Évről évre kevesebbet tudhatunk meg Orbánék vagyoni helyzetéről

Hogyan hatott az Európa-rekorder infláció a kormánytagok és országgyűlési képviselők vagyonára? Sikerült-e félretennie tavaly Orbán Viktornak a havi bruttó 5,6 millió forintos fizetéséből? Mennyit fialt 2023-ban Rogán Antal találmánya? Pár órán belül kiderül. Szerda éjfél után pár perccel teszik közzé a kormánytagok, képviselők és közjogi méltóságok vagyonnyilatkozatait. Ha teljes képet nem is kaphatunk a politikusok vagyoni helyzetéről, apró változásokat ki lehet szúrni.

A magyar vagyonnyilatkozati rendszert évek-évtizedek óta bírálják az átláthatóságért küzdő civil szervezetek (az ajánlásaik itt olvashatók). A fő probléma, hogy képviselők lényegében azt írhatnak be a dokumentumba, amit csak akarnak, az égvilágon semmi következménye nincs annak – már ha egyáltalán kiderül –, hogy ha valaki kifelejt például egy 1,5 milliárd forintos állami támogatást a vagyonnyilatkozatából. A dokumentumokat nem ellenőrzi automatikusan semmilyen hatóság, és a kormánytagok, képviselők, közjogi méltóságok anyagi helyzetéről addig biztosan nem kapunk valós képet, amíg a családtagjaik nyilatkozata nem nyilvános.

Miért érdemes akkor éjfél után fennmaradni és böngészni a sokszor olvashatatlanul kitöltött dokumentumokat? Léderer Sándor, a K-Monitor vezetője szerint ez minden évben jó alkalom arra, hogy megemlékezzünk: több évtizedes mulasztása van a politikai elitnek. Nem számolnak el megfelelő és transzparens módon a vagyonukkal azok felé, akik megválasztották őket, és akiktől a fizetésüket kapják.

Léderer a Telexnek arról beszélt, hogy még a jelenlegi, sokat bírált vagyonnyilatkozati rendszer is jobb, mint a semmi, mert a sajtó időnként nyakon csíp egy-egy képviselőt, aki valótlanságot ír a dokumentumba.

„Ha ezeknek az ügyeknek nem is volt valódi következménye az elmúlt években, az állampolgárok legalább értesültek róla, az adott képviselő jó híre pedig bánhatta”

– mondta a K-Monitor vezetője.

Titokban maradhat egy ingatlan és a hozzátartozók neve

A vagyonnyilatkozati rendszer reformja az egyik fontos mérföldköve az uniós jogállamisági (feltételességi) eljárásnak is. A kormány az Európai Bizottsággal tárgyalva már háromszor íratta át a vagyonnyilatkozati szabályokat az Országgyűléssel. Magyarország előbb 2022 nyarán átvette az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszerét, majd októberben lényegében visszaállította a bevallástétel korábbi módját. A harmadik módosítással pedig egyfajta ellenőrzési jogkört adott a frissen felállt Integritás Hatóságnak. A hatóság ellenőrzési jogköreit azonban az Európai Bizottság még a legutóbbi jelentésében, tavaly decemberben is kifogásolta.

Léderer Sándor és a K-Monitor szerint több jelentősebb visszalépés is történt a 2022-es módosítások során a korábbi – sokat kritizált – rendszerhez képest.

Már a tavaly januári vagyonnyilatkozatban sem kellett feltüntetni egy a képviselők és a velük közös háztartásban családtagok által lakhatási célra fenntartott ingatlant. A frissen vásárolt, bővítésen átesett vagy más, rejtélyes okból növekvő lakóingatlanok kikerülése a bevallásból újabb vakfoltot vezet be a rendszerbe. A K-Monitor szerint a képviselők nagyjából harmadának vagyonnyilatkozatból már el is tűnt az elsődlegesnek tűnő lakóingatlan.

A képviselőknek adatvédelmi okokból már nem kell beírniuk a hozzátartozóik nevét sem a nyilatkozatokban. A korábbi dokumentumokban pedig – mint az Index nemrég megírta – az Országgyűlés Hivatala utólag kisatírozta a neveket. Ez különösen azért problémás a K-Monitor szerint, mert így a korábbinál is jóval nehezebb beazonosítani a képviselő környékén megfigyelhető esetleges vagyongyarapodást.

A 2022-es módosítás után a pontos jövedelmek helyett már csak jövedelmi sávokról kell nyilatkozni. Léderer szerint így a képviselők bevételeiről is sokkal kevésbé lehet pontos képet kapni, és megbecsülni, hogy képes volt-e a jövedelméből finanszírozni adott képviselő egy drága vadászatot vagy ingatlanvásárlást. Eltűntek a vagyonnyilatkozati űrlapról azok a részek is, amelyeknél az ajándékokról, az ingyenesen kapott képviselői juttatásokról, illetve a támogatásokról kell nyilatkozni. Így például az agrártámogatások sem jelennek meg sehol, noha számos képviselő kedvezményezettje ezeknek a pályázatoknak.

