A magyar parlamenti képviselőknek elméletben valóban nagyon részletesen jelenteniük kell minden évben, mi a helyzet a pénzügyeikkel. Na de az EP-ben tényleg semmi ilyesmi nincs?

Ez kicsit túlzás, de az valóban igaz, hogy az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozata nem túl részletes. Az EP etikai kódexe alapján be kell vallani

• az 5000 eurót (1,9 millió forintot) meghaladó értékű ingatlant és földet;
• az 5000 eurót meghaladó értékű pénzeszközöket (például részvények, kötvények, befektetési alapok);
• az EU-n kívüli bankszámlákat, amiken több mint 5000 eurót tartanak;
• bármilyen más eszközt, amit a képviselő bevallana; és
• a kintlévőségeket (például hiteleket), amiknek az értéke meghaladja az 5000 eurót.

Emellett nyilatkozniuk kell

• ha eseményeken való megjelenésekért kaptak több mint évi 5000 eurót (a belga Guy Verhofstadt például havi 3500 eurót kapott a Speakers Associates nevű előadó-közvetítő cégtől);
• más tisztségeikről (például mint Cseh Katalinnak a Momentumban);
• a megválasztásukat megelőző három évben befolyó jövedelmükről;
• a képviselőségük közben végzett más munkákról (Deutsch Tamás például ügyvédként havi 1,5 millió forintot kap);
• vállalatok igazgatótanácsában való tagságukról, ha felmerülhet összeférhetetlenség;
• külső szereplőktől kapott, a képviselői munkavégzésüket befolyásoló támogatásokról.

Ha valaki kíváncsi az EP-képviselők vagyonnyilatkozataira, akkor a névjegyzékben tud keresni a képviselők között, és a személyes oldalukon a nyilatkozatok menüpontja alatt találja a bevallásokat. Szúrópróbaszerűen ránéztünk néhány tucat vagyonnyilatkozatra, és a túlnyomó többségben valóban csak a korábbi bevételekről, a párhuzamosan betöltött tisztségekről derülnek ki részletek. Ingatlant, földet nem nagyon szoktak bevallani.

A magyar rendszer kicsit más

Ehhez képest a magyar parlamenti képviselők valóban sokkal több mindenről nyilatkoznak, amit az Országgyűlés honlapján lehet megnézni. Részletesen be kell számolni

• az ingatlanjaikról (kivéve, ha azokat a gyerekei használják): hogy hol van, mekkora, mikor vette;
• autókról, hajókról, repülőkről, helikopterekről;
• védett műalkotásokról vagy -gyűjteményekről;
• értékpapír-megtakarításokról;
• takarékbetétben elhelyezett megtakarításokról;
• készpénzről;
• bankszámlán található megtakarításról;
• köztartozásról, banki hitelről, magánhitelekről;
• a megbízatás előtti három év jövedelméről;
• a képviselőség közben végzett más, jövedelemmel járó tevékenységről;
• alkalmankénti tevékenységről, amiből összesen több mint évi 2 millió forintot kap;
• tagságairól, tisztségeiről (Orbán Viktor például itt megjegyezte, hogy díjazás nélküli pártelnök);
• valamint az olyan érdekeltségeiről gazdasági társaságokban, amik befolyást gyakorolhatnak a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre.

Látható, hogy viszonylag nagy az átfedés az EP-s vagyonnyilatkozattal, csak a magyar parlamentben jóval részletesebben kell nyilatkozni a megtakarításokról, ingóságokról és ingatlanokról. Emellett a családtagok is nyilatkoznak.

Tényleg a legalaposabb?

Az Európai Korrupcióellenes és Államépítési Kutatóközpont (European Research Centre for Anti-Corruption and State-Building – ERCAS) felmérése alapján Magyarország 64 ponttal a 15. helyen áll Európában a politikusok pénzügyi átláthatóságának listáján. A országok az alapján kapnak pontokat, hogy a politikusoknak mennyi mindent és milyen gyakran kell bevallaniuk. Az EU, ha egy országként értelmezzük, 30 ponttal csak a 25. a 35 vizsgált ország listáján.

Az első Bulgária, ahol – Magyarországhoz hasonlóan – az államfőtől kezdve az alacsonyabb beosztású köztisztviselőig mindenki nagyon sok mindent kénytelen évente bevallani. Ugyanez igaz a szintén dobogós Litvániára és Szerbiára is: ugyanazt vagy szinte ugyanazt várják el a képviselőktől, mint a magyar vagyonnyilatkozatokban. Egy nagy különbség van az első három helyezett és Magyarország között: ezekben az országokban van egy hatóság, ami, ha furcsaságokat talál a képviselők vagyonnyilatkozatában, akcióba lendül.

Az átláthatóságért küzdő civil szervezetek évtizedek óta bírálják a magyar vagyonnyilatkozati rendszert (az ajánlásaik itt olvashatók). A fő probléma, hogy képviselők lényegében azt írhatnak be a dokumentumba, amit csak akarnak, az égvilágon semmi következménye nincs annak – már ha egyáltalán kiderül –, ha valaki kifelejt például egy 1,5 milliárd forintos állami támogatást a vagyonnyilatkozatából. A dokumentumokat nem ellenőrzi semmilyen hatóság, és a kormánytagok, képviselők, közjogi méltóságok anyagi helyzetéről addig biztosan nem kapunk valós képet, amíg a családtagjaik nyilatkozata nem nyilvános.

Tehát hiába kell még arra is kitérniük a vagyonnyilatkozatban, hogy a kanapé párnája alá hány tízforintos csúszott be, ha az elmúlt két évben rendszeresen alakítgatott szabályozás szerint tulajdonképpen ennek nincs semmi súlya.

A vagyonnyilatkozati rendszer reformja az egyik fontos mérföldköve az uniós jogállamisági (feltételességi) eljárásnak is. A kormány az Európai Bizottsággal tárgyalva már háromszor íratta át a vagyonnyilatkozati szabályokat az Országgyűléssel. Magyarország előbb 2022 nyarán átvette az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszerét, majd októberben lényegében visszaállította a bevallástétel korábbi módját. A harmadik módosítással pedig egyfajta ellenőrzési jogkört adott a frissen felállt Integritás Hatóságnak. A hatóság ellenőrzési jogköreit azonban az Európai Bizottság még a legutóbbi jelentésében, tavaly decemberben is kifogásolta.

Már a tavaly januári vagyonnyilatkozatban sem kellett feltüntetni a képviselők és a velük közös háztartásban élő családtagok által lakhatási célra fenntartott ingatlanait. A frissen vásárolt, bővítésen átesett vagy más, rejtélyes okból növekvő lakóingatlanok kikerülése a bevallásból újabb vakfoltot vezet be a rendszerbe. A K-Monitor szerint a képviselők nagyjából harmadának vagyonnyilatkozatból már el is tűnt az elsődleges(nek tűnő) lakóingatlan.

A képviselőknek adatvédelmi okokból már a hozzátartozóik nevét sem kell beírniuk a nyilatkozatokba. A korábbi dokumentumokban pedig – mint az Index nemrég megírta – az Országgyűlés Hivatala utólag kisatírozta a neveket. Ez különösen azért problémás a K-Monitor szerint, mert így a korábbinál is jóval nehezebb beazonosítani a képviselő környékén megfigyelhető esetleges vagyongyarapodást.