A jogállamisági eljárás és a helyreállítási terv keretében a magyar kormány vállalta, hogy 2023 márciusáig egy kereshető adatbázisban teszi közzé az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatait. Ez azonban eddig meglehetősen komikusan sikerült: az Országgyűlés honlapjára felkerült egy 2168 oldalas pdf-fájl, amelyben ömlesztve, egymás után szerepelnek a képviselők vagyonnyilatkozatai. Továbbra sincs arra lehetőség, hogy a nyilatkozatokat összehasonlítsuk a korábbi évek bevallásaival, így az esetleges változásokat a dokumentum alapján nem lehet kiszűrni.

Az Integritás Hatóság szigorúbb ellenőrzést és szankciókat javasol

Az Európai Bizottság december 14-én közzétett határozatában értékelte a magyar kormány jogállamisági eljárásban vállalt kötelezettségeit. A K-Monitor elemzése szerint ebből az olvasható ki, hogy antikorrupciós reformok végrehajtása korántsem zajlik a megfelelő ütemben Magyarországon, néhány fontos területen pedig a kormány egyáltalán nem tett előrelépéseket.

Nem fogadta el a kormány a beígért nemzeti korrupcióellenes stratégiát, és továbbra sem dolgozott ki visszatartó erejű szankciókat a vagyonnyilatkozati rendszerben. Azt is kifogásolta az Európai Bizottság, hogy a kormány nem készítette el a vagyonnyilatkozatok kereshető nyilvános adatbázisát (ami nem egy pdf-fájl). A 2022-ben felállított Integritás Hatóság pedig továbbra sem kapta meg azokat a jogköröket, amelyekkel ellenőrizni tudná a politikai felső vezetők vagyonnyilatkozatait.

A vagyonnyilatkozatok nyilvános és kereshető adatbázisát, az ellenőrzési rendszert és a szankciókat hiányolta az Integritás Hatóság is a december elején közzétett vagyonnyilatkozati jelentésében. Az állami hatóság szerint Magyarországon „csak elvi szinten létezik kontroll a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése terén”, és azt az álláspontot fogalmazták meg, hogy

„a hazai vagyonnyilatkozati rendszer jelenlegi formájában elavult, nem működik megfelelően és nem éri el a törvényben meghatározott céljait”.

Az Integritás Hatóság 16 pontos javaslatában többek között az szerepel, hogy a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásához, kezeléséhez és ellenőrzéséhez egy egységes elektronikus bevallási rendszerre lenne szükség.

A hatóság azt javasolta, hogy maximum négyévente mindenki vagyonnyilatkozatát legalább egy alkalommal ellenőrizzék, de a kiemelt kockázatú pozíciók esetében ez évente történjen meg. Szerintük a bizalom visszaépítéséhez arra van szükség, hogy az ellenőrző szervezet független legyen, valamint megfelelő erőforrással, hatáskörökkel és képességgel rendelkezzen a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséhez.

A hatóság szerint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértésének szankciói jelenleg nem kellően elrettentőek, hatékonyak és arányosak. A javaslatuk szerint a kisebb szabálytalanságok (például késedelmes teljesítés, hiányos nyilatkozat vagy nyilatkozat beadásának teljes elmulasztása) esetében csupán pénzbírság kiszabása lenne szükséges, míg a jelentősebb jogsértések (például valótlan tartalom, többszöri felszólítás ellenére bevallás teljesítésének elmulasztása) esetére

bírósági eljárás során hozott szankciókat tanácsolnak.

Azt is javasolják, hogy a vagyonnyilatkozati rendszert terjesszék ki a teljes közszférára, illetve mindenki egységes rendszerben tegyen vagyonnyilatkozatot, aki valamilyen állami forrással, támogatással, közbeszerzéssel kapcsolatban vagy állami tulajdon elosztásában, gazdálkodásában döntési vagy engedélyezi jogkörrel rendelkezik.

Arról egyelőre nincs hír, hogy a kormány ezekből a javaslatokból megfogadna bármit. A jelentés szerint ugyanakkor az Igazságügyi Minisztérium azt közölte a hatósággal, hogy az uniós tárgyalások függvényében várhatóan még módosítják a vagyonnyilatkozati rendszert a közeljövőben.

A képviselőknek, kormánytagoknak és közjogi méltóságoknak január 31-ig a november 1-jén fennálló állapot szerint kellett kitölteniük a vagyonnyilatkozatukat. Éjféltől a Telexen is megmutatjuk, hogyan alakult a magyar politikusok anyagi helyzete 2023-ban.